Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-24 / 20. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r A DISZ Megyei Választmányának ülése Szovjetunióban járt parasztküldött útmutatásai nyomán készül a gyulai „Petőfi“ tsz üzemterve V ________________J A Z MDP BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA Pl A 1953 JANUÁR 24.. SZOMBAT Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 2U. SZÁM Állami gazdaságaink új szervezeti felépítése a magasabb terméshozam elérését segíti elő n Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió 1952. évi állami tervének teljesítéséről Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében, a szocialista mező- gazdaság megteremtésében igen komoly feladat vár megyénk állami gazdaságaira. Munkájukat világosan megszabta Rákosi elvtárs a II. pártkongresszuson, amikor azt mondta : »az állami gazdaságok lesznek a szocialista mezőgazdaság legjobb árutermelő birtokai, amelyek nemesített vetőmaggal, fajállatokkal is támogatják a mező- gazdaságot, új termelési módszerek kikísérletezésével, meghonosításával és elterjesztésével gyorsítják mezőgazdaságunk további fejlődését.« Ha az eltelt idő óta vizsgáljuk és mérlegre tesszük megyénk állami gazdaságainak munkáját, megállapíthatjuk, hogy komoly fejlődésen mentek keresztül. A kedvezőtlen időjárás ellenére jóval magasabb volt a termésátlaguk, mint az is!gyámoké. Tervszerűen növekedett állatállományúk is. . Gazdaságaink fejlődéséhez igen nagy segítséget adott pártunk, kormányunk: földterületük többségében nagyüzemi táblákban van, igy alkalmazhatják a korszerű vetésforgót. El vannak látva állami gazdaságaink gépekkel, a szántást, vetőit,.. aratást csaknem teljes egészében géppel végezhetik, 'de még a szénák aszalás, betakarítás, nö- vúnyápolási munka zömét is, ha jói kihasználjak a gépeket, mint például a mezőhegyesi állami gazdaságban. A nagymennyiségű műtrágya, a rendelkezésre álló szerves ti ágya mind elősegíti a talaj tói mőerejenek a fokozását. Ha azt nézzük azonban, hogy ezeket a lehetőségeket, hogyan használták ki gazdaságaink, megái lapithatjük, hogy nem tettek meg mindent. Gazdaságainkban hiányzott az egyszemélyi felelős irányítás. Gazdaságaink igazgatói közül többen úgy vélték, mint a mező- herényi állami gazdaság volt igazgatója, Váradi elvtárs, hogy csak (ti/, »aláírás« a feladatuk. ‘Nem volt megfelelő állami gazdaságainkban a kádermunka sem. Nem érvényesült mindenütt az az elv, hogy ia kádereket a politikai és szakmai rátermettség szerint kell beosztani, ehelyett több helyen sógor, koma, »haveri« alapon történt a beosztás. Ez elsősorban a tröszt igazgatójának, Gajdács ©lvtarsnak a határozatlanságából eredt. Hosszú ideig eltűrte Gajdács elvtárs azt, hogy Lánci és Kanizsai agronó- musok érvényesíthették a saját »akaratukat«, s buraijaikat, ismerőseiket helyezték el gazdaságainkban. Ezek eredményezték aztán a nagyarányú fluktuációt. A batto- nyai állami gazdaságban például az utóbbi két évben 'hét igazgató, hat főagronómus és 4 főkönyvelő váltotta egymást. Az ilyen gazdaságokban állandó volt a terv- pzerűtlenség a munkában, nem volt tnag a jól kiépített munkaszervezet, a dolgozók nem ismertek a tervet nem voltak érdekeltek a munkában, kevésbbé törődött a gazdaság vezetősége a politikai és szakmai neveléssel. Hiányzott a kommunisták példamutatása, a pártszervezet: mozgósító ereje. Eltompult ezeken a helyekén az éberség, tág teret kapott az ellenség. Nem véletlen ezelnitán, hogy Battonyán például elásták a gyapotot, Zsadányban a felelőtlenül épített istálló agyon nyomta az állatokat. Sokmillió forinttal károsodott ebből népgazdaságunk, de éppúgy kivették ezek az ellenséges elemek gazdaságaink dolgozóinak a zsebéből is a pénzt. A hiányosságok előidézője részben az is volt, hogy gazdaságaink szervezeti felépítése elavult, nem felelt meg a mostani nagyobb követelményeknek. Mindezeket látva pártunk, kormányunk gazdaságainkat a Szovjetunió saovhozainak példáján átszervezi, részben mái' átszervezte. Az állattenyésztést far- mositják, a növénytermesztésben pedig üzemegységeket, erősebb munkas zervezetet építenek ki. így a munka jobban lesz szakosítva, például a farmok vezetői, gazdái, felelősei lesznek a munkának. A beosztott dolgozókkal együtt jobban tud harcolni a tervteljesitéeé- ért, az önköltség csökkentéséért, a termelékenység kedvezőbb alakulásáért-, az új módszerek bevezetéséért. A növénytermelési brigádok, vezetői is önállóak lesznek területükön, a gazdasági felszerelést,' földterületet a szükséges erő- és munkagépeket szerződésben megkapják. Jobban kihasználják a lehetőségeket, a termelési tervek tűi - teljes Résére. Állami gazdaságaink átszervezés«! természetesen csak akkor hozza meg a maga eredményét, hogy ha nem választják azt el a tavaszi!, de az egészévi munkára való felkészüléstől sem. Állami gazdaságaink munkáját jobban meg kell tölteni politikai tartalommal. Elsősorban á kommunisták legyenek elsők az új módszerek alkalmazásában, a példamutatásban, az esetleges nehézségek leküzdésében. Az eddigi példák bizonyítják azt, hogy ott alakul jól a termelés, az önköltség és a termelékenység gazdaságainkban, ahol jó a politikai munka, jól dolgozik a pártszervezet, a DISZ-en keresztül mozgósítja a fiatalokat, az üzemi bizottság törődik azzal, hogy a dolgozók a kollektív szerződésben biztosított jogokat hiánytalanul megkapják, ha a köté* Iezettségüket teljesítik. A politikai nevelő, felvilágosító munka megjavításával tudott a mezőhegyesi állami gazdaság az elmúlt évben országosan is első lenni a gazdaságok közötti szocialista versenyben. A fordulatot állami gazdaságaink munkájában elsősorban az hozza meg, hogy gazdaságaink igazgatói mennyiben lesznek az egyszemélyes felelős vezetői a gazdaság munkájának. Hogyan tudnak szakítani azzal a «módszerrel», hogy mindenütt ott akartak lenni, így elaprózták munkájukat, elvesztek a részletkérdésekben. Állami gazdaságaink csak akkor tölthetik be az é'ienjá.ró szerepüket, ha elsősorban az igazgatók ismerik a szakmai kérdéseket, tisztában vannak a nagyüzemi munka-, szervezéssel, határozott és biztos kézzel irányítják a gazdaság munkáját, hathatósan ellenőrzik beosztottjaikat-, hogy a kiadott utasítások végrehajtásáért mit tettek, beszámoltassák arról őket. Ezt mondta erről Sztálin elvtárs a gazdaságvezetők egyik értekezletén: «Gyakran kérdik tőlünk, hogy miért nincs nálunk egyéni vezetés. Nincs és nem is lesz, amíg a technikát el nem sajátítottuk, amíg Moszkva. (TASZSZ) Közzétették a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1952. évi állami népgazdasági terve teljesítésének eredményedről. A jelentés többek között a következőket közli: I. Az ipari termelési terv teljesítése 1952-ben az ipar egészében 101 százalékra teljesítette évi összter- melési tervét. Az egyes minisztériumok évi ipari öseztermelési tervüket a következőképpen teljesítették (az 1952. évi terv teljesítés ének százaléka) : vaskohászati minisztérium 103 színesfémkohászat! minisi- tériium 100 szénipari minisztérium 100.2 kőolajipari minisztérium 100.7 villanwserőm(ívek minisztériuma 100.9 vegyipari minisztérium 102 villamosipari minisztérium 102 híradástechnikai-ipari minisztérium 100.9 nehézgépgyártási miniezlérium 99 gépkocsi- és traktoripari minisztérium 102 szerszámgépgyártási minisztérium " ICC-*» gép- és niüszergyártáli#' minisztérium 100.7 építőipari- és útépítési-, gépgyártási minisztérium 104 közlekedési, gépgyártási, mezőgazdasági-gépgyártási minisztérium 96 épUífcnyagiparl minisztérium 99 faipari minisztérium 90 papír- és t’afeldolgozőipari minisztérium 102 könnyűipari minisztérium 100.6 halipari minisztérium 94 hús- és tejipari minisztérium 100.5 élelmiszeripari minisztérium 103 a gyapottermesztési minisztérium ipari vállalatai 99.9 a közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 100 az egészségügyi minisztérium ipari vállalatai 103 a filmügyi minisztérium ipari vállalatai 107 a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő nyomdaipari, könyvkiadási és könyvkereskedelmi ügyekkel foglalkozó főigazgatóság ipari vállalatai 104 a szövetséges köztársaságok helyi ipari és helyi tüzelő- anyagipari minisztériuma 103 ipari szövetkezetek minisztériuma . 102 1952-ben terven felül jelentős mennyiségű ipari terméket termeltek. Javult az ipari termékek minősége, egyes vállalatok azonban köztünk, bokevikok között nem lesz elegendő ember, aki jól ismeri a technikát, a gazdaság pénzügyi kérdéseit, addig nem lesz nálunk igazi egyéni vezetés. írhatunk akárhány határozatot, esküdözhetiink életre-halálra, de ha nem fogjuk elsajátítani az üzemek, gyárak, bányák technikáját, gazdaságát, pénzügyét, mindez semmit sem ér és egyéni vezetés nem lesz.» Ezt a sztálini tanítást fogadják meg gaz* megsértik a termelés minőségével szemben támasztott követelményeket és megtűrik a »elejtett II. Az ipari termelés növekedése 1952 ben a legfontosabb ipari termékfajták termelése 1951-hez viszonyítva a következőképpen változott (a számok aa 1952. évi termelést jelentik 1951 hoz viszonyító tt százalékokban)! nyersvas 114 acél 110 hengerelt áru « 112 szén 107 kőolaj 112 benzin 126 földgáz 102 villaniosenergia 113 gépkocsik 107 kohászati berendezések 112 nagy vízturbinák 124 nagy viitamosgépek 107 traktorok 107 műtrágya 108 a mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáié vígyimérgek 145 cement 115 előgyártott elemekből készült házak 127 gyapjúszövet 108 selyemszövet 129 hús 115 állati eredetű zsir 104 cukor 103 cigaretta 112 bor 128 A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1952-ben, 1951-hez viszonyítva' 11 százalékkal növekedett. A múlt évben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vaskohászatban a kohók hasznos, térfogatának kihasználása a rn ült évben, az 1951. évihez képest, öt százalékkal emelkedett. Javult a kőolaj finomító gyárak kapacitásának kihasználása és növekedett a feldolgozott nyersanyagból származó világító kőolajtermékek termelésének százaléka. A szénipari minisztérium vállalatainál emelkedett a »Donbassz« szénkombájnok termelékenysége. A vil lamosei őművek miufeztóriuimá-, nak válla tatainál 2.3 százalékkal