Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-29 / 24. szám

2 1953 jauiKür 2»., csürüitöW [/iUa>iS€íMk Képe „Ne végeztelek Rí árlallanokal!” Tiltakozások a Rosenberg-házaspár elleni ítélet miatt New-York. (MTI) A newyorki «Daily Worker» írje: A «Las Temps Modernes» című folyóirat januári számában Lené Guyanáét követeli: nyilvánítsak semmisnek' a Rosenberg-házaspárra iámondott ítéletet. «...az 1715 oldal ferjedelinü íté­let tanulmányozása után nem, ma­rad Iqétsóg afelől — írja Guyennel cikkében —, hogy Julius és Ethel Roseniierg ártatlan, — ártatlanokat végeznek ki,.,. ha az Bmtztriíaai elnök nem gyakorol kegyelmet...» A newyorki «Daily Worker* egy másik hírében arról tudósít, hogy a kaliforniai Santa Rosa rádióál­lomása legutóbbi esti adásában fel­olvasta két helybeli napilap nyílt lévaiét az amerikai elnökhöz. Az újságok olvasóik nevében kegyel­met követelnek az ártatlanul elítélt Rosenberg-házaspár számára. A Ro- senberg-házaspár élete megmenté­sének szentelt adós keretén belül Santa Rosa egyik lelkésze is arról beszélt, hogy híveivel együtt az igazságtalan ítélet megsemmisítéséit követeli. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Nagy-Brítánnía és Franciaország kormányához az osztrák államszerződés kérdésében sitáea érdiekében két Ízben — 1952 Moszkva. (TASZSZ) A Szovjet­unió külügyminisztériuma ez év1 január 12 ón az osztrák államszer­ződés kérdésével foglalkozó jegy­zéket kopott az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányától. A három ha taken kor­mánya az említett jegyzékben az ENSZ-közgyűlée 1952 december 20-i határozatára hivatkozva java­solja, hogy mielőbb hívjak ossza a külügyniiniszterbelyetteöeknek az osztrák Szerződéssel foglalkozó ta­nácskozását. A Szovjetunió külügyminiszté­riuma január 27én eljuttatta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia ás Fraucánoiszág moszkvai nagykö­vetségéhez a szovjet kormánynak' az Egyesült Államok, Nagy-Britén" nia és Franciaország említett jegy-1 Békére vonatkozó válasz jegyzékét. A szovjet kormánynak az Egye­sült Államok kormányához intézett válaszjegyzóke hangsúlyozza: — A szovjet kormány szükséges­nek tartja felhívni a figyelmet ar­ra, hogy az osztrák kérdésnek az ENSZ-ben történt felvetése — va" lamint az e kérdésben hozott ha­tározat — jogsértő, minthogy az osztrák kérdés az ENSZ alapok­mánya 107. cikkelyének értelmé­ben nem tartozik az ENSZ hatás­körébe, hanem kizárólag a négy hatalom —« a Szovjetunió, az Egye- •ült Államok, Anglia és Francia- ország — hatáskörébe. Ami az Egyesült Államok kormá­nyának jegyzékében foglalt azon javaslatot illrti, hogy hivják össze a külügyminiszterhelyetteseknek az osztrák kérdéssel foglalkozó tanács­kozását, a szovjet kormány, mint ismeretes, már több Ízben javasolta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának, hogy a négy hatalom kormányai között már korábban megegyezéssel meg­állapított elvek alapján gyorsít­sák meg az osztrák államszerződés előkészíté-énel; befejezését. Az Egyesült Államok kormánya azonban — folytatja a jegyzék — épp úgy, mint Anglia és Fran­ciaország kormánya — kitért a szovjet kormány javaslatának elfo­gadása elől, igyekezott az osztrák államszerződést az ágynevezett »rövidített szerződés«-sei helyettesí­teni. A »rövidített szerződés« nem fér össze a potsdami értekezlet ha­tározataival, sem pedig a Szov­jetuniónak, az Egyesült Államok­nak, Angliának és Franciaország­nak Ausztriáról szóló egyéb egyez­ményeivel. A »rövidített szerző­dés« nem ir elő semmiféle olyan határozatot, amely elősegíthetné a valóban független és demokrati­kus osztrák állam megteremtését. Nem biztosit az osztrák népnek demokratikus jogokat ée szabadsá­got, széles teret nyit » fasiszta rendszer újjáteiemt&éie Ausztriá­ban és arra, hogy Ausztriát az északatlanti tömb agresszív ter­vei végrehajtásának érdekeljen hasz­nálhassák fel. A jegyzék a továbbiak Iran hang­súlyozza: nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy az osztrák kormány ellenzi az Ausztriával kötendő ál­lamszerződés tervezetét, az úgy­nevezett »rövidített szerződée«-ért küzd, pedig az nem felel meg az osztrák nép nemzeti érdekeinek. A szovjet kormány aa osztrák szerződés megkötésének meggy or­Moszkva. (TASZSZ). Január 27_én átadták »A népek közötti béke megszilárdításáért* elneve­zésű Nemzetközi Szlilán-díjat Ilja Erenburgnak, a kiváló szov­jet írónak, az ismert békeharcosr nak. A Kreml Szverdlov termié­ben ismert szovjet írók, tudósok, művészek, továbbá a szakszerve­zetek képviselői és a szovjet saj­augusztus 14-i ée szeptember 27-i jegyzékében — leszögezte, hogy kész részt venni a négy hatalom képviselőinek az osztrák kérdéssel foglalkozó tanácskozásán. A szovjet kormány mindezideig sem az Egyesült Államok kormá­nyétól, sem Anglia és Franciaor­szág kormányától nem kapott vá­laszt orra a kérdésre. Az Egyesült Államok, Anglia ée Franciaország kormánya január 12-i jegyzékében újból elhallgatja a szovjet kormány által felvetett, fentemlitett kér­dést, A szovjet kormány újból ki­jelenti, hogy kész részt venni a négy hatalom képviselőinek az oszt­rák kérdéssel foglalkozó tanács­kozásán. A szovjet kormány ugyan­akkor szükségesnek tartja, hogy előzetesen választ kapjon az Egye­sült Államok kormányától, továbbá Anglia és Franciaország kormányá­tól arra a fentemlitett kérdésre, | készek-e visszavonni a »rövidített szerződésiről szóló javaslatokat, be­fejezni aa osztrák államszerződés megtárgyalását, hogy ilymódon elő­segítsék a szabad és független Ausztria megteremtését — fejező­dik be a jegyzék. Ugyanilyen tartalmú jegyzéket intézett a szovjet kormány Anglia ős Franciaország kormányához is. tó dolgozói jelentek meg. Az ünnepségen D. V. Szkobel- cin akadémikus, a Nemzetközi Sztálin-békedíj bizottság elnöke meleg szavakkal jellejnezte Ilja Erenburgnak, 9 népek békehar­cában vitt szerepét, átnyújtotta neki az oklevelet és a J. V. Sztá­lin elvtárs képét ábrázoló arany­érmet Átadták a Nemzetközi Sztálin-békedíj at ttja Erenburgnak A zálogházban Samu bácsi: Sokat nem adhatok érte, már na; íyon kopott Külpolitika néhány so Washington. (MTI) Az »AFP« Jelentése szeri »I Ilagerty, Eisen hower sajtótitkára hétfőn közölte, hogy a? Eg esült Államok eb nőké még nem tanulmányozta a Rosenberg-ház ispár ügyét mivel >oz iratok még nem érkeztek mag a Fehér Ház ja*. ♦ ■ ♦ Párizs. (MTI) AtUj-Mons városi tanácsa t ivinalot intézed! aa Egyesült Államok elnökéhez. A táviratban köve > per felülvizsgálását és azt, hogy az elnök éljen ban... élik a Rosenbej-gh kegyelmezési jo­a jugoszláv lapja Írja: Titoék gával. A trappesi városi tanács Rosenbergék haláll'aítélését az érle­lem elleni kihívásnak tekinti és követeli az igyesült Államok elnökétől, hogy kegyelmezzen meg a Rosenber g-házaspámak. ♦ ■ ♦ Moszkva. A »Za SzocljaTi/ticsku JugoszlávIJ11«, hazafi (k szövetségéinek Moszkvában megjelenő a jugoszláv klasszikusok és a haladó írók miveit betiltották é* kivonták a könyvtárakból. Az olvasótermeket és az iskolai könyv­tárakat újabb kávéházakká és rendőrőrszobákká alakítják. Ez tör­tént a podgoricai járás Ublin, Tuzim és Cerevice nevű helységei­ben is — mint ezt a »Pobjeda* című tiloista lap írta. A könyvei­ket és a berendezést széthurcolták és vasrácsot helyeztek az ab­lakokra, hogy szükség esetén még börtönnek is használhassák a helyiségeket. ♦ ■ ♦ Peking. (Uj Kinn). A Kínai Békcbizoílság állandó Mzodiságn hétfői kibővített ülésén Szun Csin-Lin, a népek békekongresz- szusán résztvett kínai küldöttség vezetője és Kuo Mo-Zso, a Kínai Békebizottság elnöke és a Bécslven járt kínai küldöttség helyet­tes vezetője beszámoltak a békekongresszus munkájáról és je­lentőségéről Az ülésen határozatot hoztak, hogy mozgósítják az egész ország lakosságát a népek békekongresszusa határozatai meg­valósításának biztosítására. NEMZETKÖZI ÉLET Merénylet az olasz nép jogai ellen Ezekben a napok bah Olaszor- *Eág vált egyik fő had szín felévé •aoknak a harcoknak, amelyeket Nyugat-Európa népei szabadság«. jog® ik, alkotmányuk biztosított* polgárjogaik védelmében, vívnak. Az amerikai zsoldban álló olasz kormány hónapokkal ezelőtt elha­tározta, hogy javaslatot terjeszt a parlament elé a választójoga törvény «megreformálására». En­nek a javaslatnál: azonban vaj­on kevés köae vau a jogokhoz és a reformokhoz. Ez a javaslat aa olasz nép jogainak csorbítását cé­loz», és lépést jelent a jelenlegi választója törvénnyel f»cmbon a jogtalanság felé. Röviden szólva orról van szó, hogy as agresszív amerikai terveket, szolgaian ki­szolgáló, az olasz nemzeti függet­lenséget áruba bocsátó De Gse­peri kormány szilárd többséget akar szerezni, örök ken téri akarja • béfcepoütikát követelő pártok­nak, elsősorban Olaszország Kom­munista Pártjának ée az Olasz Szocialista Pálinak parlamenti befolyását. De Gaepeiri tehát «ra­bod kőzet akar: olyan parlamentet akar létrehozni, amely nem ké­pes megakadályozni őt az ame­rikai háborúé tervek fenntartás nélküli szolgálatiban. Miután eh­hez nem tudja megszerezni a nép támogatását, fel akarja rúgni aa olasz alkotmányt, A kormány ja­vaslatának lényegét. Togliatti elv- társ így jellemezte: «Ez a tör­vényjavaslat oh országot két tömbre osztja. Ha az egyik tömb megszerzi a szavazatok ötven szá- nalékát, plusz egyetlenegy szava­zatot, akkor a parlamentben há- romszáznyolovanöt mandátumhoz jut, míg a másik tömb, amely 0 szavazatoknak ötven százalékát, mínusz egy szavazatot kapott, ősapán kétszáznégy képviselői mandátumhoz jut. Egyetlen egy •savasat dönt tehát, nem be ve­rebb, mint száznyolcvanegy par­lamenti hely sorsáról. Az új tör­vényjavaslat értelmében tehát az ország lakosságának ötven száza­lékát, a törvényhozók hatvannégy ezázaléka, másik ötven ezára’ékát pedig a törvényhozóknak oenk harminchat százaléka képviselné.» A kormány hamisítását még teljesebbé teszi, hogy a javaslat értelmében lehetővé válna a lista- kapcfiolás, ami azt jelentené, hogy ae összes reakciós pártok egészen a szélsőjobboldalig, ösz- *aefoghatnának a demokratikus erők élten és megszerezhetnék a parlamenti többséget. Aki azonban szolét vet, vihart arat. A javaslatot az egész or­szágban elemi erejű tiltakozás fogadta. Sztrájkok, tüntetések hulláma söpört végig az egész országon. A kormány javaslata oly nyilvánvalóan antidemokrati­kus, hogy még egyes burásod politikusok is állást foglaltak el­lene, az egyébként a kormányt támogató Olasz Szocialista De­mokrata Pártban pedig bomlást idézett elő. Az olasz kormány, látva a mind viharosabbá váló népi tilta­kozást, a napokban újabb manő­verrel próbálkozott: a törvény­javaslattal kapcsolatban felve­tette a bizalmi kérdést. Ezzel De G as peri azt akarta elérni, hogy a parlament, részletes megvb tatás helyett bizalmi szavazással, teljes egészében fogadja el a vá­lasztójogi törvényt. Ez a ma­nőver egyenlő az olasz alkot­mány lábbaltiprásávah Az el­lenzéki képviselők, a kommunis­ták. és a Saoeiulisták tiltakozásuk jeléül kivonultak a parlament­ből. De Gasperinek többsége regi.- sógévol sikerült megszavaztatnia a bizalmat. Ez a »bizalom« azon­ban nem jelenti az ola-z nép bi­zalmát és nem jelsuti a harc vé­gét sem. A saenátus a törvény- javaslatot még csak ezután fogja tárgyalni. Az a hatalmas népi egységfront, amely a tiltakozó hadjárat során létrejött, biztosí­téka annak, hegy az utolsó szót nem a De Gasperi kormány, ha­nem az olasz nép fogja kimon­dani. Könyvkiállítás vezeti be a „Természettudományos ismeretterjesztő könyvhetet“ A január 3 )-tó! február 9-ig fartő »Természettudományos ismerettel jesztő könyvhét«-et január 29-ég csütörtökön délután hat érckor Bu dapesten, .a Sztálin-út 45 szám alatti kultúrközpontban megnyíló könyvkiállitás vezeti be. Az »I« meretterjesztő irodalmunk a kul túrforradalom szolgálai.ál»an« címé kiállítást az Al'ami Könyvteaje'-a tő Validat és a Művelt Nép Könyvkiadó renled s az bemutatja ismeretterjesztő irodalmunk fejlő dósét. A kiáliítáít Alexibs György Kossuth-dijaa akadémikus nyitja meg. V időkön a tanácsok a Magyar Természettudományi Tárén atta) karöltve rendeznek az ismerettel jesztő irodalmat népszerűsítő elő adásokat. A nagyobb üremekbe:, könyvvásárokon mutatják tie a tor mésrett u doni ány os »nie: et lerjessst* műveiről a dolgozóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom