Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-31 / 26. szám

2 1953 Januar 31., -.Aomlnd Párt és párté piles [/cka%sa^U Hifit ß nagyszénás! „Dózsa“ tsz pártszervezete több gondot fordítson a politikai tömegnevelő munkára A tejanel&zövotfaeaetek pártszer- ve/oteire nagy és komoly feladatok várnak. Tőlük függ elsősorban a szö­vetkezeti élet megszilárdítása. Apórt-- szervezet helyes politikai törneg- novslő iriunkája újabb és újabb harcra buzdítja, lelkesíti a dolgo­zókat. E' feladat végrehajtásában nagy szerep jut a gazdaság párt­ái lonőrzósénok. A pártszervezet szo­ros kapcsolatot tart a fez elnökével, az igazagtóság valamennyi tagjával és megbeszélik a minisztertanács határozatainak végrehajtási módját. Az Simult gazdasági évben az «.szál y nagy károkat okozott a me­zőgazdaságban, de nem lebst min- -ilon bajt az aszályos időre áthárí­tani. A tsz-eken belül a laza mun- kafegyolom súlyosbította az aszály­kárt, ami tanulságul kell, hogy szol­gáljon minden tsz-tagnak és kö­veteli, hogy több gabonát, több ipari növényt termeljenek. így az évvégi zárszámadáskor jóval több jut mimkaegységsnként. A isz-páifeaervozatek a rájuk váló feladatokat akkor oldják meg helyesen, ha megértetik a ■fez-tagsággal ás a kívülállókkal, hogy a jobb munkavégzés, a ni""' a’enyeVm megszilárdító; a alappillére az 1953-as gazdasági esztendő bő termésének. Az aszály tízezreket tett tönkre a múlt rendszerben. Ma népi kormá­nyunk a gabonakivitel megszünte­tésével, — gabonabohozatallal is csökkenti az aszály okozta nehéz­séget. Azon túl ötéves tervünk so­rán öntöző erőművöket építünk. Fát, vizet kap az Alföld, hogy megszűn­jön. mezőgazdaságunk réme, az aszály. A pártszorvozet politikai tömeg- nevelő munkával tudja elérni, hogy felismerjék a dolgozók: Népi kor­mányunk segítése jobb munkára kö­telez! Ária, hogy már a munka kezdetén új és légi tag egyaránt, nők és férfiak részt vegyenek a tsz munkájában. Ez nemcsak az országos jelentőségű politika meg­értésére vezet, hanem az egyéni jövedelem megjavítására is. A nagysaénáei «Dózsa» fsz-ben még ma is elhangzik egyes dolgo­zók részéről, hogy biztosítson a tsz vezetősége megélhetést a tagok részére. Ezt azonban nem úgy ér­tik, hogy javítson a vezetőség a munkaszervezés, ft vezetés módsze­rén, hogy többet tudjanak termelni. Ez azt mutatja, még nem ismer­ték fel azt, hogy a tsz-tagok jó munkája, munkafegyelme többter- moléere való állandó törekvése szab­ja meg, hogy milyenné válik a dolgozók élete. Ez a fez üzemi párt­szervezete tömegnevelő munkájának hiányosságát mutatja. A tsz már öt esztendő óta folytat nagyüzemi gaz­dálkodási. Ez alatt az idő alatt-ko­moly eredményt ért el. A hiba az, hogy a tagság egy része fejőste­hénnek nézi. a tsz-t, aflti ellen a pártszervezet vajmi keveset tett. A tsz üzemi páirtszorveaDte nem tudja kellően betölteni a munkára való mozgósítás elengedhetetlenül fontos feladatát, felelősségtudatra nevelni a dolgozókat. Ez adódik ab­ból is, hogy a gazdasági vezetés összefolyik a pártvezetéssel. Az üze­mi párttitkár és az elnök rokoni kapcsolatai gátolják a megfelelő el­lenőrzést, aminek bizonyos mérték­ben következménye, hogy az el­múlt gazdasági évet deficittel zárta te a tsz. (A zárszámadás még ed­dig nem jött vissza a miniszté­riumból.) Az elcgedetfenkiidökct, a imin kafegyelemÍMwitókat néni pel ­Iengérezík ki, nem tudatosítok ták megfelelően a tagsággal, liogy ebben a gazdasági évben is az állam segítségére etetett ft fez­nek. Adott kölcsönt, do ezt csak azoknak a dolgozóknál: lehetett ki­osztani, akik ledolgozták a 80, vagy 120 munkaegységet. A fez elnöke osopoirtértetozleten akarta ismer­tetni ezt, de a pórttátkártóL nem, kért segítséget. így a csoport tag­ságát nem tudták kellőképpen tájé­koztatni arról, hogy mem a munka­egységre bső pénz kiosztásáról van szó, honom orról az államköl- esönröl, amelyet a 80—120 munka­egységet, vagy annál többet tel­jesítő dolgozók munkaegységének kiegészítésére kaptak. Mivel a pártve-zotőfség előzőleg nem beszélte meg ezt a tsz igaz­gatóságával, így káros és téves vé­lemény alakult ki a dolgozók kö­zött. A boly tel m és a felelőtlten mun­ka következtében maga a párt- vezetőség és az igazgatóság já­rmit hozzá ahhoz, hogy megla­zuljon az amúgy sem eléggé szi­lárd munkafegyelem. Do ha a pártszervezet felismeri a tömegnevelő munka jelentőségét és tájékoztatja népnevelőmunkán ke­resztül a dolgozókat, hogy akik iparkodtak, jól dolgoztak az elmúlt évben, azok az államtól is ked­vezményiben részesülnek, akkor he­lyes tömegnevelő munka követ­keztében emelkedik azoknak a dol­gozóknak a száma, akiit legalább a 80—120 munkaegységet ledolgoz­zák, a jó eredményt' elért dol­gozók pedig még jobb eredmények elérésére törekszenek. A fez üzemi pártszervezete el­mulasztotta a népnevelőmunkát, ez­ért a felsőbb pártszorveket is fe­lelősség terheli. Nemcsak a köz­ségi, hanem a járási pártbizottsá­got is. Nagyon magára hagyták a fez pártszervezetét. A feladat most tehát az, hogy helyrehozzák a hibát, ha utólag te, de meg kell ismertetői a dol- gózókkal a megkapott és kiosztott államkölcsön jelentőségét. A párt­szervezet éljen a dolgozók közti, legyen vezetőjük, tanítójuk — se­gítse át a nehézségeken *— cBalds így biztosíthatják, hogy az 1953-as évben gazdag, bő termést takarít­sanak be. A Bolgár Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1952. évi terv teljesítéséről Szófia. (TASZSZ) A január 30-i bolgár lapok közlik a bolgár mi­nisztertanács mellett működő köz­ponti statisztikai hivatal jelenté­sét az 1952. évi terv teljesítéséről. A tervjelentésből kitűnik, hogy a neliézipar 100.1 százalékra, a köny- nyűipar pedig 104 százalékra telje­sítette tervét. Az 1952. évi ipari termelés glo­bálisan 18 százalékkal haladta túl az 1951. évi termelési színvonalat. A gabonaneműek termése 1952-beij a kedvezőtlen időjárás ellenőre ki­elégítő volt. A gabonafélék )952. évi átlagtermése az 1948—51. évi időszak átlagtermését 11.3 százalék­kal haladta mag. Ezen bélül a ke- nyórgabonatormés 27.4 százalékkal múlta felül az 1948—51-es átlagot.’ 1952-ben az előző évihez képest 14 százalékkal emelkedett a beruhá­zások összege. A tervjelentés kiemeli, hogy a pénzre form végrehajtása, a jegy­rendszer eltörlése és a Kskereeke­dalmi árak kétszeri leszállítása ti léva megszilárdulásához vezetett. A bolgár lakosság a múlt évben 22.2 százalékkal több árut vásárolt, mint 1951-ben. Az iparban, az építkezéseiknél, a közlekedésben, és a kereskedelem­ben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak saájna 1952-ben több mint 47.000-iel növekedett. A mun­ka termelékenysége az iparban az elmúlt év folyamán 11 százalékkal emelkedett. Külpolitika néhány sorban... Wetzlar. (MTI). A nyugatnémet főiskolai és egyetemi taná­rok szegénységéről és fokozódó nyomoráról számol be az ameri­kai megszállási övezetben megjelenő »Wetzlarer Neue Zeitung« című lap. A szanszkrit nyelv egyi'k tudósa kénytelen volt pincér­nek menni — írja a »Wetzlarer Neue Zeitung«. Egy filozófia- taAár seprűkö essel fojlalko ik. Azoknak a tanároknak sem jobb a sora, akik egyelőre megmaradlak állásukban. A lap közli egy egyetemi tanár esetét, áld ugyan nem veszítette el katedráját, de csupán havi száz márka fizetést kap. ♦ ■ ♦ Moszkva. (TASZSZ) A Szerjit rolóban nagy lendülettel folynak az előkészületek a hejyi szovjetek választásaira. Moszkvában, Leningrádban, Novoszibirszkben, Sztálingrádban és az OSZSZSZK más városaiban, valamint Ukrajnában, Bje- lorussziában, Észtországban, Grúziában és más köztársaságokban, ahol a választásokat február 25-re tűzték ki, befejeizéshez köze­ledik a jelöltállítás és a jelöltök nyilvántartásba vétele. ♦ ♦ ♦ New York. (TASZSZ) A »New York Times« kommentálja a katonai lö vényszék ítéletét kilencvenkét puertoricoi katona felett. Ezek a katonák Koreában nem voltak hajlandók harcolni. A lap beszámol Koreából Saru Juan lm érkezett levelekről, amelyek arról tanúskodnak, hogy a puertoricoi katonák között igen nagy az elé­gedetlenség. Öntözőcsatornák építésével növelik Vietnámban a mezőgazdasági termelést Peking. (TASZSZ) Vietnam hu­szonhárom tartományában a pa­rasztok nagy sikereket értek el a csatornaépítés terén. Közép- Viehiúm tartományaiban a pa­rasztok 249 gátat és 303 víztároló medencét építettek. Észak-Viet- nam hét tartományában kiszéle­sítették az öntözőhálózatot. Itt 1952-ben a megművelt terület 3241 hektárral bővült. Nin_Bin tartományban (Közép- Vielnam) megépült a 22 kilométe­res Bak-csatorna, amely több háromezer hektárral növeli az öntözött területet és jelentősen emeli a rizstermelést A Fu-En tartományban (Közép-Vietnam) épült öntözőcsatornák lehetővé teszik, hogy növeljék a megmű­velt területet és ezáltal kilencezer tonnával több rizst termeljenek. A magyar-lengyel kulturális egyezmény ötödik évfordulója Öt esztendeje, 1948 január 31-én írták alá a magy ar-Iongyal kulturális egyezményt, mely a két baráti nép kultúrkapcso'atai­nak elmélyítése és kiépítő® útján jelentős állomásnak bizonyult. Azt a kai elet, melyet az öt évvel ezelőtt aláírt magyar-lengyel kulturális egyezmény jelentett, gazdag és mely tartalommal töl­töttük ki az elmúlt esztendők alatt. A szabadság, molyát a magyar és lengyel dolgozók száméra egyaránt a Vörös Hadsereg katonái hoztak él, mindkét népben hatalmas alkotó erőket szabadított fel. Munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek a ha’adó hagyomá­nyok örökségét átvevő gazdagítják, fejlesztik országaink művelt­ségét. A kultúrforradalom mind a magyar, mind a lengyel ál­lamban új és gazdag eredmények sorát hozta létre és ezek az eredmények az egyezmény nyomán kiszélesült kuttúrceerével népe­ink szellőim gazdagodását jelentik Lengyelországban és Magyar- országon egyaránt. Ez az együttműködés a magyar és lengyel szellemi élet kép­viselői között az egyezmény aláírása óta eltelt öt esztendő alatt megkapó eredményekben bontakozott ki. Az irodalom, a művészet gazdag kifejezési eszközein keresztül alkotott képet a magyar dolgozó a lengyel nép nagy győzelmeiről, békés építőmuiukájárói. Művészi alkotásokon keresztül ismorte meg népünk Nowa Hutát, a százezer lakosú új lengyel iparvárost, a romjaiból újjászületett Varsót éa számtalan nagyszerű, szocialista alkotását a lengyel nép­nek. A lengyel dolgozó pedig a magyar szerzők műveiből tud Sztálinvánosról, a «November 7» erőműről, Kazincbarcikáról, Ti- ezalökxől. Erkel melódiáiban gyönyörködött a varsói munkás és a budapesti rádióban a napokban végétért lengyel zenei héten Sta­nislaw Moniuszko «Az elvarázsolt kastély» című operáját hall­gatta a magyar dolgozó, áld már koia ban oieraházunkbaa, a ha­lálba kergetett Halka történeteben érezte, hogy ea a mű, a len­gyel nép nemzeti operája — minden szabad ágát kivívott, elnyo­mástól megszabadult nép közös kincse. A lengyel színpadokon magyar szerzők mondanivalói szólaltak meg, nálunk pedig Ito- jowski «Ezer bátor haroos»-ának tapsolhatott közönségünk. Film­jeink a «Nyugati övezettől» a «Tűzkeneszt égig» állandó műsor- darabjai a lengyel filmszínházaknak, a lengyel filmek pedig a magyar dolgozó nép számára jelentettek maradandó élményt. Iro­dalmunk legjobb alkotásai jelentek meg lengyel nyelven és az új lengyel irodalom számos műve mutatta be a lengyel nép harcát a szocializmus építéséért, a békéért, a mingy nemzeti tervek telje­sítéséért. De nemcsak eredményeink váltak közkincsévé mindkét nép­nek. Mindkét nép irodalma és művészete a szovjet kultúra ki­apadhatatlan kincsestárából kapott segítséget, példát, támogatást. Közös eszményképünk, a szovjet kultúra útján ha'adonk ég a fel­adatok, melyek íróink, művészeink előtt állnak, szintén azonosak. A Szovjetunió vezette hatalmas béketábor közös útját járó két baráti llép kul túrkapcso'atainak továbbfejlődése újabb erőforrás e feladatok' megoldására, mindkét nép szellemi élete számára. Aktívaértekezlet a gyulai Harisnyagyárban A gyulai Harisnyagyár kommu­nistái és aktivál, az elmúlt héten értekezleten beszélték meg, hogy milyen feladatok várnak az 1953-as évben, az ötéves terv negyedik esztendejében üzemükre. SZEREDI ELVTARSNÖ, az üzem párttitkára beszédében fog­lalkozott az 1952-es év eredményé­vel és hiányosságaival, majd rá­tért az 1953-as óv fe!adataix-a. Első és legfontosabb feladatunk — mon­dotta— az, hogy tervünket minden esetben teljesíteni tudjuk. Vala- mamnyiönknek arra kell törekedni, hogy a napi tervet is minden eset­ben teljesítsük. Az 1953-aa év ha­talmas. feladatot ró a vállalat min­den dolgozójára, de különösen a párttagokra. KOVÁCS GYÖRGY hozzászóld sában elmondotta, hogy az elmúlt évben a versenynél az volt ta­pasztalható, hogy a versenyfel- ajánlások nem voltak reálisak. Az 1953-as évben ügyelni kell arra, hogy a felajánlások konkrétek és reálisak legyenek. Sztahanovista elvtársaink legyenek egymásnak igazi versenytársai, segítsék egy­más munkáját. Harcoljanak a szak­ma legjobb dolgozója címért. Vau sok jó dolgozónk, de a politikai oktatásukat meg kell javítani. A sztahanovista jelölésnél figye'embe kell venni azt is, hogy az illető elvtár® hogyan képezi magát szak­mai és politikai téren. TÓTH JULIANNA: a jaritó dolgozói eddig igen keveset fog­lalkoztak a gyengébb teljesítők­kel. Az értekezleten vállalta, hogy három gyengébben teljesítő dol­gozóval rendszeresen fogl lkozik. GALBACS ERZSÉBET elmond ta, hogy a DISZ-szerveaet nem foglalkozott a termelés kérdésével az elmúlt évben. Az április 4-i fel- ajánlás már egy bizonyíték les* arra, hogy az üzem DISZ-fiataljai valamennyien megállják helyüket az 1953-as évben. PAPP GÄBORN fi helyeselné, ha az idén még többet foglalkozná­nak a jól teljesítők népszerűsítésé­vel, ez jobb eredmények elérésére ösztönözné a dolgozókat. — Nagy- eredmény az is üzemünkön belül, hogy most mindenki tudja é* ismeri a tervét, így a va l lások is sokkal -reálisabbak és kiértékol- betőbbek lesznek, VERMES TIBOR azt javasolta, hogy a minőségi munkával még többet kell törődni, meg kell erő­síteni a minőségi ellenőrzést^ meg kell erősíteni a HEO-sok munka* ját, be kell szervezni a minőségi bérezést. Ez az aktivaértekezlet újabb erőforrás az 1953-as évben a fo­lyamatos termelés biztosilásúra^ mert együtt, közösen a párt- leg­fontosabb támaszai, az aktívák ha­tározták el a munka megjavítását, Ez a határozat eljut az üzem min­den dolgozójához, a legkisebb üzem. részbe is, ahol közösen megvaló­sítják. n Szovjetunióban már megkezdődtek a tavaszi munkák Moszkva. (TASZSZ) A Szovjet­unió dőli kerületeiben már meg­kezdték a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. Tádzsikisztán kolho­zai az idén hatszor akkora területet vetettek bo tavaszi búzával éa ár­pával, mint 7*062 tavaszán. Sokkal korábban kezdték meg a vetést Ü& bekisztánban is, mint tavaly. Meg­kezdték a tavaszi gabona vetését Kirgizia, Turkménia és Kazahsztán kolhozai is. A krimi, moldvai éi gruziai gép- és traktorállomások dolgozói a tavaszi szántást végzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom