Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-05 / 30. szám

ItiS béiiMf 5m, csütörtök Nötagokat is választottunk a tsz új vezetőségébe SzSveteea&tünkben jaomár 2öén tartottuk meg a* új veaetőfi-ég választó közgyűlést, amelyen 330 tag vett vészt, Horváth Mi­hály ©ívtárs, Szövetkezetünk el­nök© bee zá molt a két ás féléves munkánkról. Elmondta, hogy két és fél év alatt sokat fejlődött a szövetkezetünk:. Száznegyven- hat tagunk, 760 kát. hold föl­dünk, 21 darab lovunk, 41 da­rab szarvasmarhánk, 107 darab ■értésünk, 131 darab baromfiak, a szövetkezeti alapunk pedig mindössze 82.954 forint volt. Ma 395 tagunk, 3418 kát. hold föl­dünk, 195 darab lovunk, 110 dara!) szarvasmarhánk, 584 da­rab sertésünk, 1124 darab ba­rom fink ven, a ezövefckeeetá va­gyonunk pedig 816.520 forint ér toki® növekedett. Voltak hiá­nyosságok is a veeetőeégné1, mon­dotta az elnök elvtárs. Előfor­dult, hogy egyik, vagy másik tag részéről helyes kezdeménye­zések történtek, de a vezetőség nem vette figyelembe. A legna­gyobb hiba, hogy a tagság a brigád- és taggyűléseken nem élt a kritika jogával kellőképpen, po dig igy sokkal nagyobb eredmé­nyeket tudtunk volna elérni. Balogh Lajos, a felügyelő bi­zottság elnöke elmond!», hogy feladataikat nem látták el kel­lően az ellenőrzés terén. De eb­ben a vezetőség is hibát követett el, mert nem adta meg a kellő felvilágosítást és támogatást, hogy mi a feladatuk és köteles­ségük. Juhász István* a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi bi­zottság munkájáról elmondta, hogy lazán végezték a munká­jukat, mert a két és fél év alatt mindössze két esetben tartottak fegyelmi eljárást és nevelőnnm- káb sem végeztek a fegyelmezet­lenek között. A közgyűlés utolsó tárgyso­rozatában a tagság megválasztot­tal az új vezetőséget; 9 igazgató- sági tagot, közöttük két nőt, 3 középparasztot, egy kisparasz- tot és 3 agiárprotetárt. A fe­gyelmi bizottságba két nőt és két férfit választottunk be. A felügyelő bizottságba is bevontuk a nőket, Mórócz János, orosházi »Dózsa,., tsz. Számos pelei t bizonyítja: iVíiií*« vetőmag hiány I Nem sok idő választ el bennünket Poníos adófizetés - hazafias kötelesség A pontos adófizetéssel is előse­gítjük a szebb, boldogabb életünk megtörömfásét. Ezt még nem min­denütt éltették meg a dolgozó pa- jBKrtok. Az adófizetés fontosságá­nak megmagyarázása, a dolgozók felvilágosítása, elsősorban a pénz­ügyi állandó bizottság tagjaira, ak­tíváira vár. Azokon a helyeken, •hol a pénzügyi állandó biaott- nem végez jó munkát, lemarad­nak az adófizetési terv teljesitéeié- V»l. Az 1953 első negyedévi bevé­teli tervteljesités eredményei me­gyei viszonylatban sem megfele­lők. A lemaradás főoka az, hogy Km a pénzügyi apparátus, de a végrehajtó bizottságok sem megfe­lelően foglalkoznak a pénzügyi ter­vek teljesítésével. Az elmúlt héten legjobb munkát a gyulai tanács pénzügyi állandó bizottsága vég- ■ett. A 29-én megtartott állandó bizottsági ülése« a váróé területét felosztották., az állandó bizottság tagjai között. ígéretet tettek, hogy Bgy-egy körzetben az aktivahéló- «atot kiszó'eaitik, bevonják az ak­tívák közé az adófizetésben élen­járó dolgozó parasztokat. Az ered­mény nem maradt el, mert a közr ségek közötti versenyben Gyula a 18. helyre került az elmúlt héten, De vannak még komoly hiányos­ságok le. Tűrhetetlen az az álla­pot, hogy egyes járásokban, közsé­gekben az átszervezések után helyben maradt adóügynökök ta­nácstalanul egy helyben topognak, nem ismerik munkájukat és a kör­zetükhöz tartozó területet. Ezeket a hiányosságokat, elsősorban a já­rásoknak kell megszüntetni úgy, hogy az adóügynököket megfele­lően oktassák ki és hanyag mun­kájukért vonják felelősségre. • A további eredmények elérésé­nek érdekében Legfontosabb feladat most ez, hogy az átszervezéssel kapcsolatos könyvelési munkákat minél előbb be kell fejezni. A pénzügyi állandó bizottságnak pe­dig mozgósítani kell aktíváit és biztosítani kell ezek részére a szük­séges szakmai útmutatásokat. Az állandó bizottságok tagjai közé gyulai pénzügyi állandó bizottság példájára be kell vonni a jó adó­fizetőket. Azokat a dolgozókat, akik pontosan fizetik adójukat, népszerűsíteni kell. A járások közötti verseny állása a következő: 1. Gyiulai járás 2. Szarvasi járás i 3. Szeghalmi járás 4. Gyomai járás b. Mezök'ovácshá/i járás 6. Békési járás 7. Sarkadi járás 8. Orosházi járás. A SZOVJET FALU ÉLETE 154 millió rubellel gyarapodnak a kolhozok oszthatatlan alapjai a krasznodari határterületen A krasznodari határterület timazovoi körzetének «Ut ft kommu­nizmushoz» kolhoza évről-évro jelentősebb eredményeket ér el. Jöve­teimé elérte a 6 millió rubelt. Ebből 1.2 millió rubelt fordítottak M oszthatatlan alap javára, amelynek segítségével 9 állattenyésztési épületet építettek, mo gó villanytsrőművet, tehergépkocsikat, motoro­kat, villanymotorokat, tenyészállatokat és baromfit szereztek be. A krasznodari határterület kolhozai nem teljes adatok szerint 1952 végén 154 millió rubellel gyarapították az oszthatatlan alapo­kat. Ez 16 millió rubellel több, mint 1951-ben. A pénzt nagyrészt építkezésre, gépek te tenyészállatok beszerzésére fordítják. Egy kolhozelnök tudományos munkája A kárpátukrajnai terület Kulinyin kolhozának elnöke, G, Tisosen- ko, felsőfokú képzett-égű agronómus, kommunista. A kolhoz a mezőgazdaság minden ágában jelentős eredményeket ér el. A kolhozelnök javaslatára a modem agrotechnika sok módsze­rét alkalmazták. Tisosenko két brosúrát is írt tapasztalatairól. Ezek igen népszerűek « kolbozpamsztok, kolhozelnökök és mezőgazdasági szakemleiek köréten. Jelenleg a kolhozelnök disszertációt készít, hogy elnyerje a mezőgazdasági tudományok kandidátusának tudományos fo­kozatát. Disszertációjának tárgya a tartós te szilárd takarmányalap megteremtése a kárpátukrajnai és délukrajnai vidék körülményei kö­teti, OyapoUermesziő mesterek tapasztalatátadása Az üzbelrisztáni andizeeni terület több mint 800, hároméves •gTofecliajkai tanfolyamon tanu’ó gynpottermesztőjo kapta meg az el- műit évben a mezőgazdaság másodosztályú me tetemek diplomáját, tanulmányaikat felhasználják a gyakorlati munkában. Az altln-kuli körzet Sztálin kolhozában Turgun Juldesev másod­osztályú mezőgazdasági mester brigádja érte el • legmagasabb terméshozamot. Hektáronként 40 mázsa gyártót adott be. Sok agro­technikai újítóét is kezdemónyeoett. A Sztálin-kolhozten te a Mo- lotov-kolhozban • gyamotlermeeatte me-tetei előadó okát taitanak mód­szereikről. A tanfolyamokon az előadók gyakorlati péLdákat hoznak fel ■ gyapottermesztési mestoiek tapasztalataiból. A másodosztályú n* zőgazdasági mesteiek diplomáját elnyert gya­pot'ermesztők folytatják tanulmányaikat • hároméves agrotechnikai tanfolyamokon. Tudósukat te tapasztalataikat Aludjék a» elmaradot­tabb hallgatóknak. Békéscsabán és Karcagon trágyaerjesztő mesterképző tanfolyam indul tsz-ek és tszcs-k részére Az istállótrágya nagyüzemi keze­lésére már tavaly több trágyaer­jesztő mestert képeztek ki és közel száz tez és tezes-tag végezte el jó eredménnyel ft tanfőtyám'ókat. Az istállótrágya nagyüzemi ke­zelésének ozélesebbkörü megismer­tetésével egyidejűleg sok helyen bevezették a nyers fo&zfátos trá- gyaerjesztóet. Több mint száz ter­melőszövetkezetben te csoportban alkalmazzák már az új trágyakeze- lési módszert, igen jó eredmény- nyál. így például a zalamegyei máhomfai »Haladás« tsz-ben az el­múlt évben a nyersfoszfáttal er­jesztett istállótrágya használata a kukoricánál három mázsa te a bur­gonyánál tíz mázsa átlagtermés- többletet hozott a termelőszövetke­zetnek. A földművelésügyi minisztérium az idén február elején rendezi meg az első tiágyaerjosztő meeterképző szaktanfolyamokat, Karcagon te Békéscsabán. A tanfolyamokat ősz- sael folytatják 8 igy ez évben, legalább ötszáz termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport nö­vénytermelési te állattenyésztési brigádvezetője nyeri el a trágyaer- jesztő-meeteri címet. a tavaszi vetés megkezdésétől. A termelőcsoportok tagjai, egyénileg dolgozó parasztok a vetésig még hátralévő napokat a vetőmag elő­készítésére használják fel. Több ter­melőcsoportban, terme’ őszövet kőzet­ben is elterjedt az a hír, hogy «ke­vés a vetőmag, nincs mit vetni». A szövetkezetek kommunistái és be­csületes do'gozói nem hittek az el­lenség rémhíreinek és ma már több termelőcsoport bizonyította be; ha akarják, be tudják szerezni a szük­séges vetőmagot. A tó kési «Vörös Csillag» termelőszövetkezetnek ke­vés volt a tavaszi búzavetőmagja és a kamu ti «Lenin» termelőszö­vetkezettel cserélt őszibúzáért. Több ilyen termelőcsoport van. Pl. ame- zőmegyeri «Haladása-nál is kevés volt a kukoricavetőmag, de zabvető­magja bőségesen volt. Másik ter­melőszövetkezettel cserélt. A bé­késcsabai «Kossuth» termelőszövet­kezet is a earkadi «Dózsa» tsz-nek adott át tavaszibúza vetőmagot. Azokban a termelőcsoportokban, termelőszövetkezetekben, ahol az ősz folyamán sok új tag lépett be, népnevelőmunkával mozgósítják a tagokat a tavaszi vetéshez szükséges vetőmag biztosítására. A kaszaper] «Lenin» tsz-ben még a tél folya­mán beszélgettek az újonnan belépő csoporttagokkal, b-ogy mindenki vi­gye te a saját földterülete után a vetőmagot. A beszélgetéseknek az lett az eredmény»», hogy a szövet­kezőt ma már megkezdheti a vetést, biztosítva van a vetőmag szükség­lete. A kótsopronyi «Hunyadi» és «Dózsa» terme őoreportoknál bizony most komoly nehézséget okoz, ho­gyan kezdjek meg a vetést, nincs vetőmag. A tagság nagy része újonnan lépett a szövetkezeti)© és a szövetkezet vezetőség© nem gon­doskodott idejében, hogy a tagság között tudatosít ák, hogy minden­kinek a földterülete után be kei» vinni a szövetkezetbe a vetőmagot Most is kevés gondot fordít a ve­zetőség a vetés előkészületeire, 8 vetőmag Biztosítósára. Az ilyen szövetkezetekben a betakarító: iftán bizony üresen maiad a szövetkezet magtára, U csoporttagok kamrája. Gerő elvtár.-:, a Központi Vezető ség ülésén beszámolójában foglal kozott a tavaszi vetőmag biztceitá sával. Elmondotta, hogy a ta\aszi munkákat elő: ©lát óbban, tervez© ifibben kell megszervezni, a vető magot ©15 kell készíteni, elő loel) teremteni. Gerő elvtárs útmutatásé alapján a termelőszövetkezetekben a legsürgősebben biztosítani kell a tavaszi \elés megkezdéséhez szük­séges vetőmagot. MŰSZAKI TANÁCSADÓ Készítsünk házilag simító! Az őszi mélyszántással jelentős mennyiségű csapadekot gyűjtünk össze növényeink számára. A bő­séges őszi és téli esőzések követ­keztében máris olyan mennyisé- gü csapadék hullott le, amely növényeink egészévi fejlődéséhez elegendő. Ezért elsőrendű fontos­ságú a csapadék megőrzése. Ä tavaszi szelek gyorsan kiszárít­ják az őszi mélyszántást. A simi- lozással megelőzhetjük a föld száradását, mert a szántás felszí­nén vékony szigetelőréteget ho­zunk létre, megakadályozzuk az alsóbb talajrétegek nedvességtar­talmának elpárolgását Miután a sknitózás munkája nem tűr halasztást, már most minden termelőszövetkezetben fel kell készülni a munkára és már most el kell készíteni a talaj- simitókat. A simitók házilag könnyen el­készíthetők. Legjobb a Viljamsz- féle háromtagú talajsimitó. Eh­hez szükséges 9 darab 60x60 mmues vastagságú sarkos, 80—100 cm hosszú fagerenda és a simi- tófogás szélességének megfele­lően egy 2.5 mi-es közös vonó­gerenda, amelyhez a 3 egyforma tagot akasztjuk. Egy-.egy tag 3 darab szögletes kemény fagerenl- dából áll. A gerendákat 15 cm_es láncok kölik össze. Helyes, sőt szükséges, hogy a vonógerenda elé egy fogakkal elIátoLt szögva­sal: is tegyünk, amely a tál aj felt» szint a simító előtt lazítja. A fogak száma 24 darab és egymásí-* tói 10.5 cm-re vannak. A fogak magassága 13 cm legyen. A simitó részei tehát: a vonói gerenda 2.5 m, ez a fogásu széles» ség, követi a 3 (három) 80—10(1 cni-es fogásszélességű tag. A ta lajsimitó összsúlya, mintegy 95 -100 kg. Minden termelőszövetkezet de az egyénileg dolgozó paraszu tök is feltétlenül kezdjenek hoz­zá a talajsimilók elkészítéséhez, hogy azok a tavaszi munkák meg. kezdésekor mindjárt rendelkezési­re állja iák. | Az elmúlt év folyamán számos termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt is alkalmazta & similózás módszerek Ennek ered­ményeképpen érlek el kimagasló terméseredményt. Térjünk át te­hát minél szélesebb körben az új módszerek alkalmazására és biztosítsuk az idei nagy termé­sünk elérését. Súlyos ítéletet hozott a megyei bíróság üzérkedők és népi államunk rendjét gyalázó bűnözők ellen Az elmúlt napokban a Megyei Bíróság súlyos ítéleteket hozott spekulánsok és haszonlesők el­len, akik üzérkedéssel károsítot­ták a becsületes dolgozókat. Bí­róság elé került Lányi Nagy Ist- vánné, aki 1951 óta foglalkozott baromfi- és tojásfelvásárlással, amit Budapesten feketeáron érté­kesített. Lányiné több esetben kisiklott a hatósági közegek el­lenőrzése alól, de a békéscsabai társadalmi ellenőrök figyelmét nem tudta kijátszani. Leleplezé­sekor 3000 forintot és 900 darab tojást találtak nála. A Megyei Bí­róság ezt a notórius feketézőt , aki egy volt horthysta őrmes­ter felesége — 2 évi börtönre, forint pénzbüntetésre és forint vagyonelkobzásra 1500 3000 ítélte. Opauszki Ilona, a csabacsüdi feketéző is bíróság elé kerüli, mert mázsaszámra vásárolt össze liaromfit és feketeáron értékesí­tette. Leleplezése alkalmával egy dolgozó parasztot hamis tanúval­lomásra akart rábírni. így akarta magát a felelősség alól menteni, de a dolgozó paraszt nem vállal­kozott erre. A bíróság Opauszki Ilonát 3 évi börtönre, 1000 forint í pénzbüntetésre és 1000 forint va- | gyonelkobzásra Ítélte. Ez a két Ítélet azt is mutatja- hogy a járásbíróságok nem kellő osztályliarcos szellemben hozzák meg ítéleteiket, mert Lán i Na >y Istvánnét csak 5 hónapra, Opa­uszki Ilonát pedig csak egy év börtönbüntetésre ítélték. A Me­gyei Bíróság ítéletéből okulva felismerhetik, hogy a feketézőket üzérkedőket szigorú büntetéssel kell sújtani. Trifía György 19 holdas sar- kadi középparaszt az oszlályeL lenség, bel'o'yása alá került és níphadsei egünket, népi rendőrsé­günket ócsárolta és a háborús uszílókat dicsőítette, a kommu­nistákról gya'ázkodó hangon be­szélt. A Megyei Bíróság ezért 4 évi börtönbüntetéssel sújtotta

Next

/
Oldalképek
Tartalom