csökkent a termelt villamosener- gia egységé re eső fajlagos üzemanyagfogyasztás. Az Ipán termelés önköltségcsökkentése 1952-ben több mint nyolc százalék volt. III. Új technika alkalmazása a népgazdaságban A szocialista termelés fejlődése és tökéletesedése 1952-ben — éppúgy, mint az előző éviekben — a dóságaink igazgatói, tanuljanak, képezzék magukat, sajátítsák el a szovjet módszereket, az alapvető agrotechnikai eljárásokat, amelyen keresztül — mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta —, 50 százalékban tudnánk emelni a mezőgazdaság termelését. Állami gazdaságúink vezetői, dolgozói az ú.j' szervezeti felépítésben induljanak harcba a magosabb ter- iué-eieilm-iivekért. Adjon nagyobb szovjet tudomány és technika eredményeinek felhasználása alapján történt. A szovjet gépgyártás 1952- ben mintegy hatszáz rendkívül fontos újtipusú és márkájú gépet és gépegységet gyártott. Ugyanakkor a szerszáingépipar több mint kétszáz újtipusú és márkájú fémvágó és fámegmunkáló szerszámgépet és kovácsoló sajtológépet gyártott. Újtipusú szénkombájnokat lie 1 vertek, üzembe a munkaigénye* munkák gépesítésé» a kis réteg- vastagságú szénbányákban. Ezenkívül új készülékeket és berendezéseket gyártottak olaj rétegek óv olaj lelőhelyek kutatására. A mezőgazdaságban a gabona é- ipari növények megművelésének gépesítésére, úgyszintén az állattenyésztő telepeken végzendő munkák gépesítésére ú j szerkezetű gépeket, gépezeteket, és berendezéseket gyártottak, köztük magánjáró gyapotszedőgépet az öntöaetlen gyapot- termő vidékek részé», silózó arató- kom báj nokat, nagy lel jesí t meny « szénakaszálógépeket, a mezőgazda- sági növények károkozói és betegségei elleni karcra szolgáló gépeket. Jelentősen megnövekedett a termelés gépesítése a népgazdaság minden más terül étén is. 1952-ben a népgazdaság vale- miennyi ágában megnőtt a dolgozók által heteiyerztstt találmányok és -észszsrűsítő javaslatok száma. Az iparban, az építésben és a közlekedésnél bevezetett találmányok, műszald újítások és észszerűsítő javaslatok száma mintegy nyolcszázezer, IV. Mezőgazdaság Az a vetésterület, amelyről aa 1952, évi termést betakarították, a*s 1951. évinél 2,765.000 hektárral nagyobb. A legértékesebb gahonaféle- eég, a búza vetésterülete 1951-he* képest 3,320 ezer hektárral növekedett. A gabonaneműek össztermése 1952-ben 8 milliárd púd .volt. A búza össztermése 23 százalékkal felülmúlta az 1951. évi össztermést- Növekedett 1951-hez képest a gyapot, a Cukorrépa, a napr aforgó, a len és más ipari növények, valamint a burgonya és a zöldségfélék össztermése. A múlt évben a*mezőgazdaság 131 ezer traktort kapott, — 15 lóerős traktorokra átszámítva — 41 ezer gaboniabietalsarító kombájnt, köztük 21 ezer magán járó kombájnt, 57 ezer tehergépkocsit, több mint kétmillió talaj megművelő eszközt, vető-, arató- és egyéb mezőgazdasági gépet, valamint gépeket és berendezéseket az állattenyésztő gazdaságok részé». A gép- és traktorállomások 1952- (Folytatás a 2. oldalon-) segítséget és jó módszert ebben a munkában az állami gazdaságok trösztje, de adjanak nagyobb támogatást járási és községi pártbizottságaink is. Bizonyos akkor, hogy megyénk állami gazdaságai még jobban be tudják tölteni feladatukat, teljesíteni tudják azt, amire hivatottak, segítik a mezőgazda.ág átszervezését, a szocialista mező- gazdaság mielőbbi megvalósítását. Farkas Sándor.
