Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-28 / 50. szám
2 1953 február 28., szombat VLLais-aíak Képe _ Jegyzet Méhkerék község életéből Csak a naptárban, az egymásután tovarohanó napok jelezték még a közelgő tavaszt, A házaikból kilépő dolgozó parasztok arcára rózsás pirt csalt a február eleji csípős hideg. A község határa téli álmát aludta. A fekete, kötött-talajú szántóföldek hátán hói frissen keletkezett viztócsákon, hol hófehér havon csillant meg a gyöngén tűző napfény. Ha meg is fagyott a föld felszíne, fogattal nem lehet rámenni. Mélyen belesüpped a kerék. Pedig menni kellene. Kivált azoknak, akik elmaradtak a mélyszántással. A trágyakészletnek is csak 70 százalékát hordták ki a falu dolgozói. Bánkódnak is az elmaradt munkákon eleget. Most már csak az segít, ha egy percet sem késlekedünk. Ha szikkad a föld, azonnal gyerünk, mert máskép baj lesz, még jobban összetorlódik a sok tennivaló a határban. Kivált azok számára, akik nem vettek példát az élenjárókról, nem igyekeztek nyomukba lépni. A községben, amelyről szó van, Méhkeréken, jóval több a szorgalmas, az élenjáró dolgozó. Jóval több azoknak: a száma, akik a téli förgeteges időket sem nézték tétlenül. Annyi sok hasznos dologra lehet fordítani az időt, hogy valamennyit hosszú volna felsorolni. Például esetenként 100—170-en ismerkedtek az agrotechnikai módszerekkel és egyéb tudnivalókkal a Szabad Föld Téli Estéken. Mások a szakkönyveket lapozgatják, moziba járnak. Néhány hét óta az azelőtti 3—4 telepes rádió helyett 31 különböző tipusu hangszórós rádió szól a községben, vagy még több, hiszen napról-napra szaporodik a számuk, mióta a 671 családi ház közül 470-be villany került. Jóformán a mozi is a villannyal együtt került a községbe az elmúlt ősz folyamán. A rádióból, a filmekből, az újságokból, s a Szabad Föld Téli Estéken sokat lehetett tanulni. S a méhkeréki dolgozók nem restek a tanulásra. Egyideig Száva Mihály, négyholdas dolgozó paraszt, tanácstag és a többi szülők, akiknek az általános iskola Vili. osztályába, gimnáziumba, vagy a főiskolán tanulnak gyermekeik, röstelkedve vették tudomásul, hogy ok messze elmaradnak tőlük. Sokan 2—3 jó esetben hat elemit végeztek. 180-an pedig a betűvetés ismerete nélkül köszöntötték a felszabadító Vörös Hadsereg hős tagjait. Sok minden történt Méhkeréken is azóta Rossu János, a volt nincstelen parasztfiatalból főhadnagy lett néphadseregünkben. Többen, mint Papp János, őrmesterek. Jóval többen pedig, számszerűit hatan, népi rendőrségünk tagjai, altisztjei lettek. Argyelán József keserűen jegyezte meg, hogy a múltban nem becsülték a román fiatalokat, nemhogy tiszti, vagy altiszti rangot kaptak volna. Egyetlen rendőr került ki a községből, az öreg Bordás Tivadar, Ö is csak az első világháború előtt. Nélkülöző napszámosságnál, ceelédeskedésnél alig vitte többre valaki is Méhkerékről. . Nagy sóhajjal szakítja félbe a visszaemlékezést. Pedig de sok minden eszébe jutott. Dehát jobban esik arróf beszélni Argyelán Józsefnek is, hogy kétéves tez-tag- sága után 20.000 forint értékű házat" építteti; s nemcsak ő, hanem Kozma Tivadar is és még 15-en építettek a »Rákosi« tsz tagjai közül Száva Mihály is szívesebben beszél arról, hegy tanácstag lett, az államhatalom képviselője. Egyik fia a népi rendőrség tagja. A másik a Pedagógiai Főiskolán tanul 16 méhkeréki parasztfiatallal együtt. Petrusán Mihály 1949- ben került el a tsz-ből s most orosz tanár Budapesten. Radios Flórián a minisztériumban dolgozik. Ifj. Kozma Tivadar pedig már három év óta Romániában tanul főiskolán. Tizenhárom gyerek Gyulán a román gimnáziumban, 22 IV. és VIII. osztályosok román kollégiumban vannak. S most újra tizenkettőn készülnek különböző középiskolára, csaknem valameny- nyien az általános iskola VIII. osztályából. A Szélesre tárult a boldog jövőbe vezető út a méhkeréki román dolgozók előtt is Hol van már az az idő, amikor e?ak a 70 holdas Oláh János esperestől tanulhattak anyanyelvükön s akkor is csak bóditó spiritiszta, mihaszna dolgokat.. Az elmaradottság, a nyomor és a tudatlanság úgy megterpeszkedett a falon 6 minden egyes lakóján, mintha sohasem akarná engedni, hogy jobbra forduljon sorsuk. A község 2800 hold területéből több mint 400 hold Száva György, Rokszin H. János s a hozzájuk hasonló többi 10 hutáké volt. A dolgozó emberek 50 száza’éka egy-három hold földdel rendelkezett. A másik 50 százaléka egy talpalatnyival sem, amig közülük 210-nek nem osztottak a felszabadulás után. Bizony ha nem jön a Szovjet Hadsereg, ha nem űzik Iá a fasisztákat s ha irorrr harcoltak volna olyan keményen és következetesen a kommunisták, most is gyűlölnék az életüket, a falu határát, amely csak nélkülözést, számkivetettséget adott számukra. 1932 és 1937 között 104 csecsemő halt meg. Nélkülöző szüleik nem tudták táplálni őket. 1947 és 1952 között pedig csak 56 csecsemő. 1951-ben például kettő, 1952-ben pedig hat halt meg. Vájjon miért? Azért, mert van orvos. Mert növekszik a jólét. Hatvan családnak már nemcsak jó táplálkozásra futja, ha- I nem arra is, hegy házat épített magának. Négy százhetven családnak pedig arra is, hogy a bűzös petróleumlámpákat villannyal cserélték fel. Kedvessé vált az élet a méhkeréki dolgozók számára. A községet átszelő hétszer görbe úton nem merül már tengelyig a kocsi. Kikövezték. Megváltozott, szép, igazi otthonná vált a község. Megkétszereződött a tantermek száma. Városihoz hasonló áruházuk van. Eredményesen formálják mind szebbé életüket. A kulákok gyűlölködve nézik a a dolgozók növekvő boldogságát, hogyha megtehetnék, még a napot is -eltakarnák, nehogy fénye a dolgozókra vetődjön. Egyesek vallási szokta demagógiával igyekeznek feifőzni a boldog életét, a kötelességtudatot. .Másik viszont utón útfélen szabotálnak. Idős Száva György például az ősszel 11 hold búzaföldet hagyott vetetlenül s nem adta be a kivetett sertést és tojást. A 26 holdas Mihucz Jánosné is elszabotálta a 6ertés-, tojás- és a baromfibeadást. Hasonló károkat okozott Nyisztor János és valamennyi méhkeréki kulák. Úgy van az s ezt a méhkeréki dolgozók is tudják, hogy akár magyar, akár román, szlovák, vagy bármilyen nemzetiségű is a kulák, valamennyi egyet akar: újra jármába fogni, kizsákmányolni a dolgozók millióit. Ilyen irányú buzgóságaik azonban pozdorjává törnek a dolgozó nép erején, hatalmán. A szabotáló méhkeréki kulákok is megkapták a jól kiérdemelt súlyos börtön és pénz- büntetést. Szeretik a földet, amelynek gazdái lettek A méhkeréki dolgozók nem hagyják senki által visszafordítani a történelem kerekét. Sem Oláh János kulák esperesnek, 6em idős Száva Györgynek, a nyugati országokban acsarkodó imperialisták méhkeréki helytartóinak aem. Nem akarják, hogy gyermekeikre olyan sors szakadjon, amelyből ők nagy- eokára, sok szenvedés után kilábaltak. Nem akarjak, hogy újra csak titokban beszélhessenek édes anyaOlvasd a Viharsarok Népét! nyelvükön. Nem. Szeretik a földet, amelynek urai lettek. Szeretik a falut, amely a sok-sok tett, a munka nyomán mind kedvesebbé válik. Szeretik a mozit, ahol a szovjet és magyar filmek mellett román filmeket is láthatnak. Szeretik a kultúrotthont, ahol fiaik és idős dolgozó társaik derűs jókedvvel ápolják, fejlesztik nemzeti kultúrájukat. Szeretik az iskolát, ahol nevető tekintetű gyermekeik tanulnak. Miben nyilvánul meg szerete- tük, harcosságuk? Az ellenség leleplezésén túl Száva Mihály tanácstag például az elmúlt évben is mindenből 100 százalékig eleget tett beadási kötelezettségének. Erre a negyedévre már bevitt két és fél kg baromfit és 20 darab tojást. A napokban felajánlást tett: »Szeretett vezérünk Rákosi elvtárs születésnapjára, március 9-re teljesítem első negyedévi beadási kötelezettségem. A múltban minden oldalról nyomták a parasztot. En is psp£, négy ©lentit; yégeztepi. A fiam főiskolán tanul. Napi négyszeri étkezést és havi 3Ö0 forint ösztöndíjat kap. Hogyne tennék meg mindent ezért az életmódért.« Orosz Mihály elvtárs a február 18-án megtartott pártnapon párosversenyre hívta Csotye Györgyöt, a tavaszi munkák idejében való elvégzésére, a beadás maradéktalan teljesítésére. Iszály Mihály Bálint Jánossal kelt párosversenyre. Cirfe János pedig Duma Györggyel és igv tovább még sokan mások, a Béke-utcabeli dolgozó parasztok a Buzsák-utcabeli- ekkel. A Nagy-utcabeliek pedig a Csonka-utcabeliekkel. Méhkeréken mindjobban párosul és egyre elválaszthatatlanabbá válik a munkától a tanulás. C. Buta János, Cséfán László, Gurzó János, Márk Lőrinc és még vagy tizennégyen most nemrég vizsgáztak le s szabadultak meg az analfabétizmus gyötrő kötelékeitől. Dúló György, községük szülötte az egyszerű paraszt fiatalból lett tanító vezette el őket a szellem napvilágába. Radios Eloriánné, Juhász Györgyné és mások megkérték Németh Zoltánné igazgató-tanítót, tanítsa meg őket is írni, olvasni. Szívesen meg is teszi. Özv. Rúzsa Lászlóné saját gyermekét és az összes harmadik osztályos gyermekeket azzal ösztönzi még jobb tanulásra, hogy valamelyik nap 10 darab ceruzával látogatott el az iskolába. Azzal a kikötéssel adta át a tanítónak: azok között ossza ki, akik legnagyobb fejlődést mutatnak. Megígérte, hogy a következő alkalommal radírt, aztán úttörő zsebkendőket vásárol saját pénzén a legjobb tanulóknak. A fenti és a sok fel nem sorolt tett mind-mind egy-egy nagyszerű mozzanata a méhkeréki román dolgozók egymásiránt, a haza, a béke- iránt érzett szeretetének. Kukk Imre, Korai simítózással akadályozzuk meg a talajnedvesség elpárolgását V1LJAMSZ szovjet tudós talajművelési rendszere kilométerkő- az agrotechnikai rendszerek rengetegében. Tanítása szerint a tavaszi talajmunkákat két nagy csoportra oszthatjuk. Első a kora tavaszi munkák, második a közvetlen vetés előtti talajmunkák. A kora tavaszi munkák minél előbbi megkezdése rendkívül fontos. A talajban tárolt nedvességből jelentős mennyiség megy ve-- szendőbe, ha nem akadályozzuk ezt meg. Minél nagyobb a talaj nedvességtartalma, annál nagyobb a párolgása is. A késői talajművelésnél a barázda-ormok és mélyedések kiszáradása nem egyszerre történik. Egyenetlen nedvességű talajt kapunk és így az elvetett növények is egyenetlenül kelnek, fejlődnek. A Lalaj nedvesség tarolásának legjobb módja a talaj felszínének morzsalékos réteggel való mielőbbi bevonása. A korai munkákra és a morzsalékos réteg vastagságára Viljamsz szovjet tudós kísérleteit említem meg .Ha a talaj nedvességtartalma annak legnagyobb vízfelvevőképességéhez viszonyítva 100 százalék, akkor 100 négyzetcentimé- teren 9 nap alatt 1459 gr víz- mennyiség párolog el. Ha a nedvességtartalom 60 százalékos volt, akkor csak 879 gr, míg a húsz százalékos nedvesség melleit csak 298 gr vízveszteség van. Ezért fontos minél előbb a kora tavaszi lalajművelést megkezdeni. A nagyobb mennyiségű víz elpárolgásával kevesebb nedvesség marad a talajban a növények részére. A tavaszi morzsalékos szerkezet vastagságára is Viljamsz kísérletei mutálják meg az illát. Ha a szigetelő réteg vastagsága 0 cm, akkor az elpárolog látott víz 2097 gramm. A 0.5 cm-nél 720 gramm, 2.5 cm-nél 527 gramm, 4.5 cm-nél 368 gramm, 8.5 cm-nél pedig 253 gramm. így világosan látjuk, hogy milyen jelentősége van a morzsalékos szerkezet vastagságának a talajnedvesség megőrzésében. A TALAJFELSZÍN legkedvezőbb elsimítására, a talajnedvesség megőrzésére legalkalmasabb a talajsímító. Eredményes alkalmazásának első és legfontosabb feltétele az, hogy amint járható tavasszal az őszi mélyszántás, azonnal végezzük el a similózást. A talajsimitót legcélszerűbb lovakkal vontatni. A traktorvontaliás esetén a traktor vonóerejéhez mérten, több simitót is kapcsoljunk össze. A traktorvontatás alkalmazásánál feltétlenül vigyázni kell a talaj szerkezetére, és csak lánclalpas traktort alkalmazzunk. Elterjedt nálunk az őszi szántások tavaszi boronálása. A boro- nálás minden körülmények közölt porosít. Ezért használatát talajelőkészítésnél kerüljük. Ez természetes nem vonatkozik a növényápolási munkákra, ahol a borona szükséges. A borona hátránya a talajsimitóval szemben az, hogy a talajrészekbe ütközve, a talajmorzsalékát szétveri, poro- sítja a talajt, nem tartja meg annak morzsalékos szerkezeiét. Hátránya még az is, hogy a talaj szerkezetét meglazítja ugyan, do nem simítja el, pedig a vetés szempontjából ez a fontos. Az egyenetlen talajfelszín a gépi aratásoknál is hátrányos. AZ ERŐSEN megtömődött talajon, ha a kívánt fellazítást szeges símítóval sem érjük el, úgy eredményesebb talajsímító eszközöket kell alkalmazni, mint például a kullivátort. A kultivátor feltépi ugyan a talaj színét, de nem olyan sűrűn állnak fogai, mint a boronának, így nem porosít. A kultivátor mélysége szabályozható, ami szintén nagy előnye a boronával szemben. A kul- livátor után azonban azonnal si- mitózni kell. Kölöttebl) jellegű talajon használjuk az őszi mélyszántások, különösen korai őszi szántások megművelésére —, ahol a kultivátor sem elegendő —, a tárcsát. De ezután is mindig simitózzunk. Lehetőleg a tárcsa nyomában. Olyan talajoknál, ahol az őszi mélyszántás után is a talaj felszíne rögös, használhatjuk még a nehéz fogast, de ezután is meg kell si- mitóznunk a talajt. A kultiváto- rozásnál, a fogasolásnál, tárcsázásnál és minden tavaszi munkánál vigyázzunk arra, hogy a talajunkat ne mozgassak meg nagyon mélyen, csak abban a mélységben, ahogy a vetés kerül. Bacsa Pál okleveles növényneraesitő, Bánkút. A tlolgozók kivetik soraik közül a hanyagokat A szarvasi gépállomás dolgozói nem tűrik maguk között a fegyelmezetlen traktoristákat. Egri Imre, a szarvasi gépállomás traktorosa 1952 május 15-én, a legnagyobb munkaidőben minden meg- okolás nélkül, önkényesen kilépett a gépállomásról. Dolgozótársai azonban Egri magatartása felett nem hunytak szemet és követelték a megbüntetését. Az elmúlt év augusztusában Egri Imre traktoristát a járásbíróság 6 hónapi javító-nevelő munkára és Börtönre ítélték a 25 százalékos bércsökkentésre ítélte. Egri Imre azonban nem becsülte meg magát. A hat hónap még le sem járt, amikor a dolgozók között kezdte az elégedetlenséget szítani. December ll-én önkényesen hagyta el a gépállomást az őszi mélyszántás idején. A dolgozók kérték a gépállomás igazgatóját: jelentse fel, hogy a szarvasi járásbíróság a 6 hónapi javító-nevelő munkából hátralévő 61 napot börtönre változtassa át. szabotáló kulákot Fabó György örményzugi kulák földjét az ősz folyamán tagosí- lotlák. A földrendező bizottságtól csereingatlant kapott Fabó György kuláknak két lova van, teljes gazdasági felszerelése és az egész telet munka nélkül töltötte el. Hetenként kétszer bekerékpározott Szarvasra kenyeret vásárolni és a földje a mai napig is műveletlenül áll. A beadását nem teljesítette. 450 kiló vágómarhát és 400 kiló szénát még a mai napig sem adta be. A szabotáló kulákot a szarvasi járásbíróság két évi és 6 hónapi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre és 1000 forint vagyonelkobzásra ítélte.
