Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-17 / 40. szám
3 JS.kí fcbriwr I"., kedd Vikai&aioU kept állattenyésztési dolgozóink harminc százaléka nő A nőknek a termelés minden ágúba rate bevonása terén hatalmas eredményeket értünk el, •Bonban 'ezek az eredményeik nőm mindenütt kielégítők. Gazdáság'unkhun, is több lába mutatkozott (Man a téren. A nődolgozókat, általában a növénytermesztésben dolgoztattak, az állattenyésztésben csupán a dolgozók 15 százaléka rolfc nő. Az építkezésnél, pedig egyáltalán nincs nő. Ez helytelent a nők munkájának lebecsülését tükrözi. Bábod elvtárs az elmúlt év februárjában, a járási titkárok értekezletén felhívta állami gazdaságaink, mezőgazdasági üzemeink vezetőinek figyelmét, hogy fokozottabban vonják be a nőket az állattenyésztésbe, hiszen egész sor olyan munka van, ami úgyszólván, női munka. Mi ezzel a kérdéssel nem foglalkoztunk súlyának megfelelően. PArtvezetösegünk nőm hívta tel etno a gazdaság-vezetők figyelmét. Most, az év elején felfigyeltünk erre a lábára, mozgósítottuk pártszervezetünk tagságát, hogy mielőbb felszámoljuk a hibát. 'Megértette a gazdaság vezetősége is a nők bevonásának jelentőségét. Az eredmény meg is mutatkozik. Bövid idő alatt már elértük, hogy az állattenyésztésben dolgozó nők számát 15 százalékról 30 százalékra növeltük. Felszámoltuk azt a nézetet, hogy a nők nem állják meg a helyüket minden téren. Bizonyítja ezt például a tehenészetben Bonkő Irén példája. Mióta ott dolgozik, a rábízott teheneknél növekedett a tejhozam. Fokozódott nődolgozóink érdeklődése is az- állattenyésztés iránt, de eredményeinknél. nem állunk meg. Az a collínig, hogy na állattenyésztésbe irrincl.'n munkaterületre bevonjuk a nőiset. Bán János pártütkár, orosházi Tangazdaság.-------------------------------------■■■■ -------------------------------------V tfaitoatiúHe'rc d/hfeste A békési, dolgozók levélben, kértek segítséget szerkesztőségünktől. Többok között a következőket írták: «Békésről járunk dolgozni Békéscsabára, Többen közülünk a második és a harmadik műszakban dolgoznak. A műszakot 2 érakor kezdjük. Volt egy kisvonat, amely 10 óra 30 perckor indult és csak 2 óra 30 perest kellett váími a munka megkezdéséig. Panaszt nem hallottunk senkitől, pedig a pihenő időből kellett odaadni a 2 éra 30 percet. Az új menetrend szerint megszüntette a MÁV a kisvonat indulását, így osak a reggeli kisvoaattal tudunk jönni és 4 éra 30 percet kell várni munkánk megkezdéséig.-) Szerkesztőségünk a békési dolgozók panaszát továbbította a G&z- -Ütesági Vasutak Igazgatóságához. Itt azonnal intézkedtek és február 9-én újra forgalomba helyezték a 10 óra 50 perckor induló kivonatot. «Mi, békési dolgozók köszönő tat mondunk az ügy elintézéséért — írják. — Megkaptuk a kisvonatot és ezzel egyidőban megszűnt a négyórai várakozás is. Ezt valamennyien nagy megelégedéssel vesz- szük. Többet pihenünk, így jobban, többet is tudunk termáim.» ♦ ■ ♦ Múlt év decemberében Búkor Gyula Gádorosról * vasúti pénztár munkájáiól. többek között a következőket írta: «A jegyváltó utasok Szinte verekszenek) mert nem kapnak kellő időben jegyet. Akik nem tudtak jegyet váltani: vagy lemaradtok, ■vagy a vonaton dupla árat fizettek.» A szerkesztőség munkája nyomán februárba»- már * következő Borokat kaptuk Gádorosról: «Intézkedésük nem volt hiábavaló, mert az utóbbi hetekben megváltozott a jegyek kiadása. A vonatinduláa előtt nem 15 perccel, hanem fél órával s ha kell, 1 órával előbb kezdik meg. Ha az utasok sokan vannak, két ablaknál történik a jegyadás. Köszönetét mondok ezért igen sok dolgozó nevében.» I Versenyfelhívás ♦ | Az 1952-es oktatási év megkvizdc♦ se kor kerültem Lőkösházára. Nagy 5 örömmel vettem tudomásul, közsé* $ günk keskenyfilmszinház vezetője- t nck, Kovács Sándor elv társnak kéz- ■ | deményezését, hogy az általános : ♦ iskola tanulóit állandó mozilátoga- : J tásta szervezzük be. Az uttörőcsa-* ; t patvezetd és a népművelési ügyve- ■ | zető javaslatára engem jelöltek ki : | mozifelelősnek. Azóta ennek a pieg| biz áfásomnak ölömmel teszek ele- | get. A legnagyobb örömet az jc- ± lenti számomra, hogy nap, nap után ♦ tapasztalom osztályom és az általáét nos iskola valamennyi tanulójának tanulmányi eredményei állandó javulását. A szerzett tapasztalatok alapján hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére versenyfelhívással fordulok megyénk általános iskoláinak mozifelelőseihez a következő verseny pontokkal: 1. Minden hónapban kössünk szerződést s* mozi üzemvezetőivel. 2. A látogatási norma 120 százalékra való teljesítése, illetve túlteljesítése. 3. Határozott, konkrét formában mutassuk ki, hogyan javul a tanulmányi eredmény különösen «.z elmaradt tanulóknál az állandó mozi- látogatás következtében. Fenti versenykihívásommal párhuzamban felkérem a JÜÖ&feP 'megyei kirendeltségének szervezési osztályát, kisérje figyelemmel e ver- i * senypontok betartását, értékelje a megyében elért eredményeket $ azokról tájékoztassa iskolánkat. PAULIK ILONA niozifeleJős, Lőkösháza. Egyre jobban betölti hivatását a nagyszénásí kultúrotthon Január hónapban mindössze egyZsongó élet hangjai szűrődnek ki csaknem minden nap a nagy szénáéi kultúrottbonból. Esteiként számos fiatal talál ott szórakozást. De az idősek közül is sokan ©1-eljönnek. Mintegy 700-an kölcsönzők az épület egyik szárnyában elhelyezett népkönyvtár köteteit. A serdülő lányok és fiúk a nagyteremben a szép magyar csárdás és különböző népi tánc és játék motívumait tanulgatják. Egy kisebb teremben a kultúrotthon szán- játszó és tánccsoportjainak tagjai ’adnak gyakran egymásnak találkozót. Szénáson az elmúlt évek folyamán mindig volt művészeti élet. A megrendezett versenyeken sok szemet szivet gyönyörködtető sikert értek el a táncosok és színjátszók egyaránt. Munkájúk azonban széjjelforgácsolt volt. Kis csoportokban sok üggyel-bajjal, helyszűkével küzködtek, Hely pedig volt, csak hát a kultúrotthon leginkább a különböző gyűlésiek és rendezvények alkalmával nyílt meg előttük. Ezév első napjaitól »űnű élénkebbé válik az élet a kultúr- otthonban. Azóta, amióta Bódis Sándomé, egy régi t^ccsoporttag, hazajött háromhónapOT szentendrei népművelési aktivaképző iskoláról, azóta 37-ro növekedett a tánccsoport és 23-ra a szín játszócsoport taglétszáma. A táncosok egyszerre három táncot, a színjátszók pedig két színdarabot tanulnak. Szereplésükkel színesebbé, . vonzóbbá akarják tenni a Szabad Föld Téli Esték előadásait. Annál is inkább, mert a Szabad Föld Téli Este előadásokkal mostoha módon bántak. szer és most február 8-án volt csak előadás. Sok tennivaló van, hogy az előadások rendszeressé és mind tanulságosabbá váljanak. Ennek a hiányosságnak a kijavítására megvan a biztosíték. A kultúrotthonnak bosszú évekig alig volt tömegkapcsolata. Szakköri munkáról szó seoi volt. S most az asszonykor szabász»!! tanfolyama 27 taggal, a főzőtanfolyam pedig 20 taggal működik. Eredményesen működik a mezőgazdasági előadói szakkör is. Tizenkét tagja között a gépállomás és a termelőszövetkezetek brigádvezetői és két állatorvos van. Közösen beszélik meg hol, milyen szakelőadást tartsanak mezőgazdaságunk fejlesztésének elősegítése érdekében. A kultúrotthon vezetői tervbe vették több más szakkör létrehozását is. Legsürgősebben a sakk, az asztalitenisz és az irodalmi , szakkört kell létrehozni, hogy ezek a szakkörök további dolgozókat vonzanak a kultúrottlionba. Az irodalmi szakkör működése Tbrmelőszövetfcezieteinkbe tömörült dolgozó parasztságunk egyre nagyobb érdeklődéssel fordul az új termelési módszerek felé. Mi eem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy Bulyovszlri János elvtárs, a «Vörös Október» tszcs lelkes dolgozója a megyei könyvtárat új kertészeti ezakkönyvekért kereste tel. A termelőcsoport több, nagyban elősegíti a könyvtár olvasótáborának növelését. Ezen túlmenően pedig gondoskodniuk kell orról, — amit már számos dolgozó hiányolt —, hogy napilapok és folyóiratok álljanak a dolgozók rendelkezésére. A számos eredmény mellett külön érdeme a kultúrotthonnak, hogy nyolctagú rigmus-brigádot is alakított olyan kellemes hangú fiatalokból, mint Kiss Júlia, Lovas Eózsi, Farkas András és Mi sivár István. Jó kezdeményezés az, hogy a rigmus-brigád tagjai közösen Írják a rigmusokat, így nem áll elő az, hogy szöveg hiányában nem tudják nagyértékű dicsérő és bíráló munkájúkat végezni. A következő időkre meghatározott tervek, az új szakkörök megalakítása, a diszitő brigád létrehozása, a jó vezetés s a művészeti munkát kedvelő fiatalok lelkesedése biztosítéka lesz annak, hogy a nagyszénási kultúrotthon egyre jobban betölti népművelési és kulturális munkáját, egyre jobban a falu kulturális központjává válik. régebben is bevezetett munkát kíván a könyvek segítségével tervszerűbben, céltudatosabban elvégezni, de ezenkívül pl, a dohány- termesztéshez tudományos módszerek felhasználásával kezdenek. Ezért a dohánytermesztésről szóló szakkönyvet több példányban kérte Bu- lyovszld elvtárs, hogy azt megvitathassák a tszcs dolgozói. A jó sxakkönyvek elolvasása segítőtárs a többtermelésért folytatott harcban Endrőd is csak a kulákok elleni kemény harcban teljesítheti begyűjtési tervét Begyűjtési tervünk törvény. Annak teljesítése kötelező minden egyes termelőre, így kívánja meg ezt ötéves {orvunk érdeke, Ezt elvárja közsógsinktől Sztálin-város, a Tiszalöki Erőmű, meg a többi nagy békemű dolgozói, az egéáz ország nép© és ezt egyre jobban megértik a termelőszövetkezetek tagjai, egyénileg dolgozó parasztjaink. Egyra több szó esik arról, hogy a begyűjtési tarveit a hátralékkal együtt teljasítani kell. End- rődön is a legutóbbi állandó bizottsági ülésen komoly vállalások születtek, arra, hogy a felszabadulás évfordulóját számosán ünnepük jó tervteljesítéssel így is lesz ez, ha Látbóczkmé, meg a többiek állják szavukat. Igen ám, do a község tarvén ok maradéktalan teljesítései nemcsak a dolgozó parasztokon múlik. Azon 5s, hogy a tanács hogyan szorítja rá a kulákokat arra, hogy teljesítsék beadásukat. Itt pedig hiba van. Súlyos, szégyenteljes hátralékot hozott át Endrőd az elmúlt évről és őzt nagyrészt épp annak köszönhetik, hogy nem vették szigorúan fi kulákok beadását. Csak néhány példát: Endrőd kulákjai az elmúlt évben a sortésbaadásü 18 százalékra az árpát 69, a napraforgót 20 százalékra teljesítették. Tojásból több mint 312.000 darabbal maradtak adósak, Tejtartozásuk annyi, bogi napi két litert számítva, 27 csatát, évi tojszükségitotót fedezné. Ezek a számok vádolják az endrődi tanácsot a kuhakokkal szemben tanúsított lazaságért A még súlyosabbá teszi ezt az, hogy óbban! az évben earn javult a helyzet. Február 9-ig 53 hízót kellett volna beadni a kulá- koknak, ezzel szemben hármat vittek bo. Miért? «Kincs a kukáknak miből beadni!» (?) Erre «esküsznek» a tanácsnál s igen nehéz munka ennek ellenkezőjéről. meggyőzni Fülöp elytársat, az elnökhelyettest is. — Nálunk már igazán szegény a knlák :— így érvel —, nincs annak egyetlen malaca som, hát honnan adja be? Valóban az egyik hiba éppen itt rejlik. Találomra kiemeltük három knilák begyűjtési uyil- vént ártó lapját. Papíron valóban nincs jószágjuk. Do miért? Mert a tanács egyszerűen tudomásul vette, hogy a kulák — bár a járlatkezelő ©lőtt (?) kötelezte magát — nem gondoskodott arról, hogy a jó- szágállománya meg tegyen. Pedig errs rendelet is van, de az endrődi tanács nem szere« érvényt «rmok n rendeletnek. Do annak som igen néz utána, hogy a kulák gyerekei, rokonai, régi cse.lcdei hány jószágot «őrizgetnek» a kóláknak. Nincs jószág, do nem is sok-at fáradoztak az illetékesek azon, hogy legyen. D« ahol vetetlenül volt, ott- sem róttak ki minden esetben a kulákiu beadást. Pintér Eteknek a nyilvántartási ívok kiállításánál tavaly márciusban volt süldője, mégis csal, ez év júniusára kötelezték eertcs- beadásra. — Nincs miből teljesíteni a térni ényb&adáat — így érveinek a tanács begyűjtési csoportjánál!, pedig ennek az el len kezdj érő is vannak bizonyítókék. Ott volt pb, Tímár István 20 holdas kulák. Egyetlen dekát sem adott be az elmúlt esztendőben. A földjét felesben művelték. A tanács meg’ is nyugodott abban, hogy nincs .semmije, csak a félte,se tett ©leget — « ráeső résznek mogfellelően — a beadásnak. Eszükbe eem jutott, hogy a termés másik feliéből mégis tenne tálán valami beadni való. Meirt így volt. Végül is a fetes jött bejelenteni a tanácshoz, hogy van nála Tímárnak vagy őt zsák búzája. Szúrovecz Miklósnál sem szorgalmazták a beadást, — rr'in volt nőid. Nem is tehetett, hiszen a fia tartotta eldugva a terményt Később ez is kiderült-. Mindezek arra kellett vojfes, hogy figyeltm&ztossék a tanácsolt, hogy számolják fel a kulákok eregény- ségérőlL szóló meséket, nézzenek utána alaposan, hol a kulák terménye, jószága. Da ennek épp eílan- keizőja történt. „Érveket" gyárfoflak arra, hogy miért nem hídja beadását teljesíteni a kulák Csak egy példát a sok közül. Gi- riez Imre) 24 holdas kulák nem teljesítette kukorioabeadását. Mindössze 2 mázsa 52 kilót vitt b©. Hogy miért csak ennyit? Binges efvtáns, a begyűjtési csoport vezetője azt mondja: nem is termett neki, hiszen azon a részen, ahol Giricz földje van, egy mázsa volt a termés holdanként. Eülöp ©Ívtárs, az elnökhelyettes 2—2 és félmázsás termésre emlékszik. Végül a sok faggatás után kijelentett®, hiszen azon a részen nem is termeltek kukoricát, talán a nyilvántartók tévedtek. (?) Most máir csak az a kérdés, ha Binges elvtársnak van igaza, hogy csak egy mázsa termett, akkor honnan fitt b«í a kulák egy- mázsá^ termésből 2 és fél mázsát, mikor nem is volt 2 hold kukoricája? És miből vitte be akkor, ha azon a részen sohasem termeltek kukoricát? A {pnács álláspont ja sok mázsa kukorica be nem adását mentegeti De mivel magyarázzák azt, hogy a kulák még olyan beadással is adós amit egy-két libával, vagy néhám csirkével is teljesíteni tud. Mert az nyilván Fülöp eHvtársék előtt sem hihető, hogy a 20—40 holdas kulák, aki régen tehénből Is né- gyet-ötöt tartott, az- most egyetlen libát sem hizlal. Gyökeresen változtatni kell az endrődi tanács munkáján Egyszer és mindenkorra szakítani kell azzal az elmélettel, hogy szegény a kulák, hiszen már eddig is számos példa bizonyította ennek ellenkezőjét. Csak gondosan meg kell nézni a házuk táját. Őszintén és bátran fel kell tárni a hibákat s nej úgy javítsák eredményüket, mint Binges elvtárs tette, aid a pártsajtónak 10—20 százalékkal nagyobb teljesítésről számolt be, hanem kemény, megfeszített munkával, A hibás érvekkel való szakítás az első lépés ahhoz, hogy End rőt! teljesítse beadási tervét. Gondoljanak arra Eülöp elvtánsék, bőgj ezekkel az érvekkel éppen azokat védik, akik alig két évtizeddel évelőit az cmlékecetes endrődi sortűznél gondolkozás nélkül megöltél a munkásokat. Deák Rózsi OLVASD a Viharsarok Népéti
