Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

HÍM fr ti ruát' 1.. v .rear nap i/íkatscnők Héftc * IIAXAMK. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL * Ham nytt A» új Komlón az építőmunMsok újabb ezreire van szükség. És épül már egy 2000 sremtUyes, űgyneve- nett «felvonulási város», amelyet vízvezetékkel is ellátnak, hogy meg­felelő elhelyezést nyújtsanak az épí­tőknek. Aa építkezéseket komoly, tudományos kutatómunka előzte meg. A Szovjetunió példájára több' tudományos bizottság foglalkozott Komló városfejlesztésének problé­máival , Geológiai kutatások foly­tak a helyi anyagok, főleg kő feltá­rására s a hídról ógueok nemrég lezajlott kétnapos pécsi ankétjáraak egyik főtémája volt: hogyan . le­hetne felhasználni a \ ízellátás biz­tosításán* a Mecsek karsztvizet. Balneológiái vizsgálatokat folytat­tak és több értékes gyógyforrásra bukkantak. Úgy tervezik, hogy a későbbiek során a Komló közelében fekvő Sikonda elhanyagolt gyógy­forrásának helyTöállitásával üdülő­helyet és szanatóriumot létesítenek a komlói bányászok szamára. Ha­vinkban itt készítettek először egy új város építése előtt élelmezési ta­nulmányt. Már most, ©lőre tudják, hogy a város lakosságúnak mennyi élelmiszerre: pl. meunyi zöldség­félére, húsra, tejre, vajra, tejföl®, kenyérre, cukorra, Lisztre, stb.-re lösz szüksége. Ennek alapján terve­zik és építik az éteímszési üzeme-; két, üzleteket. A köaoli állami gaz­daságokat tervszerűen Komlót el­látó «élgazdaságokká fejlesztik, ami azt is jelenti, hogy egyik például tejjel, a másik hússal, a harmadik xödségfelékkvé tótja el majd a vá­rost. \ fejlőd« bányaüzemek kő- ze'.cfien új városrészek nő­nek ki a földből az ötéves -V j terv során. ; S-T r.5' f\í)f rfli'J- f . , f Pécs dgyöövöaefcfc gyárvárosi re- «szón, a nemrég. még lakatián kül­területen épült a mesaesi bényász- város. 1950-ben. épült mag itt az első 20 korszerű báeyászlakás. Az öteves terv második, évében már 216 új otthont adtak át a bányá­szok legjobbjainak, s 1952 végéig az újabb bányászlakások egész sora készült oi. Iskola ós napköziotthon is épült s ez év ©tején felépül az új városrész üztetnegyedo is. Baranya megyében a múltban egyáltalán nem volt gépgyár. Leg­inkább annak számított a Sopinna, «le Sfc is inkább javítóműhelyfélb volt. Legfeljebb kisebb mezőgazda­sági szerszámokat gyártott. A terv esztendeiben korszerű gyárrá fej­lődött: 1950-ben új hidegüaemi csarnokot kapott, amelyben azóta a legkorszerűbb szovjet gépek segít­ségével nemcsak szerszámok, kisgé­pek, hanem nagytóljesítményfi gépi berendezések, többek között export­ra gyártott kábelszövőgepek is ké­szülnek. 1951-ben emeletes irodá­vá fürdőépületet kaptak a gyár dol­gozói, 1952-fcan pedig másfél mil­lió beruházás keretében 1600 négy­zetméternyi területen újabb nagy­homok épül a Sopisaia gépgyárban, amelynek segítségével 1953-ban már 20 százalékkal emelkedik az üzem teljesítő képessége. Kisműhefyből fejlődött jelentős középüzemmé a pécsi Mezőgazda­sági Szerszámárugyár is. Az ötéves terv során új csarnokot automata láncfűzőgépet kapott, hogy hiányta­lanul kielégíthesse a mezőgazdaság szükségletét. A mohám gépgyár és vasöntöde ie