Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-11 / 35. szám

Vi! áa proletárjai egyesüljetek! r Feladataink a minisztertanács határozata alapján ] V. A iielyiipari szakszervezet versenvszervezn munkája 1953 FEBRUÁR 11-, SZERDA Ára SO fillér IX- ÉVFOLYAM. 35. SZÁM ß kollektív szerződés jó elkészítése a széles tömegek bevonásától függ Nngy érdeklődéssel késsülnek megyénk dolgosói a ssovjet film ünnepére Megyénk dolgozói érdeklődés­Tszcs«ink éleiéből Üj módszerekkel termelünk Látogatók a gyulai „Petőfi“ tsz-ben ígérte, hogy meggyőzi a tagsá­zója, Kiss Lajosné szereti az ália- tokat és igyekszik is a munkai­ját jól elvégezni. A rendelkezésre álló takarmányt háromszori ete­tésre használja fel; reggel 7, dél­előtt 11, délután pedig 3 órakor eteti a gondjaira bízott tojótör­zset. Hosszú gyakorlati megfigye­lés után azt állapította meg Kiss Lajosné, hogy ha ugyanolyan mennyiségű lak ármányt több ete­tésre elosztanak, sokkal jobban értékesítik a jószágok, többet toj­nak. Kiss Lajosné állandóan kai- vicsol, faszenet is ad a barom­fiaknak. Az ólat tisztán tartja, a trágyát minden reggel kihordja Az ól tisztántartása, a gondos etetés nagyban hozzájárul, hogy ja megyében a kamuli Lenin« tsz baromfiai tojnak legjobban. Berek /sii-mend Békéscsaba. A MOKÉP békésmegyei kiren­deltsége ízléses kivitelű, a szov­jet film ünnepének műsorát tar­talmazó névre szóló meghívókat nyomatott, melyeket az üzemek, termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok dolgozóinak küldenek el. A szovjet film ünnepének idő­tartamára külön szervező irodát állítottak fel Békéscsabán, mely esténként zsúfolásig megtelik je­gyeket igénylő dolgozókkal. Mindöseze egy esztendő telt el •zóta, hogy megyénkben, három vál­lalatnál megismerkedtek a dolgozók, munkások, mérnökök, technikusok a kollektív szerződéssel. Saját tapasz­talataik alapján győződhettek meg annak elejéről, ösztönző és mozgó­sító hatásáról, mint az üzem alkot­mányáról. Nagyjelentőségű esemény a kollektív szerződés kötése, mely most folyik üzemeinkben, szerte a megyében. Most már 22 üzemünk­ben és vállalatunknál tárgyalják imeg a dolgozók a szerződés terveze­tét, mely kétoldalú kötelezettség lesz a vállalat és a szakszervezet részére.- A szerződések előreiegítik ter­vünk teljesítését, illetve idő előtti teljesítését, de magukban foglalják a termelékenység növelésére irá­nyuló kezdeményezéseket is. Ugyan­akkor sokoldalú kötelezettséget je­lentenek a dolgozók anyagi, szociá­lis és kulturális igényeinek kielé­gítés» terén. Meghatározott alapot adnak az üzemi bizottságok munká­jához. A szocialista munkaverseny, mely eddig jobbára az é'pnjáró dolgozók ügye volt elsősorban, most a dolgozó tömegek közkincsévé vá­lik. Ilyen módon a szerződésben vállalt kötelezettségek egybekap-I ©»lódnak a dolgozók, az egyének érdekeivel. A termelékenység, az önköltség csökkentés, a szakmai to­vábbképzés, a munkafegyelem meg- szilárdítása, a sete jt-csökkentése az 5 érdekeit is szolgálja. Csupán az szükséges, hogy ezeket a vállaláso­kat mindenkor betartsák. Szakszer-1 vezeti funkcionáriusaink, művezető­ink pedig mindenkor betartassák azo­kat. A kolleltív szerződés érvényre I jutásának, sikereinek első legfonto­sabb feltétele, hogy a dolgozók ala­posan megism rjék azt. Minden pontnál élezzék, hogy ők alkották és az értük van. Arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a szerződés mindenkori betartásáért, annak vég­rehajtásáért ők is felelősek. Ezt azonban csak úgy tudjuk biztosí­tani, ha a dolgozókat bevonjuk az| előkészítésbe, a szerződés megszö-1 vegezéséke és megtárgyalásába. He­lyenként ezt az alapvető feltételt meg is teremtették, mint például a békéscsabai I sj yán- m al ómban, ahol az üzemi háromszög megbeszé­lése után kijelölték a szövegező bizottságokat, melyekben képviselve van a pártszervezet, a szakszerve­zet, a vállalat, valamint az élen­járó do’gozók egy-egy tagja. Az ilyen helyen megértették: fontos eszköz a kollektív szerződés a terv teljesítéséért, a munécakörulményfik megjavításáért folytatott harcbon. De sajnos, nem mondható ez el a kollektív szerződést kötő üzeme­ink zöméről. Legtöbb helyen a szö­vegezést rábízzák egy-egy műszaki­ra, reszortfefelősre. A Gyulai Ha- risnyagyárban a szerződés szövege­zése úgy történt, hogy az üzemi bizottság ülésén, — ahol a vállalat- vezető ©Ívtárs is jelen volt — állí­tották össze a szöveget, ami he­lyes. Azonban itt, mint hiányos­ságot meg kell erődíteni, bogy a vállalásokat maguk a reszortfeWő- eök készítették el és toevésbbó von­ták be » reszortbizottság tagjait, I továbbá mereven ragaszkodtak a központtól kapott mintához. A dol­gozók javaslatainak semmibevevése 'jelentkezik egynéhány helyen, ami­kor néhány tárgyi okra hivatkoz­nak, mint pl. a gyulai Körösvidék öntöző Vállalatnál az üb-ótnök úgy nyilatkozott: Nem tudja az egész megyéből a reszortfa'elősöket ösz- szeszedni. Természetesen, vannak nehézségiek, azonban a szerződés- tervezet elkészítése ilyenformán nem nő össze a dolgozókkal. Hiányosság tapasztalható a ha­táridők betartásánál is. PL a sar­kad! cukorgyárban január 29-ig el kellett volna készíteni a tervezetet, de ekkor még csak egynéhány fel­jegyzés jelezte, hogy szerződéskö­tésre készülnek. Egy-egy fejezet szövegezéséhez a brigádokat meg­alakították, de ezen belüli csak a vállalat által kijelölt felelősök vé­geztek munkát. Az üb teljesen el­hanyagolta a kollektiv szerződés ki­dolgozását, annak ellenére, hogy a bizottságban benne voltak q, reszort- félalősök és a reszortbizottság tag­jai, —• de munkát nem végeztek. Az elmúlt évben komoly mulasztá­sok történtek a szerződések megvi­tatásánál a Békéscsabai Ruhagyár­ban, de ugyanez történt az idén is. Nem szűrték le « tapasztalatokat az elmúlt év hiányosságaiból. Feb­ruár 3-án ismertették a dolgozók előtt a megszövegezett tervezetet., de azt összekötötték szalagértekez- lettel, így az termelési értekezletté vált. A dolgozók egyáltalán nem szóltak a kollektív' szerződéshez, in­kább termelési problémákkal foglal­koztak. Az SZMI-től kintjárt Fa­zekas elvtárs, amikor hozzászólásá­val igyekezett az értekezlet igazi céljára visszavezetni az értekezletet és felvetette a kollektiv szerződés­ben nem szereplő fontos pontokat, az igazgató elvtársnőnek az vollt a válasza: «Tavaly is így csináltuk.» Ugyanakkor hiányosság vo.lt az üb részéről, hogy az ügyviteli, vala­mint a karbantartás dolgozóival atam tudatosították, mikor és hol lfesa megtartva az ismertetés. Előadót sem biztosítottak és a kitűzött idő­bon így nem tudták a kollektív szerződést ismertetni. Ugyanilyen eset adódott elő a Békéscsabai Kö­töttárugyárban is, ahol az ismerte­tés 4-éra lett kitűzve, de a dolgo­zók nem jöttek ossza, mivel elha­nyagolták az agitációt. Az üb-ol- nök elvtárs szerint azért történt ez meg, mart már napok óta is­mertették hangoshíradón a terve­zetet és a dolgozók közül többen úgy nyilatkoztak: «minek hallgas­suk mi§g mégogyszer». Másnap vi­szont népneveiőértekez'et után be­szélték meg és egyszerre mind a 8 pontot ismertették, ami túlságo­san bosszúra nyújtotta az értekez­letet. Nagy lemaradás tapasztal­ható a MEDOSZ vonalán a szer­ződések elkészítésénél pl, a mezőhe­gyest Gépjavító Vállalatnál is, de itt inkább a központot terheli a felelősség, amely majdnem egyhó­napos késéssel adta mieg az irány­elvétet a kollektív szerződés meg­kötéséire«. Általában eddig az volt tapasz­talható, hogy a szakszervezeti szak­mai központok, valamint az iille- tétes minisztériumok — az Élel­mezési Minisztérium kivételé vei — vajmi tevés segítséget adtaik tv kol­lektív szerződés elkészítéséhez, me­netközben nem ellenőrizték ánn:ík végrehajtását. Ugyanez mutatkozik sei, szeretettel várják a szovjet film ünnepét. Vésztőn több, mint háromezren, Gyulán 5729-en, Ma- gyarbánbegyesen 3300-au igényel­tek hétfőn estig jegyeket a be­mutatásra kerülő nagyszerű szov­jet filmalkotásokra. Hasonló ér­deklődés nyilvánul meg Békés megye lobbi községeiben is. A MOKÉP esténként Békéscsa­ba főterén, a Barátsági Hónap Úgy határoztunk a csoportban, hogy a kukoricát négyzetesen vet­jük és a pólbeporzást is alkalmaz>- zuk a növényeknél. Tehenenként egyedi takarmányozást, három­szori fejést, a borjaknál pedig az itatásos módszerrel való nevelést vettük tervbe. A munkák elvégzé­sének érdekében a területünket munkacsapatokra és azon belül egyénekre osztottuk fel. így lehe_ tőség van arra, hogy a munka­A kamuti »Lenin« tsz-ben no­vember 25-én válogattuk széjjel a tojóbaromfiakat szín- és fajta- csoportokra. A törzstenyészet cél­jára külön válogattuk a magyar- jel légii kendermagos fajtákat Vasárnap délelőtt a konyha­kertészetéről országszerte híres gyulai »Petőfi« tsz-t a szeghalmi járásból és Gyuláról az L típusú tszcs-k elnökei, a III. típusú tszcs_k elnökei és brigádvezetői, valamint egyénileg dolgozó pa­rasztok keresték fel. A negyven­négy látogatót Szigeti Lajos, a »Petőfi« tsz elnöke üdvözölte, majd ismertette a szövetkezet fej­lődését. Utána megtekintették a szarvasmarha- és sertésállományt, a melegágyi kertészetet, ahol már szépen fejlődik a retek, saláta és a zöldhagyma. Az első szállít­mányt e hó közepetáján indítjiák a budapesti piacokra. Rábai Sándor, a vésztői III. típusú »Béke« tszcs elnökének legjobban a jó kondícióban lévő állatállomány tetszett — Most látom csali — mondotta —, hogy mi mindenre lehet fel­használni a zöldségleveleket Ná­lunk kint maradtak a földeken a kelkáposzla és egyéb zöldségleve­lek, ilt pedig értékes silótakar­egyes pártszervezetek részéről is. Konkrét segítséget nemigen adtak, csupán tudomásul vették, hogy mi­iül van szó. Továbbá hiányosság volt az is, hogy az egyes területi bizottságok nem kérték a pártszer­vezetek segítségét munkájukhoz. alkalmával benvutalásra kerülő szovjet filmek egyes jeleneteit ve­ti ü. A kemény hidegben is estén­ként 500—600 dolgozó tekinti meg a szovjet szocialista realista film­művészet élenjáró alkotásainak bemutatásra kerülő jeleneteit. A nagyobb békéscsabai üzemek dol­gozóik részére 3—400 jegyet ígér nyeltek üzemenként a »Támadás 6.25«-kor című film megnyitó elő­adására. csapatok között kialakuljon munkaverseny, a lőbbtermelés el­éréséért. Az, aki a saját'területén a tervbevelt mennyiségen felül termel, a tervenfelüü termésnek 25 százalékát természetben meg­kapja. Az is meglátszik így, kik végzik hanyagul munkájukat Az ilyenekkel szemben a munkaegy­ség-levonást alkalmazzuk. Idős Nagy Gyula Köröstarcsa, »Uj Barázda« tsz. Ezek abban az időben közepes és attól gyengébb állapotban voltak. A tojóbaromfiak rendes táplálá­sához napi 10—11 dkg takarmány szükséges. A törzstenyészet baromfigondor­mányt készítettek belőle. Mi azt hajtogattuk a tanács mezőgazda- sági osztályának, hogy nincs mit silóznunk, ugyanaltkor hasznos takarmány veszett kárba kint a földeken. — Látom, hogy a salátát, zöld­hagymát és retket egyikét hét múlva már piacra szállítják, jó jövedelemre tesznek szert belőle. Nálunk is vannak kertészkedés! lehetőlégek —* mondotta Rábai Sándor — és az itt tapasztaltak alapján azokat igyekszünk majd kihasználni. Czeglédi Imre, a füzesgyarmati I. típusú »Rákóczi« tszcs elnökét­nek a szövetkezet építkezései teli- szettek. Saját maguk építették fel a disznóólak nagyrészét, -ezzel je­lentős költséget takarítottak meg. A kertészetről és az állatálh*- mányról szólva, kijelentette, hogy meggyőződött arról: a III. típusú tsz-ben korszerűbben le­het gazdálkodni, mint az I. típusú tszes-ben. Az új szarzüdések megkötésének sikere nagyrészt azom múlik, meny­nyire hasznosítjuk eddigi tapaszta­latainkat, hogyan gondoskodunk alapos szervező munkáról, az eddig tapasztalt h'ánvosságok megszűnte-' téréről és az e''onőrzősml. Ami a got arról, hogy őszre III. típusú szövetkezetié alakuljanak át. Cs. Nagy Mihály vésztői négy- holdas egyénileg dolgozó paraszt is elragadtatással beszélt a látot­takról. — Én is foglalkozom konyhakerti növények termeszté­sével, azonban a szövetkezettel nem tudom felvenni a versenyt. Nagyüzemi gazdálkodásnál sok­kal olcsóbban lehet megvalósítani az öntözést, a melegágyak készü­lését Szeretnék a nyár folyamán ellátogatni még a termelőszövet­kezetbe és közvetlenül tanulmá­nyozni a kertészetben folyó öntö­zést. Lehet, hogy akkorára — mondotta — már én is mbit tsZi­ta g fogom üdvözölni az elvtársa- Icát, Nátliázi András, a Szovjetuniói­ban járt magyar panasz tküldötb- ség tagja, aki a gyulai »Petőfi« tsz-ben dolgozik, a világ élen­járó mezőgazdaságában szerzett gazdag tapasztalatairól, azok gya­korlati alkalmazásáról számolt be. legdöntőbb feladat most, a felvilá­gosító és agitáeiós munka megja­vítása a dolgozók között, hogy azok még jobban megismerjék és ma­gukénak érezzék az üzem új alkot­mányát-, a kollektív szerződést­' agy Imre Gondos etetéssel, ápolással szép baromfitörzset nevelnek Kamuion

Next

/
Oldalképek
Tartalom