Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai egyesüljetekí r Egyszemélyi felelős vezetést a nagyszénás! gépállomásnál — így lehet jobb a gépjavítás A gyomai járás művészeti csoportjainak versenye AZ M DP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ggg 1953 JANUÁR 3«., PÉNTEK Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Már most késsüljünk fel as ipari növények termelésére A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elfo­gadott, új ötéves terv előírja az ipari növények fokozottabb ter­melését, hogy biztosítva legyen így a rohamosan fejlődő ipar nyersanyaggal való ellátása, a,szov­jet nép állandó növekvő szükség­letének a kielégítése. A mi orszá­gunk is ipari ország lett. Iparunk, a következő évekbeli még gyor­sabban fejlődik. Szükséges ehhez laz —, amit Gerő elvtárs meghatá­rozott pártunk november 29-i ve­zetőségi ülésén —, hogy iparun­kat ellássuk a szükséges nyers­anyaggal, megteremtsük a köz­szükségleti cikkek bőségét, mező- gazdaságunkat jövedelmezőbbé' legyük, emeljük a mezőgazdaság terméshozamát, ezzel növelhetjük állami gazdaságaink, tcs-ink és egyénileg dolgozó parasztjaink életszínvonalát. Kormányzatunk igen nagy ked­vezményeket biztosított eddig is, biztosít ezután is azoknak, akik szerződéses ipari növényeket ler- snelnek. Tszcs-ínket és az egyéni termelőket jó minőségű vetőmag­gal, művelési előleggel, kamat­mentes hitellel látja el. A termel­tető vállalatok szakembereiken keresztül szaktanácsot, gyakor­lati segítséget adnak az ipari nö­vények termeléséhez, az új nö­vényfajták megismeréséhez. Az ipari növény termesztése igen nagy jövedelmet biztosít tszcs- inknek, egyénileg dolgozó pa­rasztságunknak. Éppen ezért a fa­lusi osztályellenség, a kulákság mindent elkövet, hogy lebeszélje a dolgozó parasztokat az ipari növény termesztéséről, meg akar­ja fosztani ezzel a dolgozókat a nagyol)b jövedelemtől, népgazda­ságunkat az értékes nyersanyag- lói. Vállalatunk az elmúlt évben az ipari növények termelésénél és a minőségi velőmaglermelésnél ter­vét nem teljesítette. Igaz, hogy az aszály és a fagy ezeket a nö­vényeket érzékenyen sújtotta, de ennek ellenére nagyobbak is-le­hetlek volna eredményeink. Hi­ányosság volt a múlt évben az is, hogy a vetőmag céljára szolgáló magot és az egyéb ipari növé­nyek magvait nem megfelelő ta­lajba vetettük el, elhanyagoltuk a növényápolás! munkát, a növényi kártevők elleni védekezést. Nem kis részben ez volt az oka, hogy olajlenből több mint 550 hold ki­pusztult, amit időbeni védekezés­sel meg lehetett volna menteni. Szovjetunióból hozott és ott meg­honosított új növényfajtákat is termeltünk. Ilyen a kenáf, csu- miz, Koriander. Az eddigi gyakor­lat bebizonyította, hogy ha be­tartjuk a szakmai útmutatásokat, jó eredménnyel lehet ezeket ter­melni nálunk is Megállapíthat­juk azonban, hogy az elmúlt év­ben ezen növényféleségből igen sok volt a kiesés, mert az aratá­sokat nem végeztük el időben és az esős őszi idő emiatt igen sok kárt tett azokban. Ipari növényeinket érdemes ter­melni, bizonyítja az, hogy a ta­valyi aszályos idő ellenére, pél­dáid a lőkösházi »Május 1« ter­melőszövetkezeti csoport holdan- kénti borsótermése több mint 9 mázsa volt, ezért 1019 Ft-ot kap­tak. Ezzel szemben a körösnagy- harsányi »Kossuth« tszcs-ben — ahol elhanyagolták a növény- ápolást, későn szedték fel a bor­sót —, holdanként csak 65 kg ter­melt. A medgyesegyházi »Mo- ravszki« tsz a ciroktermésből hol­danként négy mázsa cirokszakállt szállított be, ennek ellenértéke 600 forint. Ezenfelül a megter­melt cirokmag is igen értékes takarmány. Ezzel szemben a kun- ágotai »Petőfi« tszcs a 14 hold cirokját még most sem takarí­totta be. De több helytju a cirok- szakáit vágását decemberben, vagy januárban végezték el, ami állal az sokat veszített értékéből, vagy ipari célra teljesen használ­hatatlanná vált. Az elmúlt évi ipari növénytermelésnél vállala­tunk is igen komoly hibákat kö­vetett el, amit a termelési érte­kezletünkön értékeltünk és ebben az évben igyekszünk munkánkat megjavítani, a termelőkét még jobban segíteni. Ahhoz, hogy ebben az évben tervünket teljesíteni, illetve túl­teljesíteni tudjuk az ipari növé­nyek termesztésénél, nagyobb se«- gítséget kell, hogy adjanak ahhoz tanácsaink is. Az évi tervünk megkezdésénél komoly hiányos­ság már az, hogy a termelési szerződéskötést még nem tudtuk teljes egészébejn befejezni, külö­nösen a szarvasi és a sarkadi já­rás néhány községében van lema­radásunk, ahol a tanácsok maguk sem tettek meg mindent a terv- teljesítés érdekében. Nem hajtot­ták végre a kormányunk határo­zatát, elfogadták egyesek helyte­len érvelését. Nem mutattak rá ezzel szemben arra, hogy az elsősorban abból eredt, hogy nem vetettek el idő­ben, hanyagul végezték a növény- ápolást, elkéstek a betakarítással is. Ötéves tervünk teljesítésének szerves része az, hogy iparunk­nak elegendő mezőgazdasági ere­detű nyersanyagot adjunk, ami nem képzelhető el az ipari növé­nyek termelése nélkül. Tanácsa­inknak és nekünk feladatunk, hogy meggyőzzük a dolgozókat az ipari növények termelésének nemzetgazdasági jelentőségéről és rámutassunk arra, hogy azon ke­resztül családjának is nagyobb lesz a jövedelme. Iíeverines begyűjtést versenyre hívta Meclgyesegyhűzát Revenues község dolgozó pa­rasztjai is sok mindent kaptak a tervtől. Szebb lett, könnyebb lett a dolgozók élete. A község villany­világítást, kisvasutat, a szomszé­dos községgel bekötőutat kapott. A község dolgozó parasztjai ezt a sok jót példamutató teljesítéssel, köte'ezettségük túlteljesítésével há­lálják meg. Revenues 1952-ben a járás első községei között volt. Kukoricából 106, tojásból 103, ba­romfiból 138 százalékra teljesítette évi tervét. Az 1953-as évre szóló új be­gyűjtési törvény idejében való megje'enése könnyebbé teszi a dol­gozóknak a beadási kötelezettség teljesítését. Á község dolgozói kö­züli az új begyűjtési törvény meg­ismerése után már többen eleget tettek az 1953-as évre tojás-, ba­romfi- és tejbeadási kötelezettsé­güknek. Nem egy olyan dolgozó paraszt van a községben, mint Szá­lai József, aki egószévi tojás- és baromfibeadását teljesítette, vagy Pál István hatholdas egyénileg dol­gozó paraszt, aki első negyedévi tojás- és baromfibeadását ren­dezte. A községben többen vannak oly anok is, mint Balogh Béla hat­holdas, I. típusú tszcs-tag, aki( vállalást tett, hogy tojás-, tejbe­adási kötelezettségét határidő előtt két héttel rendezi. A községben 75 dolgozó paraszt tett vállalást az első negyedévi kötelezettségének határidő előtti teljesítésére, túl­teljesítésére. A község dolgozó parasztjainak javaslatára 28-án megtartott be gyűjtési állandó bizottsági ülésen, — ahol részt vettek a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok, tömeg­szervezetek küldöttei —, versenyre hívták Modgyesegyháza község dol­gozó parasztjait. A versenykihívás­ban Kevermes község dolgozói vél lalják: 1 Az április 4-i versenyinozgalom további kiszélesítése érdekében február 15-ig az eddigi *■ 25 kisgyűlésen kívül még 50 kisgyűlést tartunk. Ezeken a kisgyűléeeken 350 egyéni fel­ajánlást gyűjtöttünk. A begyűjtési állandó bizottság jelenlegi, 2)3 főből álló aktivahálózatát három­szorosára, vagy Legalább 70 tagra növeljük. Ezzel biztosítjuk, hogy községünk minden, 7—8 terme­lőjére egy aktíva jusson, akik utcánként elosztva, egyéni agitáció útján biztosítják a felajánlások tel­jesítését és ismertetik a versenyértékelések eredményeit. "T Az 1953-as első negyedévi tojásbeadási kötelezettségünket március .31-ig 105 százalékra* baiomíibeadásunkát 125 százalékra, liizottsertésbeadási tervünket pedig 110 százalékra tel­jesítjük. Tejbeadási kötelezettségünket minden hónapban öt százalékkal túlteljesítjük. Az 1953-as év első negyedében a még hátralékos termelőktől a tojás-, baromfi- és tejhátralékot begyüjtjük, ugyan- . akkor teljes mértékben eleget teszünk borbeadási kötelezettségünknek is. Vállalásaink teljesítése érdekében a dolgozókkal személyesen elbeszélgetünk az első negyedévi ée azon túl az első félévi kötelezettségek teljesítéséről. Biztosítjuk, hogy a község termelői idejében, leg­később március 25 ig megkapják a velük közösen megbeszélt új beadási kivetéseket tartalmazó be­adási könyvet. Vállalásaink teljesítését menet közben értékeljük. Javasoljuk Medgyesegyhaza község dolgozó parasztjainak, hogy versenyünk állását kéthetenként kölcsönösen értékeljük olyan formában, hogy elő­ször február 15-ig Medgyesegyhaza község megbízottjai s utána pedig Kevermes község megbízottjai ellenőrzik a versenytárs község eredményeit. A verseny végső értékelését 1953 április 4-én, a járási tanáccsal közösen végezzük.« Kevermes község dolgozó parasztjai nevében: Nagy István Pápai Mihály párttitkár, vb. elnök, Kiss János Mag Pál Fodor Pál Begy. álL biz. elnök, a »Petőfi-.: tsz elnöke, a »Bajosi Zsilinszki« tsz elnöke* Túrák József egyénileg dolgozó paraszt. Megyénkben egy év alatt csaknem megkilencszereződött az orosz nyelvet tanuló dolgozók szánta Az elmúlt évben a Magyar- Szovjet Barátsági Hónap esemé­nyei, a szovjet küldöttek békés­csabai és sarkadi látogatásai fo­kozták Békés megye dolgozóinak érdeklődését és szere tétét a né­pünket felszabadító Szovjetunió iránt A megyében egyre többen ismerkednek a nagy orosz nép ny elvével. Egy évvel ezelőtt mind­össze 17 orosz nyelvtanfolyam működött, mintegy száz hallgató­val. Az elmúlt év novemberében a nyelvtanfolyamok száma 50-re, a résztvevőké pedig 873-ra emel­kedett. Csupán Békéscsabán 19 tanfolyamon 420-an tanulják az orosz nyelvet A legnagyobb lét­számú körök a békéscsabai Pa­mutszövőben működnek, ahol ta­valy februárban Mária Vlagyimi- rovna Volkonszkája szovjet szö­vőnő, a Szovjetunió LegfeLső Ta­nácsának tagja járt és adta át gazdag tapasztalatait A békés­csabai MÁV állomáson húszán ta­nulnak oroszul, hogy majd ere­detiben tanulmányozhassák a hős szovjet vasutasok munka- módszereit. A dolgozó parasztok sem akar­nak lemaradni az üzemi munká­soktól. Kis-Csorvás kis tanyaköz­pont Békés megyében. A helybeli tanító, Tarmai Jánosné kezdemé­nyezésére 30 dolgozó paraszt ta­nul oroszul. A pedagógusok örömmel veszik ki részüket az orosz nyelvtanfo­lyamok munkájából. Megyénkben az iskolán kívül orosz nyelvokta­tásban 37 pedagógus tanítja fel­szabadítóink nyelvét. A legfontosabb feladatunk most az, hogy azokban a községekben, ahol a szerződéskötés nincs be­fejezve, minél rövidebb idő alatt befejezzük, de nem elég csak a szerződések megkötése, biztosíta­nunk kell a növények termelésé­nek további előfeltételét is. A ko­rai növények vetőmagját már le­szállítottuk, igyekezzen azt min­den tszcs és egyéni dolgozó pa­raszt azonnal átvenni, gondos­kodjon arról, hogy a vetőmag­vak a jól előkészített talajba, megfelelő magágyba kerüljenek, a kikelés után is végezzék el azon a gyomlálást, többszöri kapálást, tartsák be a vállalat szakembered által adott tanácsokat, útmutatá­sokat, harcoljanak az időbeni és veszteségnélküli betakarításért. Jelentősen tudjuk ezzel segíteni iparunk nyersanyaggal való ellá­tását, azt, hogy minél több köz­szükségleti cikk álljon rendelke­zésünkre. Ezenkívül, ha növeljük az ipari növényeink terméshoza­mát, amire megvan a lehetőség, a következő évekbejn még több jóminőség.ű vetőmagunk lesz, mint például a faj tabor sole, here­magok, répamagok, cirokszakáll, amiket külföldi államok is szí­vesen vesznek tőlünk, helyette értékes nyersanyagot kap nép­gazdaságunk. Máté István, a Békésmegyei Magtermeltetó Vállalat igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom