Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-10 / 8. szám
19.13 január )•.. ■i \HUaK&ú%ok Héj*', ELSŐK LETTÜNK Az Élelmiszeripari Minisztérium augusztus 20-án a megyék között tisztasági és minőségi versenyt in ditott a sütőiparban. A negyedik negyedévi kiértékelésnél Békés megye érte el az első helyezést. Míg Hajdú megye második, Bács megye pedig harmadik lett a ver senyben. A verseny zászlót a minis zte r-; tanács kiküldötte, Dabronold Gyula elvtárs adta át a megyei tanács élelmiszeripari osztályának. Bőszé dében megemlítette, hogy Békés megye megérdemelten nyerte el az első helyet, egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy továbbra még jobb munkát végezzenek, mert itt is Bolt még a tennivaló. As átadásnál a Megyei. Pártbizottság részéről megjelent Braun Péter elvtárs hozzászólásában ugyancsak a további jó munkára hívta fel az osztály figyelmét. Kovács János elvtárs, az élelmiszeripari osztály vezetője vette át a megyei tanács részéről a versenyzá&zlófc azzal, hogy ezt nehéz munka árán tudták, megszerezni, de úgy fognak továbbra is dolgozni, hogy azt megtarthassák maguknak, Az átadásnál többek között megjelent Hajdú- Bihar, Bács megye kiküldötte, valamint az egészségügyi osztály részéről Béthi Géza, az Élelmiszer- ipari Szakszervezet részéről pedig Hursán János elvtárs. Patakfalvi István tudósító, Orosháza. I; egyénekre felbontott terv egyik alapja a tervteljesítésnek A mozőberényi Alföldi Szövőgyár dolgozói jó eredményeket értek el az elmúlt évben. Egészévi tervüket 102.9 százalékra teljesítették, mivel a dolgozók ismerték n tervüket és naponta harcoltak azért, hogy n;- hozzanak szégyent üzemükre. Ebben az évben is felkészültek az üzem dolgozói tervük teljesítésére. A vállalat vezetősége már az elmúlt hónapban felbbntotta az tizem tervét. és megállapította üst, hogy abból mennyi jut egy dolgozóra, mennyit kell abból egy gelten elkészíteni, hogy teljesíteni tudják az idén is tervüket. De ez még csak a kezdet volt, ezt még meg kellett beszélni a műDLSZ-fiataljaink rendszeresen el járnák az oktatásra, általában 21— A! fiatal jelenik mog. A szemináriumot mindig pontosan kezdjük. Háromtagú oktatási bizottságunk van. Ezek az elvtársak politikailag is elég fejlettek és az a fel- •dafcuk, hogy a DlSZ-fiatalokat eegitsék, de az oktatási vonalon nem veszik Iri kellően a részüket. Az oktatási, bizottság tagjai: Kovács József, Ujfalusi Irén igyekeznek . tanulni, nem úgy, mint Papp Gizella, aki mint oktatási szakiakkal és a dolgozókkal is ismertetni kellett. A művezetők megtárgyalták, mit leáll tenniük a tervbe beállított új cikk, a «No- vida» gyártására) kapcsolatban, majd sürgősen hozzákezdtek a gépek megfelelő átalakításához. A szakszervezeti bizalmiak pedig gondoskodtak arról, hogy a dolgozók megismerjék a tervüket, azt, hogy gépenként mennyit kell termelniük. Amikor a bizalmiak felkor restek a dolgozókat, nem egyszer találkoztak olyan dolgozóval, áld azt hangoztatta: nehezen tudjuk teljesíteni a hatvanezer vetést, hiszen új cikket keli gyártani es ez nehezebben szőhető, (hint amit eddig gyártottunk. Meg kellett mabizottsági tag még egyszer sem szólt hozzá az anyaghoz, nem jegyzetel és nem veszi komoly an a ta- milást. A DIS1Í vezetőségének kelt lene példát mutatni és élenjárni, ami Papp elv társnőnél nem mutatkozik mej;. Hugyák Imre elvtárs most került ki az öthetep DISZ-iskoláról, példát mutat, se gi.ti a DISZ- fiatalokat a jegyzetelésben és a tanulásban ifi. Létat Erzsébet levelező, Körösi adány. gyarázni, hogy ebből a cikkből is lohet teljesíteni, sőt túl is leheti teljesíteni a tervüket. Kom kis föladat volt ez Nyerges Istvánná, Hoffmann Júlia és a többi bizalmi előtt. Megmagyarázták azt, hogy bár nehezebben szőhető-, ele kevesebb a láncs-zükiadás es így jobban halad a munka. Hogy ez így van, arra már az. első napok ’ -nodmé- nv./i megadták» a feleletet. Szerdán délelőtt az -ifi Inűsaakban» az első négy órában Almáéi Istvánná 11 ezerrel, Bak Julia lő Henrii, Pauló Ilona 11 ezertől, Hoffmann Zsuzsanna 9 ezerrel készítőit több vetést, mint amennyit- a. terv« előír. Ezeket az eredményeket a négy-, óránkénti értékelés alapján írják ki a. műhelyben egy nagy verseny táblára, ahonnan bármikor tájékozódhat minden dolgozó. Tudja azt, hogyan hell tehát végeznie a következő 1 órában munkáját, menynyit kell termelnie, hogy naponként teljesítse tervét— Minden percet ki kell használni — mondja. Almád Istvánná, '— hogy teljésítöfti tudjuk fölada- timkirti a Norida-oikk gyártásánál pedig különös gondot kell- fordítani erre. Az üzse-m dolgozói — közülük pedig különösen az ifi-műszak dolgozói — harcolnak azért, hogy minden nap teljesítsék feladatukat, melyet ötéves tervünk negyedik éve tűz eléjük. A Itöröslailáiivi mulasson példái :» fiiUaloKnali jfwfáe£i%*sé£*€. Kliért van kényszerkirakás? Mi, a békéscsabai MÁV állomás dolgozói ebben a» eezton dobon még jobb munkát kívánunk végezni és még jobb eredményeket akarunk elérni a kocsifordulók lerövidítésénél, mint az elmúlt évben. Itt azonban a kereskedelmi dolgozók munkáját hátráltatja az, hogy egyes vállalatok nem ürítik ki idejében a részükre érkezett kocsikat, a legtöbbször fekbéres marad. Ilyenkor hényszerkirakáist kell végeznünk. A kirakodással késlekedő vállalatok dől gozói úgy nyilatkoznak: »Bírja a csekkönyv, mi nem túlárazunk«, Több vállalat teljesen elzárkózik az elől, hogy vasárnap elvógozzo a kirakásokat. Sokszor ez a vasút terhére is megy, mivel olyan az áru, hogy azt nem tudjuk kirakni, mint például a Kő-, hányái Sörgyárak kirendeltségéhez érkezett aruk, vagy a mezőgazdasági Gépjavítóhoz érkezett traktorok is. De hasonlóan elzár kozák a föhlmfivesszövetkeaet’ és az A KOPT vállalat is. Bu azt hiszem, példát vehetnének a kirakodásnál termelőszövetkezeti obo- potijainktó-, trelyek mindenkor idejében gondoskodnak arról, hogy fek- bérmentesen ürítsék ki a címükre érkezett vagonokat. Tudják azt. hogy a felmerülő költség többletköltség lenne számúkra és igy kevesebbet kapnának zárszámadáskor, ezaol a mi munkánkat- is Gctrcsl György, Békéscsaba.- MÁV állomás. Miért „nyakig sáros“ a Jászai-utca ? 1949 ben a dolgozók kérelmet adtak be a városi tanácshoz, hogy a negyedik kerületi Jászai utcában építsenek járdát. Ez a kérelem részben 1952 tavasain meg tett valósítva, de ott, ahol még tna is viz áll, oda már nem jutott tégla és igy az építést is befejezték. Az építési osztály egyik dolgozója azt mondta: rSaj- *»os ezen már nem tudunk segíteni.« Ettől a biztatástól a dolgozók •kár nyakig járhatnak a vízben, vagy a sárban. 1950-ben a tanácsülés utasítást adott arra, hogy a pénzügyi osztály gondoskodjon a költségvetésről, hogy ft Jászai utcában kiépítsék a járdát. Az építési Osztálynek az a véleménye, »Ez ma már nem lehetséges«, Ovin Gizella, Orosháza, városi tanács. M(égsz üti te tik a vonfi (késésel;et Az utóbbi hetekben nregnöve- kedett áruszállítási feladatok lebonyolítása meglehetősen túlterhelte a vasútvonalakat. Emiatt «ok esetben a menetrendtől eltérően, késve érkeztek meg a budapesti pályaudvarokra és a vidéki ipari gócpontokra a munkásvonatok. Ebből kifolyólag sokezer értékes munkaerő esett )ti « termelésből. A vasutas dolgozók elhatározták, hogy gyök-eresen átseervezik a személyszállítás eddigi gyakorlatát. Az állomáslőnöki>k, _ forgalmi szolgálattevők ezentúl a menetrendben előírt időben fogják meneszteni a munkás- és személy szil i ító vonatokat. A dolgozók elhatározását a közlekedési minisztérium rendeleté segíti azzal, hogy utasítja az igazgatósági és vonali menetirányítókat a- munkás- és távolsági vonatok zavartalan útjának biztosítására. A vasutas dolgozók tisztában vannak azzal, hogy csak nkkor javíthatják meg gyökeresen a személyforgalmat, ha s zószerint betartják a forgalmi utasításban előírt szabályokat. A vasutas dolgozók megfogadták1, hogy a munkafegyelemben mutatkozó lazaságok felszámolásával, a forgalmi utasítás valamennyi pontjának maradéktalan végrehajtásával a munkáevonatok késését január 10-%, valamennyi gyors- és személyvonat késését január 20-ig megszüntetik. Ismerjük meg az új begyűjtési rendeteket .......... .........——------A z 1953. évi állami begyűjtésről szóló renóeteí a tehénállomány növekedését és a tejtermelés fokozását szolgálja Az 1952. évi tejbegyüjtési rendszer nagymértékben hozzájárult a tejtermelés növekedéséhez és a tej minőségének javulásához. Ennek köszönhető, hogy az év folyamán több és jobb minőségű tejjel és tejtermékkel láthatták el a dolgozókat. Az 1953. évi állami begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet több módosítást tartalmaz a múlt- évivel szemben, A 15 holdon felüli középparaszti gazdaságok június 30-ig kapnak haladékot tehén beszerzésére és július 1-től tejbeadási kötelezettségüket csak tejjel teljesíthetik. Az új rendelet tehénlarlásra ösztönzi a 8 holdon aluli dolgozó parasztokat is, mert előírja, hogyha tehenük nincs, akkor felemelt takar- mányboadást kell teljesíteniük. A rendelet értelmében a kulákok nem adhatnak be tej helyett más terményt. A tavalyi begyűjtési rendszer eredményeként örvendetes javulás mutatkozik a begyűjtött tej átlagos zsírtartalmában. Ezt az eredményt rögzíti te az új rendelet, amikor a termelők által beadandó tej kötelező zsírtartalmát 3.4 százalékban, az állami gazdaságokét 3 5 százalékban szjabja meg. Az új rendelet megszünteti a kedvezmények egyenlőtlenségét így például a négy’-, vagy több — 14 éven aluli — gyermekes családok beadási kedvezményben részesülnek, ha csak egy tehenei tartanak. Az új beadási rendelet figyelembe veszi a termelőszövetkezetek és a TIT. típusú termelő szövetkezeti csoportok megérő,sö dósét. A III. típusú tszcs-ket és az önálló tsz-ekei három csoportba sorolja he, aszerint, hogy 1952 előtt, 1952-ben. vagy pedig 1953-ban alakultak. A tejbeadást már január 1-től kezdve minden termelő az új rendelet érteimé ben kötetes teljesíteni. Egyes gazdaságok még az 1952. évre hátralékban variunk a tejbeadásban. Ezek a legsürgősebben pótolják lemaradásukat. Az ez évben történő teljesítést elsősorban a hátralék javára írják, mert egyetlen termelő sem maradhat adósa a nép államának. Egyre többen keresik fel szerkesztőségünket a dolgozók ki- sebb-nagyobb ügyeik elintézése végett Leveleikben megírják,hogy munkaterületükön milyen hiányosságok vannak, de nem egyeseiben az ellenséges elemeket is leleplezik. lfj. Sebestyén István, a gerlai »Magvető« tszcs dolgozója. Levelében arról számolt be, hogy a gerlai dolgozóknak 7 kilóméiért kell gyalogolniuk, hogy a rossz cipőket ki tudják javíttatni Emiatt sok gyermek iskolába sem járt. Szerkesztőségünk kivizsgáltatta jfj. Sebestyén István levelében felvetett ügyet. A megyei KTSZ intézkedést tett ebben az ügyben és rövid időn belül egy. cipészrészleget állíttat fel Gerlán. Szikora Lajos hat hónapig dolgozott az Orosházi Tangazdaságban. Erre az időre a családi segélyét nem kapta meg. Levélben kérte lapunkat arra, hogy adjon segítséget, vagy javaslatot, hogy a pénzét mielőbb megkaphassa a békéscsabai SZTK-től. Az első kivizsgálást felületesen végezte el az SZTK, levélben azt válaszolta, hogy Szikora Lajos részére családi segély nem jár. Végülis szerződéssel kellelt igazolni, hogy a 6 hónapot ledolgozta a gazdaságban Egy hónap elteltével Szikora Lajos örömmel írta. hogy a jogosan járó családi segélyt teljés egészében megkapta az SZTK alközpontjától, Vincze Lajos levelében tájékoztatott bennünket an;ót-hogy a fia Rali Péterrel együtt dolgozott a békéscsabai Építőanyag- ipari Vállalatnál, Tollas Imre, az építésvezető Budapestre küldte őket munkára, azonban a ledolgozott órák után nem volt hajlandó kifizetni a munkabért Végül is a budapesti Anyagipari Vállalat tett megfelelő intézkedést. Mindkét dolgozó megkapta a munkája után járó pénzösszeget, Tollas Imre építésvezetőt pedig leváltotta munkaköréből. v Kovács Mihály szarvasi dolgozó arra hívta fel a figyelmünket hogy a. községben működő péküzem dolgozói nyers kenyerei sütnek. Sok esetben megtörténik az is, hogy a kenyérben egér- piszkot, kukoricát, bogarat, szeget lehet találni. Kovács Mihály panaszát a járási tisztioi-vos vizsgálta ki és megállapította, hogy a péküzem dolgozói hanyag és piszkos munkát végeztek. Ezért a vezetőt és valamennyi dolgozót 100—100 forintra.büntették meg Ez a néhány példa is azt bizonyítja, hogy a levelezők munkája segít a hibák feltárásával és azok megszüntetésével. Ép pen ezért a szervek vezétői, a kivizsgálási leveleket tekintsek úgy hogy azok segítséget nyújtanak a párt- és a kormányhatározatok sikeres végrehajtásában. Az okányi határban a vasúti jelző mellett már négy hónapja áll egy cséplőgép tengelyig a vízben az időjárás minden viszontagságának kitéve. Ki a felelős őzért,? Kinek a tulajdona a gép? Es miért nem gondoskodik a gépállomás, hogy a cséplőgépet megfelelő helyre szállíttassa.? Gyenge György, Sarkad, járási tanács
