Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-08 / 6. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A pártoktatás tapasztalataiból A felsőnyomási állami gazdaságban jól halad a gépjavítás, de nem szabad megfeledkezni a mélyszántásról sem A Z M D P B É K É S M EGYEI PÁRTBI Z O T T S ÁG Á NA K LA P J A 1*53 JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM induljunk harcba az új begyűjtési rendelet teljesítésiéért A napokban jelent meg Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelote az 1953-as évi állami begyűjtésről. Az idén is — hasonlóan az elmúlt érihez — kormányunk időben tudomására hozta dolgozó parasztságunknak, termelő- szövetkezeteinknek, hogy mennyi lesz a beadási kötelezettségük, hogy unnak a teljesítésére, a mezőgazdasági munkák beindulásánál és már most az éves torvek elkészítésénél fel tudjanak készülni. Az elmúlt évi beadás teljesítése világosan megmutatta azt, hogy megyénk dolgozó parasztságának nagy többsége megértette a beadás teljesítésének fontosságát, -látja, hogy nagy szerepe van annak abban, hogy országunkban az új üzemek százai épülnek, hazánkat ennek nyomán új utak. vasutak, távvezetékek hálózzák be. Ez sagíti, hogy megyénk állami gazdaságai, gépállomásai naponta kapják a legkorszerűbb új gépeket, amelyek termelőszövetkezeteink tagságát, egyéni dolgozó parasztságunkat a szántástól a növényápolásig, az aratástól a betakarításig szinte valamennyi mezőgazdasági munka végzésében segítik. Megyénk gépállomásain már ■ildig is. közel ezer traktor dolgozik, ötéves tervünk' végére pedig annyi íiasz, hogy megyénk ogy-egy községébe 28—30 traktor jut. A górok munkája nyomán aztán többet terem á föld, megszűnik a látástól-vakulásig való munka, több idő jut a pihenésre, a szórakozásra. Az új begyűjtési terv teljesítésén keresztül termelőszövetkezeteink tagsága, dolgozó parasztságunk cselekvő részesévé válik megyénk át formálásának, biztosít ják azt, hogy bőséges árukészleteink, tartalékunk legyen, hogy a spekuláció, a. feketepiac, az elmúlt évihez hasonló kedvezőtlen időjárás ne befolyásolhassa dolgozóink, saját magunk bőséges ellátását. -A terménybogyüjtés kibontakozó szocialista tervgazdálkodásunk szerves része, mely hivatva van az élelmiszer és a mező- gazdasági eredetű nyersanyagszükségletünk biztosítására. Másrészt a termelt javak igazságos, munka szerinti elosztásának szocialista elvét valósítjuk meg azon keresztül. Az új begyűjtési rendelet ugyanazokon a főbb alapelveken nyugszik, mint a tavalyi, D© valamelyest módosul a beadás mennyisége, figyelembe véve a tényleges teherbíró képességet. Kormányunk év- ről-évre növekvő komoly termelési segítséget ad megyénk dolgozó parasztságának, a gépesítés, a mű- trágyaellátás, minőségi vetőmagjuttatás, termelési, tenyésztési, hízla- lási szerződéseken és ezerféle módon keresztül. Számításba veszi tehát a rendelet termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztságunk erősödését, azt, hogy ezeken a segítségeken keresztül nagyban növelik és növelhetik a. termésátlagaikat, a termelékenységet. Az irlei beadási kötelezettség, a földterület nagysága, annak minősége szerint van megállapítva. Kifejezésre juttatja az igazságos közteherviselést, ami azt jelenti, hogy nem következhet. be. az, ami megyénkben az elmúlt évben Szeghalmon, de több községben is előfordult, hogy a in it a rendelet szerint beírtak a beadási könyvbe, jizt később fe’emelték, megváltoztatták. Több helyen pedig, a. ku- lákok kötelezettségét a dolgozó parasztokra vetették ti. Az ríj begyűjtés nagysága tehát nem a növénytermesztés terméeátlagátóli, az állattenyésztés hozamától függ. Akármennyi terem, a headás liem változik, «urnák teljesítése — hasonlóim a múltévibez — minden egyéni, vagy más szükségletet megelőz. Érdemes tehát minél többet termelni! Termésátlagaink emeléséhez rendelkezésünkre állnak már az elmúlt évben is sok helyen eredményesen alkalmazott agrotechnikai eljárások, új termelési módszerek. A békéscsabai «Kossuth» tsz például 14 mázsa átlagtermést óit ©1 a keresztsorosaa vetett árpáiról, de az időben, jól előkészített, műtrá- gyázott talajba vetett, gondosan ápolt búzájuk is jóval magasabb termést adott a termelőszövetkezetek átlagtermésénél. A kukoricatermésük is — a területet egyénekre bontották fel, háromszor megkapálV ták, Vlvégezték azon a póthapo rzast —■ a rossz időjárás ellenére 18 mázsás átlagterméssel fizetett. Hasonló példák százait találjuk, meg megyénk egyes állami gazdaságaiban, tórmelőszüvctkezntoink- juolj Megisnu-rhütjük azokból, hogy .not jelöni usr új mód zérók bátor ialk.timWzása, hogy azok betartásai könnyebbé teszi a beadás teljesítését, több felesleg jut a szabadpiacra, amit az új begyűjtési ren delet, még jobban kiszélesített. A beadás teljesítése után fennmaradó napraforgót a termolök olajra, da rára cserélhetik l>o, a feles rizs- termésüket is szabadon értékesít hetik, használhatják fel szükségletükre. A sertés- és a szarvas- marha-, illetve az állatbeadásnál is az új rendelet f így előírd» veszi az egyes tájak állatállományát, a beadás arányát azokhoz mérten állapítja meg. Igen nagy kedvezmény az is, hogy az 1—5 holdas dolgozó parasztoknak, az általukéi tartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után a terménybeadás fél-fél holdra eső kötelezettségét elengedik. A legfontosabb feladatunk most az új begyűjtési rendelet megjelenése után, hogy párt bizottságaink, tanácsaink dolgozói azt miinél jobban, ismerjék meg é(B tudatosítsák a népnevelők, párttagok között, a kisgyűlósek százain, egyéni elbeszé lget csők on . keresztül ismertessék dolgozó parasztságunkkal. Es használjuk ki a tehető legjobban a téli időt arra, hogy termelőszövetkezeteinkben, a dolgozó parasztságunknál fellelhető több helyen igen nagymennyiségű trágyát hordjuk ki, jelentősen fokozhatjuk ezzel is a talaj termőképességét, azonkívül traktorokat, igaerőt mozgósítsunk arra, hogy egyetlen hold földünk se maradjon szántatlan tavaszra. A tavaszi vetésre már most készítsük elő a vetőmagot, alakítsuk ki termelő- szövetkezeteinkben a brigádokat, jelöljük ki a brigád állandó területét, készítsük elő a nagy munkára a gazdasági felszerelést. . Végül, de nem utolsó sorban fel kell számolni tanácsaink munkájában az államfegyelem betartása terén megmutatkozó lazaságokat. A kulákok beadási kötelezettségét, mint ahogy a rendelet megszabja, fel kell emelni, amit o?z „Tiéd az ország, magadnak építed I** Január 10-én öt éve, hogy a Magyar Kommunista. Pávt funkcionáriusainak harmadik országos értekezletén népünk szeretett bölcs vezetője, Rákosi Mátyás nagy jelentőségű beszédet mondott. Ebben a beszédében tudatára ébresztette országunk dolgozóit; elérkeztünk ahhoz a fordulathoz, amelyet leghívebben ez a jelszó fejez ki: »Tiéd az ország, magadnak építed!« »A magyar demokrácia sorozatos győzelmei:-ről számolt be beszédében Rákosi elvtárs. Ezeket » sorozatos győzelmeket a dicsőséges Szovjet Hadsereg diadala tette lehetővé, azért születhettek, meg e győzelmek, mert a Magyar Kommunista Párt részese volt az államhatalomnak — Ó3 törhetetlen erővel vitte harcba a párt zászlajával a magyar dolgozók a pro letörök, dolgozó parasztok ezreit, százezreit, akiknek zöme — amint Rákosi olvtárs a/ értekezleten elhangzott zárszavában mondotta — élelem és fizetés nélkül, rpngyosan és életveszélyek között példátlan lelkesedéssel fogott néki "az újjáépítési vek. S a lelkesedésnek hajtóerője volt: »A munkásoknak az a meggyőződése, hogy maguknak építik az országot, az újgazdák- fnak az a tudata, hogy végre ke zükl.ú került az évszázadok óla állított föld. az a tudat, hogy magunknak építjük az országid ... »A sorozatos győzelmekben« — ott van mindaz a gazdasági győzelem, amely hozzájárult "demokráciánk politikai megerősödéséhez s mindaz a politikai harc, amely elő segítette gazdasági téren a népi demokrácia megszilárdulását. Vegyük sorra, osak a. legfonto sabbakat: a földosztás-. Ez volt az egyik legdöntőbb ténykedés, ami az addig ninc.stoLen, földnélküli dolgozó parasztokat a párt móllé állította, amivel megnyerte az új ország építése számára őket. S a pórt nemcsak kiosztotta a földet, de; meg is védte a visszuözönlő reakció által szorongatott szövet -é gesét. Kiadt i a jelszót: »"Földet viasza nem adunk!, A tőbe ellőni harc is megkoz dődött; az államosításokkal az ipar jórészét társadalma itották. Az ipar kidcspo.i:iói 1918 január 10-én már már 100 százalékig állami kézben vannak. A forint értékálló, jó pénz — lilába jósolték korai halálát a fiatal magyar demokrácia »jóakarói«! A hároméves tervvel kezdetét vette a tervgazdálkodás. Az alig öthónapos tervgazdálkodás — »már gazdasági életünk minden területén meggyorsítja a termelést, gondoskodik a beruházások legmegfelelőbb elosztásáról és gazdasági életünk döntő erőit összefogva, sietteti hazánk talpraállitúsáts — szögezi le Rákosi elvtárs. Az iparhoz hasonlóan, a mezőgazdaságban is érezteti már tályharcosan kell elvégezni, úgy', hogy' azután semmi változtatást nem lehet tenni. Ugyanakkor a (begyűjtési terv teljesítése érdekében még jobban kell támaszkodni n tanácstagokra, az á’landó bizottságok tagjaira. A hanyagokkal szemben pedig, — akik nem akarnak részt vállalni ötéves népgazdasági tor vünk teljesítéséből, — alkalmazni Imii a törvényt, a rendeletben megállapított büntetéseket. A begyűjtési rendelet jó végrehajtása, hatását a tervszerűség —f a példátlan szárazság ellenéi» javult és egyenletesebbé vált az ellátás. Áss államháztartás mérlege rendben van s az 1947/48-as előirányzat deficitmentes. A. reakció, a tőke védelmezői elleni liaro is megkezdődött. Harc a független kisgazdapártivá tömörült, nyugatról v issza szi vár gott, búvóhelyeiről kimerészkedett reakció ellen: a Donátliok, Nagy Ee- tenoek ellen. A szociáldemokrata párt munkúséruló vezetői ollen. Mindazok ellen, akik vissza akarták állítani a kapitalizmust »jogaiba, mindazok ellen, akik minden eszközzel, alattomosan megbújva, demagóg, álbalolcfoli frázisokká], szabotázzsal akarták, meghiúsítani a párt munkáját, megakadályozni, hogy a dolgozók felépítsék új országúkat. A Magyar Kommunista Párt harcolt. Következetesen, keményen a pártban tömörültök a proletariátus, a dolgozó parasztság fegöntudato- sabbjai — az esztergapadok, gépek mesterei, a föld sok vihart megérti mesterei, kubikusok, volt mezítlábasok. volt földnélküli jánosók. A -páii köré tömörült 19471ven már az ipái i munkásság többség© s lkaidét t mügéje fel -urak ózni a dolgozó parasztság is. A Koiumu. "niita Pánt lőtt az- ország legiia- gypbb pártja. A magyar nép fölé magasodott a liős barát szeretett! alakja: a Szovjetunió. A nap-nap mellett megnyilvánuló önzetlen segítés mellett puszta létével is megfékezte a külső és belső reakció pusztító törekvéseit. Óriási erőforrása- volt országunknak a Kommunista és .Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megalakulása is 1947 bon. • • S a dolgozók mindjobban kezdték és kezdik felismerni, mit . jelent az, liqgy a magunk gazdái vágyunk, hogy a szocializmust építjük, hogy a magunk boldog jövőjéért munkálkodunk. Bizonyítják űzi u hároméves terv határidő előtti I ejfejezé-.*, ötéves tervünk — békétől vünk — alkotásai: Sztá- linváros. — a sztálinváros.i önműködő vasunióriás, a budapesti földalatti gyorsvasat építkezései, a November 7 Erőmű, a Diósgyőri Nagykohó, a bányászok mind eredmény c-.-ebb széncsatái, munkaliős- toltei, — a tiszalöki vizierőmű mindjobban kiteljesedő gátrendszere, az egyre nagyobb területűn dolgozó traktorok, a mezőgazdaság »vas hadoszlopai«, a most már több mint ötezer termelőszövetkezetben és csoportban dolgozó és a mező- gazdasági munka területén mind nagyobb termelékenységet elérő parasztok új élete. Az egész dolgozó nép alkotóerejét gyűjti egybe s irányítja a. munkásegység megtestesítője, a Magyar Dolgozók Pártja. A párt erejével teljesítése, egész dolgozó népünk további boldogulását eredményezi. Az ellenség — mint mindent, ami a dolgozóknak jó, — ezt sem nézi jó szemmel, minden erővel igyekszik akadályt gördíteni a teljesítés útjába. Tanácsainknak, pártbizottságainknak erre fel kell kó- szülniök és a dolgozókkal együtt időben lo leéli leplezni tevékenységüket. Megyénk dolgozó parasztsága, termelőszövetkezeteink tagsága a lelepleztük az áruló jobboldali szociáldemokrata vezetőket, Mindszen- tyóket, Rákosi olvtárs éber szenu meglátta Rajkban az ország-veszt" árulót — s a Tito-banditák ereje megtört az országépítő nép erején A tanácsok megalakulásával köz vétlenül vesz részt az állam vésse tűsében a dolgozó nép. A tanács tagok száma kétszázezer, de sokszorosára tehető azok száma, akik — mint aktívák, vagy akár csal javaslattevők az államhatalom köz vetlea részesei. «Népi demokráciánk gazdasági ét politikai megerősödésével párhuza mosan nőtt nemzetközi tekintélye — állapítja meg Rákosi elvtárs. az MDP pártfőiskoláján 1952 február 29-én elmondott előadásában A kölcsönös barátsági szerződései még szorosabbra vonják kapcsolatainkat barátainkkal, elsősorban t- nagy Szovjetunióval. «A magynt demokrácia megerősödés© modern történelmünk folyamán előszói nyújt módot arra, hogy a szomszéd népekkel gyűlölködés és acsarkodói nélkül, testvéri barátságban éljünk és kölcsönösen segítsük, egymást ■■■ béke megőrzésében s a háború ütötte, estek gyógyítójában» , —- mondta Rákosi olvtárs 1948 januá; lOrén. 8 a móddal, lehetőséggel éltünk. A sztálini nemzetiségi poü- itilra vezet bennünket i§, a" duna- menti népi demokráciák családja Imi, vezeti a nagy népi Kínát, « Kórsai Népi Demokratikus Köztársaságot, a Német Demokratikus Köztársaságot a proletárnfimzetkö- ziség útján. Összefűz barátainkkal minden politikai, gazdasági főkörünk, egyre teljesebben kibontakozó kultúrforradalmunk. A kapitalista körülmények közt élő, vagy gyarmati függőségbei' sínylődő országok munkássága ro- konszenvvel, vágyakozással, figyelemmel kíséri fejlődésünket. Elnyomóik, kizeákmányolóik — az imperjalista kormányok s azok kiszolgálói, a Wall-Street talpnyalói. fogcsikorgató düh vei kénytelenek tudomásul venni eredményeinket Soha nem szűnő éberséggel kell őrködnünk . eredményeinken. Fokoznunk kill munkafegyelmünket munkasikcnőinket — védenünk fig getlenségünket, Nagy -nemzeti egységfrontba tömörülve, politikai gazdasági és kulturális téren egyaránt végre kell hajtanunk öléves tervünket, erősítenünk néphadseregünket, méltónak kell lennünk arra, hogy Sztálin elvtárs bennünket is «rohambrigádként» említett. Igazi gazdái akarunk maradni, és maradunk is országunknak. A Szovjetunióval, a kommunizmust építő dicső országgal s a testvéri népi demokráciákkal eltéphetetien barátságban, pártunk B anniak élén a mi szeretett Rákosi elvtársunk vezetésével akarjuk továbbépíteni országunkban a szocializmust. többtermeléssel, a terméshozam emelésével, az új begyűjtési rendelet részleteiben való teljesítésével adja tanujelét annak, hogy hű szövetségese akar lenni továbbra is a munkásosztálynak és az új esztendőben «szorgalmas munkával, tudása legjavával akar részesévé válni szocialista hazánk építésének, a kulturált paraszti élet megvalósításának, a béke meg védésének. Farkas Sándor,
