Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-14 / 11. szám

proletárjai egyesüljetek Földmőve^szövetk czeteink feladata az 1953-as évi begyűjtési rend-let végrehajtásáért Taggyűlések tapasztalatai búi V __________________________J f rflfc'faí-' AZ M D P B É K É S MEGYEI PÁ RTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r’-> 1953 JANUÁR 14., SZERDA Ára SO fillér IX- ÉVFOLYAM, 11. Szám Jobb munkával harcoljunk a tervfeladatok megvalósításáért Megyénk üzemi dolgozói jól felkészültek a zökkenőmén les. át­menetre. A vezetők gondoskodtak arról, hogy az üzemük tervét idejében lebontsák és azt ismer­tessék is a dolgozókkal. Üzemi dolgozóink pedig lelkesen kezd­tek hozzá az előttük álló felada­tok megvalósításához, ezt mulat­ja az első dekád eredménye is. Dolgozóink még jobb eredmé­nyeket akarnak elérni ebben az esztendőben, mint az elmúlt év­ben. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez műszaki és fizikai dolgozóink együttes erővel kezd­tek hozzá, melynek megvan min­den lehetősége, mivel dolgozóink számtalan ötlettel, javaslattal já­rultak hozzá a műszintervek el­készítéséhez. Segítették a ter­vek elkészítését. Mivel ismer­ték tervüket és resztvettek an­nak elkészítésében, még jobban magukénak érezték azt. Gondo­san felkészültek annak teljesí­tésére. Műszakiak és munkások közösen és tervszerűen készültek az 195:1-as évi terv megvalósítá- Sára. Ez a gondos felkészülés tette azután lehetővé, hogy üzemeink jelentős része már az első napokban teljesítse tervét. Ezt izedig nemcsak azok az üzemek valósították meg, me­lyek jóval az: év vége elöli * befejezték évi tervüket és volt idejük felkészülni, mint a békéscsabai Forgácsoló, vagy a Kötöttárugyár, hanem azok az üzemek is, amelyek általában a» utolsó napokban teljesítették tervüket. Természetes az, hogy ezekben az üzemekben és válla­latoknál, melyek hamarább fejez­ték be tervüket, nagyobb figyel­met fordítottak a tervek ismerte­téséi-«. Az üzemi párt- és szak­szervezetek pedig aktívaértekez­leten beszélték meg az 53-as év feladatait, a munkaverseny to­vábbi szervezését. Ennek meg­mutatkozott aztán az eredménye is, egyenletesen indultak be és naponként teljesítik a dolgozók a tervüket. Ezt legjobban a bé­késcsabai Kötöttárugyár dolgo­zóinak a példája bizonyítja. Ter­mészetes, itt is van még tenni­való. Az eredmények naponkénti tudatosítása, valamint a régóta ígért írásos agitáció megvalósí­tása. Többi textilüzemeinknél ál­talában gyengébb volt ez az át­menet, például a békéscsabai Ru­hagyárban az első napon 98.4 szá­zalékot értek el, a második na­pon 110.9 százalékra teljesítették tervüket. Azóta újból visszaestek a 100 százalék alá, mivel átszer­vezések történtek az üzemben és még a mai napig sem tudták el­érni a 100 százalékot. De ugyan­ilyen visszaesés tapasztalható a gyulai Harisnyagyárban, ahol most tértek át a két műszakra és a MezŐberényi Szövőgyárban is. Az, hogy egyes helyeken ilyen nagy volt a visszaesés, hogy ké­sőn kezdtek hozzá néhány üze­münkben a tervismertelő érte­kezlet megtartásához —, holott azt 5-ig hé kellett volna fejezni — nagy szerepe van annak, hogy vezetőink egyrésze »elaludt« eb­ben a munkában. A dolgozók pedig nem ismerve feladataikat, nem is tudtak vállalásokat tenni De ugyanilyen hibát követtek el a párt- és szakszervezeti bizal­miak is. Későn foglak ők is hoz­zá a terv ismertetéséhez, sőt akadnak olyanok is —, főként a MezŐberényi Szövőgyárban —, akik egyáltalán nem fejtettek ki agitációt a terv teljesítéséért. Nem ismertették, hogy egy-egy dolgozónak mi lesz a feladata, mennyit kell termelnie. De arra sem gondollak, hogy azt is meg­magyarázzák, hogy üzemüknek naponta kell teljesíteniük a ter­vet. Rákosi és Gerő élvtársak többször felhívták figyelmünket, hogy a terv törvény és azért na­pon üt kell küzdeni. Jól oldották meg a zökkenő­mentes átmenetei, valamint a tervismertető értekezleteket álta­lában az élelmezési iparban. Mint például u békéscsabai Baropil'i- .feldolgozó Vállalatnál, ahol az üzemi bizottság igyekezett az el­múlt évi verscuytejidületct is to­vább vinni az 1953. esztendőben. Az első napi tervüket így négy százalékkal lú lteljesítettél/. Az üzemi bizottság bizaliniértekezlc- ten hívta fel a bizalmiak figyel­mét, hogy ők járjanak elől jó példával a tervek teljesítésénél és a vállalások megtételénél is. A Mezőhegyes! Cukorgyárban a dolgozóknak mintegy 70 száza­léka telt már vállalást április 4-re. A Sarkadi Cukorgyárban eddig mintegy 24 brigád áll egy­mássíd versenyben. Koszta Sán­dor és Megyeri András brigádja a színesfémfelhasztiálás 5 száza­lékos csökkentésére teltek válla­lást. Ahol ilyen jó eredményeket ér­tek el az üzem dolgozói tervük teljesítésében és ilyen nagy szám­ban tettek már vállalásokat, meg­állapíthatjuk: jó munkát végez­tek az üzem népnevelői, a szak- szervezeti bizalmiak. De nem kis részük van ebben a művezetők­nek. Megbeszélték a feladatokat, segítették egymást abban, hogy naponta teljesítsék tervüket, hogy többet termeljenek. A műszaki vezetők lelkesedését, a tervért való odaadásukat, a békéscsabai téglagyárak példája mutatja, ahol maguk a műszaki dolgozók tették meg elsőnek vállalásaikat, hogy méginkább segíthessék a dől-’ gozókat vállalásaik teljesíté­sében. Példájukat követni kell megyénk többi műszaki értelmi­ségének is.. Érezniük kell azt a felelősséget, melyet elvárnak tő­lük fizikai dolgozóink. Bátran kell támaszkodniuk a munkásokra. Ja­vaslataikat, észrevételeiket mér­legeljék és azt alkalmazzák is üzemükben Tapasztalható ugvan­A Rosenberg-házaspár megmentéséért Országos Békétanáes Titkársága, Budapest, A Viharsarok Népe Szerkesztősége és Kiadóhivatala, az MTI Békésmegyei Szerkesztő« sége, valamint a lap olvasótábora nevében felháborodással tiltakozunk a Rosenberg-házaspár ügyér ben hozott igazságtalan és alaptalan ítélet ellen. Követeljük a békeharcos házaspár azonnali sza­badon bocsátását. A háborús uszítok elleni kíméletlen harccal küzdünk a béke hívei üldözésének megszüntetéséért, Kérjük az Országos Béketanács Titkárságát, tiltakozó táviratunkat juttassa cl az c lnok< h./ Viharsarok Népe Békehi/otisá^a, Jó téli gépjavítással készülnek tíévaványán a tavaszi munkákra A dévaványái gépállomás me­gyénk egyik legkorszerűbb gépállo­mása. Többnullióforintos beruházás­sal hamarosan fölépítik a szovjet típusú gépműhelyt, A gépállomás munkája azonban nem volt a leg jobb, igen Lemaradtak a nyári terv teljesítésében. Az syatási tervet; például csak 70 százalékban teljo- sitették nem utolsósorban azértj, mert a rosszul javított gépek na­ponta estek ki a munkából. Hoz­zájárult ehhez az egyes traktorosok gyenge szakismerete, a munkafe­gyelem lazasága, az, hogy a hiá­nyos ellenőrzés .miatt többször olő- fordnlt, hogy a műszak váltáskor nem ájmlták le a gépeket, elha­nyagolták az olajozást. A gépállomás vaaotősógo, öntu­datos dolgozói belátták aztán azt,, hogy nem mehet így a munka. Árvái István traktoros például man töltött vizet a gép hűtőjébe, emiatt szétrepedt a hengerfej, Ladányi István a szerszámokat hagyta szét. A dolgozók együttesen követelték, hogy fizessék meg özek az okozott kárt-. Ezek után jobban ellenőrizték a munkát, a gépklesóflkor jegyzőkönyvet vett fel a brigádvezető az üzomi bi­zottság tagjával, megállapították abban, hogy ki a faielős. El tud­ták érni • így azt, hogy a gép­kiesés a legminimálisabbra csők kent. Nemcsak Árvái István és La dányi István, liánom a gépállomás traktoristái is igen sokat javítottak munkájukon, éves tervüket 81 szá: zalékra teljesítették. Mórt az idő rövid volt a súlyos hiányosságok, lemaradások behozására. Tanultak azonban azokból a dé­vai anyai gépállomáson. Felismer­ték azt, hogy a tervteljesitéshez el­sősorban a műszaki dolgozók, a traktorosok jó munkája, üzemképes gépek szükségesek. A téli gép- javitási munkákat igen jól szer­vezték meg. Nagy Sándor elvtárs, a gépállomás vezető mechanikusa há­rom szempontot tartott szem előtt. Egyik a határidő betartása, máso­dik az egyéni felelősség kidom- borítása, harmadik az anvagtnka- rékosság. Ámít csak lobot, az alkat­részek közül, házilag készítik el. A gépjavításhoz 9 brigádot szerveztek Azokban a munkát a legképzettebb és a leggyakorlottabb szakembe­rek irányítják. Mile Zsigmond púi dóul a motöisaorelésben dolgozott legtöbbet, Hirn mer litván a cséplő javításban á fegjárato' ibb. Népi kis részben az ő érdemük az, hogy a decemberi tervet az erőgépek ja­vításánál 110 százalékra, a cséplő gépek javításánál 130 százalékra teljesítették. De nincs lemaradás a globális tervteljeeitésben sem. TXgy számítanak, hogy február 10-1», a batáridő előtt 5 nappal elvégzik a gépjavítást Különösen nagy gondot fordíta­nak o minőségi munkára. A szét- sversit gépeken a megállapított hi­bákat rávezetik az egyéni munka* lapra és alkatrészenként ismerik, hogy molyikr darabot ki javította. Ha az nem megfelelő, nem veszi at a minőségi ellenőr. Ezzel elejét voszik annak, hogy a hanyag mun­kából orodő gépkiesősnek no akad- jón. gazdája, mint ahogy az el­múlt évben történt. A gépjavítás talks: a bejáratás. Itt is jegyző­könyvezik az észrevételeket, ha hi­bát észlelnek, újra kijavítják azt. A gépjavítási terv teljesítésénél ed­dig mintegy 81.000 forint értékű anyagot állítottak elő házilag. Több újítást bevezettek A differencial fogaskerék eltörött, vagy elkopott középső részét pél­dául kifúrják, öt'eles eljárás al egy karikát 'hegesztőnek heh-. Ezt eddig újjal cserélték ki. ami körülbelül négyszer forintba került. Így a megjavítása 300 forintból megvan és ugyanolyan a teherbírási. Az el­kopott dugattyú-if apszeg perselyt is használt anyagból állítják elő. Kiszámították, hu ezt a módszert n többi gépállomás is átvenné tő­lük az országban, 200.000 forint megtakarítást eredményezne éven­ként. (Jó lenne, ha eltelje-/,téréért az Á.MG főosztály és a Megyei Ta­nács gépesítési csoportja többet tonne.)« A gépjavítási munkát összekap­csolták a szakoktatással is. Az- ál­landó szaktanfolyamon 25 hallgató, köztük hat női traktoros vasz részt Ezenkívül a gépállomás dolgozói részére szerveznek tanfolyamokat, amelyen hetente lesz egy előadás, külön a tervi gádvezetők és a trak­torosok részér». Ismertetik azt! i»n » brigádviazotőkkel a munkaév-eve­zést, munkanyilvántartást, a hi­bák, gépkiegések megelőzését, a traktorosokkal pedig a traktorok, különböző munkagépek kezelését, * gépek ápolását. A dévavánvai gép­állomás munkájában igen komoly fordulat van. S ha tovább fokoz­zak az elért erei lm-'nyel; -t, jóvá tehetik az eddigi Lemaradásukat, teljesíthetik ebben az évien az előt­tük álló nagyobb felad.ite'oiS;. Fxrh-t» S: iif. Az orosházi gépállomás dolgozói gépenként 1400 normálhold teljesítését vállalték Az ötéves terv negyedik terv­évében tervünket száz százalékon felül akarjuk teljesíteni, ezért fel­ajánlásokat tettünk a január 6-án megtartott szakszervezeti taggyűlé­sen. 1953.. március 1-től 1953. no­vember 31-ig 1200 no rmál holdas mozgalom helyett 1400 uormálhoi- das mozgalmat indítottunk be. A szükséges üzemanyagot két szá­zalékkal csökkentjük. Ez a két szá­zalék megtakarítás gázolajból 140 forint, BR olajból 310 forint meg­takarítást jelent. Az alkatrészfo­gyasztást húsz százalékkal csök­kentjük, ami 1960 forintot jelent. Ez a mozgalom’ erőgépekre, két mű­szakra szól. A vállalás elvégzésének biztosításáért a munkaidőt ».legjob­ban kihasználjuk és az üres jára­tot is a minimálisra csökkentjük. A .szántásnál úgy fogjuk fel a te­rületet, hogy a fordulásnál kevés üres járat legyen. Ezen felül Bástyán ••.•ivtáís két női dolgozót tanít b& traktorosnak, A feleségét :is bevonja a munkába, A terméshozam emelés® érdekébe» a taimalőszövotkozeteknél, termelő- csoportoknál minőségi munkát vég­zünk és népnevelőm unkával moz­gósítjuk a tsz-tegokat a tavaszi, nyári és őszi munka gyors elvég­zéséi». Szabó hnre, Gyulai László, Ju* hász László, Pastyán János, Ár- vai Pál, M. Boézsár Antal. is — mint ahogyan azt a békés­csabai Ruhagyárból Mihály Pál levelezőnk írja: »Többször elő­fordul, hogy egy-egy jó munka­folyamatot, melyet a dolgozók javasolnak, nem vesznek figye­lembe műszaki vezetőink. Ez pe­dig a munka minősége és a roeny- nyiség rovására is megy. Sokat kell még javítani ezekén a hibá­kon, hogy nálunk, a Ruhagyár­ban is egyszer már a dolgozók szavait is meghallgassák és leg­alább kipróbálják javaslataikat.« Ezekből a példákból láthatjuk, hogy pártszervezeteinkre, szak- szervezeteinkre fontos feladat vár ezekben a napokban. Első sorok­ban kell harcolni a tervért, ági tálniok, ismertetniük kell a dől gozókkal, hogy naponta teljesít­sék a tervüket, lemaradni pedig szégyen és gyalázat. Egyben se­gítséget kell nyűjtaniok az el­maradóknak, a 100 százalék alatt teljesítőknek. Dolgozóinknak pe­dig úgy kell végezniök munkáju­kat, hogy ezekkel az elért sike­rekkel megvessék a további fel- 'tnelkedés alapjait Nagy Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom