Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

1Í5® január IS», vu»ár»w*|»

3

\HUoA&a%ok Hép', —

A szakoktatási íaefolyamvezetők értekezleíésiek áapasa:ía!ataiból

A megyei szakoktatási tanfolyamok előadói 14-án a Megyei Tanácsnál közösen beszélték meg eddigi tapasztalataikat és a kővetkező feladatokat. Megyénkben a szakoktatási tanfolyamok beindításánál Ok szakcsoport megalakítása Volt teevhevévé és mindössze 30 oktatási csoport alakult meg. Nállási elvtárs. a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályve,. zetője megnyíló beszedetten elmondotta, hogy a legfőbb hiányosság ott Van, hogy lebecsülik az oktatást maguk a termelőszövetkezel. vezetői is. Pedig a terméshozam emelése elképzelhetetlen szakmai képzettség nélkül.

A szakoklalási tanfolyamok vehetői, előadói hozzászólásaikban elmondták, hogy a hiányosságok mellett is értek el eredményeket. A szövetkezetek tagjait érdeklik az új növények, azok élete, fejlődése. Gecsei Antal elmondta, hogy a békéscsabai »Petőfis termelőszövetkezetben az első oktatási órákon csak néhányan voltak. De mos tan ál tan mind többen és többen járnak el az előadásokra, hogy meghallgassál«, milyen módszerekkel tudnak magasabb terméitered menyeket elérni. Persze, az ellenség mindent elkövet, hogy megakadályozza a szaktanfolyamok jó, sikeres növekedését, Jó Mihály például elmondta, hogy náluk, Ecsegfat- ván kezdetben azért morzsolódott le a szakoktatás, mert a hallgatóik közt elterjedt az a helytelen nézet, hogy ők már elegét tanultak és úgy is tudnak termelni, ha nem tanulnak. A pártszervezet segítségével visszaverték ezt. és

ma már átlagosan 30, 35 hallgató vesz részt egy-egy előadáson. Különösen nagy érdeklődéssel hallgatják, hogy miért fontos a jaro- vizálás és n silótakarmány etetésével hogyan lehet a napi tej- hozamot emelni.

Több léli szakoktatási előadást összekapcsolnak a mindennapi munkával. Eltérnek a szakkönyvektől és egy-egy előadáson vitákat rendeznek, hogyan lehetne olcsón és jói biztosítani az állatok átteleltetését, emelni a tejhozamot. Poros Péter például, aki a sarkad! »Kossuth« ter- melőcsopori hun állattenyésztési szakoktatást vezet, elmondotta hogy az előadás alapján vezették l>c a bentHalásI* így nem kell az állatoknak kijárni a sárba, kevesebb a megfázás és a tőgy-gyulladás. Mióta bevezették a lxmlitatási, emelkedett a tejhozam. is. Pavelka János, aki az okányi termelőszövetkezeti tagoknak tart állattenyésztési szakoktatást, elmondta, hogy a szövetkezet tagjai az előadás után vetették be a háromszori fejést. A háromszori1 fejés bevezetésé után néhány hétre már kb. egy literrel emelkedett a tejhozaríi. A kőrösladányi »Ej Barázda« tei-meldcsoport agronó- mosa arról számolt be, hogy' náluk bevonták az oktatásba a brigádvezetőket:, m w n k a < ■ vrp a t veze tőket is. Már most beszélgetnek arról, hogy tavasszal ft férfi letel egyénekre Mosztják, és ott al- kalnsazzák » tanfolyamon tanultakat. A dombegyházi »Petőfi« termelős/övflkoze t «grrmónnisa

I

1 b ózZá s-z ót ás á-rém. elmondta, hogy ők mái az elmúlt évben is tartottak szakoktatást és a szakoktatás alapján a nyáron 10 hold hibrid kukoricát vetettek. Bebizonyosodott, hogy érdemes alkalmazni ezt a módszert, mert a 10 holdon holdanként 13 mázsa átlagtermés volt, míg a másik kukorica holdanként csak 6 mázsás termést adott. A tanfolyam hallgatói most elhatározták, hogy a tavasszal ötholdas Micsurin- kertészetet létesítenek, ahol a tanfolyamon tanultakról gyakorlatban. is meggyőződnek.

De nem mindenütt értele el ilyen jó eredményeket. Sülé Ferenc « gyulai járásból elmondotta, hogy járásukban még egyetlen oktatási tanfolyamat sem szerveztek. Nem segítette őkejt a Megyek Tanács és ők is kevés gondol fordítónak rá. Hozzászólásaikban az elvtársiak elmondták, hogy sem a Megyei Tanács, sem a Járási Tanács nem segítette kellőéin a tanfolyamok munkáját, nem ellenőrizték egyetlen egy esetben sem, hogy megtartották-e az előadók előadásaikat, vagy jól vezették-e le a vitákat. De nem tettek meg mindent a tanfolyamvezetők sem. Nagyon helyesen kezdeményezték Mezőmegyer és Murony községben Béreeki Sándor tanfolyamvezetővel a dolgozók »a gyere velem<;-mózgaTmu't Maguk a hallgatók keresik fel a dolgozókat. és hívják el az előadásokra. Agronómusaiihknak, szakembereinknek több gondot kell fordítani a teli szaktanfolyamokra. Ki kell használni, minden időt, hogy március végéig a tanfolyamokat befejezzék, hogy « tavaszi munkákat már a téten tanultak alapján kezdjék meg.

Mépliik ellessél«

— meikapláb méltó büsitetésM

Nincs olyan terülnie építőin-un- lafaVmk, »bol ne igyekeznének * tculákok ártani a dolgozóknak, megakadályozni a tervek teljesítését. Szabot.álá-aikat azonban előbb-utóbb leleplezik a dolgoznék 8 a nép ellenségei elnyerik méltó büntetésüket.

Jusztin György, roezőlcovácsházi kulák nem teljesítette 1952. évi tojásbeadásának egy részét, e igyekezett a dolgozó parasztokat is sza- botálásr«. bírni. A bíróság előtt felelt szabötálásáért, 1 évi nyolcbó- n»pi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 5000 forint vagyonelkobzásra ítélték és a köz-ügyektől, öt évre eltiltották.

Jászberényi (Jereneaik) János! ftationyai kulák a kenyérellátást akarta megzavarni epeltuláeióval. Bár kamrájában 90 kiló lisztet tartogatott, mégis a péktől hordta a kenyeret, felvásárolta a dolgozók elől. A batt-onyai járásbíróság 3 évi és hathónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint! vagyonelkobzásra ítélte és hat évr« eltiltotta R köaügrek gyakorlásá-i tói a kenyérrel spekuláló kulikét.,

Neduosin. István szintén batto- nyai kutak. Nem vetett» el négy és', fél holdon az őszibúzát, nem végezte ©1 a mélyszántást, hogy ezzel is kfesobbítee termésünket, s a kevés termésre való hivatkozással elszabotálja a beadást. Nem teljesítette beadását az elmúlt évben sem. A bíróság 4 évi börtönre, 2000 forint pénzbüntetéssel és 6000 forint vagyonelkobzással sálytotta a szabotáló kulakot.

OlVRSB

» VüMTsarsk Mépét*

Állami gazdaságaink életéből

Traktoristáink 200 százalékra teljesítették őszi tervüket

A hosszan, tartó esőaésefc sem gátolták a fnezőbegyesi állami gazdaság traktoristáit a mélyszántás végzésében. Gazdaságunk még november 16-ra befejezte a mélyszántást régi terű telén, azonban a tagosításnál a gazdaság területe több mint 10 ezer holddal növekedett s ebből 6000 hold a mélyszántásra váró terület. Gazdaságunk vezetői és a traktorosok vállalták, hogy a megnagyobbodott területen is elvégzik a munkát a meglévő gépekkel. A traktorosok valóra is váltják fogadalmukat, már csak 2500 hold szántás van hátra. Traktorosaink évi tervüket már 200 százalékra teljesítették. A kedvezőtlen időjárás ellenére is, példamutatóan me'>ál!ták a helyüket. Boros Péter peregpusztai traktoros 105 óra alatt 72 normál holdat, Barta János sztahanovista traktoros 100 óra alatt 64 normálholdat, Hegedűs Sándor sztahanovista traktoros 54 óra alatt 1G0 normálholdat teljesített. A traktorosok munkájukat két műszakban végzik és úgy vállalták, hogy ebben a hónapban befejezik a mélyszántást a tagósított. területen is.

Az őszi mélyszántás mellett jól halad a gépjavítás is. Gépeink 60 százalékát már kijavították. A javítási munkáknál felhasználják az eddig használaton kívül, hagyott alkatrészeket, ezzel |s csökkentik az új alkatrész felhasználását.

Hegedte Lajos tudósító, Mezőhegyes.

Tanultunk az elmúlt év hibáiból

A Szarvasi Állami Gazdaság dolgozói jmvfäm szakszere ~ zeli napol tartottak. Ezen az értekezleten értékeitől,- az cin rótt évi munkát, feltártuk a hibákat.MegáWapitottuk, hogy az elmúlt évben a lervteljesítéseknél történő lemaradásokat sok esetben az okozta, hogy laza volt a munkafegyetem s a vezetőség nam lépett fel erélyesen a munkafegyelem lazítok elten. Helytelen volt a munkaszervezés, s nem használtuk ki teljesen a munkaidőt. Például egyes dolgozók otthonmaradása miatt m m volt meg a cséplőbrigád létszáma, későn indítottak a traktorosok ,slb. Ilyen hibák miatt vagy a dolgozók álltak, vagy a fogatok, sok volt a mun ka idő-kiesés. \z állal tenyésztésben a lemaradás oka a nagy fhik tuáció volt.

Az értekezleten megfogadtuk, hogy az 1953-as gazdasági évben tanulva az elmúlt év hibáiból, azokat kijavítjuk, mcgnevel- jük a munkafegyelem tazflökat, s ha ez wm basznál kizárjwk őket sorainkból. A gazdaság tervét a verseírytöozgatem kiszélesítésé *el túlteljesítjük. Hantos György, Szarvasi Miami Gazdaság

Tanulj mik a szovjet kolhozoktól

Eiiütészlslek a tavaszi mrakára

Jakiiskin szovjet akadémikus tanácsai

A kclhoztolvak dolgozói közös erővel készülődnek a tavaszi» s arra, törekednek, hogy az új gazdasági évben a XIX. pártkongreez- szna határozatainak megfelelően, tovább fokozzák a terméshozamot,

A vetőmag «lákáczítése

A termés sorsa nem kizárólag tavasszal dől el, honom részből már a tóti hónapokban. Éppen ezért igen nagy fontosságot tu’ajdo ni tónak ©zenben a napokban annak, hogy helyesen állítsák össze a tavaszi vetés tervét. Ezekben a tervekben feltüntetik a vetőmag elő készítésének módszereit és határidejét is. Odessza térülőiéi, a »Vü rös október« kolhozban a vetőmagot három magtisztító gépen eresz tik át. Gondosan ügyelnek, hogy no maradjon a vetőmagban kon koly. A csirázóképeBség fokozására fetmelsgitik a vetőmagot.,

A vetőmagot a tisztítással egyidejü'eg osztályozni is kell. A kü lönböző nagyságú magvakat nem szóltad összekeverni, hanem kii lön keli tárolni és külön elvetni. Bebizonyosodott: ahol egyforma nagyságú magvakat vetnek, ott sorol a legszebbem a vetés, ami szin tán egyik jelentős tényezője a terméshozam növelésének.

Téli és tavaszi fejtrágyázás

Már most fel kell készülni az őszi gabonavetések tavaszi fej trágyázására. Mennél korábbiul végezzük el a tavaszi fejtrágyázásí annál magasabb .tesz a terméshozam. Ajánlatos fagyott talajon elvégezni ezt a munkát. Laposokon» vagy olyan földeken, ahol nine» hó, rendszerint téli napokon végzik el az élenjáró kolhozok a fcjfrá- gyázást. Tavaly például igen sok ukrajnai kolhozban már január derekán, megkezdték az őszi vetések fej trágyázását.

Az istállói,ragyát először is a tavaszi vetésű növények: a zöldségfélék, a burgonya és a gyökértakarmányok vetésére szánt földek): kell kihordani. A Szovjetunió északi kerületeiben, de a központi övezetben is gyakran, szórnak trágyát a tavaszibúza alá. Moszkva környékén, például Bargyejev elvtárs, a bő termések egyik kivált mestere rendszeresen tőzeges trágyák» verőket szór a tavaszi búza ala is. Legjobb, ha ez a trágyázás úgy történik, hogy a tőzegrétegse trá.- gyaróteg kerüljön. A. morzsáé tőzeg sokkal jobban elősegíti a te- tejbaicteriuruok fejlődését, mint a szalma.

Ismerjük meg az új begyűjtési rendeletet--------TT". T........... ........... $ =—==■-=- —-------A Uijáb- és l»aro***tfij ílj 1 ésx’él

Az új begyűjtési törvény ezsbá tyozza az 1953 értem ffiegállapi- tott tojás- 'és hammfibeadást is. A törvény özem részének ieniarete tarnál n inkább fontos, mivel ,a, tojás- és baromribeadás teljesítését haladéktalanul meg kell kezdeni mindán termel&wk.

A. tojás- ás barorufibaadási kötelezettség épp úgy a népgazdaság: szükségleteinek megfelelően megállapított kötelezettség, épp úgy a szocializmus építésének fontos té ■, nyezője, mint az élőállat, vagy termény beadás,

Ki kötetes tojás-. baromfit »omlásra, cs mennyi a beadás mennyiség© ?

A tojó«- és baromfíbeadást a. szántó-, rét-, legelő-, kert- és szőlő együttes területe után kell teljesítem. Az egyéni termelők 800 négyszögöl ,vagy ennél nagyobb terület utón, míg a tsz és II!. típusú tszcs tagok háztáji gazda ságuk után kötetesek tojás- és ba romfibeadásra.

A tojásbeadás mértéke az egyéni termelőknél valamivel magasabb, mint az elmúlt, évben volt. Holdanként 2.50 kg tojást és 2.50 kg baromfit kötetesek beadni. (Egy' hathofdas termelő tehát 1953 év folyamán 15 kg baromfit és 15j kg tojást köteles beadni, tavalyi 14.40 kg baromfi és 13.33 kg tojás., sál szemben.) A példából látszik, bogy a tojás- és baromfi beadás mennyiségének növekedése figyelembe veszi a barémfiálkmaény fejlődését és ennek megfelelően vari megáflapitva. BfZOnyitja ezt az is, hogy az idén fcg-b*n vám kivetve' a tojásbeadás, ami szentén azt szolgálja, hegy a termelő megfelelő' minőségi baromfiálloTOányt állítson; te. Nagyobb tojásból kevesebb darabot, kisebb tojásból több darabot kőT a beadás teljesítését)© Rám».

A termelőszövefltezétekne'k az: idén 1.50 kg baromfit és 1.10 kg1 tojást kell beadn-iok kot. hoMaift- kéánrt. Az 1932 március Wh® «tán1 »lakait tsz-vdc és tszcs-k kát, holdanként 1 kg bwomfit és 85 dkg tojást. kötetesek laeadni.

A terom'©csoportoknál a tojás és baromfibeadást is elsősorban ft közös állatállományból kelt teljéülteni. Amennyiben az új csoportnak nem lenn© megfelelő állorná nya, úgy a tagok háztáji állom:', nyukból segiteék ki a csoport beadásának teljesítését. Később nete- zebten teíjesitenek és hátralék ege tén kiteszik magukat a fe*temeléö- nek és egyéb következményeknek.

A tsz és UI. típusú tszcs-tagok a háztáji gazdaságaik után tartoznak tojás- és barom fibe-adást telje siteni. A 800 négyszögöl, vagy en nél nagyobb háztáji földterületté! rendelkező tagoknak 2.50 kg ha rcimfit l',.s 2.50 kg tojást kell be adati. A 800 négyszögölnél kisebb háztáji tc-Tidst után 1,25 kg baromfit «Is 1.25 kg tojást leéli teljesíteni.

A tojás- és bsromfibeadás meny nyissa függstten a baromfiállo malijától. Ez azt jelenti, hogy nagy- melínyiségö baromfi ©setén sem emefkedik, vagy csökken a kötele zőttség, tehát mindenkinek érdeke a baromfiállomány növelése, hogy a feteoleg&t szabadpiacon értékesít ve növelj© jövedelmét.

Mikor kell teljes,ítefti a baromfi- és t»iá«beadágt?

A tojás- és baromfibeadást nemcsak a megái lapított negyedévi ütemezésben ,hanem —- a tanács és a termelő közös megbeszélése szerint — a niegj'edóveB teJftl havonkénti rés-z’cíazCs.ken kr 11 t-eljesi- t*m. Az évi kötelezettséget előre is lehet teljesíteni, tehát már ebben a hónapban, vagy negyedévben az egész évi tojáskivetést lehet teljesíteni. Baromfiból a kötelezett ség 40 száza’ékát 1 fizott! illával, és kacsával kell beadni, a többit p© dig csirk®, tyúk, gyöngyös, pulyka beadásával kell rendezni,

A tojás- és baromfibeadást tehát haladéktel-an i: l meg ke'l kezdeni, Nfemcsalk az idei beadási kötelezettségét fce'l már teljesíteni, hauen, a tavalyról fennmaradt hátralékot is ebben a hónapban, de iegkéaőbt márckis 31-ig teljesíteni kell.

Aki a megállapított határidőt* nem teljesíti boalását, annak hát ralékát 10 százalékkal eme’tk, te vábbi rtemfe'ljoril’é:-- (vtetén- bártén tósVa tTŐte,:"v'í'ía -■ ■ fvlaA^to'vri'í