Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-12 / 36. szám
1S53 február 12., <-rilt«f!<ik ViUai&Mok Hifit 3 t'j»liliufíiei«2Ö¥Ctkezcti dolgozéiiili rákinál toTáblifeépzcsérdl Tanul junk a szovjet tapasztalatokból Párnáik, Rákosi elvtárs vezekv- *cv<T dolgoznak a szocializmus felépítésén. Ez megköveteli tőr lünk, hogy nemcsak politikailag, hanem szakmailag is jól képzett kitel erekkel rendelkezzünk. A szocializmus építése során gyárak, üzemek” városok nőnek ki dolgozó népünk építő munkája nyomán, új szakképzett mimkás- káderek segítségével. Párhuzamosan fejlődik és erősödik napróL napra termelőszövetkezeti mozgalmunk. Ez a fejlődés megköveteli, hogy földmtivesszövelkezeli dolgozóink szakmai képzését mind magasabb színvonalra emeljük. Ma falun a földművesszövel- kezet képviselve van a gazdasági, kereskedelmi ^rendszerünk úgyszólván minden ágában. Egyszerű munkás, parasztemberekből tevődik össze a földmíivesszöveikezef vezetősége, ügyintézőink a népből emelkedtek ki és a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Azonban csak ügy tudunk annak a követelménynek maradéktalanul megfelelni, melyet főiünk a szocializmus építése, dolgozó népünk érdeke megkövetel, ha minél magasabb politikai és szakmai képzettség, gel rendelkezünk. Különösen, ha figyelembe vesz- szülc körzeti földművesszövelke- zeteink kialakítását, — melyek megfelelnek egy közepes vállalat színvonalának — mind jobban előtérbe jut a szakmai képzettség fontossága. Például az orosházi földmüvesszövetkezet —, ahol a könyvelés havonta mintegy 800 — 1000 tételt is lekönyvel — évi tiszta jövedelme az elmúlt év során mintegy 930.000 forint volt —, kb. 20—25 üzemágat foglalkoztat. Az állami és a szövetkezed áruellátás mintegy 00 százalékáért föklmíivesszövelkezeteink R felelősek. Ez is követelőén írja •lő a szakmai képzettség maga- sauu színvonalát. Tisztában kell, ,ek a szövetkezeti dől-. munkát tudjanak végezni. A békésmegyei Szövetkezetek Szőve ségénél 1953 január 31-én ünnepélyes keretek között indult )x a levelező szakoktatás. A szál;, oktatásba bevont megyei, járási és szövetkezeti dolgozók teljes létszámmal megjelentek és igen nagy Lelkesedéssel kapcsoltai lak bele az új oktatásba. A most beindult. levelezői szakoktatás Országos Szövetségünk által újszerűén átszervezve, négy tagozattal indult, 1. ELLÁTÓKERESKEDELMI TAGOZAT, ezen a szakon a MÉSZÖV járási szövetség ellátó kereskedelmi szakon dolgozó munkatársai, földmüvesszövetke- zeti áruellálási üzemágfelelösök tanulnak. Any aga a SZÖVOSZ középfokút szakiskola anyagával megegyező. 2. FELVÁSÁRLÁSI, KERESKEDELMI TAGOZAT. Ezen a szakon ugyancsak a MÉSZÖV járási szövetség, földműves szőve I1. kezet dolgozói közül azok az elv társak tanulnak, akik a felvár gozók munkatérül eleiken a sg^k-jsájdási szakon „előképzettséggel mai feladatokkal, a párt- és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtása érdekében. Igen sok példát lehetne a szakmai képzettség hiányosságából eredő károkból, hibákból felsorolni. Egy.két példát kiragadva, világosan megmutatkozik, hogy milyen nagy szükség van a szakmai továbbképzésekre. Például a lőkösházi földmű vcsszövelkezet terményfelvásárlója az 1952-es begyüjlési év alatt a terményt •hídmérlegen« vette át a termelőktől. A termény átvételénél a termelő is rajta állott a mérlegen, amikor azonban a kocsi súlyát mérték vissza, a termelő nem állott a mérlegre, így az átvett termény súlyában a termelőnek a súlyát is lcvélclijegyezte, illetve kifizette. így azután komoly hiányosságok mutatkoztak a későbbiek során a termény felmérésénél. Vagy például a zsadányi italbolt kezelőjénél visszafizetés eselén rossz visszaadásokkal komoly hiányok keletkeztek. így mind a földül (ívesszövetkeze tét, mind saját magát megkárosította. Ezekből a kiragadott példákból Is láthatjuk, hogy a szakképzetlen, rosszul kiválasztott káderek egyrészről súlyosan megkárosították a földművesszövetkezetet, másrészről a káderek tönkretevő-, ae, börtönbejuttatása lett azered-^ mény. A SZÖVOSZ folyó évi február t-vel levelező szaktanfolyamokat indított be országos viszonylatban, hogy ezen keresztül is biztosítsa legjobb dolgozóink számára a szakpiai továbbképzést, hogy a jövőben fokozott fejlődéssel haladva, jobb és még eredményesebb rendelkeznek. 3. SZÁMVITELI TAGOZAT. Ezen a vonalon tanulnak azok az elvtársak, aláírnék a számviteli szakon megfelelő előképzettségük von. 4. ÜGYVEZETŐI TOVÁRB- KÉFZÖ TAGOZAT. Ezen a szakon tanulnak az ügyvezetők közül azok az elvtársak, akik már bennlakásos ügyvezetői iskolát végezlek. Minden tagozaton induló tanfolyam a SZÖVOSZ középfokú iskola tananyagával, illetve színvonalával- megegyező. A továbbképző szaktanfolyam 18 hónapos időtartamú. Az egyes tagozatok részére a MÉSZÖV székhelyén havonta egy alkalommal konferenciát talipMv. V levelező tanfolyam tananyagát a hallgatók részlien egyéni, részben kötött foglalkozáson dolgozzák fel. Az 1952. évi szakmai továbbképzés során megyénk az első helyen végzelt Ez lelkesítse dolgozóinkat további jó munkára, az anyagok jó megtanulására, jó jegyzetkészítésre, a konferenciákra való jó felkészülésre azért, hogy a most beinduló szaktanfolyamokon még jobb, eredményesebb munkát végezhessünk s ezen keresztül a meg növekedett feladatokat pártunk útmutatása alapján a földin íív-esszövetteze tok vonalán is maradéktalanul végrehajtsuk. Pallag Sándor lőmegszervezoti előadó. Takarékosság és önköltséges öfeker lés egy Cskálov-ferületí szovhozban A Cekúlov-terüleü szarajgiri szovhozban az időjárási viszonyoktól függotlffnül mindig jó a termés. A szovhoz dolgozói eikrvIttsen. csökkentik a termékek önköltségéi;, A múlt évben jelentékeny pénz- és onyagmegte karitá-st értek eí minden egyes termelési művsíot- nél. Szántásnál három rubellal, a knltivátorozásnál 1 rubel 60 kopekkal, a vetésnél , 2 ruhái 00 kopekkel csökkentették egy hektár megmunkálási költségét. A mezei munkáknál össze;:m 300.000 rubel megtakarítást értok el a gépric helyes kihasználása, a tartalékalkatrész-, üzemanyag- és kenőanvag-taiaró- kosság révén. A vontatott gépek javítási költségeire a terv' 131.200 rubelt irányzott elő. Ténylegesein azonban csak 86.000 rubelt fordítottak orré a célra, A szovhozban a tavaszi munkák kezdetekor a traktorokat és a ta- lajmogmunká! őshöz szükséges felszerelést az egész idényt© átadják a traktoros-brigádoknak, a brigádokon belül pedig a traktorvezetőknek. A gépkezelők kölcsönösen ellenőrzik egymást. Ha valamelyik vezető elhanyagolja gépét, törés, yagy baleset fordul elő nála, avagy pazarolja az üzemanyagot, az eset. azonnal a brigád elő kerül, amely közös intáztedósatet tesz a hiányosság-ok megszüntetésére. A javítóműhelyekben a lakatosak, az eiztergályosok és a kovácsok versenyeznek a munkaterme'étenység emo'ériéit és az unyíigtak&rókos tágért-. Az állattenyésztők is mindenbon takarékoskodnak. A mu.lt évben 11 hónap alatt 250.000 rubel értékű megtakarítást éltek el A tej, hús és gyapjú önköltsége lényegesen csökkent. Egy mázsa tej önköltségét például 12 rubellel sikerült csökkenteni, mégpedig úgy. hogy nedvdús takarmányt etettek a drága abraktakarmuny hely itt. A műit évben 11 hónap alatt iü-y- módon mintegy' -1000 mázsa ub- raktakarmányt takarítottak megy ugyanakkor teljesítettek a tejhozam- és súlygyarapódéi tervet. A tehenük átlag 2021 kilogramm tejet adtak. Az üzemegység ik bevezették pz önálló gazdaságos e’számo’á-t. M indegyik üzemegységnek megvan a mega havi termelési terve. A pártszervezet helyesen irányítja a takarékossági versenyt Ez a kérdés állandóan napirenden szerepel a taggyűléseken és n vezetőségi üléseken. A népnevelők beszédeik során fölhívják a munkások figyelmét, hogy óvják az állami vagyont, tői oktal jenek önköltségcsökkentésre. A szigorú takarékosság, a magas munkatermelékenység, a pontos nyilvántartás biztosítja na önköltségek csökkentését. Éppen ezért e szovhozok -gezetői, szakéin fóréi, n szovhozok pártszervezetei és szak- szervezetei állandóan új módjait keresik az önkölt-égceöktenlésnek és ebben a vonatkozásban is példát mutatnak a kolhozoknak. A takarnaánykésgletek helyes felhasználásávaligy állatok jó átteleltetéséért Takarmányadagok összeállítása A fakarmrínyadagok öeszeállítiWá- nál törekedjünk a Valtozatossá*rr. i. Az egyes takarmányok az eniMäztö- szerveket nem egyformán veszik igénybe. Az egyoldalú takarmányozás mollett romlik az állat étvágya, túlzottan megferhe'.ődik az em. -ztő- csatonia és az ilyen takarmányozás étottanilag is helytelen. A mogfela- lőon folaprított és előkészített, többféléből összeállítött tekarmányndagokat az állatok szívesebben fogyasztják és jobbon értékesítik, iázen a télen et-k nyersrostot, ballasztot tartalmazó, kovésbbé ízletes, ízlctositsük, puli-tsuk meg és tevűt- jük siletakariruí.nnyal. így szívó- aobben fogyasztják az áriatok és jobban is értékesítik. Ügyeljünk n nehoz;v) emészthető takarmányt kell 1 takarmány étrend! hatására is. A fektetni, éppen ezért ezek előkészítésére és lédús takarmányokkal való tevoróeéra különös mértékben kell gondot fordítanunk. A folszecs- között szalmafélét, pelyvát, tórákét feltárás, gyorsálézás, pácolás útján A Viharsarok TSépe pályásaidból így termett több kukorica és cukorrépa Egyik legnagyobb jelentőség-ü I sitott nedvességhez, azáltal a nötapasztalaíomat azzal a kukoricaterméssel szereztem, amit 1950 óv esőnélküli nyarán, a talaj felső rétegének morzsa!ékcean tartásával értem ©1. Az őszi mélyszántásos talajt nagyon benőtte a gaz, ezért április utolján sekélyen megszántottuk, meri a kapálás több munkát adott volna. Ekkor még nem gondoltam arra, hogy száraz időjárás esetén ezáltal a talajnedvesség elpárolgását is visszatartja a felső morzsalékoe talaj a növény gvökérzeto száméra. A kimért 1100 négyszögöl területen 12 mázsa csöves tengeri termett a környékbeli négy-öt mázsás terméssel szemben, ahol nem volt tavasszal fellazítva a talaj kellő mélységig. A oukorrépaterméáfem 1952 nyarán szintén mélyein, 14—16 centiméterre fellazított talajban volt. A répa fejlődése alatt nem volt kiadósabb eső, mégis méretre, nagyságra elég jól kifejlődött. A fel nem lazított talajon termelt cukorrépához arányosítva, körülbelül kétszeres volt egy-egy répának a súlya. A mélyebben fellazított talajban azonban száraz, szeles idő esetén a cukorrópamagvak kikelése eß a gyökérképződés veszélyeztetve van, mivel a növény, ha kikelt iß, gyökei© nem képes lejutni a vastag, száraz felső rétegen keresztül a mélyebben bizto-1 Nem lebet és nem szabad mindent csak az időjárás rovására Írni. A rossz iddjá ás ellenára, sokkal Jobb termést takaríthattunk volna be, ha a mezőgazdaságban Jobban, szervezettebben dolgoznánk. (Gerő elvtársiak a KV-ülésén mondott beszédéből.) vény vagy nem fejlődik hosszú beteten keresztül, vagy teljesen kipusztul nedvesség hiányában, amit hosszú idő alatt a rovarkártevők is elősegítenek. A fenti tapasztalataim alapján ez a tanulság, hogy a tenyészidő alatt a növények még aszályos időben is nedvességhez jutnak, ha a talajfelszín 8—10 centiméter mor- zealékos talajréteggel van borítva. A vetőmagvak kikelésének a biztosítását pedig a már iámért talaj ] tömörítő használatával érhetjük el olyen formában, hogy a bevetett magsorokat tömöríti, a Sorok között pedig lazán hagyja a talajt, majd utána a borona elsimítja. A fonti sorok megszivlelésérö kérem minden csoportbeli és egyénileg munkálkodó társamat, hogy elősegíthessük népgazdaságunk fejlődését. Dorkovics János Békéscsaba, »Uj barázda:: tszcs. Pályázónk tapasztalatai igazoljuk a szovjet agrotechnikai útmutatásokat, melyeik szerint a jnélyanszántott talajban lévő viz elpárolgását a felső morzsalékos talaj megakadályozza. A pályázathoz Onnyi a hozzáfűzésünk, hogy a felső morzsalékoe talajréteg ne legyen vastagabb, mint amilyen mélyre teli a vetőmagot vetni, így például a cukorrépánál 5 cm. Ezt leghelyesebb kultivátorral, vagy kormánylemeaiélküli ekével elvégezni, amely nem forgatja meg a földet, csők fellazítja, tehát por hőnyit, egyben gyomtalanit és szellőztet is, ezáltal levegőhöz juttatja a kikelő növénykét. A pályázatban a cukorrépánál említett 14—16 cm mélységű fellazítás, az 5 cm fellazítás helyett azért nem volt hiba, mert 1952-ben esős tavasz volt és a szántással megvalósult földfordit-ás segítette a föld melegedését, szikkadását, szellőzését, ezzel előbb következett be a kikelés — mint ott, ahol ezt nem csinálták — így idejében le tudtak menni a növények gyökerei az alsóbb vizes talajrétegbe. A 14—16 cm mélységű fellazítás szárazabb tavaszkor nem megfelelő, — vagyis ennél kisebb mélységű szükséges — mert az egész mélyen fellazított réteg kiszárad s mivel 5 cm-no Vetik a répamagot, a kitelő növény gyötero nem tud lejjebb a vizes rétegbe hatolni. száraz-takarmányok nehezen emészthetek és dugitó hatásúak, ezért iwr adagok összeáll húsánál, arra törekedjünk, hogy- az azokban lévő száraz anyag és víz mennyisége te tetőiig az 1:3 arányt közelítse meg, Ne változtassuk hirts' rn a takarmányokat. A takurmányváltoztatá- kúebb-nogyo-bb zökkenővel jár, ami az á,Hatok termelését visszaveti, igen sok esetben egészségüket is veszélyezteti. A kész’etek megfelelő e’- osztá?ávil és lelkiismeretes aungo- lásával a rendvlkazeero álló takarmányokat egész tóira egyenleteseit tudjuk szétosztani, elkerülhetjük velő a pazarlást és a hirtelen tekar- mányváltortatásokat. Egyedi takarmányozás Nagymértékben elkerülhetjük 8 takarmány-pazarlást azzal is, hegy állataink részére a takarmányokat termelésüknek megfoVőem adagoljuk, egyedileg t-akarmányozunk. Az egyedi takarmányozás megkönnyí- tésa vágott az egyenlő nagyságú és fejlődésű ó-fiatokat, választott borjakat, vagy süldőket egy csoportban takartnányozhatjuk. Hasonlóan megoldhatjuk őzt a termelő állatoknál is. Természetben pl. az egyforma tejotem állatok összeválugatásával képezünk csoportokat. Tökéletesebb egyedi takarmányozást biztosítanak az egyedi etetést elősegítő, jászolra fekvő létra rácsok, vagy' álló rácsok. Ezeket az egyedi etetést elősegítő berendezéseket há,-‘ zilag is el tudjuk készíteni. Eyen takarmányozási módszer e- e-tén életfenntartásra és bizonyos tejmennyiség termelésére, szénáié! ékből, szalmákból, nedvdús takarmányokból alaptakarmányt állítunk össze. Az alaptakarmányban foglalt termelésen felül termelési pótabiakot adunk- az állatok részére. Az egyedi takarmányozás gyakorlati keresztülviteléhez feltétlenül ismernünk kell az állatok élősúlyát és termelését. Éppen ezért havonta meg keli állapítani az állatok súlyót.
