Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

1953 jaUtuár 17.. .H/ombal

\/ilunso*ok Hifi*

Megvitattuk a begyűjtési rendelet pontjait

A Népköztársaság Elnöki Tana nsdnak 1952. évi 26-os számú törvényerejű rom letetet az 1953. évi állami begyűjtésről, szeminárium formájában tanulmányoztuk a békéscsabai Állami Állattenyésztő Állomáson, •Voltak kérdések, melyeket egyik, vagy másik dolgozó nőm érteti; rrog azonna', aki jól é.telmezte, az magyarázta meg. Utólag a szemináriumvezető összefoglalva értékelte .i. begyűjtésről szóló anyagot. * ------------------------F

ontos a begyűjtési rendelet ismertetése azért, mert csak úgy végezhetjük jól saját munkánkat ie. Ha telje-són ismerjük annak minden pontját., csak akkor tudunk felvilágoeitáet adni a hozzánk forduló tszek-nek, valamint az egyénileg dolgozó parasztoknak. Milyen helytelen állapot tenne az például, ha egy állattenyésztési, előadótól a tsz tag, vagy egyénileg dolgozó paraszt tájékoztatást kérne a be- ------------------BMHK ------------------g

yűjtésről és arm nem tudna választ adni az előadó.

Mi, a békéscsabai Állattenyésztő Állomás dolgozói a sikeresebb begyűjtési eredmény elérés© érdekében javasoljuk más szervezeteknek, más területek dolgozóinak is, hogy a begyűjtésről szóló rendeletét szemináriumon ismertessék, illetőleg' vitassák mag-.

Berek ZtigmonA Békéscsaba,

Állami Állattenyésztő Állomás.

Eiifien az évben maradéktalanul, határidőre teljesítjük szerződésben vállalt kötelezettségeinket

GÉPÁLLOMÁSAINKON az elmúlt évben vezettük be pártunk és kormányunk határozata alapján a ta'aj és gépi mnnkaSzerződéBkötést, » termel«szövetkezeteinkben vég- (gondő touinknira. Erit azonban sem uii. sem a hozzánk tartozó tszcs k. nem mértek tel kellően. Az elmúlt évben a talajművelési szerződést a legtöbb esetben a. gépállomás vezetője és tszcs-elnökei kötöttek meg az irodában, egyszerűen csak beírták a számokat, de arról note, tudtak sem a gépállomás traktoristái, akik a munkát végezték, sem a t-szos tagsága. A városi tárnics mezőgazdasági osztálya is minden ellenőrzés nélkül elfogadta a szerződést. Ha nagyritkán előfordult, hogy meg akarták nézni: * szerződésben a gépállomás menynyi ős milyen munkát vállalt, nem találták azt- meg. így történt az s békéscsabai »Előre« tsz-bon, hogy az egyes munkákat már b» is fejezték és a szerződést arra osak utólag kötötték meg,

A MÁSIK HIBA AZ volt a •szerződéskötésnél, hogy gépállomásunk vezotőségo nem mérte fel helyesen gépparkunk teherbírását, több munkát Vállalt, mint amennyit elbirt végteihi. A »Petőfi« tszcs- ben például 809 mázsa gabonaszállítást vállaltunk szerződésileg, de ebből egy mázsát sem tudtunk elszállítani. Mindezeket a hiányosságokat tSzes-ink is elnézték, ami adódott abból, hogy sok esetben ők som tettek eleget annak, amit a szerződésijén vállaltak, például a földeket. nem takarították 1© időben, ami akadályozta a munkát. Es ahelyett hogy egymás munkáját bíráltuk. és alkalmaztuk volna a 15 százalékos munkadíj felemelést, vagy annak 15 százalékkal való csökkentését, ha az a gépállomás hibájából adódott, úgy voltunk vele, hogy ne bántsuk egymást, van hiányosság mindkettőnk munkájában. Tanulnunk kell azonban oz»kből. A A talaj ós gépi munkaszerződés megkötése termelőszövetetkezeieink- ben politikai és gazdasági kérdés kell, hogy legyen. Az csak a gépállomás és a tszcsk közötti kölcsönös megértés alapján jöhet létre és úgy lehet a legjobb, ha abba bevonjuk a gépállomás dolgozóit, a tszcs tagságát is.

RÁKOSI ELVTÁRS MONDOTTA az országgyűlés legutóbbi ülésén: »Gépállomásainkban a kombájnok számát Tiü'irháromPzorozzuk, az univerzális traktorok számát duplájára,, a kulíivátorok és aratógépek számát eg3rhwmaddol akarjuk

■M»

A tavaszi munkák sikere a jó felkészülésen is múlik

A lavaszi munkák sikere sokban függ attól, hogy termelő- csoportjaink, egyénileg dolgozó parasztjaink hogyan készülnek fel rá már most a téli hónapokban. Az időben való felkészülésre Gerő elvtárs hívta fel figyelmünket, mikor elmondotta többek között, hogy az őszi lemaradásnak nem kis részben volt oka az is, hogy nem készültek fel időben a munkára dolgozó parasztjaink. Ebből levonva a tanulságot, szövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink készüljenek fel a tavaszi munkák sikeres végrehajtására. Ennek érdekeljen kezdjék meg a műhelyekben a talajművelő eszközök javítását, a vetőgépek üzemképes állapotba helyezését. Nehogy altkor legyen fennakadás, amikor már itt a tavaszi munkák elvégzésének ideje.

Először a tavaszi munkált megkezdésénél a Viijamsz-féle la- Lajsimitót használjuk. Ezt kell tehát először kijavítani, hogy mikor a tavaszi szeleit megszikkasztják a föld tetejét, a lovak már nem tesznek kárt a talaj szerkezetében, megkezdhessék a simitózást. A simitózással megakadályozzuk a talaj kiszáradását Ugyancsak gondoskodni kell már most a vetőmag beszerzéséről és a vetőmag tisztításáról is. Nem szabad, hogy előforduljon az, ami az ősz folyamán, hogy a Jszös-k, de még az egyénileg dote gozó parasztok is várták, majd máshonnan kapnak vetőmagot és emiatt elmaradtak a vetéssel. Már most a tél folyamán gondoskodé

janak tehát a minőségi vetőmagról, hogy tavasszal, amint az idő megengedi, azonnal hozzá lehessen fogni a vetéshez. Számos gyakorlati tapasztalat bizonyítja: a korai vetés jóval bőségesebb termést hoz, mert a növény megerősödik, mire a szárazság beáll.

Készüljünk fel alaposan az új módszerek alkalmazására is. Gépállomásaink, termelőcsoportjaink alakítsanak át minél több vetőgépet négyzetes vetésre. A négyzetes vetésnél könnyebb, kevesebb kézierő kell a sorm (ívelésre s bőségesebb terméseredményt is érhetünk el A négyzetes vetésnél, mivel alkalmazni lehet a sormtí- velésnél a gépi erőt, többször el tudjuk végezni a növény ápolási munkákat s munkaerőt takarítunk meg.

Termelőcsoportjainkbau már most meg kell szervezni a munkát, a brigádokat, munkacsapatokat. Már az elmúlt esztendőben is jónéhány példa bizonyította, ahol a területeket felosztották a brigádok közt, a brigádon belül pedig egyénekre, ott nagyobb volt a felelősség, jobban végezték a növényápolást, a betakarítást s éppen ezért magasabbak voltak a terméseredmények is. Már most M kell tehát jelölni, hogy a brigádok és munkacsapatok hol dolgozzanak, hogy tavasszal, mikor elkezdjük a vetést, mindeu brigád, minden munkacsapat tudja, melyik az ő területe, ahol késedelem nélkül hozzá kell látni a munkához.

Ferericzi Mihály megyei agropropagandista.

növelni«. Ezekből a gépekből a, mi gépáll omlásunk is kap kilenc traktort, három; univerzális gépet, két kombájnt, négy darab traktorvon- tatású aratót és egyéb munkagépeket. A legfontosabb feladatunk, hogy a meglévő és ezeket a,z új gépeket a lehető legjobban használjuk ki, hozzáértő szakembereket állítsunk b© a gépek kezelésére. Ezért szerveztünk gépállomásunkon egy háromhónapos gépesítési iskolát 26 hallgatóval és egy továbbképző tan- folyamot azok részére, akiknek az alapképzettségük már megvan. Ezenkívül négy dolgozót küldtünk kombájnvözstő, öt traktorost pedig öthónapos traktorvezetői iskolára, kilőne dolgozó most végzi el a különféle szakiskolákat. Dolgozóink szakmái képzése nagyban elősegíti art, hogy tezcs-inkbcn jó minőségi munkát tudjanak végezni, A TRAKTOROS-BRIGÁDOKAT úgy szervezzük meg, hogy egy gazdasági évben, egy helyen dolgozzanak, egy növénytermesztési brigádban végezzék munkájukat. A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésénél a legfőbb szempont a minél magasabb terméshozam elérői». Ennek érdekében egyénekre bontjuk fel a tervet, elkészítjük a brigádokon belül az eUonüervet úgy, hogy a traktoros és a növénytermesztési brigádok közti en hívják ki versenyre egymást. A brigádokban felállítjuk a verseny táblát, az elért eredményeket rendszeresen értékeljük. Mindezeket a feladatokat a gépállomás és a tszcs-k pártszervezetével, kommunistáival beszéljük mag, de bevonjuk a munkába a DISZ és a MEDOSZ- saarvezeteket is, így akarjuk elérni azt, hogy gépállomásnak vezetősége Ibö dolgozói a termelőszövetkezeteinkkel kötött szerződért törvénynek tekintsék, az abban vállalt kötelezettségeket — a fnult évinél jobban—, maradéktalanul és határidőben teljesíthessük,

FŐDRE LÁSZLÓ, békéscsabai gépállomás pol. h.

0. Ki»» Istvánt brigádja vállalta

A csabai Martincsektelep építkezésén D. Kiss István hattagú kőműves-brigádja április 4-e tiszteletére az alábbi vállalást tette:

Az előirányzott 68453 órai munkát 615 óra alatt végezzük eL A selejtet a lehető legkisebbre csökkentjük azzal, hogy a hulladékanyagot |s felhasználjuk munkánkban. Igazolatlanul nem hiányzunk és minőségi munkát végzünk. Vállaljuk továbbá, hogy a tízperces-mozgalomban résztve- I szűrik. Vállalásunkkal aka- I rank hozzájárulni éves ter- I vünk mielőbbi sikeres befejezéséhez.

D. Kiss István brigádvezető, Pólyák György szak- szervezeti bizalmi, Anka Mihály, Csak Mihály, Kovács Jánosné és Pikó László brigádtagok

;

Segítsék az állattenyésztésben dolgozó nőket

Megyénk dolgozói egyre jobban kezdik felismerni azt, hogy a szerkesztőségbe beküldött leveleik elsősorban is az ő munkájukat segítik elő es megszüntetik mindazokat n hiányosságokat, melyek munkájukban megmutatkoznak. Ilyen bizalommal fordult szerkesztőségünkhöz B. Saabé Erzsébet mezőhegyesi levelezőnk is. Levelében megírt i azt, hogy a tehenészet. férfi dolgozói lebecsülik a női munkát és azt szeretnék, ha egyetlen nő vem dolgozna ott.

Szabó elvtársnő levels arra j ész- tette szerkesztőségünket, hogy kinn a munkaterületen is megnézze, mi a fő oka annak, hogy a női munkaerők egymásután hagyják ott a tehenészetet. Mint ismeretes is, Mezőhegyesen igen sok női dolgozó van. Többé-kevósbbé valamennyien kiveszik részüket a munkából. Van olyan, aki csak mezőgazdasági munkát szarut végezni, de ©gyro nagyobb érdeklődéssel fordulnak az állattenyésztés iránt is. Ebben a tehenészetijén már működött egy női brigád, de a helytelen nevelés és a gúnyolódás arra késztette őket, hogy hagyják ott a te. henésaetet. Ennek azonban még több oka is volt. Megmutatkozott a közös munkánál a férfi dolgo-. zók részéről: nem magyarázták meg kellően, hogyan lehetne hamarább és jobban elvégezni. De fennáll ez Major Imre dolgozónál is, aki a legjobban hangoztatta azt, hogy a fejes nem női munka és a nő kezébe csak fakanál való. Megtörtént Uz is, hogy a nők vállára dobják •a darászsákokat és ha leesik, jót nevetnek rajta. így vhjj ez- Kától— sonyi Mártonná): is.. Mindazokból arra lehet következtetni, hogy a férfi dolgozók azért nem segítik a nők munkáját, mert féltik az állásukat. Ez helytelen, mert a párt- ós kormányhatározat kimondja, hogy minél több nőt vonjunk b© n termei, lőmunkára. Rákosi elvtárs a járási párttitkárok országos értekezletén többek között ezeket mondotta: »A fejes tipikusan női munka, a Szovjetunióban, nálunk meg nem akarnak asszonyokat odaengod- ni«. Rákosi elvtárs beszédét nagyon jól ismerik 'Mezőhegyesen úgy a dolgozók, mint a gazdaság vezetősége. Laszliné elvtársnő, az üzemegység vezetője már nem egyszer próbálta megmagyarázni a dolgozóknak, hogy milyen jelentősége van a női munkaerők bevonásának. Ez többé-kevósbbé sikerült te neki. Ezzel azonban még nem .elégedhet meg Lászlóié elvtársnő eern. Megtörtént az, hogy Pontos Lajos- né három hónapon keresztül kérte arra, hogy fejős szeretne lenni, Pontos Lajosnó kérés© osak akkor talált meghallgatásra, amikor a gazdaság igagatójához, Özo elvtársihoz fordult panaszával. Alig pár napja dolgozik mint fejős a tehenészetben és naponta 104—106 százalékra ‘teljesíti normáját. Ez; a példa tanulság lehet minden mező- hegyesi férfi dolgozó előtt, arra vonatkozóan, hogy a nők is meg tudják állni helyüket a termelésben.

Súlyos hiányosság van még Seben. Lajos brigád vezetőnél, oki nem a legjobban irányítja a tehenészet munkáját. Nem egy esetlen megtörtént az, hogy durva szavakkal illette a nőket. Ezért is hagyják ott a női brigád dolgozói a tehenészetet és már alig 4—5 nő dolgozik csak. A brigád vezetőt nőm érdekli a dolgozók véleménye, de még javaslataik sem. Több mint három hónapja nem tartott brigádérteko-zbtet. Éjjel szívesebben alszik, mint em, hogy ellenőrizné a dolgozók munkájút. Pontos Lajos olvtárs megbírálta Seben hri- gádvezotőt azért, mert rossz munkát végez. Ennek következtében kihelyezték mezőgazdasági munkára. Pedig Pontos elvtárs a legjobb tehenészek közé tartozik. Helyébe olyan dolgozó terült, mint Antal Mátyás, aki nsm is volt hozzászokva a’ fejőshez, így négy liter tói helyett csak hat decit, tudott kifejni. Ez aztán rontotta n többi dolgozók fejéri átlagát is. Erre a hiányosságra nem figyelt fel sem a. brigád vezető, som pádig Boldvai zoológus, akik egész magatartásukkal azt bizonyították, hogy p tervi élj B ütést akarják akadályozni. Ez megmutatkozik még abban is, amikor a darát 15 napra kelleti volna kimérni, és csak 12 napra biztosították.-' Már nem egy esetben megbírálták a dolgozó^ a brigád-vezetőt, a helytelen faka» mi nyozás iniattj mert _ nagyon jól tudták, hogy ez a termelés rovására megy. A brigádvozotő ós az üzemegység vezetősége nem jól bontott - fel az óvás tervet a dolgozók között. Többen vannak olyanok, mint Baracri Lajos elvtárs, akinek húszezer liter tejjel teli többet tériről, ni, mint Rácz munkacsapat vezető nek, aki nem bírálja a brigádve zetőt és elismeri, hogy Jó munkát végez. így aztán egyik hibn a másikat éri. A vereonyértókelósnél például, megtörtént az, hogy Seben Lajos brigádvezető nem tudta egyénenként értékelni a versenyt, mivel nem él a dolgozók között ét nem ismeri munkájukat sem. Kénytelen volt az istái tóát'ug szerint értékelni . a versenyt. így- -Írtéul meg, íiogy Baracri elvtárs, aki az elmúlt. évi tervét 12 okot liter tejjel túlteljesítette, nem részesül premizálásban. A brigádvozetőt, aki rosszul dolgozott és nőm segítette a női dolgozókat, »jó munkáért« két könyvvel jutalmazták meg. «tó bri- gádvozetómek tartja az üzem vezetősége azért, mert »kemény kézzel« tud bánni a dolgozókkal. (Ez a dicsért ksménykszűség vezetett a nődolgozók ©'távolodására.) Seben Laj-ts úgy tudná logjo n b©- bizTTvitani, hogy valóban jó brigádvezető, ha tanácsaival, ós rend- szűrés ellenőrzéseivel segítené a tehenészet munkáját. De nem erre mutat az a megnyilvánulás sem, ami igen sokszor elhangzik az ajkáról: »Egy© meg a fene, ón nem ellenőrzőm a »Viharsarok-istállót« A dolgozók igyekeznek segíteni Seben Lajos brigád vezetőnek olyan formában, hogy rámutatnak a munkájában meglévő hiányosságokra, mert tudják ós érzik, hogy ha jobb volna az ellenőrzés, nagyobb eredményeket tudnának elérni az, eddiginél,

Az üzemegység vezetői fc apáirt- saervezet vizsgálja felül Síeben Lajos brigádvezető, valamint Boldvai zoológus miunkáját, akik jgye- keznok ellenséges nézeteket szítani a dolgozók ós az üzemegység vezetői között. Ezt mielőbb meg keli szüntetni és arra növelni mindkél dolgozót: adjanak sokkal 4öbb re- gítséget a nőknek, hogy örömmel végezzék munkájukat és megállják helyüket az állattenyésztésben. Rákosi elvtáre a járási titkárok ér- teke/,lótén ezt in mondotta: »Hiácu beszélünk egyenjogúságról és nem építhetjük addig a' szocializmust, amíg a nőket úgy fel nem szabadítjuk, hogy mindenüvé odaáll- hatnak, an.ol dolgozni akarnak éttudnak«. Ktovdcs Erzs. le'

Olvasd a Viharsarok Népét!- ' I