Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-30 / 25. szám

IS.Vi Januar .itt., ptmirfc hgy személyi felelős vezetést a nagyszénást gépállomásnál — így lehet jobb a gépjavítás — ■ ■ ------------------------------------- ViUa\&aioU> Héfte, a A tervbrigádok jó munkája segített a terv elkészítésében A nagyszénási gépállomás komoly segíígéget adott az simult évben a hozzá tartozó termelőszövetkezetek­nek, a magasabb tarmór»riAdmény«k- ért folyó harcokban. A gépállomás vozetői, dolgozói — oltekiritv© az <WÍ lemaradástól, — igyekeztek do­gét tenni kötelezettségüknek és kü­lönösen az a nagy eredmény mun­kájukban, hogy megyénk gépállo­másai között az elmúlt évben ná­luk alakult legkedvezőbben az ön­költség $ igen jó volt a gépek kihasználása. Ez Gulyás elvtárs fő- gépész, a műszaki dolgozók, trak­torosok lelkiismeretes munkájának, a megfelelő szakismeretnek az ered­ménye. A traktorosok a legmínimár Ksabbra csökkentették a gépkiesést, mfiszakváltáskor loápolva adták át egymásnak a gépeket. Tervszerűtlen műnk», szervezetlenség Ebben az évben is igen komoly munka vár a nagyszénása gépállo­másra. A terv szerint gépenként több műit 900 hold közőpmélyszán- tásnak megfelelő munkát kell elvé­gezniük, szükséges ehhoz, hogy ala­posan kijavítsák a gépeket. Mégis ■■■■ az utóbbi hetekben komoly lazaság tapasztalható a gépjavítási munká­ban. Mutatják őzt a gépállomás udvarán széjjelhagyott, kdjavítetlan gépek, da azokat sem tárolják meg­felelően, amelyeket már eddig kija­vítottak. Hiba az is, hogy a gép­javítást a lehetőséghez képest eem végzik az épületekben, hanem egyes javítóbrigádok a szabad ég alatt, Iridegben dolgoznak, ami nagyban akadályozza a jó munkát, a terv- teljesítést. Oroveoz ©lvtócs, a gép­állomás politikai helyettese a meg­mutatkozó 8a»rvezetlmségot abban Látja, hogy a január 20-a előtti 10 napban a gépeknek egy része dol­gozott, több mint 200 hold mély­szántást pótoltak. Azonban 5 csép­lőgép javításával is lemaradtak, a gépjavító brigádok pedig csak pa­píron vannak meg; nem lehet tel­jes egészében az elkésett mélyszán­tásra hivatkozni. A gépállomáson nem ismerik, hogy egyes traktoro­sok milyen munkát végeznek a gép­javításban. — Ez azért van, mert a statisz­tikus nem értékeli rendszeresem — mondja ©rrőil Oroveoz elvtáre. Hogyan is értékelhet, amikor » Tanuljunk a szovjet tapasztalatokból fi szakszervezeti aktíva feladata írta: N. Alekszejev, a loningrádi Kirov-gyár üzemi bizottságának elnök h elyettese A LENINGRADI «Kirovs-gyár dolgozói sikeresen teljesítették a XIX. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat és többezsr ton­na acélt, bangeroltárut, nyersvas- és acólöntványt termőitek terven fö­lül. A gyár dolgozm most tovább­fejlesztik oddigi sikereiket, kiszéle­sítik a munkaverseny mozgalmat. Ebben nagy segítségükre van, hogy a .gyér-' Jwinizu dolgozója nagy fi­gyelemmel tanulmányozza a XIX. pártkongresszus anyagát. A kongresszusi anyag tanulmá­nyozását minden műhelyben, min­den részlegen megszervezték. A nép­nevelők felolvassák a dolgozók ©lőtt Sztálin ©ívtárs beszédét, megismer­tetik őket a kongresszus határoza­taival., az új ötéves terv kongreez- ®7,usi irányelveivoL. EZ A HATALMAS politikai tö­megűi unka a gyúr pártbizottságá­nak közvetlen vezetése alatt fo­lyik. A munkában tevékenyen részt- VOBz o szakszervezet is. A szakszer­vezeti aktivisták rendszeresen be- szélgétésetot folytatnak a dolgozók­kal. A hengerlő műhely üzemi bi­zottságának kezdeményezésére ta­lálkozót szerveztek a dolgozók és Bajkov művezető elvtárs, Kongresa- szusi küldött között. Bajkov elv­társ ismertette a kongresszus mun­káját, bőszéit arról a felejthetetlen benyomásról, amelyet a küldöttek­ben a nagy Sztálin beszéd© tett. Jelentős munkát végez a szak­szervezet a szem léltető agitáció fej­lesztése terén. Az összes műhelyek­ben és részlegekben feliratokat füg­gesztettek ki, amelyek új munkasi- karekre, a kongresszus irányelvei­nek teljesítésére hívják fel a dol­gozókat. A vörös sarkokban kiállí­tásokat szerveztek a kongresszusi anyagokból, diagrammokat függesz­tettek ki, amelyek az új ötéves terv célkitűzéseit ismertetik. A jzakszer- vezét altatóban arra törekszik, hogy minden dolgozó jóL megismerje nz ötéves terv céildtűzéseit. A NÉPNEVELŐ munkában ko­moly segítséget jelont a gyári kul­túrotthon. A gyári kultúrotthonban nemrég filmfesztivált rendeztek a XIX. pártkongresszussal kapcsolat­ban. A filmek bemutatták a párt jelentőségét, vezető, irányító sze­repét a szovjet nép életében. Most a kultúrotthonban előadások foly­nak a szovjet hazáról, a kommu­nizmus nagy építkazéaairől. Az elő­adók ismertetik az eddigi eredmé- nyslteEi~tóz"brödifc ötévas fefv feli­adatait, a szovjet nóp előtti hatal­mas fejlődé« távlatait. A. kultúrott­honban megnyílt egy kiállítás is az ötödik ötéves tervről. Számos diagramm, rajz, fénykép mutatja be, milyen óriási lehetőségek nyíl- inak a szovjet nép ©lőtt íz új sztá­lini ötéves tervben. A gyár pro­filjának megfelelően a kohászat fej­lesztésének kérdésevol külön, rész foglalkozik a kiállításon. A XIX. pártkongresszus anyagá­nak ismertetésében nagy munkát fejt ki a gyári szakszervezeti könyvtár is. A kongresszus tartama alatt a könyvtárban minden nap kifüggesztették az aznapi kougresz- szuai felszólalásokat. A kongresz- szus óta több irodalmi estet rendez­tek, ahol a pártnak ft kommuniz­mus építésében betöltött szerepéről szóló könyveket olvastak fel ée vi­tattak meg. V. Szajamov, M. Nyi- Idtyin Sztálin-díjas írók és mások szemelvényeket olvasták fel regé­nyeikből. M. Dugyin, B. Kozsun és A. Csivilihin költők a kommu­nizmus nagy építkezéseinél tett uta­zásaikról beszéltek. A könyvtári ta~. rács a műhelykönyvtárak vezetői számára értekezletet tartott, ahol megtárgyalták a kongresszusi anyag propagandájának kérdéseit. A XIX. PÁRTKONGRESSZUS új, dicsőséges lapot nyitott meg a kommunista társadalom felépí­téséért vívott harc történetében és a tálig munkásmozgalmában. E tör­ténelmi kongresszus anyagának mélyreható, részletes tanulmányozá­sa megkezdődött. Gyárunk szakszer­vezete a pártszervezet vezetésével tovább fokozza a politikai tömeg- munkát, hogy a kongresszus anya­gát minden dolgozó közkinosévó te­gye­A pusztaszentetorayai földníümszöictkezet miért rakta te­le a DISZ-szervezet helyiségét cukorral? Miért nem takarítják ki, hiszen a DISZ-fLatalok már régen kérték. tervek nincsenek egyénekre fel bont­va, nem. ismerik azt a traktoro­sok; az elvégzendő munkát sem minden esetben vozotik rá az egyéni munkalápra. Ez eredményezi aztán a munka szervezetlenséget, azt, hogy senki sem vállal felolőtiséget az plvégzstt munkáért. Ezért tör­ténhetett meg az is, hogy egyetlen erőgépre sem szereltók fel n ven­tillátor védőrácsot, annak élténél®, hogy megadták az utasítást. Mibűi ered a lazaság? Miért következett be a gépjaví­tásban lazaság a nagyszénás! gép­állomáson? Elsősorban azért, mert hiányzik áss egyszemélyi vezetés. Landvai olvtárs, a gépállomás igaz­gatója nem irányítja kellő határo­zottsággal a gépállomás munkáját. Orovecz elvtárs is, a gépállo­más politikai helyettes» hajlamos a gazdasági munkák irányítására, ami elovo helytelen. Adjon javas­latot, líUonőrizae a munkát, segítse a szakvezetést, do nam adhat utasí­tásokat, nem rendelkezhet az igaz­gató, vagy a iőgépősz megkerülé­sével. A politikai heöyiettea föl­adata elsősorban a politikai munka elvégzése; navel pl a dolgozókat po­litikai, szakmai túron, foglalkozni egyéni ügyeikkel, a'átárnn -/Jani ezen keresztül a szakvezetést. Mit kell tenni ? A gépállomáson történtekért el­sősorban a gépállomás igazgatója a felelős, természetesen az ő tudta nélkül nem történhet á gópáü'ioimá- son semmi, mart ha ez így van, ab­ból. ered aztán a munkaszervezés meglazuljása, az egyéni felelősség hiánya, a munkák tsrvszBrűtíeasé- ge, a kapkodás, mint ahogy van az most a nagyszénás! gépállomá­son. Az idő sürgőt. Pár hét múlva a gépállomás étó- és munkagépeivé! «nagindul a harc a magasabb - ten- móshozaméxt. Ha hiányos lo=z a ta­vaszi munkák beindulása, rányom­hatja bélyegét egészévi tarvfelrjasí- tésükro. Ezért a felelősséget első­sorban a gépállomás pártszervezete, a gépállomás .kommunistái kall, hogy érezzék. Beszéljék mag a ten­nivalókat, az üzemi bizottság is mozgósítsa a gépállomás dolgozóit, teremtsenek fordulatot a gépjaví­tásban, hogy ebben »a évben még kedvezőbten alakul jon a gépállomá­som az önköltség, több tegyen az egy traktorra eső felszántott terü­let, a traktorosok keresete, a ter­melőszövetkezet termésátlaga. Farit-as Sándor. A i)a:bmtgb:tw a termelési terv as emberek mőttióinal; élő és gya­korlati munkája. A mi termelési tervünk realitása a dolgozók mü­li,óiban rejlik, akik új életei temem temek:» Sztálin elvtárs ezen tanítása, továbbá pártunk és kormányunk vezetőinek útmutatása alapján a dolgozók széles rétegeit vontik be üzemünkban az 1953. évi terv elő­készítésébe. Eokozottabban érvénye­sítettük az önköltség csökkentést, az anyngtakacékoseágot, továbbá a vállalati rejtett tartalékok feltárá­sát a termelékenység • molare érde­kében. A tervezési időszakot meg­előzően az üzemi pártszorve-z»t ve­zetősége, az üzemi bizottság, vala­mint a vál álatvezető a műszaki dolgozókká, együtt értekezleten ha­tározták meg a megoldandó mű-, szaki, szervezési, technológiai pro­blémákat, melynek alapján a terv­osztály és műszaki osztály dolgozói együttesen kidolgozták a tervbri- gádok feladatait. 4 tervbrigádok feladatköre felölelte a vállalati munka egész körét A megoldandó problémákat 8 tervbrigád köré csoportosítottuk. Nevozeteeon: 1. TMK tervelőkészítő; . 2. minőségjavítási és technológiái; 3. anyagtakarékossáoi; 4. szervezési; 5. energetikai; 6. termelékenység ós munkáeleni­ző; 7. anyagmozgatási és szállítási; 8. ügyviteli és adatszolgáltató cél­brigád. A brigádok összeállítása mellett széleskörű társadalmi. munkát fej­tettünk lri az egyéni javaslatok be­nyújtása érdekében. A vállalat igaz­gatója 'céljutalmat tűzött ki a 'leg­jobb egyéni és brigádjavaslatok dí­jazására. A brigád-feladattei'vok konkrétan megjelölték a megoldandó felada­tokat. A TMK tervelőkés ritő bri­gád főfeladataként a körharisnya- gépek főjavításának ütemezését, va­lamint a minőség figyö'om-urolüar- tása mól lett a kiboosáj tandó gépel számának növelését tűztük ki. E mellé csoportosul a darabbér-rend­szer bevezetése 'egyes gyakran is­métlődő részmunkáknál, váaminttus alkatrészek sorozatos gyártásának é- a gépgyorsítás«lehetősé rónak meg­teremtése. Igen komoly te' adatot kapott a szervezési célbrigád, amely a bevezetésre terülő diszpécser rendszerű termeléssel foglalkozott. Itt frgyolembs kell vonni a cik­lusos gyártási mód sajátos adottsá­gút. A munka terme tékenyrégáusk emelése szoros összefüggésben áll ay automatizálások, valamint a kézi- muuká k gépesítésének megoldásá­ul, ami n mtmkne’emző brigád föl­adata. A kiadott feladatok egyben lehetőséget biztosítanak agyas szov­jet és magyar mozgalmak kifej­lesztésére: a Nazarova-, Röder-, e Koval jov- és a többi módszer saé- teskörű bevezetésére. 4 munka elvégzéséi elősegítette a határidő grafikon. amely szemléltetően mutatja a mun­kálatok ütemét. A kitűzött határ­időre beérkezett javaslatok felül­bírálása alkalmával azt tapasztal­lak, hogy a dolgozók többség© megs­értette feladatát, do megmutatko­zott u javaslatokban á hosszúévos gyakorlat és a szocializmus építé­sűnek lelkes és harcos akarata is. Kiamelkedötk ab bon a munkában Horváth István művezető, He zier Emil és brigádjaik. Dicséi etet érdé mai még Székely Vilmos sztahano­vista főművezető, Szász András la­katos, Nagy Ferencnó II. jelvénye» srtaháuovista fejelő, Tóth Juli« sztahanovista javító, valamint Pál- falvi Imre főkönyvelő helyettes. Néhány hiányosságról is kell beszélni Arról, hogy egyes brigádtagok távolmaradtak az értekezletről, — közöttük sztahanovista elvtársak is, — holott elsősorban az ő kezde­ményezéseikre számítottunk. Az anyagmozgatási és szállítási oólbri- gád. pedig csak részben oldotta feeg a kiadott feladatokat. A tervbrigádok működése hoz­zásegítette vállalatunkat a tervben előirányzott 8—10 százalékos ter­melékenységi Bzintuövokedós reális megtervezéséhez. Műszaki vezetősé­günk és dolgozóink értékes javasla­tokkal járultak hozzá a feladatok megoldásához, ötéves tervünk ne­gyedik esztendejében Vállalatunk vezetőség© és dolgozói erőiket ossz- •pontosítva valósítják m-eg az új tervév feladatait. VARJÚ PÁL, a Gyulai Harisnya gyár terv és termelési osztályvez­R gyomai járás művészeti csoportjainak versenye A* elmúlt vas triuip zajlott le a gyo, mai járás legjobb mflvís-.ati csoportjai­nak járási diintáje. A bemutatott számok hivcit tükrözték, hogy a megváltozott életet élő dolgozók nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be népi kultúránk fejlesz­tésébe. Nagy sikert aratott a dévaványal kultúrotthon citera zenekarának bemu­tatkoznia. Megérdemelten tapsol a visz- sza ükét a közönség, hiszen a maguk készítette jóhangu citerák ütemes ritmusa nemcsak jókedvre deritet e a tözenséget, hanem felelevénitette nemz de-krív-nem­zedékre üröktődö fonók, és fosztok dcrUs hangulatát is Kár, hogy a kultúrotthon vezetői nem törekedtek arra, hogy a cl- terazenekar helyi dalokkal szerepeljen és hogy a zenekari vidáman daloló és tán­coló lányok, legények vegyék körül egy korhű népi játék keretében. Arra Is van lehetőség, hogy ilyen népi játékban, ízes és humoros hagyományokat, históriákat elevenítsenek fel elbeszélésben, vagy me­sében. Az endrödi Cipész KTSZ hives, ene« karában az egyes számok kezdése, len­dülete még nem érte el egy kiforrott ze- nekar színvonalát. A két éve miT'üdő ze­nekar előadásán a gyakori próbák hiá­nya érződik. Az egyenlő fen, helyenként durva kezdésekhez hozzájá ult az a kö­rülmény is: hidegről hozták be a hang­szereket, továbbá az, hogy nem rendel keznek megfelelő számú basszus hang­szerrel. Mindezek mellett a kijavítható hibák mellett a gyomai járás dolgozói büszkék az endrődi fúvószenekarra, hív szén gyakori szereplésük ujábh zeneka­rok létrehozására mozgásit. Igen elragadó volt a II. száma gyo, ma! általános Iskola kórusa, amely több szép népi és mozgalmi dalt adott elő. A csiszolt hangok megnyerték a közön­ség tetszését. A »Tábortűznél« clmii dal előadásmódjában azonban még van javí­tanivaló. A népdalcsoporttal kapcsolat­ban csak annyit: kissé furcsán hangzik, hogy 8—II) éves kislányok arról énekel­nek: »Azt gondoltam, férjhez megyek a nyáron.-« Annyi sok szép gyermek- kórifsmii van, inkább azok betanulására fordítsák tudásukat és sokat ígérő tehet­ségüket. ** Jól képzett hangon énekelt a gy omai óvónőképző kórusa. Különösen s/.cp volt Kodály »Zöld erdőben« cim'i szám, de Dunajevszkij: »Minden ut kitárul előt­tünk« cimii data s a népdalcsokor Is. Utóbbinál csak a sorrenden kellene vál­toztatni, úgy, hogy a lágyabb dal'a- mokröl fokozatosan pattogó ritmusú dal- 'lantokra térjenek át. Érthetetlen voft, hogy Muradeli: »Ifjú békeharcosok« cí­mű müvéből csak egy versszakot adtak elő, azt is kevés gonddal. Kedves és megkapó volt az endrödi úttörők népi játéka. A közönség szere­tettel és érdeklődéssel figyc'te az út­törő lányok kedves táncát, ját kát. Hiba azonban, hogy a játék betanítót nem törekedtek annak a kibővítésére s iry igen rövid volt. Ha mást nem, lega’ább egy-két énekszámot kellett volna beta­nulni az igen kellemes, csengő ének- hanggal rendelkező két úttörőitek, akik a bírót, illetve a libapésztor-lányt alakí­tották. Teljesen indokolat’an volt az, hogy a bíró fiát egy hosszuhaju kisfán; alakította, hiszen bőven van fiú szc replö is. A járási kultúrotthon tánccs"portja igen helytelenül eltorgá soha erejét. A megengedettnél jóval több (nyolc! tánc- számot mutatott be A táncok na yrészí kidolgrzaílan, kevísbbé átélt, amia nem is lehet csodálkozni. Kivált akkor, la figyelembe vesszük, hagy négv vidéki £s két gyomai szereplés után kl;sé le jiikbe szállt a dicsö.ég, ráadásul Ugor István, a csoport vett vezetője bomhsr- lotta a carport műn' iját. A tánccsop rt- jnak legf eljebb két tán era ke’tett volna fordítani minden energiáját és 1 y na, gyobb sikert aratott volna. F-i.’áu! * »Háromszék! csürdön«öl3;<-ve! és a :-Bé nyi« csá-dással. A ki.'ejczé.leien és la< mis »E! jani iiveg sv-re és a tematikus láncra fordított idSt h iyes.bb lett vo’ i* hefvi táncok felkutatására és betanuló« sl a fordítani. A dévaványai kcllurottnon tánccá«- portja U ú. y , legény- és párosfár* -' at mutatott be kisebb-nagyobb sík- rrtl Sze­replésük egyik gyengéje a merev ar: és testtartás és az elég bizonyt-Tai, br’y en­ként félénk mozgás, ami abb I e ed, hogy mm l k á a ón rőt, h; r&n ; ; le­sen a "ji-. efí a küTiinbm nagyon j t be­tanult tgi rmutivuniokat. A cs put teg- (Foiytatlc a 4, oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom