Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-14 / 38. szám
1953 február 14., szotnhäf Víkatsaiak PUpt s Követésre méltó kezdeményezés A Viharsarok Népe Levelezői közül többen megemlítették Írásaikban, hogy hozzáláttak a helyi sajtó, a faliújság készítéséhez. Varga Julianna elvtársnő Körös- tárcsáról, Bercczky Sándor élv- fürs Vésztőről — mindketten DISZ-tagok — pedig tanácsért fordultak a Viharsarok Népéhez faliújságuk megjavításához. Igen nagyjelentőségű kezdeményezés ez. Miért? Mert a faliújságmozga- lom egyik fontos módszere a bírálat és önbírálat kifejlesztésének. Különösen az alulról jövő bírálat a kezdeményezések felszínre hozásának nagyszerű eszköze. A bírálat és ünbírálat nélkül nincs, nem születhet eredmény & tszcsk-ben, gépállomásokon, áltagja, de az említett termelőcsolami gazdaságokban, az egyéni gazdálkodóknál, de az üzemekben sem. Széleskörű bírálat és önbírálat fejlesztése nélkül sem Sörös Mihálvné, az orosházi »TJj Élet« tszcs tagja, sem Nagy Mi~ hályné, a kamuti > Lenin« tsz portok egyetlen tagja sem vihet haza több terményt, jövedelmet. Ugyanis enélkül nincs többtermelés. Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán ezt mondotta: »Hogy továbbra is .sikeresen vigyük előbbre ügyünket, erélyes harcot kell folytatni a negativ jelenségek ellen, a párt és minden szovjet ember figyelmét a munkában észlelhető fogyatékosságok kiküszöbölésére kell irányítani, ennek érdekében viszont elengedhetetlen, hogy nagyai'ányoklxm fejlesszük az önkritikát és különösen az alulról induló kritikát... Az alulról kiinduló kritikában a dolgozó milliók alkotó kezdeményezése és aktivitása, a szovjet állam gyarapítására irányuló gondoskodása jut kifejezésre. Minél szélesebben bontakozik ki az önkritika és az alulról kiinduló kritika, annál teljesebben nyilvánul «majd meg népünk alkotó ereje és energiája, adnál erőteljesebben fejlődbe és erősödik majd a tömegekben az érzés, hogy ők az ország gazdái,* Vitathatatlan, hogy mindez lokozol lábban szükséges nálunk, mint a Szovjetunióban. Egyáltalán nem lebecsülendő, hogy Ma- íeakov elvlárs tanításainak megvalósítását olyan egyszerű eszközökkel is, mitnt a faliújság — elősegítsék levelezőink. 1 A Viharsarok Népe a levelező- mozgalom fejlesztése által igen jelentős támogatást nyújtott a •dolgozóknak eddig is. Megsokszorozódhat ez a segítség akkor, lm a megyei pártsajló levelezői faliújságot szerkesztenek, vagy részt vesznek annak munkájában. Mivel a levelező állandó és szoros kapcsolatban áll a szerkesztőséggel, tanácsokat kaphat ehhez a munkához. A helyi újságokban, vagyis a faliújságokon megjelent kezdeményezések is könnyebben kiterjeszthetők az egész megyére A feltárt hiányosságok megszűntetéséhez, a bírálat bátor kibontakozásához az akadékoskodókkal szemben azonnali hathatós segítséget nyújthat a Viharsarok Népe. A faliújságon megjelent legjobb írások a megyei pártsajtóba kerülhetnek. Sok levelezőnk, lelkesen felbuzdulva, elhatározta, hogy növeli a Viharsarok Népe levelezőinek táborát. Ha ezek a levelezők jól dolgoznak s egyre több dolgozót vonnak he a faliújságok írásába, a megyei pártsajtó levelezőinek táborát a leg jobban ezzel növelik. Mert azok a dolgozók, akik így hozzászoknak az íráshoz, bátrabban írnak majd a megyei laphoz is. Több esetben levelezőink kapcsolata a dolgozó tömegekkel nem kielégítő. A faliújság szerkesztésével a 'lehető legjobb alkalom nyílik megismerni dote gozótársaik legfontosabb problémáit, örömét, gondolatait, terveit. Jobban ismertethetik ezáltal azokat a megyei pártbizottság lapjával s így több, jobb segítségben részesülhetnek. Egyben ez a munka sokoldalúbbá, szélesebb látókörűvé, kultúráltabbá, harcosabbá — egyszóval fejlettebbé teszi levelezőinket. Egyre jobban meg» Tanuljunk a szovjet kolhozoktól A balasovi kísérleti állomás új trágyázás! módszere Eddig- a legtöbb kolhozban ösz- eaekevertek a vetőmagot a szemcsés műtrágyával. Ennek a módszernek több hátránya van. A mag az együttes vetés során egyforma mélységbe kerül a ezemcsós műtrágyával. A vetőmag igy összekeveredik a trágya szemcséivel. A vetőmag, minősége a szemcsékben lévő savtartalom hatására romlik. A mag csirázókópességo akkor is csökken, ha huzamosabb ideig a trágyával együtt tárolják. Ezenkívül a kevéssé szilárd és száraz szemcsék o tömik a vetőgóp adagoló készülékét. A Szovjetunió Délkeleti Földművelésügyi Intézetének halason kísérleti telepén megállapították, hogy a magvak éfi a szemcsés műtrágya külön-külön történő vetése az eddiginél jóval nagyobb terméshozamot biztosit és megszünteti az említett hiányosságokat. Az új eljáráshoz azonban újfajta vetőg'épolc:w volt szükség-. A kisér- leti telep munkatársai a szemcsés műtrágya külön kiszórására fogatáé magvetőgépet alkalmaztak, amelyet a következőképpen alakítottak jtt: a vetőgép keretén csökkentették a magláda méretét és az igy nyert helyre pótládát szereltek fel a műtrágya részére. A pótládába a régi gépről átvett adagoló készülék került. Ezt a szerkezetet a vetőgép fogaskerekei hozzák mozgásba, illetve forgásba. A mag és a műtrágya a vető- I tölcséren keresztül jut az egymásután beállított két csoroszlyába. A vetőgóp munkája közben a hátsó — magvető — cfioroszlyák tompa végeikkel összetömitik a ba- rázdaágyat, amelyet az elülső — trágyaszóró — ceoroszlya hegyes orra lázit fel, a magvetés! mélység szintjénél mélyebben. Az elülső ős háteó csoroszlyák orrai közötti távolság tá.z centiméter. A magvető csoroszlyák 1.5—2 centiméterrel rö- videbbek, mint a in ű trágy aszór ók. Ez a körülmény lehetővé teszi hogy a trágyaszemcséket 1.5—2 centiméterrel mélyebben vigyük a talajba, mint a magvakat. Ilyen módon a trágya a talajban nem korül közvetlen kapcsolatba á magvakkal, nedves rétegbe jut és igy a növények jobban tudják hasznosítani. Az átszenelt vetőgéppel hektó rau- kint 3.5 mázsa granulált műtrágyát, illetve 5 mázsa szemcsézett szuperfoszfátot juttatunk a talajba. A balasovi kísérleti állomás dolgozói tavaly próbáltak ki az újfajta vetőgépet. Azokon a táblákon, ahol a tavaszi búza magvait a trágyától elkülönítve vetették a földbe, hektáronkint 1.8 mázsával több termést értek el. becsülik majd dolgozótársaik is levelezői munkájukat, amikor még nyilvánvalóbbá válik, hogy a ffcvelező a faliújság írásával is. mindnyájuk javát akarja. A lelkében igazi levelező vállalja ezt a megtisztelő feladatot, fáradságot, ami a‘faliújság munkájával jár. Az igazi levelező megérd: új, nagyszerű lehetőség ez, hogy meg jobban lcivehesse részét a békéért folyó győzelmes harcban. Egy pillanatig sem kétséges, a Viharsarok Népe levelezőinek legjobbjai megkeresik és meg is találják a módját annak, hogy megbeszélve a pártszervezel titkárával —- olyan helyi újságot, faliújságot írjanak munkahelyükön, lakóhely ükön. amelyről bátran elmondhatjuk: a békeharc hatásos fegyvere. Nem kétséges, hogy e kezdeményezés kiszélesül, hogy egyre több olyan, faliújság születik a tszcsk-ben, gépállomásokon, állami gazdaságokban, községekben és üzemekben is, melyek jól harcolnak a több termelésért, a tavaszi munkákra való jó felkészü- íésértj az új agrotechnikai, állattenyésztési módszerek alkalmazásáért, a begyűjtési tervek teljesítéséért. Bizonyos, hogy levelezőink új harcaiban új győzelmek születnek, melyeknek gyümölcsét majd egész dolgozó népünk élvezi. Tű i fi GézaZáttuk... HELYESELJÜK: „..hogy . a békéscsabai . Szegedi I&őuiűaél a karbantartó brigád dől-' gojó.i.. Hursán. , Mátyás. vEzgléc pfl egy újítást dolgoztak ki a éálak- pinco gázos levegőjének megtisztítására Az újításért 500 forint jutalmat kaptak, etá elmúlt héten a termelési értekezleten. Az újítás bevezetése a »lakozó és szenes dolgozók egészségét védi meg. ... hogy az Erőmű fűtői gazdaságosan használják fel a szánét, amollott nagy figyelemmel kísérik a gőznyomás állandó, egyenletes tartósát, ».. hogy n, Békéscsabai Téglagyárban a Kocsis karbantartó brigád egy kotrógép kijavítását, melynek határideje február l-o volt, január 26-ia befejezte. ...hogy Kovács Lajos karbantartó brigádja 4 darab cserép- és egy automata bagányvágó kijavítása helyett 8 cserép- és 2 Keller automatát javított ki január 29-ig. NEM HELYESELJÜK: ... hogy a békéscsabai állomáson La jó András váltóőr, amikor értesítve lett, hogy szolgálatba keli állnia, mait egy női dolgozó beteg lett, a szolgálat átvétele előtt a kocsmába, ment, ahol «teleitta» magát, utána pedig a női dolgozót mindennek «lehordta». Ilyen állapottal. természetesen ő sem vehette út a szolgálatot. Ezzel késleltette a váltás megérkezését és lazította a munkafegyelmet. .,. hogy egyes utasok, akik vonatra szállnak, figyelmen kívül hagyják saját kényelmüket is és megrakott bőröndökkel, vagy egyáltalán nemtörődömségből könyökükkel* kitörik a személykocsik ablakait. Ezzal kárt okoznak népgazdaságunknak, de dolgozótársaik egészségének is, hiszen míg elkészül az új ablaküveg, többen megfáznak nem beszélve arról, hogy a javítás idejére ld kell vonni ft kocsit a forgalomból, ,.. hogy a békéscsabai Barirovál- iba.n a ter melési értekezletet munkaidő alatt tartják. Az ő megállapításuk szerint azért, hogy biztosítani tudják ft százszázalékos megjelenést. Jobb számviteli munkái gépállomásain kon Rákosi elvtárs országgyűlési, beszédében foglalkozott a gépállomások adminisztrációjával is. Megállapí to t ta: * gépállom ásaink könyvelése gyenge, számviteli rendszerük megbízhatatlan és sok panaszra ad okot«. Rákosi elvtárs megállapítását, ha megyénk gépállomásaira vonatkoztatjuk, megállapíthatjuk azt, hogy erre a bírálatra az elmúlt esztendőben hanyagság ónkkal, nem törődöxn- ségünkkel, a pénzügyi fegyelem megsértésével mi is rászolgáltunk. A szocialista számvitel egyik alap- követelménye: a szocialista tulajdon megőrzése. Ezt a célt szolgálják gépállomásaink számvitelei, de nem tettünk meg mindent Elhanyagollak több helyen az anyagkönyvelés pontos vezetését, lehetővé vált így gépállomásainkon az anyageltulajdonítás nagymérvű elburjánzása. A traktoristákat több gépállomásunkon nem számoltatlak el a kiadott üzemanyagokkal. Megtörtént például a dévaványai gépállomáson, petróleumért dinnyét vásároltak s több helyen télen gázolajjal fűtöttek. A számvitel elhanyagolásának következményeképpen jelentkezik a december 31-i leltárban 150 darab üzemanyaghor- dó-hiány. És azt sem lehet megállapítani a számvitelből, hogy azok üresen, vagy üzemanyaggal együtt tűntek-e el. Nincs olyan gépállomásunk, amelyről pokróc, szalmazsák, vagy lepedő ne hiányozna. Ez mind a hanyag számviteli, m unka következménye. Gépállomásaink elhanyagolták az állóeszközök nyilvántartásának vezetését is. Jgy. történhetett meg,5 hogy a mezőberényi gépállomáson 3, a csorvási gépállomáson 2 aratógépet, határozat nélkül ronccsá nyilvánítottak és szétszereltették a Gépjavító Vállalattal, azoknak az alkatrészeiből más gépeket javítottak ki, holott még azokat is lehetett volna hasznosítani. A vésztői gépállomás azt a traktort, amellyel az egyik nap még darált, másnap bevitte a földművesszövetkezetbe és ócskavasként 500 forintért adta el. Vagy a csorvási gépállomáson, két erőgépet szereltettek szét engedély nélkül. Hasonló esetek egész sokaságát lehetne felsorolni. Gépállomásaink számviteli adatainak megbízhatatlansága adott komoly okot azokra a vitákra, amelyek a tszcs-k zárszámadásainak elkészítése alkalmával voltak gépállomásaink között. És ezek a vilák egyáltalán nem voltak alkalmasak arra, hogy a tszcs-k és a gépállomások között tovább javítsák, szilárdítsák a kapcsolatot Gépállomásaink 1952 január l_től kezdve költségvetési keretben gazdálkodnak. Gépállomásaink számviteli dolgozói azonban vajmi keveset tettek, hogy a pénzügyi fegyelmet betartsák, megszilárdítsák. Az előírt számla-gazdálkodást felrúgva, onnan teljesítették több esetben a kifizetéseket, ahol éppen pénzük volt. Ennek következményeképpen jelentkeztek aztán a pénzügyi zavarok, ez eredményezte gépállomásainkon a deficites gazdálkodást. Gépállomásaink vezetőinek, de valamennyi dolgozónak most az elmúlt évi mérleg és ezévi pénzügyi tervkészítésnél el kell gondolkoznia azon, hogy például hány lakóházat lehetett volna építeni a könnyelmű munka következtében előállt veszteség ősz- szegéből Gépállomásaink elmúlt évi felelőtlen pénzügyi gazdálkodásáért elsősorban gépállomásaink igazgatói a felelősek, de nem kisebb a felelősségük gépállomásaink vezető könyvelőinek sem, akik sok esetben nem teljesítették az előír! utasításokai nem éltek a részük, re biztosított jogokkal, nem hívták léi időben a gépállomás igazgatók figyelmét a pénzügyi gazdálkodás betartására, a hibákra Hagyták, hogy az események maguktól menjenek és kevés esetben kérték az igazgató segítségét, a pártszervezet támogatását Gépállomásaink igazgatói sem tették magukévá .Molotov elv társ XIX. pártkongresszusi beszédéi, kizárólag csak termelési kérdésekkel foglalkoztak (azzal sem teljes sikerrel!) a számviteli és pénzügyi kérdéseket általában lebecsülték. De felelősek gépállomásaink politikai helyettesei is, akik az üzemi pártszervezettel karöltve nem tárták fel időben ezeket a hiányosságokat. A megyei tanács könyvel őségi csoportja pedig nem tette mérlegelés tárgyává a gépállomások által hangoztatott nehézségeket, azokat sok esetben bírálat nélkül elfogadta, megalkudott az esetleges nehézségekkel. Gépállomásaink vezető könyvelőinek, hogy megjavítsák munkájukat, nagyobb gondot kel! fordítaniuk a politikai és szakmai képzés fejlesztésére. Ha nehézségeik vannak, harcoljanak azéj-j, hogy a gépállomás igazgatói politikai helyettesei adjanak azok leküzdésében segítséget. A megyei gépcsoport könyvel őségének munkáját is nézzék bírálóan, mutassanak rá bátran a helytelen intézkedésekre, vessék fel őszintén a gépállomás számviteli és pénzügyi munkájának a hiányosságait. Vegyenek példát Kozma Antal mezőgyáni és Balta Illés békést arhosi vezető könyvelőről, akik a számviteli és pénzügyi gazdálkodás megszilárdítása terén az utóbbi időben komoly eredményeket értek el. Gépállomásaink igazgatói és politikai helyettesei is változtassanak a számvitellel szemben tanúsított elzárkózó magatartásukon, tartsák szem előtt a pénz- gazdálkodást. Minél előbb valósítsák meg gépállomásainkon a kollektív tanulás olyan formáját ahol a gépállomás vezetőségének minden tagja elsajátíthatja az agronómiái műszaki és számviteli tudást, mert szocialista módon vezetni csak ezek ismeretében lehet. Vegyenek példát Boros Oláh Györgyről, a bőkéslar- hosi gépállomás igazgatójáról, aki a számviteli munkát állandóan ellenőrzi és komoly erőfeszítést tesz az önköltségcsökkentés érdekében. Rákosi elvtárs bírálatában komoly hiányosságra hívta fed figyelmünket. Az 1953-as tervév teljesítésének induljunk neki azzal a fogadalommal, hogy nem térünk el a pártunk irányvonalától semmi körülmények között, Rákosi elvtárs útmutatása alapján megjavítjuk gépállomásaink számviteli és pénzügyi gazdálkodását, hogy meggyorsítsuk ezzel is a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Polgár Zoltán. a Megyei Tanács g^p-csop. f&krtnyvelöj*