fejlődött: a régi, korszerűtlen, sfeütös műhelyek he­lybe 1952-ben új csarnok épült, ahol a* áj gépek mellett hónap- ról-hónapra növekszik a dolgozók létszáma is. Hatalmas mértékben fejlődött az ötéves terv sorún Baranya megye mezőgazdasága is. 1952-ben már 315 termelőszövvetkesDti csoport, illetve termelőszövetkezet működött és 105 A nßprvl-napra születő új aikotúsok százai és estei messzshanyzvwi hirdetik népünk alkuié erejét, mely & évvel ezelőtt még gúzsba volt kötve. Újabb, és újabb számvetést JteM készMenümk, hiszen a tegnapi már hiányos, pótlásra szorul. így van ez, amióta a m-últ kivetettjeié — a dolgo­zóké * hatalom. És mindinkább így lese, ahogyan jobban és jobban megtamfjuk az áBa-mlta tatom adta jogmik gyakorlását, ■ ahogyan jobban és jobban megtanul jak: ami# teszünk államunk politikai, gazdasági és kulturális erősítésére — annak gyümölcsét mi éboemük. Annak gyümölcse, hogy újabb és újabb számvetést Jetül készítenünk: számba venni új iésemcküeet, termélőesoporfjsmJcttí, islco- lámlcat, kuttűrotthomixkat, ország- és vasulmiikat és •mindazt, ami hazánk, •népünk gyampodisút j jelzi. Szabad hazánk minden napja, újabb számvetés. Ma számat vetünk, holnap újra — és hóérwp- t | 'után is újra és mindig: tőrt&mMmünk amnylapjmí egy percre sem csukhatjuk be. . í falu vált tamelőszövetkezeti köz­séggé. A termelőszövetkezetek va­gyona évről-évre gyarapodott e mar az 1952. évi zárszámadáskor 14 szö­vetkezőt állapította meg, hogy mil­liomos termelőszövetkezetté fejlő­dött. Homárom Az öteves terv során Komárom megyében is új üzemek épülték és olyan városok vannak fejlődőben, amelyek a terv megkezdess előtt még a magye térképén esni szere­peltek. Különösön jelentős a fejlő­dés Tatabányán és Oroszlányon. Az múltban, alacsony, egészségtelen bá- nyászviskókat építettek Tatabányán. Az ötéves terv megkezdése óta kor­szerű, emeletes bányászlakások egész sora épül a városban. Bánhida előtt, a Vértes-hegység aljában épülő új Szocialista bányászvárosban 1952 harmadik negyedév» végéig 518 la­kás készült el a bányászok leg­jobbjai szárnál'» és a tálcások egesz sorának építés© áll befejezés elptt. A többszáz lakás építésén túl egy 108 személyes legényszáUó épült, valamint egy 1200 személye» kol­légium az építőipari tanulók ré­szére.* Ezenkívül, egy korszerű 8 tantermes iskola, külön tornaterem­mel: és szeptember elején., adták át rendeltetésének az ország legszebb megyei tanácsi székházát, amely fcöjibi „ jwW1 ,9, gplKó forintqs. beru­házással létesült. Miközben az új lakások százai épültek a tatabányai bányászok­nak, nagymértékben fejlesztette a terv a bányákat is. Az ötéves tervtől kapóit bá­nyagépek több, mint tízsze­resét teszik ki a korábban meglevő gépi berendezések­nek. A külszinfejtéses bánya is az St­eves terv szülötte, már eddig sok- ezer vagon szénnel gazdagította ha­zánkat. Nem kisebb a fejlődés Oroszlá­nyon sem. A több mint 600 bá­nyász lakáson kívül orvosi rendelőt, iskolát, bölcsődét és fagónyszállót kapott a tervtől. Most épül aa új bányászváros egyik legszebb épü­lete: a vájártanuló iskola és ott­hon, amelynek elkészítésére több mint 5 millió forintot fordított a nép állama, A terv beruházásainak eredményeképpen fej lödnek az orosz­lányi aknák is. Az új' XIX, akna üzembehelyezése november 3-án megtörtént és egy éven belül,meg­kezdi működését a XX. számú, a Beloianmiszról elnevezett bányaüzem is. Ezenkívül új, modem szénosz­tályozó is segíti az oroszlányi bá­nyászok munkáját. Kulturális téren in hatalmasat fejlődött a megye. 1930-ben pl. mindössze 64 mozi volt ft megye területén. Azóta 80-ra emelkedett a mozik száma éfel » meglévő mo­zik is bővültek. Acs községben pl. azelőtt egy romos épületben volt a mozi s most nemrég fejezték be a községben egy korszerű, 500 sze­mélyt befogadó filmszínház építé­sét. (juhi arád Szegeden » kéeáaugyúrban, ahol azelőtt a város iparát jellemző hal- bksska készült, ma sofceacr vésőt, gyalút és egyéb szerszámot gyárta­nak. Annak ellenőr», hogy az utóbbi években megtízszereződött itt ű dol­gozók létszáma, az üzem ma már a város kisebb üzemei közé tartozik, Avranov Illés kóláid.anyuja he­lyéin épült fel a város büszkesége, Közép-Európa legkorszerűbb üzeme: a Szegedi Textilművek. A kulak egykor elnyomott cselédei közül is többen dolgoznak itt a korszerű szovjet gépeiken s a munka hősei kerülnek ki közülük. Aa üzem az ötéves tervben tovább fejlődik: or­vosi rendelőt, napközi otthont, kul- túrotthont, mozigépet, 1200 köte­tes könyvtárat kapnak a doflgozák. Továbbá a terv során sporttelep, uszoda is létesül az űzőmben. 1949-ben. kezdte meg működéséi a Szegedi Ruhagyár, ahol 3 óv alatt a dolgozók száma 30-szorosára nö­vekedett. Ugyancsak az új üzemek köze tartozik a Szegedi Szörme- ós Bőrárugyár, amely oxportkcszít- ményéve] i(tarunk jó hírnevéhez is hozzájárul. Az ötéves tarv második evében indult meg a munka Hód­mezé vásárhelyei), az új mériegeyár- ban. Számos, hasinkban még nem gyártott mérőeszköz, automatikus bányamérjeg, a futószalagon hála- dó áru mérésére automata SsAlag- mérleg is készül itt. 1952-t*n több aint 3 millió forintot fordítottak az üzem fejlesztésére. Tí Több niiiil 20 bobin) i trrü- c loten épiiIt fel Knrppa,.«gyík legkorszerűbb gyapotfeldob gozo «zen««, a hódmezővásárhelyi gyapotegraná­16, ahol « megye és az egész Ti­szántúl gyapottermését magfalanít- ják. 1952-ben teljes kapacitással megindult a termo:és- az új üzem­ben. A feLszabadulás előtt egész Cson- grád megye kulturális életére jel­lemző volt, amit 1923-ban Hód­mezővásárhelyről Móricz Zsigmond irt: »Hódntezőváeárhelyen ezóv augusztus havában egyetlen köny­vei] sem adtak el ée ebben a város­ban él kb. 65.000 lélek.« Majd igy folytatja: »Álltam, álltam a hódmezővásárhelyi könyvespult mellett * hallatlanul ezégyeltemi magam.« Ma már nem kellene Mo- sicz Zságmondnak a város, de aa egész megye kultúrája miatt szé­gyenkeznie. Egyedül 1952 augusz­tusában körei 3000 könyvet adtak el a vásárhelyi Beloiannisz köny­vesboltban. Szegeden, hajdan a »Klebesbsrg kultúra fellegvára«, a felszabadulás előtt munkanéJkül szaladgáltak az orvosok, pedagógusok ée az egye­temre, főiskolára csak a felső szá­zak gyermekei kerülhettek. Ma Sze­ged valóban a megye kulturális központja tett. A szegedi egyete­men a nép fiad tanulnak, A hall­gatók száma egy év a'att több mini 30 százalékkal emelkedett. Tizen­négyen kaptak 1952-ben Rálcosi- ösztöndijat. Az egyetem új tan­székkel bővült s 1952 szeptemberé­ben adták át . rendeltetésének a termés zettu dományi kar kilenc- milHóformtos beruházással létesült; új »Béke épületét«. Számos Kos­suth-dija« professzor bánit itt a 14-en a tudományok doktora, 13-an pedig » tudományok kandidátusa fokozatot nyerték ©1» &4imos:y Somogy megyében 35 új üzem létesült a a régi kisüzemek pok- miffiőforintos beruházással korsze­rű közép- és nagyüzemekké fej­lődtek. Az új üzentek közül, a leg­jelentősebb a kaposvári fonoda, to­vábbá a Mezőgazdasági Gépjavító TéRalat, amely Dunántúl egyik legjelentősebb üzenne a hasonló ja­vító vállalatok között. A vasöntöde iés a mhftüzBm is az ötéves terv ke­retében létesült Kaposváron. A megy© iparosításához nagy­mértékben járul, hozzá a. régi üze­mek korszerűöitée» is. Egyedül a somogymegyei Téglagyári Egyesü­lés üzemeinek gépesítésére, kor­szerűsítésére közel nyolcmillió fo­rintot fordítottak. A modem szov­jet kotrógépek felszerelés» után több inint kétszeresére emelkedett a gyékényest kavicsbánya termelé­se. A megye iparának egyre jelen­tősebb tényezőjévé válnak a kis­ipari termelőszövetkezetek is. Ma már 44 KTSZ dolgozik a 'lakos­ság szükségfeteinek minél jobb ki­elégítés© ‘'érdekében. .A megye mezőgazdasági fejlődé­sét elősegítette többek közt az, is, hogy az eddig parIag>oai hevert földterületeket .haezoositetták. Mu már mintegy Ib.OtXt liold­nyi olyan földterületet mű­velnek, amely azelőtt parla­gon hevert. Ily en például a Balaton melletti tápoe, mocsaras vidék egy rész», (ahol a nagy berek! állami gazdaság létesült. Itt már 6000 hold lapos, mocsaras területet hódítottak meg kultúraövények számárra. Etniok a területnek leeeepolásánál felbecsül­hetetlen segítséget nyújtottak a szovjet áíokásó gépek, amelyekkel néhány hónap alatt a 6009 holdnyi területet csatornázták. A szovjet tapasztalatok alapján _űj növénye­ket is honosítottak meg. delenleg a megyében közel 3000 holdon termelnek gyapotot és gumipity­pangot. Xógrád A salgótarjáni Acélárugyár az eddigi beruházások során 23 millió forintot kapott, megépült az új rakodótér, ahol két hatalmas da­rut találunk, amelyeknek az a céljuk, hogy az eddig emberi erővel •vég­zett ki- és berakodást gépi erővel oldják meg. Megépült az új drót­húzó üzem épülete is, egészségéé, világos, saép termekkel. 650.000 fo­rint értékű új 300 és 600 tonnás modem sajtolót helyeztek üaembe. Hatalmas kompresszor beállításával mind a Gazdasági és Szere zárná ra­gyái', mind az öntöde részére sűrí­tett levegőt biztosítanak. Elektro­mos kemanoéket épitettek az üzem részére. A gyár és a lakótelep ivó­vízellátására három kutat fúrtak, illetve mélyítettek, melyek közül már kettő üzemben is van. Egy-egy kút 600.000 forintos költséggel ké­szült. A Vasöntöde és Tűzhelygyár új hatalmasméretü öntőcsamoka túra! szemünk elé, amint a gyár terüle­tére lépünk. Az új öntőesarnok ha­zánk egyik legkorszerűbb öntőcsar- noka. Á szovjet öntödék min­tájára készült s a munkafülya- matok 70' százalékát gépek végzik. Az öntődében az, eddigi módszerek tcü eltérően nemi a folyékony vasat viszik at fornjiisrekrénvekhez, ha. nem a formaszekrénTt a folyókon' vashoz. Ezzel nemcsak a dóig« zófc egészségét, vódáit, hanem ma gásabb hőfölcon végezhetik az ön test, osökkentheták . az öntödei se- tejtet. Uj és korszerűen felszerelt fürdők és mosdót is kaptak a Uns- öntő és Tűzhelygyár dolgozói. Bé/íé* 1950 október 22-e Kunágota-Bíiili is nagy ünnepnapja veit; a«, napén választották meg a tanáé» helyi szarvéit. Öröm és- büszkeség tölti üt a falu. dolgozóit:: alig mull. két éve, hogy soraik közül kiválásitól Iták vazetőilaet s mi mimten váltó zott mag asóta. Azóta létesitattek a faluban 30.000 forint költséggel fcultúrházaü — művelődhetnek, ta nulkatnak. Van. gépállomásuk é- kigyulladtak »Lenin lámpácskói . villanyt kapott Kunágota. Azóta létesült egészségház; és nincsenek elzárva most már a külvilágtól: Lőkösháza—Mezőkovácehút® között épült Reskenyvág'ányu vasúttal megvalósult évtizedes almuk. 3'ls áprilisban megkezdi a. termelést a most épül« Ládagyár. A múltban gond volt: hogyan, keressék meg a mindennapi betevő falatjukat, most másmilyen gondjuk van: biztositani bili az üzem saámápa a mBnlraerőt. Az egykor elhagyott szarvasi kö- zéphalmi tanyavilag' új életre kelt —• a napot ban adtálr át rendelts- ítéséufiflk a háxoautentermes új is- kaáaépSletet. A műit évben épült fel a fnultban lenézett »város pe­remén«, az. orosházi R,ákóczi-te!e- pan akétiaíntermea iskola. Horthy é- fuTIajtárjainak esendői fiznronyokkal biztosított »pihenőjén«, Mezőhegye mh a 4!l-ien major 50 aábméSf*» ■óvódat kapott. A múltban kakas­tollak, szuronyok villogtak a dol- goeók között, hogy még zügolélni se jaseon eszükbe a gróféi:, urak fötójén. Pusztulhatott, kiköhöghet- te tüdejét a gyermek, amíg a* anya görnyeeztette hátát a cukor­répa között. Most munka, után á esendőrsaurony helyett, a tányé­rok, kanalak csillognak, melyeket a nép állama, rakott gyermekeik elé -— és a kis pufók arcukba ágj-azott sasHiük. Holnap ismét számot ' élhetünk. Megyénk költségvetése 1953. év­re bölcsődékre 2 millió 93 ezer, ianya- és cSeesemővédiafemrB 2 mil- 5Ió 97 ezer, szülőotthonokra 1 mil­lió 554 ezer, óvódák és napkoziott- bonok továbbfejlesztésére pedig 12 millió 400 ezer forintot irányzott elő. Erősödjék legdrágább kincsünk — a gyermek. Es, hogy tanuljon, művelődjön, általános iskolákra 32 millió 755 ezer forintot fordít #. költségvetés. S hogy- gyermekeink vígan mind, több szép balyen játsz­hassanak, a felnőttek szabadidejük egy részét mind szebb helyeken tölthessék: parkok, sétányok, ül­tetvények, játszóterek lóteeitésére 1 millió 400 ezer forintot irá­nyoz elő az 1953 ns k ölte ég w tés, A közlekedés további javítása ér­dekében a távolsági utak javítá­sára 14 millió 530 ezer forintot, valamint a helyi utak, hidak javí­tására 2 millió 100 erei forintot fordít népi államunk megyénkben 1953-ban. Ezek ma még puszta számok, de holnap, holnapután eleven va­lóság tesz belőlük. Mint addig is, ahogyan a terv minden számadata valósággá lett. így volt eddig, igy Lesz holnap és igy lesz holnapután. Biztosítja a nép hatalma, biztosít­ja a bata’ om fe éteméayea»: a kom ! mnnistók pártja, . (Cserei Pál.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom