Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

1'W8 fr hr Ilin 3., k«l«i ÜiUaisaí&k hifit A takar mánvkészlctck helyes lelhaszaáláBával az áltatok jó atteleltctcséért A csabacsüdi dolgozó parasztok és a tanács vállalása CöabacBikl község dolgozó pa- i^W/ítjal gazflagyűlóssn beszélték »nag, hogyan tudják teljesíteni az' •eritfyoe, takarmányban szűkös esz-, tendő ellenére is pártunk, kormá­nyunk állattenyésztés fejlesztéséről szóló határozatát. Palyó György mezőgazdasági előadó iemertetta a dolgozókkal, milyen új módszere-, két lobet bevezetni az állatok át-, teleltetésénél, majd az alábbi válla, lásokat tették, hogy elősegítsék a; határozat végrehajtását: LkJ, A község legelőterülotét, melynek hasznosításával és karbantartásával a legeltetési bízott­____I eág foglalkozik, úgy efzerrozik meg, l\ogy már a koratavia^zi időben gondoskodnak a legelők. a teztántartásáról, hogy a hajtások idején az állatok tiszta legelőn legyenek. Érvényesítik a roi- nissstertanáce határozatát a legelők karbantartásáról, bőséges vízellátást és pihentető állásokat létesí­tenek. Az állatok áttololtebése érdekében, a megfövő bérsilókban levő takarmányt úgy használják fel, hogy annak egyetlen százaléka |a menjen veszendőbe1. A községben levő anyaállatokat, úgy a szarvasmarhákét, mint a sertéseket befedeztetik, biztosítják a soibéseknfd a kétévenkénti ötszöri fiaiéit, Arra törekednek, hogy a szarvas 2. marháknál minden esztendőben, folyamatos legyen az elles. Az anyaállatok létszámának fenntartása és továbbfejlesztése érdekében szigorúan fel­lépnek a feketevágások ellen. Szigorúan ellenőrzik, hogy »z esetlegesen hizóba áltitotí* 3. anyakocák helyett másikat állítsanak be. künden hónapban rendszeresen ellenőrzik: a fedeztetés! napié adatait és azon túlin,önöm a dolgoaó parasztoknál ellenőrök az anyajószág fejlődését. A község terű-, tetőt a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai között felosztják, a tez-hen pedig állattenyésztési fe­lelős őket jelölnek ki, , Vállalják, hogy a köztenyésztésben tevő apaállatok: bika, kan, kos megfelelő tartásáról, gondoskodnak. Rendszeresen ellenőrzik az istállók tisztántartásét, az apaállatok járatását. 4. Tanul jank a szovjet tapasztalatokból B szovjetek gondoskodása a helyi ipar fejlesztéséről A moszkvoreoki kerület és Mosz­kva más kerületeinek kereskedelmi hálózatában nagy kerestet nyilvá- sxtil meg a női és gyarmakruha, a kötszövött áru, fehérnemű, gramo- fonlemezak, különböző műtárgyak, villanyórák, elektromos készülékek, gyermekjátékok, írószerek, szőrme- készítmények, háztartási cikkek, építőanyag, bútor és más — a ke­rületi helyi ipari üzemeiben készí­tett — tárgyak iránt. 1951-ben a kerület helyi ipara 1.129.000 dö­nti b kötszövött árut, 82.500 női fel- eőruhát, ÍÁ160.000 fehérneműt, 39.600 gramofont, 21.000 villany­árát tózítgtt.. ^952-ben a cikkek tormcléae további 12—21 százalék­kal növekedett/ Hogyan irányítja ti helyiipar/ termelést a kolyi szovjet? Nyikolaj Iljin, a moszkvoreoki kerületi szovjet végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese a követke­zőket mondja: — A végrehajtó bizottság mai­tett helyiipari tröszt alakult. Ez a tröszt 12 nagyüzemet, valamint több kisebb vállalatot egyesít. A tröszt biztosítja a váUátebok egyenletes munkáját, gondoskodik a nyers­anyagbeszerzésről és elszállítja a kész termékeket a kereskedelmi szervezeteknek. A tröszt vállalatainak tervelő­irányzatát a kerületi szovjet vég- robajtóbizottságámak tervbizottsága do gozza ki. A tervet azután a rég­iósa j tóbizottság hagyja jóvá. A terv- bizottság foglalkozik az OSZSZSZK í ©lyiipari minisztériumán keresztül kajiott nyersanyag tervszerű elosz­tásával is. Milyen az ellenőrzés ? A kerületi szovjet végrehajtó bi­zottsága rendsaeresen ellenőrzi a írfa: G. Pahomov helyiipari tröszt vállalatainak mun­káját, az állami terv teljesítését, a pénzügyi elszámolást és a gyártott termékek minőségét. A szovji&fenek ebben a fontos munkában hatékony segítséget nyújtanak a loarület la­kosai. Mintegy 100 aktivista, — munkás, mérnök, könyvelő, áruszak­értő, üzleti alkalmazott, háziaoz- szony — rendszeresen látogatja az áruházakat, ahol a helyiipari ké­szítményeket árusítják, beszélget az árusítókkal és a vásárlókkal, össze­gyűjti a megjegyzéseket, panaszo­kat és javaslatokat. Sorra járja a pesításóvel és a munkások kultu­rális-jóléti viszonyaival. A vizsgá­lat eogít a vállalatok munkájúiban lévő esetleges hibák kiküszöbölésé­ben. A szovjet és a dolgozók közti, szoros kapcsolatban élesen megmu­tatkozik a tömegek alkotó kezdemé­nyezésére támaszkodó szovjetek de­mokratikus jellege. A moszkvoreoki kerüteti szovjet nagy figyelmet fordít a közszükség­leti cikkek minőségére. A szovjet küldöttei segítenek, hogy a helyi ipar minden vállalatában kibonta­kozzék *. munkafolyamatok kiváló vállalatokat, hogy megismerkedjék I teljesítéséért, a nyersanyag és az a munkaviszonyokkal, a technoié-1 aiivagok gondos feíhnsználásáétt fo- gfeí folyamatokkal,-a termelés ;gé-t lyó lősail«Torova-mozg,iloiiir'J ' Érvényesülnek a itvlgoxék kezdeményezései A dolgozók értékes Lszdeménye zees és a kerületi szovjet konkrét vezetés© eredményeként a moszkvo- rocki kerülőt helyiipari trösztje csu­pán 1952 első felében több mint 20 fajta új árucikket bocsátott ki terven felül és jelentős nyersanyag, valamint anyagmegtakarítáfit ért el. A XIX. pártkongresszus tiszteletére megindult szocialista verseny új lendületet adott a helyiipari válilá- latok munkájának. A vállalatok 17 nappal előbb teljesítették 9 havi tervüket/ A moszkvoreoki kerületi szovjet végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy tovább emelkedjék az árutermelés. A végrehajtó bizottság utasítására a helyiipari tröszt új műhelyeket épít az új ötéves terv keretében. 1952-ben több mint 3 millió rubelt fordítanak a helyi- ipari tröszt beruházásaira. A kerít Kedves Szerkesztő ecg! Büaesgyarmaton szü­lettem 1952 szeptem­ber elsején. Édesapám a füaesgyarmati isko­lában tanít. Születé­sem azonnal bejelen­tette az illetékes he­lyen. Az SZTK min­den késés nélkül meg is küldte azt-, ami járt és a Pedagógus Szak- B.ervezct is. Más volt ám a helyzet a szeg* halmi járási pénzügyi osztálynál. Pedig apu­kám oda is beadta a kérvényt családi pót­lékra. Októherbc*! ‘-„..-I­mit sein kapott. A já­rási oktatási osztályt iß megkérte, hogy az ügyét intézzék el. Több noszogatás után azt mondották, hogy kérje megegyazer. Mégogyszer kérte, da néma hallgatás volt a válasz. Teit-nnilt az idő. Apukám köz­ben Írásban iß kérte az oktatási osztályt, hogy panaszát intéz­zék el. A pénzügyi osztály t iß többször felhivta telefonon. A sok Ígérgetés utón végre az ötszörös csa­ládi pótlékot két test­vérem után megkap ta. December elsején már mindhármunkra) megjött a családi pót­lék. De hiba volt, mert a szeptemberi, októ­beri és a novemberi különbözetek nőm kap­tuk meg. Többször te­lefonáltunk az okta­tási- és a - pénzügyi osztályra, de ered­mény tefenül, mert a hiányzó pénz csak­nem érkezett meg. Ez­ért fordulok cin a szer­kesztőséghez-, hogy »mannyibon lehetsé­ges intézz© eb Réz Jancsika, pedagógus gyermek. ioti szovjet nagy figyelmet for­dít a vezető műszaki káderek ós n munkások képzésére. Az összes he- lyiipari gyárakban és tizemekhsn. létrejött a rendszeres műszaki okta­tó« hálÓ2»ta. így vaaeíi és fejleszti a moszkvo- recki kerületi szovjet a helyi ipart. A zárszámadás megmutatta, . hogyan gazdálkodott a tsz Azokban a termelőszövetksaetek- ben, ahol jól szervezték meg a mun­kát, jól) alkalmazták a szovjet ag­rotechnikát, ott jól sikerültek zárszámadás, közgyűlések. A zaadá- nyi «Ptotőfri és az «Előre» tsz-nél nem a legjobb eredménnyel zárult az 1952-es gazdasági év. Az «Elő­re» tsz-nél az elnök könnyelmű gondolkodása miatt igen komoly károk lettek. Az elnök a tagság tudta nélkül 11.000 forintot vett ki a csoport pénzéből állítólagos 50.000 vályog kivetésére. A vá­lyogból nem fett semmi, így kár- bavósz ez a komoly összeg. Ugyanez *» helyzet a «Petőfi;) tsz-nél is. Nem. gondoskodtak ide­jében az állatállomány áttefeltoté- sárőh A tsz tagjai K-m tekintik magukénak a csoport állatait. Hi­szen a juhok mellé is 500 forint havi fizetésért idegen nunkaerőt állítottak be. Most új tsz-élaököt választottak, Balogh Hajós eivtár- sat, aki ígéretet tett arra, ogy az új vezetőséggel és a tagsággal kö­zösen kijavítja az elmúlt év hiá­nyosságait. Mesei Sándor, fúrási szorv&ió. Válasszák-e, jelöljék-e a levelezőt? Sulyok Ferenc elvtárs, csanádapáeai levelezőnk a következő- kel írta egyik levelében: »Amikor a DISZ-szemináriumoL a pártbizottság megbízásá­ból ellenőriztem, felemlítettem ott, hogy az ifjúságnak, » DlSZ-szervezelnek nincs levelezője. Kértem őket, önkéntes iilapon ki levelezne? Tóth István elvtárs vállalta. A pártve­zetőség elé vittem jóváhagyás végett, amit Macula András titkár elvtárs is jóváhagyott.« Sulyok elv társnak e néhány sora Lehetővé teszi, hogy belőle több tanulságot levonjunk. Helyes az elvtárs törekvése, hogy szé­lesíteni akarja a Viharsarok Népe levelezőinek táborát. A mód­szer azonban, hogy »önkéntes« alapon kijelölték és jóváhagy­ták a levelezőt, — egyáltalán nem segítette elő a levelezőmozgal- mat. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy a kijelölt elvtárs eddig még egyetlen levelet sem írt a szerkesztőségnek. Hogy a kijelölés, vagy a levelező választása kévés eredménnyel járt, azt For­ral Zsigmoudné elvtársnő, a békéscsabai »Vörös Október« tsz dolgozójának sorai is bizonyítják: »Az egyik párttaggyűlésen megválasztottunk egy elvtársai levelezőnek, de az még eddig nem volt hajlandó » Allah kötelezettségének eleget tenni. A levelező kijelölése, megválasztása azért is helytelen, meri a dolgozók ebből arra következtetnek, mintha más nem irháin, levelet a szerkesztőségnek, csak azok, akiket megválasztottak A kijelölés, vagy választás - ha mégis ír a levelező —- azt a gon­dolatot kelti benne, hogy ő hivatalos képviselője annak a közös­ségnek, amelyik megválasztotta s eszébe sem jut bírálni. Ha pedig leime ilyen törekvése, akkor az zavarná, hogy le is válthatják bí­rálatáért. Ahol kijelölik, megválasztják a levelezőket, ott a veze­tők jogot formálnak írásaik ellen őrzésére, cenzúrázására is, — ami természetesen megengedhetetlen. A levelezőmozgalomban való részvétel önkéntes. Ez olyan formában valósulhat meg, hogy a dolgozók előtt rendszeresen ismertetjük a levelezőmozgalom je­lentőségét. Ila a csanádapáeai Tóth István elvtárs meggyőződött volna arról, hogy a levelezőmoz;|alom az ő munkáját s az ifjúsá­got is segíti, akkor már írt volna. Levelezőink is akkor segítik jót a levelezőmozgalmat, ha a Munkás-paraszt levelezésről« szóló füzetes saját tapasztalataik alapján jól megismertetik a levelező,, mozgalom jelentőségét a dolgozókkal. Ila ezt sikeresen végzik, semmi szükség arra, hogy ők külön levelezőket »szervezzenek«. Mátyási Lajos eleid levelezőnk ezt írja: A járási levelezőértiekézll!lén vállaltam, hogy levelezőkei logok beszervezni a »József Attila« és a »Villám« tsz_ekbö! Ezideig a »Villám tsz-ből van ígérkező, de a »József A Ute Iától« még nincs.« Szerintünk nem egy-két dolgozót kell »beszervezni«, hanem mind a két tsz dolgozóival ismertetni kell a levelezés célját. Ez « munka eredményes lesz és többen írnak is majd. Annál inkább is, mert így nemcsak a levelező, de a többi dolgozók is jobban megértik, mi célt szolgál a levelezőmozgalom s nem idegenkednek majd a levelezőtök # mezőhegyes! női kombájnvezetiképzfi iskola egy napja Reggelenként hat órakor cseiv- gőberregés veri fel a mezőhegyes! női kombájnvezetőképző iskola csendjét. Nyolcvanöt fiatal lány napi munkája kezdődik. Szomba­ton is, a reggeli után a Szabad Nép fontosabb cikkeit vitatták meg. Nyolc órakor újra megszó­lalt a csengőé a lányok a tantejv rnckbe mentek. Az előadó a csépt- lőszerkezet szétszerelését és javí­tását ismertette. Kovács Piroska, az első padban ül, a szabolcs- szfttmármegyei, ttszavasvári álla­mi gazdaságból jött az iskolába. Édesanyja nem szívesen engedte el a 19 éves lányt, Piroskát azon­ban nem lehetett lebeszélni. Hat hét telt el az iskola megkezdése vöta s a legjobb tanulók közéküzr dötte fel magát. Tanulmányi át­laga 4.5. Kovácsné most már büszke rá, a levélben, melyet legutóbb írt, nem hazahívás van, hanem inég jobb eredmé­nyekre buzdítja lányát. Szomba­ton is elsőnek felejt Kovács Pi­roska a cséplőszerkezet szélsze­reléséről. Az előadó megdicsérte. Déli 12 órakor a csengő ebédre hívta a lányokat A bőséges ebéd ulán két óráig szabadfoglalkozás volt. Röplabdázni mentek, tár­sasjátékokat játszottak. Két óra­kor újra kezdődött a munka. Az erőgépek beindítását tanulták. Kovács Piroska életében először ült traktoron, Verbai Ilona került melléje, aki már vezetett erőgé­pet. Lelkiismeretesen adta át tudását osztálytársának. A tiszar vasvári lány így nyilatkozik jövő terveiről: — Meg akarom mutatni'a falu­beli lányoknak, hogy a nők is megállják helyüket a kombájnon, Hasonlóan vélekednek a többi lányok is. Este hat órakor vége a foglal­kozásnak, következett az ízletes vacsora, utána a kultúrterembe mentek. A 17 éves Szives Emiik a szobájában maradt, szakhöny- veket olvasott Traktorista volt., a nyáron 230 kát. hold búzát vár gott le aratógéppel. Az idén kom­bájnnal akar aratni. A tanulószobák egyikében * lányok a másnapi leckét beszél­ték meg közösen. Este 10 órákor elcsendesült az épület, véget éri egy nap a mezőhegyesi női kom­bájnvezetőképző iskolán. Horváth L-vtoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom