Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

4 1953 J.Hiuár *24., kedd ViUoisaiolc héf*e >!jH£eiűie<tek Egy földfelajánlás útja a bürokrácia útvesztőjében 1951 JÚNIUSÁBAN Bánfalvi János almáskamarás! tanító fel­ajánlotta Kunágota 20-as dűlőjében lévő 7 Icát. hold és 800 nógv.szögül területű örökölt szántóföldjét. 1951 OKTÓBERÉBEN kérvényt adott be a községi tanácson keresztül a Megyei Tanács földbirlokretidező csoportjához, hogy fogadják el. A földet a községi tanács azonnali hatállyal átvette és lcishaszonbérlet formájában hasznosította. 1952 AUGUSZTUSÁBAN — majd egy évvel később — kapott választ Bánfalvi János a beküldött átvételi igazolásra. Felhívták, hogy a telekkönyvi szemle, a birtokív-másolat, valamint az adó­bizonylat csatolandó a kérvényhez és terjessze l>e újra. Ez meíg is történt. Aztán szeptember közepe felé kapott egy véghatáro­zatot, hogy a felajánlást nem fogadták el. 1952 SZEPTEMBER 26-ÁN a Megyei Tanács földbirtokrende­zési csoportjának egyik tagja kiment az almáskamarási tagosítást ellenőrizni s megnyugtatta Bánfalvi Jánost, hogy az ingatlanát azonnali hatállyal átveszik az egyik rendelet értelmében. Erre Bán­falvi János azonnal újabb kérvényt szerkesztett és u/l a kiküldött elvtárs személyesen vitte be a földbirtokrendezési csoporthoz. Közben megnyugtatta Bánfalvi Jánost, nem kell gondoskodni a szántásról, vetésről. 1952 DECEMBER 19-ÉN aztán újabb véghatározalot kapott Bánfalvi János. így szól: Megállapítottam, hogy az értesítő részben megnevezett felajánló be­érkező felajánlásába felvett felajánlott ingatlanainak 35 százalékát ke­nyérgabonával nem vetette te, ezért a felajánlást nem fogadhatom el. Értesítem a f.(ajánlót, hogy ajánlatát csak abban az esethen fogadhatom el, ha a községi tanács utján Igazolja, hogy inga.tanairól a termést tel­jesen leíakarjtotta (?) és az ingatlan 35 százalékát kenyérgabonával beve­tette. E végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.« Szemléltető példája ez annak, amikor egy-egy dolgozó ügyét lélek le lenül és bürokratikusán intézik. Mert több kérdés merül itt fel. Miért húzódott a felajánlás elfogadása több mint egy évig? De kérdés az is, hogyan lehet kötelezni egy dolgozót a föld bevetésére, mikor azt a földterületet 1951-ben, ősszel más ve­tette be és az idén más takarította be a termést róla? És végül, hogyan születhetett ilyen véghatározat, mikor a fildbirtokrende- zési csoport egyik tagja maga is meggyőződött arról a helyszí­nen. hogy a felajánlás elfogadása jogos? Helyes lenne, ha a földbirtokrendezési csoportnál kivizsgálnák ezt az ügyet s levonnák belőle azt a tanulságot: a dolgozók föld­felajánlásait —, akik a kéllalci életet akarják így felszámolni — sokkal nagyobb gonddal, lelkiismeretesebben kell kezelni. Jó eredménnyel fejeződött be a női traktorosiskola .Tftnuár 15 én feje­ződött be a háromhó­napos női traktoroe- képző tanfolyam. 4 tanfolyam hallgatói ezt az időt alaposan kihasználták, úgy po­litikailag, mint szak­mailag igyekeztek el­sajátítani a leadott anyagot, hogy a ter­melésben minél job­ban meg tudják állni helyüket. A tanfolyam hallgatói jó eredmény­nyel végezték el az is- kólát. Negyvenhét hallgató közül hat elv- társnő kitűnő, 13 jó és a többi elvtársim közepes eredményt ért el. A vizsgára lázasan készültek és a záró­vizsga estéjét a kul- turcsoport tánccal, színdarabbal és csasz" tuskával tette szebbé. A tanfolyam hallgatói táviratban köszönték meg pártunknak és szói otett vezérünknek, Rákosi elvtársnak sze­rető gondoskodását. Megfogadták, hogy az isit ni án tanultakat a gyakorlatban helyesen alkalmazzák, a terme­lőmunkában megállják helyüket, hogy ezzel is előre segítsék a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Felföldi Emilül, női traktorképző isk. vez. Mezőhegyes. It á<l i ő Január 21., szerda Kossuth Rádió A Megyei Könyvtár hírei Az ifjúság véleménye könyvekről, könyvtárakról A »Könyvvel a béké­én «-mozgalom keretében a tanulóifjúság megyeszerte látogatja a könyvtáriakat aiz ekkor szerzett be­nyomásokról, illetve ré­gebbi könyvtári tapaszta­latairól írásban számol be-. A Megyei Könyvtárhoz eddig 285 fiatal olvasó beszámolója érkezett. Lapunk hasábjain téri mészetesen nincs lehetőség a munkák részletes érté­kelésére, igy csak nagyvo­nalakban vázoljuk fel azo­kat a gondolatokat, ame­lyek az írásokra jéllem- cők. Kitűnik belőlük, hogy ifjúságunk helyesen érté­keli a könyvtárak szelé­nét, az olvasás fontosságát a szocializmus építésében. A szépirodalmi könyvek olvasásáról általában min­den tanuló élményszerüen számol be, kitűnik, hogy ifjúságunk ismeri az olva­sás lényegét. Lényeges azonban kiemelnünk azo­kat a megnyilatkozásokat, amelyek aprói beszélnek hogy a fiatal olvasók az ismeretterjesztő könyveket sem hanyagolják el. így Déldául: Sze herényi Sza­bolcs II. b) oszt. tanuló: »Természettudományi tár­gyú önképzés során sokat tanultam a könyvtár bő, külföldi és magyár folyó­irat anyagából is. Isme­reteim szélesítésére szol­gált az is, hogy a Megyei Könyvtáron keresztül bu- *1 apes ti könyvtárakból is •captain kölcsön könyv* anyagot, főleg ritka és n e lie ze n me gs z ér e z h e. tő szovjet és más külföldi természettudomány i ,íötó és csillagászati müveket.« A legtöbb írás beszá­mol arról, hogy a tan­könyvek nyújtotta isme­retek bővítésére a könyv­tári könyvek sietnek a diák segítségévé. Erről be­szél Vágvölgyi László II. b) osztályos tanuló be­számolója: »Minden tantárgyhoz ta­láltam ismeretterjesztő könyveket. Még a testne­veléshez is! Például »At­létika«, »Egységes Magyar Sportminősitési Rendszer«. Történelem tanulásban se­gítenek a korlei ró müvek, »Alekszapdir Nyevszkij«. Török Áfium ellen való orvosság«, stb.« PORT, A sportcélra előirányzott anyagi javak felhasználásáról 6.00 Falurádió. 1. Gazdakalendárium. \2. A szalma meszes feltárásáról. 3. Ke­nya népének harca az angol rabszolga-- tartók ellen. 4. Gergely bácsi megmagya­rázza... 11.30 Lengyel zenei hét. 13.15 Laczkó Mánia énekel. 13.30 Régi orosz forradalmi dalok. 14.15 Lengyel zenei hét. 14.30 Ravel: Lúdanyó meséi. 14.50 Weiner: IV. divertimento. 15.00 Uttörő- hk'adó. 15.30 Muradelli: A győzelem útja. Szimfonikus költemény. 15.50 Iro­dalmi műsor Lenin halálának évforduló­ján. 16.20 Ajándékmüsor. A Gyermek­rádió műsora. 17.15 Filmzene.* 17.30 Előd­adás. 17.45 Szív küldi... 18.10 Az építő­ipari dolgozók félórája. 20.10 Egy falu — egy nóta. 20.35 Relgrádban történt! 21.00 Hangverseny Lenin emlékezetére. 22.25 Beethoven: f-moll szonáta. 22.25 A Rádió népi zenekara játszik. Petőfi Rádió 7.00 Lengyel táncok. 7.35 Részletek Kodály Háry János c. dal játékából. 8.00 Hanglemezek. 9.00 Kodály: Adagio. Ma- cos: Albán szvit. 9.20 Lestyán Sándor író beszélgetése úttörőkkel. 9.40 Gyer­mekrádió műsora. 10.10 Maklakiewicz: Lengyel táncszvit. 10.30 Óvodások műso­ra. 11.00 Kórusmüveit« 1.5.00 Hangleme­zek. 15.30 Szovjet és népi demokratikus hirndó. 15.45 Részletek a Szelistyei asz­sízonyok c. daljátékból. 16.30 A terv: törvény. Előadás. 16.45 Lengyel zenei hét. 17.10 Fénytelen. föld. Elbeszélés. 17.30 Vidéki népi zenekarok hangver­senye. 18.45 Beethoven: III. szimfónia. 19.35 Hanglemezek. 20.10 Épül a kommu­nizmus — építi a szocializmus. MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Bé- késcsaba. Január 19—21-ig: «Első start.» BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba. Január 19-tŐl 21-ig: «Trubadúr.» TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. Január 21—23-ig: »Katka.« PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Oroshá- za. Január 19—2lég: »Vigad az erdő.« BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Ja- nauár 18—20-ig: »Mi leszünk az elsők.« PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyula. Ja­nuár 19—2l-,ig: »Szabóné.« VIHARSAROK NÉPI: az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin-ut 7. I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. Természettudományi Társulat hírei: 1931 január 13-án halt meg Kandó Kálmán mérnök, a korszerű villamos mozdony feltalálója. Kandó Kálmán ki­fejlesztette a több sebességre átkapcsol­ható, indukciós motort, igy azt lokomoti- vokban is használni lehetett. A távve* zetékek nagy feszültségű, egyfázisú ára­mát a fázisváltó segítségével több fázisú motors ammá alakította át. Ez a megol­dás lehetővé tette azt, hogy a Kand-44 mozdonyokat az 50 periódusos nagyfe­szültségű távvezetékről lehessen táplálni. Mint a szakértők már 1923-ban megálla­pították: a fázisváltás-rendszer a vasut- villamositás megoldása. ■ Január 13-án, a békéscsabai kórházban 2S fő nagy érdeklődéssel hallgatta meg: »Van-e a Földhöz hasonló égitest« cimii előadást. Az előadás után több érdekes kérdést tettek fel a hallgatók. Többek között azt is, hogy van-e a Fc Hiúik fénye? Mennyi időközben van legtöbb napfolt? Vau-e a napfoltnak hatása az emberi szervező re? stb. Az előadó a nap­rendszer nagyságát összehasonlító ké­pekkel magyarázta meg. ♦ Hasonló című előadást hallgattak meg a Csaba-sTáiló dolgozói is január 15-én, Itt ez első t.rmCszettudornáiyi előálltán volt ebben az oktatási évben. Élénk éf. deklődés kísérte az előadást, ami a kér­désekből is Idézik. Megkérdezték ad is, hogy lassúbb lesz-e bizonyos idő múlva a Föld forgása? Miért csak a főidre huh latiak le a meteor ttok? Váitozlk-e az ember szervezete a további fejlődés fo­lyamán? A bolygókról és más égites­tekről készült fényképekkel adta m.g &>i ölőadó a válrszt ezeki g a kérdésekre. ■ Az Építők Kazinczi-utcai szálláshelyé­nek lakói komoly érdeklődést mutatnak a természettudományok iránt. A múlt héten, 15-én a »Mágnesség és gyakoilaíi jelentősége« címmel tartott előadást Ko­vács Éva előadó* Több kérdést tettek fel a hallgatók. Többek között kérdezték ad is: hogyan jöttek rá, hogy van termi* szetes mágnes? Mi az elhajlási szög? stb. Szemléltetésre mágfiespatkót, niág nesrudal, vasreszeléket, csengő és táv­író modellt használtak. ♦ Január o-áci a Szakszervezetek Megyei Tanácsnál, az Orvos Egészségügyi, Tex­til és ÉDOSZ Szakszervezetek téridéii bi­zottságának megbízottjaival megbeszélést tartottunk, hogy az üzemek von:ián meg­javítsuk az előadáspropagandánkat. En­nek érdekében mintegy 10 előadás té­mát megadva, január 13-ra ígérték az elvtársak a negyedévi ütemterv IeadásáV De ezt még a mai napig sem teljesí­tették. Hogyan akarjak a területi bizott­ságok egyes dolgozóinkat az előítéle­tektől, babonáktól, káros elemek befo­lyásától megszabadítani, ha nem törőd nek azzal, hogy a dolgozók megfelelő természettudományos oktatásban része­süljenek? ■ Hol lesz természettudományos elő­adás a jövő hét folyAuái? Január 20-án délután 4 órakor, az Er- zsébethelyi Kenyérgyár építkezésen bVan-e a Földhöz hasonló égitest« cím­mel. Január 23-án délután 4 lórpfríor a Mar­tin csek-telepi építkezésen »A világ, amely­ben élünk« címmel. Január 23-án este 6 órakor az ÍMNDSZ VI. kerületi szervezeténél »Uj Kína« címmel. A megyei TSB az elmúlt napokban összevette a. sportkörök által beterjesz­tett II. sz. jelentéseket, melyekben a sportkörök elnöksége beszámol az 1952. évben elvégzett munkáról. Bá•* ezen összesítéssel, mint a megye spcvAlejlesztési tervének teljesítésével, ké­sőbben részleteiben is fogunk foglalkozni, annyit azonban itt is meg kell emjite* niink, hogy különösen a [falusi sportköre* ink vonala,n egyáltalán nem kielégítő az a fejlődés, mely az 1952, év folyamán tapasztalható volt. Kétségtelen, hogy falusi sportköreink elnökségénél a sportkör életének vezetié* sében megmutatkozó hiányosságok is elő­idézői voltak ezen visszaesésnek, de el­vitathatatlan tény az is, hogy igen solí esetben az anyagi bázis szervezetlensége* volt az előidézője, annak?, hogy a falu­si sportból* és annak szakosztályai nem tudtak kellően fejlődni. Noha, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő Országos Testnevelési és| Sport­bizottság a julius 20-i hivatalos közlö­nyében rendeletéiig foglalkozik a falusi sportkörök sorsával, a községekben ren­delkezésre ál!ó és sportcélra előirányzott anyagi javak felhasználásával, mégis ezen a területen igen sok érthetetlen esettel találkozunk. Az e téren fennálló hiányosságok kiküszöbölése céljából az OTSB a földművelésügyi miniszterrel, az állami gazdaságok és erdők minisz­terével, valamint a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetértésben hozott rendelet-e világosan meghatározza, hogy ha egy községben egy sportkör működik, a sportkörbe az illető község vala­mennyi dolgozója beléphet. A község te­rületén lévő sportkört az állami gépál­lomások, állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek, földmüvesszövetkezetek, stb kötelesek támogatni. A tulajdonukban lévő sportszereket, sportlétesítményeket és j más testnevelési és sportcélokra előirány­zott anyagi javakat a tulajdonjog fenn­tartásával a sportkör használatára kell bocsátani. Az állami gazdaságok, gépállomások vezetőinek, üzemi bizottságoknak, terme­lőszövetkezeti elnököknek, földmüvesszö- velkezeti vezetőknek, stb feladata segtt leni a községi sportkör elnökségének abban, hogy a vezetésük [alatt álló gazda­sági egység, . üzem, hivatal, intézmény dolgozói mind nagyobb számban részt* vegyenek a sportkör munkájában. A rendelkezés tehát korántsem azt j jelenti, hogy mindezen szervek, üzemek, intézmények az anyagi javaiknak a sport­kör részére történő átadásával kiesnek a sportolási lehetőségekből. A rendelkezés csupán a falusi erők összefogását, szer­vezettségét jelenti úgy a sportmunka, mint pedig az anyagi bázis szempont­jából. Az OTSB rendelkezése, melyet ki- vonatollan közöltünk, vonatkozik a fen­tebb említett szerveken kívül a helyi ta­nács és egyéb hivatal, vállalat, üzem (malmok, téglagyár, öntözőmü, stb), va­lamint a kisipari termelőszövetkezetek vezetőire és üzemi bizottságaira is. A rendeletből is kitűnik, hogy falusi sport* köreinknek rendelkezésére áll a meg-j felelő anyagi bázis, csupán a község erőinek e tekintetben való széttagoltsága s nem egy esetben az érintett szervek, vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok ve­zetőinek helytelen állásfoglalása és külön­böző rendeletekre való hivatkozása gá­tolja az anyagi bázis komoly megszerve­zését s ezzel a folua a község- sport jának fe jlesztését. Békésszent and fáson, a me­gye egyik legnagyobb falusi sportköré­nél sem fejlődhet kf olyan komoly Sportélet, a>n,V fel (tudná ölelni a község fiatalságát azért, mert a helyi KTSZ-e'k, de a földmiivesszövetkezet is elzárkózik a sportcélra előirányzott anyagi javak, sportkör részére történő átadása elöl. E helyett — és ez több járásban is előfor­dul — a központi helyre, a járási szék­helyeken működő spartakusz sportkörök részére bocsátják azokat az összegeket melyeket a falu sportjának fejlesztésére kellene bocsátani. Ez az eljárás helytelen és nyilván­való, hogy a já 'ási székhelyen működő Spartakusz sportkör nem tud a vidéki KTSZ dolgozói számára sportolási le­hetőséget biztosítani. De hasonló hibák mutatkoznak, meg a Traktor sportkörök vonalán, a* állami gazdaságok vezetőségei részéről is. A -Szeghalmi Traktor elnöke már hónapok óta ebben az ügyben jár el különböző szerveknél, gazdaságok vezetőinél és jó­formán eredmény nélkül. Ezen a területen igen sürgős felada­tunk az, hogy úgy a sportkörök elnöksé­gei, mint az említett szervek, vállalatok, gazdaságok, termelőszövetkezetek veze­tői alaposan tanulmányozzák át az OTSB idevonatkozó 8800—-11—1952. számú rendeletét — megjelent az OTSB hivatalos lapjának julius 20 és augusztus 20(i számában —• és a .fennálló hiányosságok kiküszöbölése érdeké ben, hassanak oda, hogy falusi sportköreink fejlődése ne ütközzék ehhez hasonló anyagi természetű akadályokba. A sportköri vezetők kitartó és jó mun­kájukkal, az üzemek, gazdaságok, szerve­zetek, hivatalok, tanácsok, szövetkezetek, stb. anyagi támogatásával és gyakorlati segitségnyiíjlásával érhető el, hogy a dol­gozók riiind nagyobb számban részt ve­gyenek a falusi sportkör munkájában és meginduljon a községekben is, a falun is a szocialista sportmozgalom fokozot­tabb fejlődése. BARANYAI KÁLMÁN MTSB szerv, előadó. Politikai és szakmai továbbképző la ní okain a Horgászpgyesü\ Thton A Békéscsabai Sporthorgászok Egye­sülete a téli időszakot kihasználva, isme­retterjesztő és továbbképző tan folyamot indít, úgy politikai, mint szakmai (hor­gász) vonalon. Ez az oktatás nem csupán a horgá­szattal most ismerkedő tagok részére, hanem a horgászattal már régebb idő óta foglalkozó sporttársak részére is szükséges, mert mint az iparban, úgy a horgászatban is naponta teremnek uj módszerek, melyek elsajátítása szükséges ahhoz, hogy horgászásaink mind ered­ményesebbek legyenek és szükségesek a szocialista horgász kineveléséhez. Ezek érdekében kezdi el a Horgász­egyesület vezetősége folyó hó 21<én, szerdán délután 6 órakor előadássoroí zatát, mely az egyesület helyiségében (volt Evanics-féle vendéglő) ‘lesz meg­tartva. Az előadásokra a horgász sport* társakon kívül, a horgászat iránt érdek­lődőket is szívesen látja és meghívja a Vezetőség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom