Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

IBőS jMMta? 22., cMitörlftk 5 Jan üljünk a sgovjet tapasztalatokból Emeljük a vállalatvezetés színvonalát Sztálin elvfcáre mag 1931-Lai «neghatárossta b gazdasági vezetés le Jadatait. Felhívta a gazdasági ve­autók figyelmét, hogy az üzemeket ne «általában», n© «levegőből», ha­nem konkréten, tárgy ismerettel ve­zessék, fta egyes kérdésieket ne álta­lánosságban, hanem. ezigorúaa az ügy lényegét nézve kezeljék, ne •zorítkiozzanak az ügyek papiroson! való elintezéséie, vagy általános frázisokra, hanem te.ftz ^ & dolgok részleteivel, minden «kicsi­séggel», mert ezekből b «kksisé- gekből» tevődnek össze a nagy dol­gok. » A vállalatok helyes igazgatáaá- unk legfontosabb feltétele b gaz­dálkodás bolsevik elveinek betartá­sa, mindenekelőtt az egyszemélyi vezetés megerősítése. A bolsevik ve- oetéa megköveteli az igényeseég fo­kozását a munkával szemben, a tervteljesítés naponkénti eUenőrzé- az üzem szükségleteinek ée követelményeinek ismeretén ala­puló éterén és operatív vállalati vezetést. A szocialista gazdaságban min­den vezetőnek — akár nagy, akár kis munkát irányítóim — köteles­sége, hogy az állam érdekeit min­denek fölé helyez» és szigorúan letartsa az állami fegyelmet. Tűr­hetetlen, amikor a gazdasági ?e- ztstő bürokratikusán foglalkozik az ügyekkel és ezáltal kárt okoz e tervgazdaságnak. A vállalati vezetés színvonalát csak úgy lehet ernenú, ha u gaz­dasági vezetők alaposan elsajátítják a szocialista gazdálkodás modszaroií, a gyártás technikáját ée gazdaság­tanát, valamint a sokrétű és ál­landóan fejlődő szocialista gazdaság irányításának művészetét. A gazdasági vezetés módszerei osak úgy tökéletesedhetnek, ha a (oeaetok tökéletesen ismerik a rájuk bízott feladat lényegét, ha él ben­nük a kezdeményező készség, ha ál­landóan gazdagodnak a kommunista építés tapasztalataival, A szovjet gazdasági vezetők sze­mében az állam érdeke az első. A pártszervezetek az állami fegyelem szigorú betartására, a magával és beosztottjaival szembeni igényesség­re, a bolsevik bírálat és önbírá­lat helyes alkalmazására, valamint a hibákkal .szembeni kér leihe tétlen­ségre nevelik a gazdasági kádere­ket. A szovjet gazdasági vezetők fá­radhatatlanul tanulják a marxista- leninista elméletet és b társadalmi fejlődés gazdasági törvényeinek tu­dományát. Állandóan figyelik a tö­megek hangját és tevékenyen támo­gatnak mindent, ami új, élenjáró és haladó. A gazdasági káderek a párt veze­tésével szüntelenül tökéletesítik munkamódszereiket. így biztosítják az élőjük tűzött feladatok megol­dását, így segítik elő a kommuniz­mus építését. A termelés emelésének új módszere A munkás-paraszt levelezésnek igen fontos szerepe van a szo- ciífljizmus épülésében. Egyik legje- kuitösejpli feladata, hogy elősegíti se a bírálat és önbírálat tömégi méretű kibontakozását A mos­tani időszakban annál is inkább szükséges ez, mert sok helyen olyan nézet terjedt el, hogy a gyenge termést kizárólag a fagy és az aszály okozta. Az ellenség tevékenysége következtében több helyen nem ismerik he a vehe­tők és a dolgozók, hogy jelentő­sen többet termelhettek volna a fagy és az aszály ellenére, ha alkalmazzák mindazokat a mód­szereket, melyeket a párt és a kor­mány tanácsolt és határozatokba is foglalt. Ezek felismerését, vagyis a tömegek önbírála Iának kifejlődését a levelezés is segíti. Ez pedig mindenkinek érdeke, hi­szen végeredményben életszínvo­nala felemelését jelenti. «A mun­kás-paraszt levelezésről» .című Tüzel, melyet a Viharsarok Népe szerkesztősége az egész megyébe« eljuttatott nemcsak a levelezők­höz, a legjobb népnevelőkhöz, hanem minden helyi vezetőhöz is; újabb eszköz a termelés eme­léséért vívott harcban. «A mun­kás-paraszt levelezésről szóló fű­zeiét olvasva találok arra a cikk­re, mely kéri a dolgozót, hogy akár párttag, akár nem, tépjen a levelezők sorába és írjon köz­napi eseményekről, hozzon bírá­latot, mert szocializmusunk fel­építéséhez mindez szükséges» — Írja Kulima Ferenc Békéssámr sonról. Levelében ugyanekkor nai­gyon helyesen javaslatot tesz, hogy náluk még a mulLból félbe­maradt csatornát hozzák rendbe, «hol vizet tárolhatnának. Ezzel több hold föld öntözését tennék lehetővé, másrészt sok házal meg­mentenének a vízelöntés veszé­lyétől, ami időnként meg szokott történni. Mokrán Pál elvtárs le­velező a bánkúti kísérleti gazda­ságból írja, hogy a gépműhely dolgozói előtt röpgyülésen ismer­tette a levelezésről szóló füzetet. Jelenleg pedig kézről-kézre adjálí a dolgozók. Kulima Ferenc pél­dája is igazolja, hogy helyese«, teszik, ha minél löbb dolgozóval ismertetik a füzet segítségével azokat a tanításokat, melyeket Lenin és Sztálin elvtársak adtak a dolgozóidnak a munk'ás-paraszt levelezésről. «E levelem megírásához nagy­ban segített az a kis brosúra, me­lyet a szerkesztőség küldött. Az ebben lévő lenini-sztálini taní­tások fegyverré válhatnak azok számára, akik élnek vele» — írja Balogh Margit élvtársnő, a Bér késcsabai Ruhagyárból. S a Ru­hagyár második varrodája 9. sza­lagjának dolgozói szintén kézrőlr kézre adják ezt a fegyvert A szalag dolgozói nevében most Ba­logh elvtársnő idézett levelében a szerkesztőség segítségét kéri ter­melésük «»eléséhez. Ezért na­gyon helyes Patakfalvi István elv társnak, az orosházi járási ta­nács dolgozójának javaslata;«Me­gyei lapunk szerkesztősége igen komoly és nagy segítséget nyújtó kis füzetet adott ki a levelezők munkájához. Most már azok, akik megkapták, vonják le belőle a tanulságokat és éljenek a bírálat fegyverével, akár dicsérni, akár bírálni kell valamit. Jó lenne, ha a sajtófelelősök, párttagjaink és funkcionáriusaink sajtófélórá­kon, üzemi röpgyüléseken foglal­koznának ezzel a könyvecskével. Levelezőink most még bátrab­ban megírják bírálatukat, feltár­ják az új termelési módszereket leveleiken keresztül is és ké­rik a szerkesztőség segítségét. Egyre több dolgozó lesz önként levelezője a Viharsarok Népé­nek. Jó út, helyes út így is küz­deni a terv teljesítéséért, a béke biztosításáért I A RUHAGYÁR DOLGOZÓI A TERVÉRT ! »»*♦*4****^** » így dolgoztunk ma Hao Cián-Szil tArtémrte Vége volt a délelőtti mű­szaknak. A csingtaui pamutgyár dolgozói a nagy teremben gyűl­tek össze. A gyár igazgatója beszélt. Beszámolóját sűrűn szakította félbe a dolgozók lel­kes tapsa. Elhangzott jó pár hozzászólás, — ezek mind Hao Cian-Szüt dicsérték. Aztán ha­tározatot hoztak. A dolgozók gyűlése elhatározta, hogy a 17 éves Hao Cian-Szünek megad­ják a megtisztelő «élmunkás» címet A fiatal lány híre túl- szállt Csinglau határain. Is*- merte már egész Kína. büszke volt rá a párt, a kínai nép és a Kínai Uj Demokratikus Ifjú­sági Liga. amelynek a fiatal lány is tagja. A Liga «példás tagjának» nevezte el Hao Cian- Szüt Nem is olyan régi n még el­képzelhetetlen volt Kínában, hogy egy alig 17 éves lány or­szágos hírnévre tegyen szert • Nem is olyan régen azonban sokat változott a világ. Kínában is megbecsült ember lett a dol­gozó és természetesen megbe­csülik a dolgozó nőt is. Hao Cian-Szü új munkamódszert dolgozott ki, amely lehetővé te­szi, (hogy a régebbi 300 orsó helyett egyidejűleg 600 orsóval dolgozzon és a hulladékot 1.5 százalékról 0.25 százalékra csök­kentse. Hao Cian-Szü módsze­rének országos alkalmazása az egész textiliparban évente 44460 bála fonal megtakarítását teszi lehetővé, ebből a fonalmennyi- ségből 4 millió ember évi szö­vetszükséglete fedezhető. A lány eredményes módsze­re az ^egész munkafolyamat észszerű megszervezésén; Ko- valjov szovjet mérnök módsze­reinek alkalmazásán alapul. Úgy dolgozta ki munkamódsze­rét, hogy fonás közben meg­figyelte a hulladék okait. Sza­kadáskor ugyanis bizonyos mennyiségű gyapot a bőrhen­gerre fonódik, kárbavész, de ezenkívül, amikor a lehullott gyapotrost eltörni a hengereket, a szál gyakrabban elszakad. A lány elhatározta, megkeresi a módját, hogyan lehetne a leg­gyorsabban megszüntetni a sza­kadást, állandóan lisztánlarlani a hengereket és egyidejűleg ösz- szegyüjteni a gép mellett el­szóródott gyapotot Először is abbahagyta a kap­kodást Nem szaladgált többé tervszerűtlenül az észrevett sza­kadások helyére, hanem mun­katerületét rendszeresen és kö­vetkezetesen megvizsgálta, rend­ben tartotta. Némi gyakorlat után elérte, hogy két és fél perc alatt 600 orsót tudott körbe­járni és nem kellett a szükségért igazításokat kapkodva elvégez­nie. Ezután a fonalszakadás gyors megszüntetésére dolgozott ki módszert Hamarosan átlag 3.8 másodperc alatt kötötte össze a. szakadt fonalvégeket Hao Cian-Szü módszere a kí­nai pamutipar harminchatesz­tendős történetében talAn a leg­nagyobb jelentőségű módszer. Tapasztalatait ma már felhasz­nálják a kínai pamutipar leg­jobb fonónői, technikusai és mérnökei. A Textilipari Minisz­térium és az Országos Szak- szervezeti Bizottság halárQzatai alapján módszerét általánosan bevezetik Kína valamennyi tex­tilüzemében­— Hépe ___ A Ruhagyár H-es varrodája 9. szalagjának dolgozói megtartották Ígérőtökéit (lapunk január 18-i szá­kijön. a szerkesztőségi elvtárs, mat. Jgen helyes, hegy ha a dói gézek szükségét érzik, köz­tik a Síüíktaztifeéggel örömüket problémájukat Bástyán Mária is helyesen tette, hogy megírta mind­azt, amit fontosnak tartott a szer­kesztőséggel közcIrJ. Az azonban »em helyes, hegy a szalag dol­gozói kijelölik, hogy ki irjosu Nemcsak a vezetőik, de a dolgozók sem jelölhetik ki szak társakat le­vélírásra. Mindenkinek joga van irm levelet, de mindenki önként határozza el, hogy ir-e, vagy sem a pártsajtónak. Azok, akik már felismerték, hogy a levélírás vala­\ január 13-1 szalagértekezle­ten helyeselték, hogy a sza­lag párosversenyre lép. Ha meg­valósítják, az igen sokat segít,. Javas'at hangzott «1 az értekezleten, arról is, hogy felajánlásokkal, pá­rosversennyel fokozzák a terme­lést. A szalagvezető igen sokat se­gíthet abban, hogy a szalag dől- gazéinak külön külön Is megma­gyarázza; milyen felajánlást té­mában irtunk erről) Lesty au Mária elvtársim tevelet irt január 15-i eredményükről; ♦ mi’yeti fsrmábcn mindenek lőtt a a tío’gfeókat segíti, — helyes ha mindezt megmagyarázzák do'rozó tá s í ;nak. É , te; gy é i's ti hogy naponta írnak a lapnak, az nem helytelen. Lestyán Mária elvtársuunek p.- dig asm szakait íé'nie attól, hogy megmondja véeményét a vezetők­nek* Szász jÉnj* sza’agvezeiő itt leközölt sorai is nsutetjáks bátran megteheti é zrevét.leit. Ugyanok kor megírhatja a tepnak is, hogy milyen pro'ílímája van, nem szűk séges a szerkesztősági clvtái* Iá tolatására várni. Szász JánoS szalag-vezető, Ruhagyár. ♦ gyének. És, ha'a szalagon felül » dolgozók párosversenybe lépnek, felajánlásaik alapján —a versenyt pedig rendszeresen értékelik, — új eredmények születnek. Ezek a legfontosabb módszerek példái, melyekkel növelhetik a termelést, teljen hetik tervüket, agyarakkor pedig többet is keresnek a 9. sza­lag dolgozói.------------------------- HBaa -------------------------­A Tatarozó Vállalat hátráltatja üzem ünk dolgozóit vállalások teljesítésében Mi, a -gyomai Téglagyár dolgozói felajánlást tettünk Rákosi elvtárs születésnapjába, hogy az építés alatt álló új présházhoz a felvonó elkészítését határidő előtt 4 nappal befejezzük. Ezzel akarjuk biztosítani azt, hogy bőségesen tegyen idő február hó második felében a sínek lefektetésére még akkor is, ha rossz időjárás következtében nem tudnánk dolgozni, így már március hónapban a gépi felvontatás szerelését is el tudjuk végezni. Dolgozóink lendületes munkáját és igyekezetét hátráltatja az. hogy a présházat építő Tatarozó Vállalat anyaghiányában kényte­len a falak felépítése után leállni, mert a gerendák, a vasbeton­szerkezeti vasak még nem érkeztek meg, ugyanúgy elegendő ment sem. Mi érthetetlennek tartjuk, hogy miért nem tervezik be, illetve miért nem ütemezik be rendes időre az illetékesek a szükséges anyagóléit. Miért nem biztosítják időben az anyagok építkezés helyére való szállítását. Mi attól tartunk, hogy eljön mi­hamarabb az az idő, amikor be kell indulnia üzemünknek és nem lesz kész akorra a présház, ez pótolhatatlan kiesést idézhetni elő, míVel a felemelt ötéves terv ránkeso részét nem tudja1 időben teljesíteni. Cazsó József gyárvezető, Gyomai Téglag­A szalag ma engem jelölt ki, hogy írjam meg ter­melésünk: mai állását. Én még soha nem írtam az új­ságnak:, meet mégis örömmel teszem, meri látom a vál tozást, ami azóta .történt, amióta a szerkesztőség muri katársa itt járt éa a púitesoporlé.tafe&zlste.r mogwagy«. rázta az egység fontosságát. Ha saamójywsea nem ifc hallottam, da a változást mégis látom; abban is, hogy napi termelésünk 34 darabbal megnő vekedett. Minőségünk is égé szén megjavult. Egy darab visszavetésünk volt félretéve. Úgy lá­tom, mégis jót tett az a kevés kis bírálat, ámi a szaf.igértekesla tan volt. Ha mindig el mertük volna mondani, amit akartunk, biz tos, még 'szebb eredményeket értünk v-olua el. Mi nem merjük még elmondani a vehetők hibáit nagy nyilvánosság előtt. Azért, ha szeretném elmondani egy protlémá- Lestyán Mária, Ruhagyár. Január 15 Kiszélesítjük a Loy-mozgalmat A január 13-án tartott szalag értekezlet, mely szerintem sokat, ért míndannyiimk számára—meglátszik a szalag termelésén. ‘Min danki magáévá tette, hogy a gyengébben segíteni kel és úgy bar eolni a tőbbterinelésért. ’Elősző? in megjavult a minőség és a sza­lagvezető is többet tud a eznlag problémáin segíteni ott, ahol éppen kelL 15-en 144-et, 16-an 13<S~iat, 17-un 131 darabot készítettünk. ® c»kály visszaesés 15-től kezdve az egy üt gépreszort változtatá­sával és a géphibából eredő akadályoztatással magyarázható. De rendületlenül bízunk atfban, hogy a további napokon naponként haladunk előre. Legfőképpen azért, mert kiszélesítjük a szalagban a Loy-mozgalmat és naponként többet fogunk termelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom