Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-07 / 32. szám

1*53 február 7.. 3 ÜiUaí&oHik Htyt BEGYŰJTÉSI TANÁCSADÓ Hogyan teljesítsék tej beadásukat a tehénállománnyal nem rendelkező tsxes-k ? Hankó János, a gerendási »Tán­csics« termelőesoport brigád veze­tője levélben kérdezte szerkesztő­ségünktől, hogy 1952 őszén alakul­tak és még nincs közös állatállo­mányuk, hogyan teljesítsék tejbe­adási kötelezettségüket P Levelében még azt is kérdezte, hogy a meg­alakulás után - mennyi idő múlva kell beszerezni a közös tehénállo­mányt és a tojbeadáeukat mivel lehet pótolni. A minisztertanács határozata nem írja elő, hogy egy-egy újon­nan alakult termelőesoportnak az alakulásától számítva mennyi idő múlva kell beszerezni állatállomá­nyát. Minél előbb megvan, annál jobb, mert fejlett állattenyésztés nélkül nincs fejlett mezőgazdaság som. Nagyon helyes az, ha az ilyen újonnan alakult termelőcso­portok igényelnek tehén és koca törzsállományt és arra pénzliitel- koretet a járási mezőgazdasági osz­tálytól. Azok a csoportok — jgy a geren­dáéi ■« Táncsics« termel őcsoport is — amelyek nem rendelkeznek te­hénállománnyal, az alábbiak sze­rint pótolhatják tejtieadásukat: Tíz liter tej pótolható: öt liter juh- tejje', vagy egy kg 47 százalékos juhgomolyával, vagy egy kg hízott libával, vagy 1.20 kg tyúk, gyön­gyös, vagy pulykával, vagy 1,10 kg tojással (20 darab). Tejbeadása olyan csoportalak is van, amely nem rendelkezik tehén­állománnyal. Egy kát. hold szántó legelő, rét után 25 liter tejet kel! beadni. A tormelőosoport tagjai­nak egyéni érdekük is, hogy minél előbb állítsák be a szükséges tehén állományt, mert a tejbeadást sok­kal könnyebben tudják teljesíteni. Nincs meghatározva, hogy mi­lyen fajta állatokat állítson be a termel őcsoport. Természetes sok­kal ^gazdaságosabb olyan állatállo mányt beszerezni, amelyiknek ter­melőképessége nagy. Javasoljuk a gerendási »Táncsics« termel őcsoport tagságának is, hogy állatállomá­nyukat minél előbb szerezzék be és kérésükkel forduljanak az oros­házi mezőgazdasági osztályhoz. 1 legjobb eredményt Tóth Márton brigádja érte el A Délmagyarországi Aramszol- gá'taló Vállalat dolgozói jó ered­ményeket értek el január hónap­ban. Kiinelkedet a vállalások fcel- jesít’sében Tóth Márton vonal­brigádja, 115 százalékot vállaltak és 118 százalék át agot értek el ebben a hónapban. Ez nem volt könnyű felad: t, hiszen a brigád­nak négy tagja csak január 1-től dolgozik a vállal tnál. Azonban a brigádban lévő jó kollektív szel­lem, valamint az, hogy munka­módszereiket átadták a gyengéb­ben teljesítőknek is; credmény­„Szerelj baleset nélkül" A posta műszaki dolgozói feb­ruár 2-án Tótkomlóson elkezd­tek a vezetékes rádió szerelését. Április 4_e tiszteletére megfogad­ták, hogy a tervezett 500 darab vezetékes rádió bekapcsolását március 31-re elvégzik. A szere­lést d MáfdarSsz-brigád végzi. A brigád tagjar átérezték ennek a munkának jelei tőségét és egy­mással versenyezve végzik a sze­relési munkálat altat. . T, tkomlóson a párt és a köz­ségi tanács minden segítséget megad a posta dolgozóinak, hogy a vezetékes rádió szerelése zök­kenő nélkül, terv szerint történ­jék a téü idő ellenére. Népköztár­saságunk és a pá t e hatalmas ajándékét Tótkomlós dolgozó né­pe a legnagyobb örömmel fo­ga ti, bizonyítja ezt a bekapcso­lást kérő dolgozók számának ál­landó növekedése is. A Zaszlavik-brigád az állami gazdaság részére éj ít távbeszélő vonal t A brigád tagjai megfo- ga tik, hogy a hidegebb időjá­rás ellenére is 110 százalékos tel­jesít .lényt érnek el. A Lánczi- brigád helyi hálóz; t űm távbe­szélő állomások bekapcsolásét végzi, ők is hasonló vállalást teltek, A szegedi területi igazgató­séig orosházi feni. tartási kiren­del ts égének vezetője, Kutas Gyula elv társ »Szerelj baleset nélkül«- mozgalmat indított el. A követ­kező felhívással fordu’t a dolgo­zók felé: »Minden műszaki dol­gozónak elsőrendű kötelessége küzdeni az előfordulható balese­tek ellen. Lebfőbb érték az em­ber, tehát mindent meg kell ten­nünk, hogy baleset miatt a ter­melésből ne legyen kiese tt mun­kaóra. Nem elégséges tehát bal­es: tállá; í'ási oktatást csak néha tartani. Minden munka megkez­dése eteti (naponta) fel kell hívni a dolgozók figyelme’t az aznap előforulható balesetekre, így az ol.tatás állandóvá válik és ezt meg is tesszük.« Április 4-e tiszteletére a posta műszaki dolgozói a legnagyobb lelkesedéssel telték meg felaján­lásaikat, hogy ezzel is kifejezzék szer: telüket és hálájukat Rákosi elv társ és a felszabadító Szovjet­unió iránt. Csabai Pál sajtófelelős, Orosháza Ma nyílik meg a NépböHé Békéscsabán Alkotmányunk kimondja: legfőbb érték az ember. Ezért államunk a legmesszebbmenőkig törődik a dol­gozókkal. Sok-sok ezer forintot biz­tosított már eddig is tervünk ée biztosít ezután is a dolgozók szo­ciális körülményeinek megjavítá­sára. Hogy ez így van, bizonyítja bz a tény is, hogy a dolgozó nőnek nem kell ma már töprengeni azon munkája közben, mit főzzön ebédre, mit acajou a munkából hazaérkező féljenek, hiszen korszerűen beren­dezett üzemi konyhák és a vendég­látóipar konyhái is ízletes, olcsó ételeket készítenek a dolgozók szá­mára. Naponta több ezren keresik fel Vendéglátó Vállalatainkat, hogy el­fogyasszák a ré-ziikre elkészített ételeket. A megnövekedőit fogyasz­tói létszámot is osak úgy tudják kielégíteni üékéscsabáa, hogy egy új üzemet állítottak he. Az ötéves terv heteién tielül készült el. a «Nópbüffé», amit a legmodernebb követelményeknek megfelelően épí­tettek, úgy a vendégek, mint a ki­szolgáló személyzet részére. Külön férfi és női öltöző, fürdő áll ren­delkezésükre. Nem beszélve arról, hogy külön helyiségben tisztítják a zöldségféléket, főzik az ételt, mo­sogatják az edényeket. Még arra is gondoltak, hogy a tiszta és hasz­nált edények se egy úton jussanak a konyhába, vagy onnan a felszol­gáláshoz. A «Népbüffé» felszabadítja a dol­gozó nőket a háztartási munka alól, mivel itt bárki a legkülönfélébb ételekhez hozzájuthat. Körülbelül 30 féle olcsó, ízletesen elkészített étel várja naponta a dolgozókat reggel 6 órától este 10 óráig. S emellett kitűnő hűsítő és szeszes italok, cukrászsütemény, expressó — ée nyáron még fagylalt is vásá­rolható ebben az üzlethelyiségben. re vezetőit. Mindenkor a munka befejezése i tón röpgvülésen be­széltek meg a következő napi terv feladatokat. A brigád tagjai közül Győri János 124.6, Fazekas Domokos 125.2, Flender Pál 120.4 százalékra tuljesFették tervüket. Az adminis t a ív dolgozók közül Molnár Zolán vállalta, hogy áp­rilis 4-ig 5000 forint értékű visz- szamaracTt (be nem hajtott) szám- iát behajt, eddig 1000 forint ér­teket teljesí lett. Várvölgyi karolj versenyfelelős. II tervteijesítésben ; vállalatunk kommunistái mutatnak példát X Orosházi kirendeltségünknél az i alapszervezet a múlt év novemberé­ben alakult meg. Az SZKP XIX. kongresszusa útmutatása alapján az alapszervezetünknél folyó pártokta­táson keresztül iarra törekszünk, hogy párttagjaink között elmélyítsük & kommunista példamutatást és biz­tosítsuk a párt élcsapat" jellegét. Munkánk megjavítása érdekében munkatervet dolgoztunk ki, amelyet 100 százalékig meg akarunk valósí­tani. Párttagjaink példamutató mun­káján keresztül akarjuk elérni azt, hogy a munkafegyelem megszilár­duljon és kirendeltségünk összes dolgozója teljesítse tervét. Kirendeltségünknél állandó mun­kaverseny van. Dolgozóink január 15-én felajánlásokat tettek április 4-re, felszabadulásunk évfordulójára. A vállalások teljesítésére kirendelt­ségünk dolgozói versenyre hívták m. vállalat békéscsabai dolgozóit. Az elmúlt tiznapi értékelésünk szerint áruátvevőink közül legjobb eredményt ért el G. Szabó István elvtárs, aki turatervét baromfiból 207 százalékra, tojásból 17 százalékra teljesítette. Turaapadója a 10 nap alatt ©.5 százalék volt. Tuianor* máját 117 százalékra teljesítette. Jávor esik Sándor áruátvevőnk ter­vét baromfiból 176 százalékra, to­jásból 16-ra, turanormáját 113 szá­zalékra teljesítette. Turaapadója 0.5 százalék volt. Árukísérőink közül legjobb eredményt Kovács Mihály elvtárs érte el, akinek turanorma- teljesitése 113 százalék, turaapadója pedig 0.6 százalék volt. Göngyöleg- javítóink közül Takács József elv­társ 115 százalékot ért el. Áruátve­vőink tiznapi megtakarítása az apa­dó csökkentésénél 481.40 forintot tesz ki. Versenyünknél azonban vannak még hibák a nyilvánosság terén. Ezt a hibát is ki akarjuk javítani úgy, hogy versenyfelelősünk a he­tenként megtartott munkaértekezt» letek alkalmával beszámol a verseny állásáról és azt megvitatjuk. A tojásbegyüjtés terén Orosházán is komoly lemaradás mutatkozik. Munkánk megjavítása érdekében szükséges, hogy a helyi tanács az 1952-es évi helyi hátralékosok­kal szemben keményebben lépjen fel és jobban tudatosítsa az 1953-as évi tojásbeadás megkezdését és azt, hogy a termelők a begyűjtési ren­delet értelmében friss tojásokat ad­janak be. JESZENSZKI JANOS, a, Baromfi-, Tej-, Tojásbegyüjtő Vállalat alapszervi titkára. Megérdemelt büntetést kap minden rágalmazd, feketéző, sikkaszt* Bratkó Ödön gerendáéi feulák hentes a földművesszövetkezet kocs­májában italozás közben a kommu­nistákra gyalázó, fenyegető ki jelen-- léseket tett, a kommunistákkal való közeli leszámolást emlegette. Ami­kor emiatt megindult ellen© az el­járás, befolya* alá vonta Samu János gerendási tszcs-tagot. Samu János a kulák befolyása alatt a rendőrségen tett vallomásait a bíró­ság ©lőtt visszavonta, hegy mentse a kulákot. A későbbiek során azon­ban beigazolódott, hogy hamisan vallott. Az újabb tárgyaláson ma­radéktalanul igazolta Bratkó iz­gató kijelentéseit. A bíróság Brat­kó kulákot kommunista ellenes iz­gatásért 3 évi börtönre, mint fő­büntetésre, 3000 forint értékű va­gyonelkobzásra és 5 évi időtartamra a közügyektől való eltiltásra, míg a meg tévedt és ellenséges befolyás alá került, de utóbb hibáját belátó Samu Jánost hamis tanuzásért — az enyhitőszakaez messzemenő al­kalmazásával — négyhavi börtönre ítélte. Bratkó nem nyugodott bel© a járásbíróság Ítéletébe, de a me­gyei bíróság az orosházi járásbíró­ság ítéletét helybenhagyta és jog­erőre emelte. a * e A könnyű, munkanélküli pénz­szerzés vágya sodorta a feketézők bűnös táborába Borsik Pálnál, a MA VAUT egyik géplcoosi vezetőjé­nek feleségét és Kelemen József­nél, aki MÁV pályamunkás fele­sége. Mindketten nagykátaiak, ahonnan sűrű tömegekben özön­löttek a feketézők a békéscsabai piacokra, hogy itt a baromfit és a tojást olcsón felvásárolják és azt a budapesti és pestkörnyéki dolgozóknak magas áron eladják A két asszony előbb 150—200 far já&t vásárolt, Így egy-egy utón 80 forintot kerestek. A harmadik ni kálómmal azonban — miután evét közben jön meg az étvágy —, mái ezernél jóval több tojást vásárolta! össze és áttérték a túróval vak fiekstézésre is. Ekkor azonban t rendőrségünk leleplezte őket és el kobozták tőlük a nagymexuiyi&égf árut és ©zen felül bűnvádi eljárás is indult ellenük. A megyei biró ság végső fokon Borsiknét egyév: börtönre, 800 forint pénzbüntetését és 1000 forint vagyonelkobzásra Kelemennét pedig 10 havi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre ítélte és mindkettőjüket eltiltotta egy fagy évre a közügyektől. Kelemamn MÁV kedvezményes utazási jegyéi is visszavonták. A megyei bíró ság kemény ité’ete figyelniezte tós is, hogy áld feketézésre adj-j magát, elkerülhetetlenül — és nen is rövid idői© — a börtönbe Ide rül. # * • K*ss Sándor, a mezőhegyest ál lami gazdaság vezető magtáross Kocsis Sándorral összejátszva 15C darab zsákot sikkasztott el az ál lami gazdaság raktárából és ezeke1 Kocsis Sándor darabonként 10 fo rintért átvette és magasabb áros továbbadta. Harminckét darab zsál -még megkerült a házkutatás során A battonyai járásbíróság Kiss Sán dort egyévi és négyhavi börtönre 800 forint pénzbüntetésre, Koctíí Sándort pedig egyévi és kéthavi börtönre és ugyancsak 800 forint pénzbüntetésre ítélte. Tanuljuuk a szovjet tapasztalatokból Mit nyújt nekünk az állattenyésztő telepek gépesítése? írtat I. Csizsikov, a vorosilovgrádi „Lenin44 kolhoz állattenyésztője Az állattenyésztő telepek gépesí­tésének jelentőség© igen nagy. Meg­győződtek erről a mi kolhozunk pa­rasztjai is. Kolhozunk 50 önműködő itató­gépet kapott 100—100 jószágra, vil­lamos fejőagnsgátot, három szal­ma- és si lóvágógépet, villamos juh­nyíró agiegátot, olajpogácsadarálót, répavágógépet, négy takarmányfül- lesztő berendezést, univerzális mal­mot, répa- és burgonya,mosógépet, buigonyatörőgépet. A ‘ gépek közül sokat 1952-ben helyeztünk üzem­be és máris nagy eredményeket ér­tünk el velük. A telepek gépesítése jelentősen megkönnyítette az állattenyésztők munkáját és emelte’ a munka ter­melékenységét. Számos példával bi­zonyíthatjuk ezt be. Nézzük a villamosfejóst. Azelőtt egy tehén megfiejése egy fójőnő- nek 15 percébe került, most pedig Csak 7 percébe. Ez igen sokat je­lent. Nyáron háromszori fejés mel­lett minden fejőnő 8—10 óiét töl­tött a lábízott tehenek fejésével. A villamos-lej és eredményeképpen ez az idő rendkívül lecsökkent. A vil­lamos-fej őagregát lehetővé teszi, hogy egy fejőnő egyszerre tíz te­henet fejjen. Így aztán az összes tehenek fejére (két részletben) a fejőnőnek 15—20 percébe kerül, a Teljesítenem vállalásomat Mint MSZT-titkár az MSZT II. Országos Kongresszusa tiszteletére vállaltam évi baromfi- és félévi tojás beadásom teljesítését. Január 30-ig teljesítettem, mert tudom, hogy a gyári munkásoknak és a felsőbb iskolásoknak is szükségük van az élelemre. Sokan úgy né­zik a dolgot, hogy most e adják, mert drága a tojás és majd ak­kor adják be, amikor olcsóbb lesz. 1VatjU M h. lyné, Kamut, *L»nh& tsz. háromszori fejés pedig összesen 4i> —60 percbe. Vagy nézzük a juhok villamos- gépekkel való _ nyitását. Azelőtt egy juhász 8 óra alatt 8—10 juhot nyíri meg- lcézaal, villamos géppel pedig 45—50 juhot is megnyír. Az állattenyésztő telepek gépesí­tése sok kolhozparasztot felszabadít a telepen végzett munkáktól és le­hetővé teszi, hogy a termelés iná> ágaiban dolgozzanak. A villamos szalmavágógépek al­kalmazása előtt a lovak számár* kilenc ember készítette a szálast», karmányt, ma pedig kettő is elég ehhez a munkához. A takarmány- füllesztő berendezés használata előtt a sertéstenyésztő telepen üstökben készítették az el^séget. Ezzé a mun­kával három ember foglalkozott, ma pedig már csak egy. Az állattenyésztő telepek gépesí­tése lehetővé teszi a takarmány ^ gazdaságosabb, é pszerűbb ke,© éséi, csökkenti a takarmány veszte- rget. Különösen szembeszökő ez a szú, as- takarmúny esetésen. A szarvasmar­ha- és lótenyésztő telepen a villa, mos szalma- és silóvagógé^ek áfa kalmazásáig másfélszer annyi szá- lastakarmá.iyt adtunk az állatok­nak, mint most. Azelőtt ugyanis az aprítatlan, vagy rosszul aprított ta­karmányból a jószág rostzui is evett, sok takarmányt ietiporü&k az állatok, sok kertet a szemétbe. Ma ez már nem fordul e.ő. A gépesítés lehetővé teszi az .'.ál­lattenyésztés te.meléltenyeégéitek emelését. A taka ma lye készítő gé- rek al .a ma á.a á t%^a jótz. g joob- minőrégű takarmányt kap. Ez meg- mutatkozik a te. e ok lej hozz mán az állatok jóitápiá-tságán is. 1952 őszéa Dimitrijevben körzeti mezőgazda ági kiál ítás volt. A ki- ábítáton bemutatásra került és a kolhozyarasztok kö ében nagy ér­deklődért keltett á.iattenyésrtő le­lépünk gépesítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom