Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

l#.Vi («III Ml' <S.. l-Ü.ÜI't ill. 8 l/iUaisai&lc Htyif. Nem tanultak eleget a bírálatból Dobozon A Viharsarok Népe december 10-1 számában megbírálta a dó- bed laiiács munkáját- mert igen súlyoson lemaradtak az őszi mély szántási tervük teljesítésével. A ifiezőgazdasáííi 4H.sufc.l0 bi/.oti- ság aktívái csak pnptrOft voltak a tanács nem üli Az állandó bizottsági aktív.iháló- zalot kiszélesítették és megjaví­tották a felvilágosító munkát a vetési, mélyszállLási terv tel­jesítése érdekében \ mezó- gazdasági államié) bizottság tag jai, aktívái január 3-án közösen megbeszélték hogy mi a felada­tuk, hogy lemaradásukat behoz­zák a mélyszántásnál és a még I iáira lévő 1 s' százalékot műiét előlit> teljesíts k De még tmmlh] komoly hiányosságok vein mik a mezögazil is.ígi munkáknál Még a mai nopiu sem tudják, hogy » községben kinek van fogata. . A tavaszon kiadtuk a foga (lapok fit mondja az elnökhelyettes elv- társ , de igaz, azóta sok ló gaz­dát cserélt. A fogatlanokat kiad­ták még márciusban, de sokan meg. Nem vonták be a mező­gazdasági munkákban élenjáró dolgozó parasztokat a felvilágo­sító, népnevelő munkába A bí­rálat megjelenése után már 27 nap telt el. Igaz: ölbeieit kezekkel voltak már akkor is olyanok, akik visszavittek, hogy nekik nincs is fogatjuk, lie voltak olya nők is, akik Vogatlapol nem kap tak Így mm tudják nyilvántar­tani pontosan, hogy kinek van egyáltalán a kőzségbet» fogat*, bitre lehel számítani a szántás­nál. Hogy újra számba vegyék, hogy hány igacrővel rendelkezik a község, szükséges azért is. mert az 52-es évi fogatlaixdí beteltek, vagy lejártak, újakat kelt kiadni a dolgozóknak Vájjon kinek adják Dobozon a fogatlapokat, ha nem ontják, kinek van igás állatai Arra hivatkoznak a mező­gazda sági csvpmrt dolgozói, hogy »bizalmas« ntasitásl (?) kaptak arra. hogy nem szabad megszán) látni a község fogatait. Ko­molyabban kelt venni, jobban meg kelleti volna szívlelni a Vi­harsarok Népe bírálatát. Hiszen maguíüiak, a dolgozóknak jelent több gabonát, több kukoricát, ba még most felszántják a földet. Nem szalmd a tanácsnak sem megalkudni azzal a véleménnyel1 hogy mindég esik az eső és nem lobéi szántani. Fers», ha egy­néhány cin fagy lesz, jól. kőny- nyvH lehel szántául. De hogyan twtja mozgósítani a dobosi incző- gaectasági államiö bizottság a ckd- goző parasztokat a szántás elvég­zésére. ha erre alkalmas ktő tesz, ha inár most n cm besn'lgetnek el a dolgozókkal, nem biztosítják a szántáshoz szükséges fugátokul. A k«rv.'g'hr*i Ki,SO liokl van szin­te tian, avni lcgkevest'ldj 6ü0-7dM má/'-fi kukoricát vagy 900 tnízsa árpát jelent a község dolcozéét- nak. Nem beszélve arról, ha ta­vasszal szára*, szeles idő lesz, a tavaséi szántásba vetett kukovicá- bót, vagy árpabál nem valami sok lesz. Az ősszel mélyen fel­száll lőtt talaj pedig bírja a szá­razságot és jó termést tudnál, betakarítani róla ’obi! fejelő és bízó szarvasmarhafajtákat tenyésztenek ki az áffaltenyészfésj Kutatóintézet gazdaságai Az Allan vuyó-ztési Kutatöintéeat irám itis* alá. tartozó kieérlffti gazi to-■ágiaknak -egyik főé-l adata, hogy kiváló fajállatokat tenyésszenek ]<i. A l."--ztl*tyi Kísérleti Gaeéaságfeíwi a nmevai-tarka fajtából ig yatnadl irányított nevelés és ki va.-o - í'i 1 - n1 :,r: »7, eddi ginéi nagyobb tejtiozan»ú, tej-bús tipuaú fajtat kitenyószteni. A gazdaság el­ért)', hogy a -A-.teít, állomány todicnenloHDli évi fejési átlaga 6100 Literre emelkedett. A fajéánvaentkeTBCAi Ki-jérteti. ttaadeságiian a Izóra, lenes fajtával folynak feljavitási kiséatesok, A gazdaságba*) eredményes kísértet fA.-r folytattak a borjaik ifcaaásos és edzett felnevelé-cV vel is. A legkedvezőbb tetáflókőmta fektet lacgiliapitásáia folytatott kiteltetek eredményei azt mutatják, hog\ teyes az az általánosén «Iterjadt eé./ier. amely Marjait a höatei vők lelnek 18—20 fokaink költ len- njo, ltejmjőu \ osodoii, hogy legjobb a t 2 fökoä liórnőrsék’fat. Lí^yananok « tehenek tiaenkétfokos i-dá'lót-aa Tii fiiíitaflf százalékkal hőbb tejet, adtak, mint a búsatok«* istállóban. A magyai'óvári és hosszúháti kísérleti gazdaságúikban a világhírű koszti-orni .gulyának egy-egy tükájával falsnak kerosztezési kísértetek. A óéi 'olyan új fajta előli.ttebísa, amely mt-e-közeliti a Sswa- jetunióbmi kitenyéssfoti kosztromai Kaarraemarhji*jta»ak az egész világon egyediiliLlo nagy tejbo- hozamát. A felsönyomási állami gazdaságban jól halad a gépjavítás, de nem szabad megfeledkezni a mélyszántásról sem A felsőn,» omási állami gazda­ságban az aratást teljes egészé­ben géppel végezték, az őszi munkát is teljes egészében géptv síteUék. libben az évben, ami­kor mrgiiöv tkodéit a gazdaság területe, igen komoly feladat vár a gazdaság műszaki dolgozóira, a Irak lóri siókra, hogy február, 10-re az összes gépeket kijavít­sák, üzemképessé tegyék. Az el­múlt évbeli a feisönyomási gaz­daság loan e téren igen sok volt a hiányosság Erdős «ívtárs, a gép- csoporlvczető maga mondja el, hogy január 28-án még hozzá sem foglak a gépjavításhoz. Az egyéni felelősséget sem tudták elmélyíteni a javítási munkánál. A rossz munkának nem akSflf gazdája. Tanultak ebből. Megszilárilitolták az: egyéni felelősséget Az idén úgy • szerveztek meg a munkát, hogy különböző gépek Szerint alakítottak javitó-brigá­dokat. A munkákat a szakmailag legképzettebb dolgozó irányítja. A brigád tagjai többségükben azok, akik a kijavított gépekkel dolgoznak majd. A szétszerelé­seknél a hibákat hibalelvevő- lapra vezetik rá, azok kijavítását, a hibás, alkatrészek kicserélését, a minőségi ellenőr ellenőrzi, s az észrevételeket minden esetben jegyzőkönyvbe veszi. A kijavítás után a bejáratáskor újra ellen­őrzik a gépek működését, csak üzemképes és üzembiztos gépet vesznek ál . Komoly eredmény az is, hogy két traktor kivételével valameny- nyi javítását házilag készítik el. ügy szerel lék Mám ií’bély t a gazdaság műszaki dolgozói, hogy a fél generál javításokat is el tud­ják végezni. A hulladékanyagot is felhasználják s ezzel sokezer forintot takarítana!»' meg. Adjon több segítséget a megyei tröszt A gépjavítási munkák 70 szá­zalékát végezték el eddig. Ahhoz azonban, hogy sikeresen befejez­zék, több segítséget, módszert kell adnia a megyei trösztnek is. Nagyon helyes az, hogy utasí­tották a gépcsoport vezetőjét — számítva az esős tavaszra — hogy a kultiváloi'okat, különféle mun­kagépeket alakítsák át úgy, hogy azokat Sztálinyecoel, illetve gőz- ekével, a traktoros vetőgépeket pedig igaerővel is lehessen há­zalni. De hiba, hogy ehhez sem­mi tervet, rajzot nem adtak. így minden gazdaság a maga elképze­lése szerint csinálja, vagy csak töpreng azon, hogyan készítsék el. Nem felejtkeztek meg a szakoktatásról sem A téli gépjavítást munkák segí­tik a traktorosokat abban is. bouy szakmailag képezzék maciikat, jobban megzanerjék a gépek szer­kezetét, Helyesen telte a gazda­ság, hogy a javítási munkával együtt megkezd tek a szakokta­tást is. Ezen húszán vesznek részt a fiátalabb traktorosok közül, de helyes volna, ha az idősebb, ta­pasztaltabb dolgozók is bekapcso­lódnának, segítenék a fiatalok fej­lődését s- lovábbképeznck magu­kat is. Amik még gátolják a jó eredményt; Segítené a gépjavítást az is, ha a javításnál értékelnék a munkát. Nem tudják például azt, hogy az egyes brigádok, dolgozók na- any agfelha S zná I ásnál milyen meg­takarítást értek el, de azt sem ismerik, hogy melyik brigád dol­gozik legjobban. Pedig ez ösztö­nözné, meggyorsítaná a munkát. A traktorok javítását lehetőleg úgy keit végezni, hogy a gépjaví­tási idő alatt pótolják a hiányzó őszi mélyszántást. A gazdaságiin megfelejtkeztek erről, hetek óta egyetlen holdat sem szántottak fed. Pedig lehetne szántani, ezt bizonyítják a kereki állami gaz­daság dolgozói Ha az említett hi­bákat kijavítják a feisönyomási gazdaságban, elmondhatják, ala­posan fel készültek a tavaszi mun­kákra. Farkas Sándor. Tanuljunk a szovjet kolhozoktól a terv tellesiSéséuek megszervezése Miután n kolho/gyűlfe elfogadta a fcwiuűlési tervet és a bevételi kiadási Urret, ezek alapján míg ■szalj.jji.tc a bria-ádol», munkacsapatuk. és álljpéonyésztőlol :*pek ovi torniö** lesi feladatait. A brigádok, munka , csapatok és állal (.-uvészté telepok' óvi tenuelési feladatait szintén a közgyűlés - hac vjn jóvá. Ezek után' a brigádok termelési értekezlete-' ken megtárgyalják feladataikat és. verseiiys jUlaiásokat teszi) ok. A tezvfeki(tatok és a verseny-, felajánlások telje-itóiénak biztosi- fcása céljából nmnkatarveket dolgoz­nak ld a tavaszi mezei anmlcálv, a terménylwtTiksrifás és beadás el- végzósike, hogy o munkák tovló- dása idején mindig a fegcclfeswvfc- beu használják tel a erf'páltemá« és a kolluw nronkaerejét ós temre lesi eszközeit. Eayss fontos mim kök (például trágyáhordii«, fahor dás, -pi.) olvé-pé-ének biztosítására célsaerű napi ütoniterHket k ki­dolgozni. a luigádok számára. A terv folyásit é-ét IrathatfWan i&lőmozdit.ja a \ égi óhajtás jiágá- dokra, íminkucsujtatokra és egyé­nekre kiterjedő <-li -nőrzése, — el­ső-óiban a teljesitmrnynormák ee- gitsógóvöl. Mindou brigád csak úgy doiciiziraé tervascrücsi, ha minden egy es toelbo/iag netirlMBaesen k-iy*- siti napi teiada lát s ©mellett jó- afhxőségű xminkát végez. Az állattenyiéziés terén, a pon­tos terméketezúu!»'lás is Jdtimo ©M- köz a terv teljesítésének elfomkizé- sére. A »Tlagyiaiir IljicSe-kolhoz­ban például úgy szervezték im\g a tej nyilvántartását, hogy a kol- hozvezotőség napról-napru. hónap ról-hónapia látja, hogyan teljesítik az egyes fejőnők tejfel tervüket. Igán fontos a tóirarnaáffiyfoiitasz- ráJás gondos ellenőrzés is. Erm szoleál a havi lakai mányfeHiaKii 'uilasi terv is, a kötelező máasálas a takarurányldadásiuU e erre saoí- gátnak a takarnúnynonuák is. A terrteijasüfe ©1 tenor zésének fontos eszközei oteg: a brigádok és áiLá á snyé&atőéeLepek vezetőiu:.»k máé szeres beszámoltatása a folyó me­zőgazdasági mwakákról, a kolhoy- «jzt»tőség és a felügyelő bigot* ság ban jelentései az jüiatteayósz hfetepekeii ténylegeson meglév" közös jószágról, a közős ^tuunkában való részvétel havi ©Menőraés©; u muukaegywgi'ífordiiáci terv telje- s*fos€Dak izegyedévToukénli ellenőr zése, « txvvátol kiadási előiiúny zat ieájesitéséiől aaóió negyedévi beatsuaetók ©ssaeáUitáwa és meg tárgyalása, a kttUiaevocetőség bo- számol iá a. közgyűlésnek a folyó xaeaőijazdasági munkák (tavaszi ve­tés, talcarniáBivUetakaritas, atb.) ól- végnésérőL A kolliozvezetők feladata itt, hqgy harci« vigyék a koihoKpu vasút töiaegeket, v-afanronnyi mezö- ga/dasásg dolgozót az ötödik 'ötfe-ss terv feladatainak «Scarce folj---i- tfeésőört, a szoidalirta föM-míívelós és állattonyésztés további nagyaráuiú fellencBtéséért. Megkezdődött az 1953. évi tojás- és baromiibeadás teljesítése Az iiJiami begyűjtésről szóló új töi'víinyjKíjű nend'-d^t előírja, hogy a temaEj'fmak tojás- -és baronrfit»adá-á kötaiezottaógu toljeeílé- ««t 1953-hnai sarár junmár 1-tól mag béli kezdeni. A* új tegytijtj'si rendel.-t némi váTtazáat tartalmaz az alőzővel säsemliou» amalyok «legkiiiaiyittk a beadási kOtahezeM-acg taljeáítésiíh; és előnmzdít-ják * bit rumiinUoiD&uy további fejlesaáe-rt. ' Az idei leikdei-y- szerint a "termelőnek az T. negyedévben aa évi bammfíbesdási kötcfamCtióg 15 százalékát, a II. negyedévien 10 sza- zalékátt, ■ TIT. ■egyaiésfesm 22 százalékát és a IV. negyadévhan 60 százalékát kell teljesü©ni. Tojásból az L negyedévben az évi borb?- adúsi kőteieiisttség 35 százalékát, f o JÓL. nagyedévban 10 százalékát, ,'V Ili. negyadóvtien 1»> ezáiwiékát és a EV. negyedévben 10 százalékát kell foljösítoni. delentös változás az új begyűjtési reucfcetetben sz 1952. Övihez képest az az intézikadés, hegy a tojástiol súly szerint történik a be­adási kötelezettéiig megállapítása és feljeeító» az eddigi dnahseá.nt tefyett. A eúly fw»a'intt beadás igazságosabb és azok számára eló- nyöfi, akiit jobbnünoségű, nagyobb tojást termelnek. Ez óv január 1- től. kezdve a. begyűjtő szervek mhntenüét súly szerint, mérleggel w 6zik ált a tojást ős eszerint fizatik ld az árát. Általában 18 tojás egv kiló. Máris több dolgozó paraszt .»gésa X. negyedévi tojádlxíridn-át tel je- fiíbeitte, A termelők minél nagyobb számban kövessék a Ir-nlásh m élenjáufik pokla,j-A. L'rbán Jánoséit a börtönben gondolkozhatnak arról, érdemes-e eltulajdonítani a gazdaság takarmányát Állaim' geeiwágaink beosütefces iolgoBoi »z új saádaBenek heveaafeé- eé>v&l, Éoljawjct takaivikoesággfd haa- colnsik, hogy a meg UíVo taiarmáűy- kéezW'ákból hieíoaitaák állal állo­mányunk áítaleltatését. Egyesek t azonban nemosak bűnös módon pa­zarolják n takarmányt, hanem mégi meg is lopják a gazdaságot-. Urban János munkaosapatveaető éö a hoz­zá Ileosztott Juhos Pál a osahacsiidi állami gazdaság takarmánygabona raktárából sorozatosan loptak ár­pát és kukoricád-) ráf. A takarmányt Btadták fi oz árát felosztották egy­más között. Hogy a takarmányt így mesdóasmálhatták, ahbwi nem kis réssé von Balogh. Mihály rak­tárCalielősuak, ».ki. a raktárt nem ©IJoiíőiiztö íiandesan s nem törő­dött a munkások eUwrorgcaetal sem. Gondailan magatartása segítette a lopást. \ magukról m. gfel dk--/.('dl. dol­gozók bíróság elé kerültek, Urbán Jánost 1 évi börtönre, 500 forint pénMAintsltésr© ítélték s u köz­ügyeik gyakorlásától 2 évi© eltiltot­ták. Juhos Pál büntetése 7 hónapi börtön, 400 törült pénzbüntetés fe a kőzügyek gyakorlásától, ogy évre való eJtiltás. Megbüntették u mun­káját hanyagul végső ralctárfetelSsi: is. Nyotehónapi börtönre, 200 So» riiufe pénzbüntetésre ítélték és a közügyektől 1 évre eltiltották. Spekulánsok bfiiitelrso A saarvati ratodörség ismét spe- kuláusokat líf)fezett le, akik a dol­gozók rovására vásároltok fsai áru­kat és azt jóval magasabb áron ér­tékesítették. Fehér Hona éa Kele­men Józsefire aagykátai lakosok Szaivaera jártak tojást és túrót fel- vásárolni s azt Nagykátón a be­szerzési áron jóval, felül ériékesífeb ték. A randőrség leleplezte ökot t> a bíróság’ fejaoként hét-béfhavi bör­tönre és 800—800 forint pénzbüu- tetósr» ítélte a spekn'. insokat. &■)»■- mefi Jtízsofnétól megvonták a MÁV tenlvezménvns vasúti j.asyet is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom