Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

Itö Mtrme ÍV, __________________________________ {/iUűisawk Hep? ___ E rőgépek és fogatok tavaszi seregszemléje a gyomai körösi állami gazdaságban A gyomai körösi állami gazdaság Békán ovegye legfiatalabb állami gazdasága, tavaly augusz, inában alkáli. Az ősziek vetését határidőre tetejezték, keocosatőorosaii- vetett őszi árpájuk'«« búzá­juk olyan szép, melyhez hasonlót még nedv láttak a gyomai járásban. A rizsf öleteken kívül még január elején befejezték a mélyszántást. December elsején hozzáfog­tak az erőgépek ki javításához, január 7-re el fa végezték. A saeialő-brigád tagjai éjt-nappallá tóve dolgoztak, hogy az erő- éa műnk a gépet határidőre, készen várják a tavaszt. Pénteken vonultatták fel a kijavított erő- és munkagépeket, valamint a fogatokat. A traktorok­nál próbaüzemeltetéssel győződtek rretg a jó imankóról. Barna Gábor húszéves fiatalember, DISZ-tag büszkén jelentette a bizottságnak, hogy Sztdli Jiyeco kifogástalan, ő maga javította. A próbánál üzemképes volt, januárban 66 holdat szántott fel vele. Hasonló jelentések hangzottak el a többi traktorvezetőtől is, *A bizottság ezután. a lófogatokat tekintette meg. Az állatot jó erőnlétben vannak, mert gondozóit szeretettel ápolják okot. Lipták István, éjszakára két pokróccal takarja vemhes kancáját, hogy meg no fázzon. A"', sere-gszenede utón értekeztetefc tartottuk és felszabadulásunk 8. évfordulójának tiszteletéi» megfogadták, hogy- határidő előtt végrehajtják a tavaszi munkákról szóló minisztertanácsi határozatot. Határidő előtt nt*g j nappal befejezték a gépjavítást, február első tíx napjának tervelőirányzatát HO százalékra teljesítették a Ilékésesabai Téglagyár dolgozói A Békéscsabai Téglagyár doígp- wíi jó munkát végeztek ötéves ter­vünk harmadik esztendejében. Évi tervüket 108.7 százalékra teljesí­tették. Egyenletes, tervszerű terme­léssel januárban is 108.7 százalékos tervteljesítést értek el, pedig a gép­javítóéi munkák is folytak. Üzem­vitását, ahol őzt befejezték, folya­matosan megindult a termelés. így 110 százalékiti valósították meg feb­ruár első tíz napjának tervelőirány­zatát. A gépek javítását a lelkes mnn- kaverseny eredményeként az elő­irányzott határidő előtt 4 nappal. részlegenként végazték a gépek ja-1 február 5-én fejezték te. Kedden este ünnepi']ras keretek között ad­ták át a Kovács-brigádnak a «leg­jobb javító brigád» vándorzászlót. Az fizom dolgozói a felszabadulás évfordulójának tiszteletére megfo­gadták, hogy március 9-ig befejezik a gépek magelőző karbantartását és omol lett negyedévi termelési tervü­ket 100.5 százalékra teljesülik. Tanuljuiik a szovjet kolhozoktól 1 kolliozvczctőségj gazdasági munkájának pártellenőrzése írta: N. Gyeiusin, az klfáj-határlernfeti ,,Kommunizmus sászlaj» kolhoz párttitkára Kolhozunk gyors ütemben fejlő­dik. Pénzbevételei két év alatt 826.000 rubelról 1,500.000 rubelre emelkedtek. A gabonafélék és az ipart növények tormésbozama nö­vekedett. Fellendült az állat- tenyésztés. 1952-ben. határidő előtt teljesítettük terményboadási ter­vünket ős jelentős mennyiségű ve­tőmagot tartalékoltunk. A kolhoz egyrnfofos és gyors- űtemű fejlődése nagyrészt a kom­munisták példaadó, jó munkájának köszönhető. Pártszervezetünk ellenőrzi és se­gíti a kolhozvezefcőség gazdasági munkáját, nevelő ós szervező tevé­kenységet tejt ki a kolhozparasztok között, harcra mozgósít a kolhoz­gazdaság valamennyi üzemágáaak bovábbföjlosztóséért. A pártollonőrzés egyik formája a kolhoz és aa egyes részlegek ve­zetőinek beazámoltat&a a végzett munkáról. A Viharsarok Népe pályázatából Hogyan termelhetünk több burgonyát? TJgy gondoltam, éo. is megírom tapasztalataimat. A 800 négyszögöl veteményese­met november, december hónap­ban 35—40 cm mélyen felástan*. Ahová a burgonyát akartam vet­ni, ott egy árkot hagytam, 10—15 em-rel mélyebb helyet-. így az ásás barázdás löfct. Arra is ügyel­tein, hogy a barázdasorok Ke let-Nyugat irányba fussanak, hogy az é3zakí‘ hideg szél, vagy a déli dzSSáó' «meleg ezé! ne érje a kikelt növényeket. Ezt a barázdás ásást, vagy szán­tást minden olyan növénynél alkal­maztam, amit szokás szerint töl­tögetni szoktunk, nevezetesen: bur­gonya, földi mogyoró, paradicsom, ezái-azon nevelt káposztafélék, pap­rika, uborka, sárgadinnye, valamint « vizigényesebb növényeknél: nap­raforgó, mák. A mák ezt a mód­szert ,a 30 cm sortávolságon és 10 cm átlag tőtávoteágen nagyon meghálálja. A máknál az. őszi korai mélyszántás alkalmasabb, hogy le­ülepedhessen. Február kedvező nap­jaiban, vagy ha az idő nem enged­te, március első napjaiban, a mák­nak szánt földet, ha már annyira ' megszikkadt, hogy gereblyézni le­hetett, azt ha'adók talonul megcsi­náltam. Nemcsak futtában, hanem elporhahyósitottam a föld felső felületét 4—5 em-ig, önnél mé­lyebben nem szabad. Mikor ez megvolt, elővettem a fából csinált vonalzót, ami 7 cm széles, 3—4 cm mély ékalaku ár­kokat húzott maga után, egymás­tól. 30 cm távolságra. Ezután el­szórtam a magot az árkok fene­kére. De nem minél sűrűbben, ha­nem minél ritkábban, mert nem féltem attól, hogy kifújja a szél, vagy kiszárad a talaj. Ezt is meg­előztem, mégpedig azzal, hogy a magot friss és nedves helyre vetettem. Utána arról fa gondos­kodtam, hogy a magot odanyom­jam a nedves földhöz. Aztán a gallyakból csinált közepes, köny- nyű boronával elsimitóztam, dá­csák a sorok irányában, nehogy agyon takarjam az árkokat, az árkok igy szépen meg is marad­tak és csak alig egy-két cm takarást kap a mag. Ez elég is, hamar kikel, idejében lagyökerezik,, megerősödik, jöhet­nek a szeld:, akár hideg, akár me- h*f* A barázdába való vetést sokan Backáeba is vették, de arról, hogy » mag friss és nyers földbe kerül­jön ós azt oda is nyomtatnák a földhöz — erről a legtöbb helyen diolejtkezneb, vagy nem találják fontosnak. Ez különösen a pici és könnyű magvakra vonatkozik, amik npm. tapadnák a földhöB, a takarás sem nyomja oda és ha jönnek a hidegek, esetleg a fagyok, — eze­ket felszaggatják, vagy a eaáritó szeld: kiszaggatják és a kiosirá zott, legyökereaePc magvakat el­pusztítják — a eseteik kifújják1. Már lfűrt;|m, ''hogy a burganya- jrf^ésbqe hogvan késastyem dő a _jta- ldjt. ‘Ezt a talajelőkéezitéet ékével is csinálják. Amikor mások látták, hegy én igy készíteni elő a talajt, megkérdezték, hogy miért? Meg­magyaráztam. : Azért, mert a föld felső rétege igen hamar kiszárad, már most ezt Iá réteget én tartalék f ölelnek fogom megőrizni Ha » burgo­nyát, vagy egyéb magvakat a laza, vagy száraztarméezetü tala­jon a barázda árkába vetem» akkor közelebb kerül a nedves­séghez és * kiszáradástól is meg­óvom az alsó talajt, Előnye még az is, hogy a tavaszi fagyoktól is megvédi a fagy érzékeny nö­vényeket. Esőzés alkalmával a viz a növényekhez fdyik. Az első kapálásánál megkezdhetjük a töl­tést, anélkül,, hogy a burgonya- sorok közei kimélyitődnének, A második kapálásnál már teljesen elsimul & kisebb lesz a föld fülelete. Ellenkező esetben — amit még ma is úgy szoktál: csinálni ée ami rossz — a talaj felülete nö­vekszik, ugyanekkor a gyökereket takaró földrétegeket, kell kiemdni s ezz»l megsérthetjük a gyökere­ket, sok esetben a fejlődő burgo­nyákat is. Még nagy baj az, ha a töltöge- tést oly Ónkor végzik, amikor a föld jól átázott és szalonná®, nyers állapotban van. Azt mondják, hogy a nyers, vizes föld jobban neveli a gumókat — de ezt csak úgy gondoljak. Ha jobban utánanézünk, 8zt látjuk, ha a frissen ázott földdel töltjük a burgonyát, darabos, repedéses lesz, elkérgesedik és a legki­sebb szellő is kiszárítja. Ha pár napon belül nincs eső, a burgonyasoiok kőkeményre szá­radnak. A gyökerek, melyek a föld­ből kilátszanak, elszáradnak. A burgonya« zárak fonnyadni kezde­nek és le is sülnek. Sokszor a harmadik töltögetést mar a lésülés miatt nem is végzik el. Ez eset­ben. csak akkor van termés, ha állandóan van esőzés. Erre mond­ják az okoskodó]:: »Az idő az igazi gazda*. Tavaly bizony nem volf eső, ki is sült mimten burgonya, ahol túlságosan kikapálták a bur­gonya töviről a földet s az addig kifejlődött gumók elfounyadtak. Ez fennáll a kukoricánál é3 a többi­nél fa. Az én módSHemenunel ezt a a súlyos bábát el tudtam kerülni. . , Még esős időben is hibjit kőyo- tünk el a helytelen'’tölto.'^oshol, ' mait a megszaggatott gyökerek, megvágott gumók tönkremenne^ a további gumóképződést meg­szakítottuk, rendellenes, kóny- azarbeórést idéztünk ©lő. Ez pór­áza a minőség és a es i rázóké­pesség rovására megy. Sok etek­ben, ha az idő kedvező is, 40—30 százalékos termés csökkenéssel jár. Még 1937-ben rózsaburgonyát vetettem 100—110 négyszögeken te­rületen a következőképp: Ab őszi mélyszántást, a már leirt modem végeztettem ei. Márciusban a szép egészséges csirákat a bur­gonyáról tevágtám, ötmilliméte­res vékony hcjdarabbal. Ha erős csira volt, egyet, ha gyengébb kettőt, vagy hármat hagytam a krumpliról levágott héjon. 70 cm sor és tőtávolságra elpalán- táltam a nedves földbe, kapa után Lenyomtam kissé, hogy a földdel érintkezzen és kíméletesen lefed­tem. Mivel elég' hídig és száraz ta­vasz volt, az én. burgonyám las­san kelt ki. Másoknál, ahol négy-öt aprót, vagy egy egészet vetettek, már szép bokros volt. Egy hét múlva egy kisebb eső is volt, a szomszédok burgonyája dús, sűrű szálakkal zöldéit, s már töltögették is. Az én burgonyám amint ki­kelt a földből, az oldalsó levetek hónaljból oldalágakat hajtottak és valóságos kis fának látszottak. A kapálást úgy7 végeztem, hogy íe ne tapossam a földet, arra is ügyeltem, hogy három- négy cm-nél mélyebben nem ka- kapáltam. Olyan ' kapavágást hátra rtotn hagytam, ami takarat- temtl hagyta volna a talajt. A három-négy cm-nél mélyebb ka­pálással — gok esetben 2—3 cm-nél mélyebbnél fa — kárt - okozhatunk. Egyrészt fokoz­zuk a kiszáradást, másrészt a hiba az tesz, hogy elvágjuk növény hajszálgyökeredt, melyek a melegebb rétegért felhúzód- nak ps itt megy végbe a talaj- baktériumokkal karöltve a nit- rifikációs folyamat, ami igen fon­tos a növények életében. A hely­telen kapálással ezt a folyamatot megszakíthatjuk és a növény haj­lamos lesz mindenféle betegségi» fin ezért kapa helyett karaszo lót, vonókapát, nyesőt, vagy hót- , rafelé fa húzható fcolókapát hasz­nálok. Főcélom a 2-3-4 cm-ig való porhsnyitáa, ha kell töl­tögette fa. Ezt többeknek elmond­tam» bevezették. Jónak tartják, a tornám minős égüeg jobb, meny- nyfeégileg sokkal több, a mun­kája pedig egyszerűbb. A harmadik kapáláskor, amikor mások Iriárkolva, körültöltögetve valóságos dombokat csináltak buigonyafészek körül, nálam csak most simult el a tartalék földhát. Június végén még egyszer meg­kapáltam te egy ki» íeltöítést al­kalmaztam. A burgonyám szára 40—50 cm. magasra is megnőtt, hüvelykúijnyi, sőt vastagabb szá­rakkal. Akik látták, egy újfajta burgonyára gondoltak. Az ered­mény az tett, hogy a három és fél kilogramm buigraiyahéjjal el- palántált csira több mint öt mázsa burgonyát termett. A legjobb burgonya 50—60 dekagramm volt. Ezek a csodálatos burgonyák igen finomak voltak. A barázdába vetést igen meg­hálálja a kukorica fa. Tálát ag én módszerem csökkenti a talajfelüfotet és a párolgást, elősegíti ezt a fiaétterülő tevőket fa. Újabb módosításomnál 60 cm a sortávolság, a tőtávoteág 25—35 cm. A vetógomók ezétdaiabol- tan három-négy csirát, de egész­ségeset, tartalmaznak. A sorok minden esetben Kelet-Nyugat, vagy Dől kelet- Északnyugat irányban vannak. így a sorok egymást elárnyékol jak, csökken­tik a párolgást. A burgonya ve­tési mélysége a barázdába ez esetben csak 6—8 cm, nem szük- . séges a 10—12 cm. Ezt a módszert sokan alkalmaz­zák, csak a földművelés egyéb ágaiban ezicleig nem terjedt el. De ha a teirt módosításaimat kellő szakértelemmel alkalmazzák a tszesk-ben. fa, megkedvelik és to­vább tökéletesítik. Zatykó Nándor, föld. szöv. tag, Orosháza. Ugyanakkor, amikor párfcszervs retünk ellenőrzi és irányítja a kot bozvezetőség gazdasági munkáját, szám előtt tartja, hogy a kolhoz vezetőség választott szerv, an» lyet a kolhoztagok meghíztak a kolhoz gazdasági veBetéeével. Ép pan ezért a pártszervezet nem be Iyettesiteni, hanem segíteni kivin ja a vezetőséget, hogy a» minél job ban megoldja feladatait. A pártszervezet a XIX. párt kongresszus határozatainak aik&re-ó teljesítésére mozgósítja a koirirma nistákat és párfconkivülieket, A kongresszusi határozatok megvita tása után a kolhozparasztok ellia tározták, hogy határidő előtt telje sitik a növények tannóshözamá- nák emeléséről szóló határozatot A pártvezetéséig támogatta ezt o hazafias kezdeményezést és java Kelta, hogy a kolhozvezotőség min- den egyes brigád számára készíts: el a tavaszi munkák ütemtervét. A pártszervezet nagy jelentőse get tulajdonit a kolhozternmlés tervszerűségének. Ezért javasolta, hogy a vezetőség dolgozza ki a közös gazdaság fejlesztésének táv lati tervét. A tevét, amely ne kidolgozásában élenjáró kolhozpa rasztok és mezőgazdasági Bzalrerr berek fa resztvettek, a kolhozpa rasztok közgyűléfem vitatták meg és dgyhangúlag elfogadták. Az itt teirt módszer szélesköiü alkalmazása akkor is jelentős, ha kisüzemi gazdálkodásban használják fel. Feltétlenül helyes, ha mezőgazdasági, nagyüzemeink is foglalkoznak vele. MEGJELENT a Pártépités február havi száu-.t, nfelynok tartalmából a* alábbi... cikkek > emelkednek M: w Javítsuk meg a politikai tömet; munkát. Egy történelmi jelentőségű Pi­széd évfordulójára. Szabó Béla: Az agitáció irányi fásának ée szervezetének néhány budapesti tapasztalata, Vértes Imre: Sztálin elvtára új művének feldolgozása a pártok t i tásbaa. Sándi Ottó: A tavaszi mezög-'-. dasági rminkúk álreres elvégzése- ért. Vá’yi Péter: A vackoljáezatí pán szervezetek feladatairól. E cikkek mellett még számos más fontos cü:k©t közöl aa MDP Központi Veaetteige Szervező Bí zottságánal: kiaílfeál-an megjc-lení folyóirat. MEGJELENT aa »Anyag- és AdatBaolgáltatA tegújabh száma, melyBiak tártál mából az alábbi cikkek emelted nek ki: A teninizmus — korunk zászlaja. G. Kozlov: A sao-úalianniB gaz dasági alaptörvénye. Sz. Vigedszkij: A modern kap" talizmus gazdasági alaptörvénye, M. Szuszlov: Megjegyzései: P. Fedoszejev cil:keivel kapcsolatban. V. Berjozin: A sztrájkharc foko­zódás:: a tőkés országúkban. W. Ulbricht: A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kengresz- szusának tanulságai a szoiiulizmu« nak a Német Demokratikus Köz társaságban való felépitéee szmu- pontjából. Za. Zsikov: A pártolapszervKEett titkárokkai való foglalkozásról. E cikkek mellett még több más időszerű problémával foglalkozó írást közöl az MDP Központi Ve­zetősége Ágit. Prop. Osztályának, folyóirata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom