Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

*t*f++*»**+*»—+*++WW***4-*m*4+—1H+ Hazánk, megyénk életéből Kössél 8 éve, hogy hazánk felszabadult a foshatta zsarnokság alól. Közel 8 éve, hogy svábod emberek alkotó erejétől épül és szépül sza­bad hazánk. Városok, falvak új képe tárul elénk: vasat, acélt, téglát, cementet, cipőt, ruhát ontó üzemek számi és eztm nőmjt lei a föld­ből. fis egyre szaporodnale a munkát könnyítő, talajt jobban meg­művelő tmlctorok, emelkednek az új családi házak, a művelődést szol­gáló kultúrottkonok, egyre dúsább választék áll az áruházakban a dolgozók rendelkezésére. Mindez azért, ment a haladom a népé. Azé u népé, melynek évszázadokig sem szava, sem kenyere nem volt. Mmt van szava, van kenyere, van mindene; van emberi élete. Komló A b&ranyemegyei egykori sáros kis bányászfalucskából nagyszerű Bzocialista bányaváros épült. A hegyoldalban megbúvó szűkös há­zacskákat tágas, napfényes, kor­szerű lakások váltják fel — és a hajdan poros, szűk falusi utat helyén betonozott sugárutak épül­tek. Többszáz lakást kaptak már a komlói bányászok; a legutóbb el­készült 28 lakást január első nap­jaiban adták át és újabb 100 la­kásnál az utolsó simításokat vég sík. A felüzabaduláskor a komlói szénbiinyáknak egyetlen szállító- és légaknája volt. Most hazánk leg­korszerűbb bányaüzemévé fejlesz­tik. 1951-bea építették mag a. II. ez. aknát, korszerű gépházzal, hűtő­tornyaival. 1952-ben újabb négy szállító aknát mélyítettek. 1952 őszán kezdtek hozzá a zabáid iker­akna mélyítéséhez, amely Közép- Kurópa legmélyebb és legnagyobb átmérőjű aknája lesz s másfélsze­resét adja majd a szénbányák mos­tani egész termo'ésének. Rohamo­san fejlődik a bánya gépparkja, ie. Csupán 1952-ben több nagytelje­sítményű kaparó- és gumiszalagot ős nagyteljesítményű szovjet gyárt­mányú faltörő , fúrógépet kapták. A nép állama nagy gondot for­dít a bányászok szociális ellátásé­ra is. Az ötéves terv eddigi évei­ben csupán munkavédelmi beru- házásWlwof'ídnSíílió 700 ezer forin­tot fordítottak n__ MESzHART lKo­nyakban Győr A felszabadulás előtt volt idő­szak, amikor a győri Magyar Va­gon- és Gépgyárban mindössze 200 munkás dolgozott. A város prole­tárjai a híres Budai-uti karakók­ban tengették nyomorúságos éle­tüket. Ma az új épületek, betono­zott utak, parkosított részek tel­jesen megváltoztatták a régi gyár képét. Jetenfeg két hatalmas csar­nok épül sokmillió forint költség­éé1­Szombathely Vas megye üzemei is állandóan bővülnek, korszerűbbek tesznek. A szombathelyi Bőr- ée Cipőgyár be­ruházásainak összege 1951-52-ben 1 millió 854 ezer forint volt. Negyvennégy gépet állítottak be az üzembe. Tűzőköri futószalag bő­vítésére* 30.000 forintot fordítot­tak. Neonvi’ágitás mellett- korszerű futószalag-rendszerrel folyik már u termelés. A vasmegyei vasipari üzemek 1952-ben kilencszer any- ayit termelnek, mint 1951-ben. A téglagyártás 50 százalékkal emel­kedett egy év alatt. A cipőipari termelés három és félszerese ay. 1951 évinek s a faipar termelése pedig megháromszorozódott. A vas­megyei üzemek munkáslétszáina. a felszabadulás óta, megháromszorozó­dott és négyezer annyi munkás dolgozik a szombathelyi Bor- ée 'Cipőgyárban, mint 1940-ban. Borsod A diósgyőri kohászati üzemek területén nemrégiben sokféle ro­mok, huítedékhagyak emelkedtek. Ma már tágas, világos csarnok alapját rakják te. Rövid idő alatt szinte a földből nőtt. ki az or­szág büszkesége: az óriáskohó. Az ötéves terv hatalmas alkotásai kö­zül kiemelkedik a Hl. sz. Martin­Nagy jelentőségű beruMzáöokat kapott ötéves tervünktől a három­éves terv végén várossá alakult ózd. Három, emeletes új bérhá- zat, új borsaerű általános iskolát, helyi autóbusz közlekedést, bölcső­dét, új középiskolákat, új diákott­honokat kapott. A miskolciak joggal büszkék az épülő Rákosi Mátyás Műszála Egyetemre, amelynek már elké­szült előadótermeiben laboratóriu­maiban és tanulószobáiban lelke? munka folyik. A jelenlegi isko­lai év végén bocsátják útnak azo­kat az új vezető műszaki káde­reket, akiket már az iskola nevelt fejlődő gyáriparunk számára. Kazincbarcikából, az egykori kis sajóvölgyi faluból is szocialista vá­rost fejleszt ötéves tervünk. Az alig 3800 lakosú kis falut 20.000 lakosú várossá fejleszti a terv. Elkészült már az erőmű főépü­letének egy része, négy kaaán- egységet magában foglaló kazán­épület és két turbina elhelyezésére alkalmas gépház, Késsen áll már az erőmű végleges raktára is, Szobolcs-Szatmór Szabolos-Szatmár megyében épí­tik az ország egyik igen jalontus békeművét; a Tiszalöki Vízmüvet. A viziléposő építői számára 1952- ben 47.000 köbméter beton beépí­tését irányozták elő. Ezzel szem­ben 55.000 köbmétert építettek be. Ennek spián elkészítették a duz­zasztómű álápíeinézét, az energiai .törésre flaolgáló plű.,. betonozást, a duzzasztómű négy pillérét, egészen a gépkamrák pad­lószintjének magasságáig. Január ©lején megkezdték a 37 méter széles 8 méter magas elzáró vBe­szór kezet, szerelését, Debrecen Debrecenben négy kis szobában, egy mellékutcában kezdte meg mű­ködését a Ruhagyár. Ma a debre­ceni Ruhagyár korszerű, futósza lag rendszerrel termelő üzemmé fej­lődött; 600 kötetes könyvtára, ebédlője, zuhanyozója és kultúr­terme van. Sztólinvóros 1952 november 7-én múlt egy éve, hogy épülő dumaparti nagy békeművünkhöz tartozó szocialista városunk felvette a világbéke őré­nek nevét. Ez alatt az egy év alatt a város és a vasmű hatalmas arányokban fejlődött. A város új utcákkal, új lakóhá­zakkal gazdagodott. A háromeme­letes 38 lakásos házak közül az egyikben már rendezkednek az új lakók. Az ősszel megnyitotta ka­puit a város ifjú polgárai előtt az Úttörő-utcában épült tiztantermes korszerű, iskola. Most vakolnak ugyancsak ebben az utcában két új lakóházat is. Sztálinváros íőútján, a Sztáha- úten büszkén hirdetik az új éle­tet az elkészült ötemeletes lakóhá­zak. 1953-ban tovább épül büszke­ségünk. A Budapestről Sztálin-vá- rosba vezető úttól jobbra 'néhány Írét óta földmegmunkáló gépek, föld­gyaluk dolgoznak. Itt kezdődött meg a város új negyedének épí­tőse. Az új lakónegyed első részé­nek tervei szerint mintegy 2000 lakás és egész sor középület épül. Tovább erősödött, nőtt a város mellett az acólkombinát. November 7-én helyezték üzembe a tűzálló téglagyár »mór bég la gyártó rész­kemence, közvetlen szomszédságá­ban épül az ország legnagyobb buktatható Martin-kemencéje. legét. Ma már áll a hatalmas üzemi építtet és benne a kazán. Hozzá­kezdtek a Martin-mű építőséhez ifi. A koldUa csarnok épülete hirdeti a dolgozók hősies erőfeszítését. Ala­pozzák az üzemi épületet és a négy Martin-kemencét. Békés megye Megyénkben az építőipar és építőanyagipar hatalmasat fejlő­dött. A megye téglagyárait kor­szerűsítik és az építőipari válla­latok egész sor új gépet kaplak. Csupán a 65/4. sz. Építőipari Vál­lalat nyolc betonkeverő és ha- barcskeverő-gepet kapott és szá-; mos emelőgépet. A felszabadulás óta 10.858 csa­ládi ház épült megyénkben. Az életszínvonal emelkedését mutat­ja, hogy 1949-hez képest, 400 százalékkal emelkedett a vásárlás. 1952 első nyolc hónapjában csak­nem annyi gyapjúszövetet vásá­rollak a dolgozók, mint 1950-ben egész évben. 1952 augusztus vé­géig több mint 64 millió forint értékű konfekció áru fogyott el, több mint 6100 kerékpár és 285 motorkerékpárt vásároltak a dol- zók, valamint 1952-ben 4 hónap alatt 2400 rádiót. Továbbá új, korszerű áruházak nyíltak az igé­nyek kielégítésére. Például Szeg­halmon vegyes ruházati áruházai létesített a Kiskereskedelmi Vál­lalat, amely néhány napim belül megnyílik. I Békéscsabán új kenyérgyár épül; jelenleg 9 sütődében sütik a kenyeret, az új kenyérgyár üzembe helyezése lehetővé teszi a sütőüzemek összevonását, ami komoly anyagmegtakarítást je- lgjjt, valamint jobb minőségű ke­nyérellátást is. Néhány napon be­lül befejezik a békéscsabai nép- büffé berendezési munkálatait,, ahol egész napon át hideg és me­leg ételek állnak a dolgozók ren­delkezésére. A három- és ötéves tervben 73 kilométer hosszú kisvasutat ka­pott Békés megye, hogy könnyeb. ben szállíthassák a mezőgazda- sági és ipari termékeket a vasút­tól távol eső helyekre is. Ugyan­akkor inegnövekedett a személyi forgalom is. Ennek lebonyolítá­sára a vasútfejlesztés mellett u MÁVAUT is növelte a forgalom­ban Lévő kocsik számát. Míg Úrib­ban csak négy MÁVAUT gépko­csi volt forgalomban, 1952-ben ez a szám 12-re emelkedett. Befejezték a szarvasi járási kút- lúrház építését. A kultúrház 500 ülőhellyel, modern színpaddal, a szakcsoportok részére külön tér. mekkel van ellátva. Néhány nap múlva átadják rendeltetésének « megye legszebb kul túrházát Mindezen túlmenőm nap, mini nap érvényesül dolgozóink kezdeményezése, valósulnak meg javaslataik. Pél- valósításra került. Varga Lajosáé- dául az orosházi városi tanács tagjainak novemberi és decemberi beszámolóin elhangzott javasla­tok közül összesen 34 közérdekű- javaslat került megvalósításra. Ezek közül 11 járdajavítással, ki­szélesítéssel. négy kútjavílássál és tisztítással, három új népbolt lé­tesítéssel, ezenkívül a város üze­meivel, kisipari termelőszövetke­zeteivel, közvilágítás megjavításá­val volt kapcsolatos. A Madách- utcai kút kitisztítását és javítá­sát például Kovács Józsefné telte szóvá a tanácstagi beszámolón, néhány nap múlva javaslata meg. a »Dózsa« tsz tagja pedig azzal bízta meg a beszámolót tartó ta­nácstagot, hogy a hosszúsori kút megjavításának ügyében járjon el, A tanácstag gondoskodott a kúl azonnali megjavításáról. Szula Sándor tszcs dolgozó az őszi eső­zések következtében felszaporodó vizek gyors levezetésére tett ja­vaslatot s ezálla! jelentős vetés területet mentett meg az esetleges pusztulástól. így válik a nép és az állam ügye egységes feladattá, így válik ötéves tervünk való­sággá. Ötéves tervünk negyedik évében járunk: újabb és újabb ered­mények felé törünk. Még több acélt, traktort, tsáiídi Ilii at. cimt és ruhát akarunk. És ez senki máson, csale rajiunk midik. Erősítsük m’g nagyobb tettekkel szeretett buz ink gazdasági erejét, sziltínHtmk to­vább a nép hatalmát, leplezzük ie, tegyük nap miül nap árit Imntlanná ellen scgehikct, akik e halálom megdőlt ősé re s:ör. t'esnrk hat’, minkön kivid lévő bitangokkal: a titokkaleisenhon erekkel. Szerető gondos­sággal őrködjünk mindazon felett, amink van, mert eblxyi van hol­napunk, holiMjmtámink. És holnapunk, hol.iaf.utúmmk olyan lesz, ami­lyenné mi tesszük. Éhhez segít bennünket államunk. Ezt az t l ámot szeretni, érte dolgozni, harcolni egyet jelent: dolgozni, har cid cca- ládunkért, dolgozni, harcolni feleségünkért, gyermekeiyik ’rt, sz l 'vek­ért. Dolgozni, harcolni még szebb, boldogabb jövőnkért. (Cserei) ■1:'"Cxnrr ^ . •. ' ’ 9 * A lift%alkalmasottali művészeti csoportjainak területi bemutatója A KfcatkáíinaieUak Szataoerveze- téti ez tartoeá művészeti csoportok is toegtartoítá’í a területi bemutatót. Me gyénk községeiből, városaiból 7 cso­port színjátszói és tánccsoportjai kel. tek versenyre. A müsorszámokat álta­lában a gondos felkészülés jellemezte. De tükrözték a müsorszámok a:t is, hogy kő ségi, járási tanácsaink és a megyei is nemcsak különböző intézke­désekkel, beruházások eszköJésévei segítik elő doigoző népünk kút túrá­jának fejlődését, hanem ők maguk is beállnak a sorba művészeti csoportja­ikkal. A SZEGHALMI JÁRÁSI TANACS MŰVÉSZETI CSOPORTJA az eternit nyáron alakult és azóta 23 ízben szere­pelt, amint a bemutató is igazolta — sikerrel. Most a »Bodzaliget« c. egy- felvonásos szovjet színdarabot mutat­ták be a színjátszók. A darab szerep­lői viszonylag jól alakítottak, de kü­lönösen kiemelkedett közülük a kol- hozelnük és a falusi szovjet elnöknő­jének alakítása. A többi szereplőnek és különösen a tengerész életrekeltő- jének sokkal mozgékonyabbnak keil lennie s nem szabad összetévesztenie a keménységet a merevséggel. A sarkad! járási tanács tánccsoport­ja az elmúlt év decemberében alakult és most a bemutató« szerepelt másod­ízben. Táncuk esnek ellenére, szép és fordulatos. Ha továbbra is gondo­san gyakorolnak, képezik magukat, pólósként lehet őket állítani a járás többi íánccsoportjai el:. A GYULAI KÓRHÁZ SZÍNJÁT­SZÓ GARDAJA igen gyakran sze­repelt már 1950 6ta. A bemutatón előadott darabot is többszőr előadták már. Éppen ezért feltűnőek voltak az egyes zökkenők. A darsibbaa szereplő »Máriát«, aki 30 éve szolgáit Istenes Gergely kutaknál, »néni«-nek szólítot­ták, de bizoay alig nézett ki 30 éves­nek. Azért nagy hiba ez, mxi a Maii nénit alakító szereplő Igen tempera, mentumos és igen nagy tehetségű s alakítását rontotta az elégtelen masz- kirozás. Hasonlóan hiányos volt Is­tenes Gergely kólák cimborájának a maszkirorjisa i’. Istenes kulik Siiőzete és aiakiíá ;a jé voit, csak hegyenként zavarba jött a mozdulatoknál. Például akkor rugdalózott. amikor Mari néni már eisirta: »Most rúgja az utolsót«. A kórház rigmus brigádjának sok­kal közvetlenebbé kell tenni a rig­mus előadásmódját és úgy színpadra vinni, hogy esemínyes legyen. A békéscsabai városi tanács igen fejlődőképes íánccscportjának szerep­lését lerontotta a szegényes és helyte­len zenekúéret. A bájos és szép bor-, sodi leánytáncokat nem helyes tangó- harmőnika hangjára s — méghozzá hamis hangra — ropni­A GYULAI JÁRÁSI TANACS SZÍNJÁTSZÓI nagyszerű előadásban leplezték le a műit rendszer urainak fertőzött életét. A darab egy bírósági pert mutatott be o feká/ta a régi rendszer uralkodó osztályának erkölcs- lélen életmódját, de lerántotta a lep­let a régi rendszer kórrupt, zsaroló és csaló ügyvéd típusairól is, akik az összegek nagyságához mérték az »igazságot« a gazemberek javára. Nem tulzimk, ha azt mondjak, hogy az ö szereplésük volt a legegységesebb a bemutatón. Szinte nem volt erősebb és gyenge szerepű. Valamennyien ma­gabiztosan, / természetesen aiakitíttak és sikeresen tették gyűlöletessé a le­tűnt rendszer figuráit. Sikeres volt a gyulai járási tanács rigmus-brigádjá­nak szereplése is, de a színpadon ne­kik is eseményszerűen keli előadni • rigmusokat az élvezetesség és a na­gyobb nevelő hatás érdekében. AZ EST MÁSIK LEGJOBBAN KIEMELKEDŐ MCSORSZ íMA a békéscsabai Beruházási Vállfái szín­játszóinak szereplése volt. El,3 pfga- naibaii kissé furcsának tűnt ugyan, hogy nem saját munkatér'! tükrSf választottak müsorszámot, amely lei p- lezi a \I:szásság«k;ti s a bürokráciáit A »lt-es örität« c. jelenet «leadására azonban elismerésre méltóan {egészül­tek. Megfelelő kellékekkel, bér nde- zésckkel valódi őrházat varázso'la't * színpadra és feszilt légkört teremtet­tek jó alakítással cs átérzérsel a drS« ma temu'a S árak A két férfi szerepfő szinte kifogásta'anul alakított. Az anya alakítása szorul leginkább ja itásra, A MEGYEI TANACS SZÍNJÁT­SZÓI is egy harcos jelenetet mutat­tak be- A figurák életre keltése elég jó volt, de az egyes jeleneteket sok­kal élénkebbé, élettel telítettebbé kell tenni, mert az amúgy fs nem egd-zen aktuális darab kissé unalma sá válik. Egyébként öltözetüket, mcszkirozásu- kat és a megfelelő lceílékek beszer­zését tekintve, példaként állítatjuk bármelyik s in játszócsoport eié. A Me­gyei Tanács tánccroportjának szerep­lése egyike volt a legsikerültebbeknek. Kedvesen, nsegkapSan mutatták be a táncokat, minden mozdulatukon lát­szott, hogy gondosan készültek, Illetékesek figyelmébe! A tégla megkimélése — takarékosság Pártunk állandóan felhívja az or­szág valamennyi dolgozójáamk fi­gyelmét a termelés fokozásába, a takarékosságra. Ez ma még nem mindenütt talált megértésre. Gyu­lán az állomáson a rakodó munká­sok között sem. Hgy látszik, eem a téglagyár, sain a BELSPED igaz­gatója nem hívták fel erre a dol­gozók figyelmét. Mert, ha ezek uz elvtársak harcolnának a takarékos­ságért, akkor nem adódna elő, hogy mire az állomásnál 15—20 kocsit megraknak, rengeteg a törött tégla. Ezek a vezetők és dolgozók nem számolnak azzal, hogy a dolgozó nú> pet mennyire meglrérosítják akkor, amikor többezer tégla tönkremegy, De azzal sem törődnek, hogy ha as egészben maradt téglák éleit, sár« Imit leverik, mennyire megnehezí­tik a kőművesek mankóját azáltal, hogy állandóan igazgatniuk kell, amikor rakják a falat. A vállalati igazgatók vegyenek részt a taka- rékosFÓgt mozgalomba i, vezessék rá az ottani dolgozókat is. BAU Oil JÁNOS, Gyula, Varom Tanács dolg a úfe-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom