Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

{/(.Uaw-awk kept 1953 január 2*.. kedd fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952. évi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi- kul­turális színvonalának emelkedését 1952-ben a következő adatok jel­lemzik. Ipar A gyáripar 1952. évi teljes ter­melési tervét 100.7 százalékra, ezen belül a nehézipar 99.8 százalékra, » könnyűipar 101.4 százalékra, az élelmiszeripar 103.1 százalékra tel­jesítette. A gyáripar 1952-ben 23.6 száza­lékkal termelt többet, mint 1951- ben. A nehézipar termelése 33.3 százalékkal, a könnyűiparé 10.-5 százalékkal, az élelmiszeriparé 16.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A nehéziparon belül az emel­kedés a bányászatnál 25 százalék, a kohászatnál 20.1 százalék, a gép­gyártásnál 35.9 százalék, az épitő- «nyagipamál 19.6 százalék, a köny- nyíuparon belül a textiliparnál 8.6 százalék, a ruházati iparnál ' 17.9 * ázalék volt. Az egyes minisztériumokhoz tar­tozó iparvállalatok az 1952. évi ipari termelési tervüket a követ- kez.ő'répi on tefjeriletlék: W52 évi tervtel jesités százaléka bánya és energiaügyi mintez­tétt-jm 101,2 kohó- és gépipari minisz- ténatn 10(1.6 középgépiptri minisztérium 91.6 könnyűipari minisztérium 101.4 é!élrn (szeripari minisztérium 103 épitö-nyngip.iri minisztérium 101.8 közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 99.4 htdyi ipari minisztérium 105.4 A helyi iparhoz tartozó államii vállalatok termelési tervüket 104.3 százalékra teljesítették, 93.8 szá-' salókkal termeltek többet mint az előző évben. Az ipaii termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 109.1 százalékra teljesítették — termelésük az 1951 évinek 211.2 százaléka. fontosabb iparcikkek terme­lésié 1952 évben 1951 évhez képest a következűképpen alakult: 1952. évi termelés az 1951. évi termelés százalékában s/ill 122.8 villamosé nergia 119.3 acél 113.1 vasöntvény 126.7 hengerelt rúdacél 125.6 hengerelt idomacél 113 esztergagépek 108.4 mozdony 91 vasúti teherkocsi 122.6 tehergépkocsi 1603 disselmotor 129.4 gépriai és motorolaj 130.7 tehergépkocsiabroncs köpeny 134.8 tégla 126.9 mész 113.3 cement 111.5 tűzállóanyag 120.1 motorkerékpár , 106.1 kerékpár 117.8 rádió vevőkészülék 128.8 varrógép 110.8 pmnutszövet 104.8 selyemszövet 104.8 len- és keinleiszövet 107.4 bőrcipő 115.2 liszt 106.3 nyershúsok, zsír és «strszalonna 128.2 édesipari ’készítmények 119.1 szappan 106.1 cigaretta 121.8 Tervem felül 1952-ben jeleptős mennyiségű durvalemezt, szalag- acélt, gőzturbinát, gyorségésű gépkocsimotort, gyalugépet, nö­vényvédőszert, téglát, égetett me­sset, öntött üveget, kartonké,sz­árút, flanellt, selyemszövetet, szar lonnafélét, bolbászárut és szárazr tésztát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás volt az acél, egyes hengerelt acél­gyártmányok, a gőzmozdony, a traktor, a csúcseszterga, a teher- és személygépkocsiköpeny s né­hány más termék termelésében. Közel három és félmillió ton­nával több szenet termeltek, mint a mull: évbeli, ezzel az éves tei-vet 1.3 százalékkal túlteljesítették. A népgazdaság egyre növekvő szük­ségletei — e nagy eredményak ellenére — egyes időszakokban csak nehezen voltak fedezhetők — részben, mert a termelés még egyenlőtlen volt és mert a szén minősége sem volt megeflelő. A gyáripar 1952. évben az új technika bevezetése terén jelen­tős eredményeket ért el. Több új gyártmány üzemszerű terme­lését kezdték meg. A gépgyártás számára új típusú revolvereszter- gapadpkat, a mezőgazdaság szár mára újtipusos, nagyteljesítmé­nyű lánctalpas traktorokat és négyzetes kukorioavető-gépekel, a személyforgalom megjavítására trolleybuszokat és újtipusú autó­buszokat gyártottak. Ezenkívül több új gyártmány — például exkavátor és az egyetemes ma­rógépek —- prototípusa készült el. Szélesebb körben alkalmazták az iparban az új technológiai el­járásokat: a gépgyártásban az in­dukciós edzést, a bőriparban az üveglapon történő szárítást és egyébb új eljárásokat. A millsze- kundos robbantással jövesztett szén aránya az 1952. év egészére, nézve magasabb volt, mint az előző évben, azonban ez az arány' a második félév folyamán csök­kent. A munkaigényes és nehéz mun­kafolyamatok gépesítése 1952. év folyamán — főképpen a szénbányá­szaiban folytatódott. A szénbá­nyászatban emelkedett a fejtőgé­pek, a rakodógépek, a szénkom­bájnok és a kaparószalagok szá­ma —, de a fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gépeket nem használják ki eléggé. A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952-ben — előzetes számítások szerint — az előző évhez képest 4.2 száza­lékkal csökkent, de a csökkenés nem érte el a tervben előírt mér­téket. Mexőg axdaság; 1952-ben a mezőgaadaság szocia­lista szektora orőteljseen fejlődött. Míg 1951 végén az ország szántó­területének 25 9/o-ft fertőzött e szek­torhoz, 1952 végére a Bzooialwta szektor részeaadése meghaladta a 37 °/o—ot. 1952-ben több mint 90 ezer osalád lépett a ßzövetkeaoti gazdálko­dóé útjára és ezzel a termelőszövet­kezeti csaljádok száma az év végén meghaladta a 280 ezret. A termelőszö­vetkezetekbe belépett köaépparasz- tok száma az év folyamán több mint másfélszeresére emelkedett. A termelőszövetkezetek tagjai átlag 50 százalékkal több munkaegységet szereztek, mint 1951-hen. A szocialista szektorban a jelen­tős eredmények mellett — ame­lyek kézzelfoghatóan bizonyítják a nagyüzemi gazdaság fölényét a’ kisüzemi, gazdasággal szemben, — még számos hiányosság van. Sok termelőszövetkezet, sőt állami gaz­daság, egy sor fontos növénynél az országos átlagnál alacsonyabb holdanként! termésátlagot ért el, az állatok ©IhuUási aránya számos állami gazdaságban még mindig magas volt, az állati termátok ho­zama sokhelyütt alacsony. A gaz­dálkodásiján nem mindenütt érvé­nyesült kalló takarékosság: a ter­mékek önköltsége magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kezelték a takarmányokat, sokhelyütt nagy volt a betakaritáíá veszteség. Az 1952. évi őszi mezőgazdasági, munkák, végzésében a. szocialista szektor megelőzte az egyéni gazdál­kodókat. Egészében azonban n terv­hez képest az őszi mélyszántás és vetés terén elmaradás van, melynek megszűntetése az 1953. évi magnö- vetodett tavaszi munkáik gondosabb, szervezett megvalósításét te,szí szük­ségessé. A földművelés belterjessége 1952- ben nagyobb volt, mint u korábbi években. Tovább nőtt az ipari nö­vények, különösen a rostnövénysk ée az új kultúrák vetésterülete, ugyanakkor azonban csökkent a leg­fontosabb olajos növény, a napra­forgó vetésterülete. Az öntözéssel müveit terület 32 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, da az 1952. évi aszály követfozményoi azt mu­tatják, hogy az öntözőberendezések építését még nagyobb mértékben toll növelni. Az 1952. év termÓÉBíödményait kedvezőtlenül befolyásolta a tava­szi fagykár, • rendkívüli nyári aszály fis az erősen csapadékos ősz. A rossz időjárás káros hatásút & mezőgazdasági dolgozók munkájává! részben sikerült kiküszöbölni, de a fontos terményekből a betakarí­tott termés kevesebb volt, mint­áz előző esBtendőkben. 1952-ben a mezőgazdaság gépesí­tése tovább fokozódott: a kombáj­nok száma az 1951. évinek három­szorosaira nőtt, a géppel aratott te­rület kétaBeresre emelkedett. A gép-, állomások 1952-ben. a termejlőszö- vehteatek részére másfélszer annyi talaj munkát végeztek, mint az előző évben. Bár1 a gépek kihasználása 1952-ban jobb volt, miui 1951-ben, a gépesítés edfe lehetőségeket nem aknázzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő u munka minősége, ami a termelőszö­vetkezetek terméseredményeit ked­vezőtlenül befolyásolta. Az állatállomány jelentősön emel­kedett: a parté«*! lomon y 19 száza­lékkal, a SfKrvnemarhaúllomány 9 A százalékkal. Ezt elsősorban az ál­lami szervek szélaskörü álkitte. nyésztési és hMalási akciói és új takarmányozási eljárások bevezetése tette lehetővé. Különösen jelentős az állatállomány növekedés-’, a szo­cialista szektorban : az áilami gaz­daságok és a t«m»lőszöv©tkez&tek állatállománya az ország egész ál­latállományónok mintegy 25 száza­lékát érte el, az előző évi 13 száza­lékkal szemben. Hozzájárult e nö­vekedéshez az 1951. évi jó takar­mánytermés, viszont az 1952-es ked­vezőtlen tekoamánytermés az ál­latállomány növekedését hátrányo­san érinti. Az állami erdőgazdaságok faki­termelési tervüket 100.3 százalékra teljesítették, közel 5 ezer holddal több erdőt telepítettek, mint az elmúlt évben. Közlekedés A vasutak 1952. évi teherszállí­tási tervüket 102.2 százalékra tel­jesítették, 1951-hez képest a teher­szállítás 26 százalékkal, a személy­szállítás 1.8 százalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkek közül szén­ből 30 százalékkal, vasércből 44.7 százalékkal, hengerelt acélból 67.3 százalékkal, őrleményekből 31 szá­zalékkal szállítottak többet, mint 1951-ben. Az egy teherkocsira 86Ő átlagos terhelés 1951-hez képest 5.2 százalékkal emelkedett, a száz elegytonnakilométeiTO eső szénfo­gyasztás 7.5 százalékkal csökkent- A teherkocsik forduló ideje a csúcs- forgalom időszakában a kitűzött normát nem érte el. A vízi közlekedés- téherozájlítácsi tervét 109.3 százalékra teljesítette, A tehergépkocsik teherszállítói» — részben a kocsiállomány 29.4 százalékos emelkedése következté­ben — tégy év alatt 42.9 százalékkal emelkedett. A villamosvasntak személyforgal­ma 1952-ban 5.7 százalékkal, a vá­rosi autóbuszoké 25.7 százalékkal, a távolsági autóbuszoké 29.6 szá­zalékkal haladta meg az előző évit. A posta forgalma 1951-hez képest 18.3 százalékkal nőtt, ír uforgalom Az árait és 1 térek rendezéséről, valamint a jegy rend szer meg­szüntetéséről szóló 1951. decem­ber 1-i párt- és kormányhatáro­zat eredményeként 1952. év fo­lyamán jelentősen megjavult a lakosság élelmiszer és iparcikk ellátása. Az év folyamán a kiske­reskedelem húsból 17.9 százalék­kal, kenyérből 21.6 százalékkal, cukorból 2.3 százalékkal, édes­ipari cikkekből 27.3 százalékkal, férficipőből 8.6 százalékkal, női cipőből 13.1 százalékkal, gyer­mekcipőből 28 százalékkal, bú­torból 37.8 százalékkal, motor- kerékpárból 59.6 százalékkal, rá­dióból 35.4 százalékkal többet adott el, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kis­kereskedelmi bolthálózat 3819 üz­lettel, a szövetkezeti hálózat 990 üzlettel bővült. 1952 decemberé­ben a szocialista kiskereskedelem részesedése a teljes kiskereske­delmi forgalomból 99 százalékra emelkedett. | A kiskereskedelmi hálózat munkájában a lakosság áruellá­tása terén még voltak hiányos­ságok: az áruk területi elosztású nem mindig volt megfelelő, több helyen rosszul szervezték meg a vásárlók kiszolgálását, nem vél­ték kellőképpen figyelembe a dol­gozók igényeit. A kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének dolgozó parasztsá­gunk alapjában eleget tett. A be­gyűjtött mennyiség biztosítja a lakosság zavartalan ellátását a legfontosabb élelmiszerekből .4 munkások és alkalmazottak számának emelkedése és a munkatermelékenysé(r alakulása A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaságban 1952. év végén 2,295.000 volt, 203 Dzerre! több, mint 1951 végén. Az ipar­ban és építőiparban foglalkoztatot­tak száma, egy év alatt mintegy 117 ezer fővel emelkedett. Az 1952. évi raunkabóraiap az egész népgazdaságban — nem szó-, mítvu az 1951 december 1-i bér­emelést — 23.5 százalékkal volt! több, mint 1951-ben. Az egy főne eső termelée a gyár­iparban 1952-ben 10.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év­ben. Az emelkedés a bányászatban 11.1 százalék, ezen balül a szénbá­nyászatban 10 százalék, a kohá­szatiján 10.9 százalék, a gépgyár­tásban 19 százalék, a textiliparban 4.4 százaink, a ruházati iparban 2.1 százalék. A munkafegyelem a gyáriparban 1952. év folyamán általában ja­vult, bár- még nem kielégítő mér­tékben. Az igazolatlan mulasztá­sok aránya egy óv alatt 50 száza­lékkal csök kent, do az igazolt mu­lasztások aránya emelkedett. Ősök­ként a vállalatoktól önkényesein ki­lépettek száma, a munkaerőhuUani- zás azonban még mindig jelentős. Iternh ázások 1952-ban a Imuházásiola-a folyó­sított összeg 23.2 százalékkal ha­ladta meg az 1951. évit. Az építőipar termelése 1952-ben az előzetes számítások szerint 19.5 százalékkal volt magasabb, mint 1951-ben, ezen belül az építésügyi minisztérium építőipari vállalatai­nak termelés© mintegy 8.5 százalék­kal1, -a közlekedésügyi minisztérium vállalatainak termelése 29 százalék­kal, a helyi építőipari vállalatoké 17.5 százalékkal emelkedett. A ter­melés emelkedéséhez hozzájárult az építőipai- fokozódó gépesítése: a földmunkák 37 százalékát, a be- tonkevarós 80 százalékát gépi erő­vel végezték. Ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működését. Számos gyárat, üzemrészleget bőví­tettek, illetve korszer űsí tettek. Üzembe helyezték a tiszanianti ve­gyiműveket, a májyi téglagyárat, a eztálinvárosi tűzálló téglagyárat, a hajdúsági gyógyszergyárat, a szolnoki tejüzemet és több más je­lentős üzemet. Számos gyárat korszerűsítettük és bővitettek, üzembehelyezíék a komlói és oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit, a balinkai min tabánya új aknáját, a diósgyőri kohászati üzemeknél az ország loa nagyobb vaskohóját és egy nagy teljesítményű trió buga-hengersort Átadták rendeltetésének a Rákosi' Mátyás Művek durva hengermű vének negyedik állvány-sorát, az ú csőgyár pilger-hengersorának má sodik állványát, az ózdi kohászati üzemekben egy új hűtőtornyot, > Ganz Vagon-gyárban egy új v.-i gonszereldéfc, az esztergomi sze> számgépgyár új szerolőcsamokót, a. Vörös Ősi. log traktorgyár új Dum per-ezereldéjét. Az EMAG új kom bájn-szerelőosamokát, a Kábel és Műanyaggyár új műanyag és szí getelő üzemét. Ezenkívül: a No­vember 7. Erőmű további gép egységekkel, a kiskunfélegyházi bá­nyászati berendezések gyára új szerelő- és műhelycsarnokkal, az építőanyaga pari üzemok számos új kemencével és mftszáritóval, a Ka posvári Fonoda negyvenezer, a Kő bányai Fonógyár tbehhatezer, » lőrinci fonóipar tizenötezer új fen i. orsóval bővült. A mezőgazdaság 1700 traktort ötszáz kombájnt s mintegy húszon ötezer egyéb erő- és munkagépei kapott. Villamositottunk 96 falut, 58 ó lami gazdaságot, 62 termelőszövef kezetet és 22 gépállomást. Az év folyamán megtörtént valamennyi önálló tanáccsal rendelkező köz 'ség bekapcsolása a távbeszélőbál zatba. Elkészült számos új híd, felül járó, út és vasútvonal. Megindult a forgalom a budapesti iPstőfi-hi don, a lakitelep-kunszeutmáitoni új vasútvonalon, bővitették a Buda pest-ferencvárosi, a miskolci é« egyéb pályaudvarokat. 1952-ben számos új iskola, kuta­tóintézet, kultúrház, rendelőintézet és bölcsőde épült, a dolgozóknak átadott új lakások összterülete meghaladja a hatszázezer négyzet métert, nem számítva a (magánópit kezeseket. Átadták rendeltetéséinek a várpalotai rendelőintézetet, a László-kórház új elkülönítő pavii- Ionját, a debreceni TBC sebészetei és több más egészségügyi intéz ményt. Elkészült a veszprémi ne­hézvegyipart kutató intézet, az á. ványolaj- és f öldgázkisé. lati int- zete. az építéstudományi intézet. A miskolci 'Rákosi Mátyás műegyetem új épületekkel bővült. (Folytat*» a 3- oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom