Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-28 / 23. szám

ViUaisaiaU Hcpe­1953 január 38., szerda lJai-t én pártépítés A gádorost községi pártbizottság felismerte: aktívák nélkül nem lehet jól és helyesen vezetni A gádorosi elvtársiak kiaebb-na- gyobb zökkenővel megoldották a rájuk háruló feladatokat; a párt- és kormányhatározatokat igyekeztek maradéktalanul valómváltani. Ezt azonban Gádoroson. iSam sikerült« minden esetben, határidőre megvaló­sítani. Ez. egyrészt a gazdasági ve­zetés, másréazt a pártellenőrzés hiá­nyának következménye volt. Sok esetben kapkodás jellemezte a kö&- ségi pártbizottság munkáját. Ez abból adódott, hogy hosszú Időig alig S—6 elvtársi dolgozott majdhogynem éjjel-nappal, mégsem tudták jól elvégezni munkájukat. Nem volt a községi pártbizott­sá'r a - a;v "ék körű a'ti fahá­lózata, amelynek közreműködő­eével kellően tudták volna irá­nyítani és egyben ellenőrizni az alapszervezetok munkáját. Hogy milyen hibák származtak eb­ből, azt csak akkor tudta megálla­pítani a községi pártbizottság, ami­kor megszervezte az aktívahál óza- tot és rendszeresen el'eaiőrzi, segíti nz alapszarvezetek munkáját így vált a községi pártbizottság Blétt teljesen ismereteeeé, hogy a párt­bizalmiak nem fog'álkoznak meg­felelőm a pártosoport tagjaival. A pártbizottság aktívái elmentek a pártbizalmi elvtársakkal és meg­győződtek róla, hogyan végzik mun­kájukat. így derült ki, hogy a dél­nyugati a’&pszervezetnél, pl. Óikor» Sándor elvtársnál hónapokig nem (járt a pártbizalmi. A faluban mint­egy 8—10 elvtársról azt tudta ed­dig a községi pártbizottság — az alapszervezetek információja alap­ján —, hogy tagdíjat nem akarnak fizetni, taggyűlésié nem járnak és pártmunkát sem végeznek. Mióta a pártbizottság aktívái felkeresték őket a párthizalmival együtt és beszélgettek velük a kommunista kötoleaeégválOalásról és arról, ho­gyan kell a párti; Ölcsönözte biza­lommal éjtni, a párttagsággal járó jogok mellett a kötelézettségaket teljesíteni; ezek az elvtársak nem­csak rendezték elmaradt tagsági dí­jukat, hanem rendszeresen járnak, taggyűlésekre, pártért©kézleteki© és pártmunkát is végeznek. A «Gero» tsz-nél hosszú hóna­pokig nem tartottak pártesoportér- tekezletet. — Nem lehet megszer­vezni — mondották a pártszerve- dbt vezetői, de nem is nagyon igyekeztek, hogy ezt a fontos mun­kát elvégezzék. A pártbizalmi ettv- tóreaktól nem is követelték meg a pártcsoportértekazletek megtartását. — Itt gyökeres változásra, van szükség! — így tette á községi pártbizottság. Kézenfogva kell) őket rávezetni a helyes útra. Elhatározták, hogy ft «Gero» tsz pártszervezeténél minden párt­bizalmi rno'ié ad a községi párt­bizottság egy aktívát, aki se­gít megszervezni és levezetni, a pártcsoportértekezletet. Az aktívák a pár (bizalmiakkal együtt minden párttagot felkeres­tek éa beszélgettek velük? hogy a pórtcsoportórtekozlet milyen, nagy segítséget tud nyújtani a tsz-ben, a munka megjavításához, a kommu­nista. helytállás', példamutatás, bí- -rálat, önbíiá’nt továbbfejlesztésé­hez, a munkák pártszsrű ellenőr­zéséhez. Az aktívák 69gítő munká­jának erodménye, hegy a párttag­ság 95 százaléka pé* átvett a párt- csoportértokezleteken. A községi pártbizottság így bi­zonyította be a pártszervezet ve­zetőinek, hogy lehet jó munkát vé­gezni es o, párttagság akarja is, hogy megjavuljon a pórtélét, a tsz«- ben, csak jól és heílpesan- kell ve­zetni, irányítani őket. A községi pártbizottságnál ifi vál­tozás van. Ma már egy-egy párt- bizottsági ülőién számonkérik az elvtármk egymástól, ki hogyan vé­gezte el feladatát. Minden pártbi- zottsági tag személyesen fotefos egy- egy alapszjörvezet munkájáért és a pártbizottság! ülésen be ball szá­molnia, milyen segítséget nyújtott az alapszervezet vezetőségi ülésé­nek jó és helyes előkészítéséhez, hogyan folyt te a vezetőségi ülés. így tudták Gádoroson elérni azt, hogy ma már minden alapszervozet- ben rendszeresen magtartják a ve­zetőségi üléseket, nem maradnak eb a pártbizalmi és a népnevelő érte­keztetek b a taggyűlések ie egyre színvonalasabbá válnak. Befejeződött a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének ülésszaka Bukarest. (TASZSZ) A román nagy nemzetgyűlés ülésszakának ja­nuár 24-i, délelőtti ülésén Dumitru Petiescu pénzügyminiszter mondot­ta el az 1953. évi köLteégyeté«ről szóló előadói beszédét. A román nép az ötéves terv első két esztendeje alatt komoLy sikere­ket aratott — mondotta többek kö­zött. — Ezek a sikereik a népi de- molaácia rendjének, hazánk dolgo­zói erőfeszítéseinek, főként pedig a nagy Szovjetunió — a kommuniz­mus építője — ée a baráti népi demokratikus országok felbecsülh bet len segítségének köszönhetők. Románia az egységes szocialista tá­bor új világpiacán együttműködik a Szovjetunióval éa a népi demo­kratikus országokkal. 1952-ben — mondotta a továb­biakban — Bománia ipari termelése 300 százalékkal volt nagyobb az 1948. évinél, p népgazdasági beru­házások összogo pedig 35.7 száza­lékkal liolodta meg az 1951. évit. Az 1952-es év * folyamán új gyá­rak és üzemek kezdték meg műkö­désűidet, megnőtt sok kohászati, tex- S)i L— és egyéb üzem kapacitása. Az áruforgalom jelentékenyen növeke­dett. A lakosság 11.2 százalékkal több élelmiszert vásárolt, mint 1951- ben. Az 1952. évi állami költségvetés teljesítésével, foglalkozva Dumitru Petiescu rámutatott, hogy nem vég­leges adatok szerint a bevételi ol­dal 34 milliárd 178 millió 200) szer lej, azaz 9 milliárd 580 millió 800 ezer lejjel több, mint 1951-ben volt. Az 1953. évi költségvetést azok­nak a feladatoknak az alapján dol­goztál;: Id, amelyeket a ltomén Munkáspárt az első ötéves terv Imr- madik, döntő esztendejére kitűzött. A költségvetési tervezet bevételi ol­dala 38 milliárd 510 millió lej), kiadási oldala 37 milliárd 510 mil­lió lej. A beruházások összege 36.9 százaléka az egész költségvetésnek. *r állami költségvetés — muta­tott rá az előadó — tükrözd a ro- mán állam békaszerető politikáját. Ez szembetűnően megmutatkozik a többi között «abban is, hogy a® or­szág védelmi képességének szilár­dítására fordított kiadások összege a költségvetési terv szerint 6 mil­lió 766.400 lej, az egész költség- vetés 18 százalék». A román népnek meggyőződései, hogy az éllfimi terv teLjetsítése bol­dog jövőjének biztosítéka. Bomá­nia dolgozói — a Szovjetuniónak, Sztálinnak, az egész világ dolgozói nagy vezérének és tanítójának ál­landó testvéri támogatásától segít­ve — hajfhalatlannl eltökélték, hogy megvédő! mozik nagy vívmányaikat. A nagy nemzetgyűlés egyhangú­lag jóváhagyta az 1953, évi ál­lami költségvetést. Az ülésszak ezután megválasztot­ta a magy nemzetgyűlés e'nökségót. A nagy nemzetgyűlés elnökségének elnökévé dr. Petra Grozáit, elnök- helyetteseivé Miliail Sodoveanut és Mihail) Mnjicot, az elnökség titká­rává Gbeörglre Marusifc választot­ták. Hatalmas lelkesedéssel folyt le az ülésszak esti záróidé»*. Gh. GKhe- orghiu-Dej telkes taps közepette javaefetöt tett a Bomán Népköz­társaság új kormányának megala­kítására. Valamennyi jelenlévő Lelkes él­jenzése közepette Gh. Gheoighiu- Dej-t váliaszltetták » miuiFztartiunúcs elnökévé. A minisztertanács elnökhelyette­sei Iosif Chisinevsclii, Gheorglie Apostol és Chivu Stoioa tettek. Egyhangúlág megvá'psztották to­vábbá a kormány tagjait. Az Állami Tervbizottság elnöke Miron Constanlinescu, az Állami Blfipnőrző Bizottság elnöke Pétié Boriin, külügyminiszter Simion Bughici, a fegyveres erők minisz­tere Emil Bodnaras, belügyminisz­ter Stefan Pavel, pénzügyminiszter Dumitra Detrescu lett. Az "ülésszak megválasztotta Bo­mánia legfelső bíróságát is. DISZ-ÉLET A Gyulai Harisnyagyár D ISZ-szer rezeiének munkája Üzemünk DISZ szervezete a DISZ első országos értekezletének anyagát részletesen megtárgyalta s ennek alapján taggyűlésen ér­tékelte ifjúságunk eddigi munká­ját. Az 1952-es évben az új vezető- ségvála-sztás óta az ifjúsági szö­vetség ért el eredményeket, s ez megmutatkozik Csatlós Teréz, Kuk­ta Erzsébet jó szervező munkájá­ban is. Á taglétszámot 20 fővel növelték. A taggyűléseket a ve­zetőség gondosan előkészítette, így az előző 30—35 százalékhoz vi­szonyítva, most a tagság 90—95 százaléka jelent meg. Az ifjúság most már bátrabban alkalmazza a bírálatot, önhirálatot a taggyűlése­ken, bátrabban beszélnek a munká­jukban lévő hiányosságokról; ja­vaslatokat tesznek • azok kijavítá­sára és határozatokat hoznak fel­adataik elvégzésére. A tömegmozgóeitás egyre ered­ményesebb az MHK-mozgalomban is. Ifjúságunk 96 százaléka meg­szerezte az MILK - jel vényt. Reszt­vettek a járási DISZ oóllővő ver­senyben, ahol Bánfi Veronika ok­levél jutalomban részesült. A nép­nevelő, agitációs munkákban úgy a növényápolással, mint a begyűj­téssel kapcsolatban aktívan részt vett ifjúságunk. Például: Duska Erzsébet, Tatár Mária fáradságot nem ismerve, esőben, sárban vé­geztek a felvilágosító múmiát. A vasgyüjtő héten második helyezést értünk el. A DISZ I. kongresszusán Far­kas efvtárs beszámolójában be­szélt arról, hogy »bár munkásifju- ságunk mind nagyobb lendülettel és aktivitással veszi ki részét a szocializmus építéséből, még min­dig nem vált a szocializmus épí­tésének rohamosa patává«. Farkas ftlvtárs meg ilágositotta azt az utat, amelyen ifjúságunknak haladni kell. A DISZ vezetőség© belátta, hogy nem foglalkozott kellően az ifjúság helytállásra való neveié sével, mert eddig nyolc ifjú szta­hanovista van, do a taglétszámhoz viszonyítva ez nagyon kevés. Nem tudatosította kellően a szocialista munkaverseny jelentőségét. A mun- k»verseny-szervezést, az ellenőrzést teljesen a szakszervezetre hárította, pedig közös munkával kell ifjú­ságunknak a szocializmus roham­csapatává válnia. A DISZ-veze­tőségnek sokkal többet kell fog­lalkoznia ezzel a kérdéssel. Több segítséget kell adnia az ifjú szta hánovistáknak, brigádoknak, meri a fiatalokban megvan a verseny km dütet, mutatják ezt azok a lelkes felajánlások, amelyeket hazánk fel szabaduld tónak 8. évfordulója tisz­teletére tettek. A DISZ tagok 98 százaléka tett verseny fel a jául ást. öt minőségi brigád alakúit 8 a vállalások tel Erősödik a külföldi magántőke behatolása Jugoszláviába Moszkva. N. Boskovics a »Za Szocijaliszticsku Jugoszláviáim­ban, a jugoszláv hazafiak szövet­ségének Moszkvában megjelenő lapjában a többi között ezeket írja: Titoék a külföldi magántöke helyzetének biztosítására 1952 szeptember elején »külön egyez­ményt« kötöttek az Amerikai Egyesült Államokkal, amelynek értelmében Titoék garanciát nyúj­tanak mindazoknak az amerikai magáncégeknek, amelyek tökéi fektetnek be a jugoszláv iparba. A Tito-banda e »megállapodás­iján« garantálja, hogy az ameri­kai monopolistáknak meghatáro­zott idő alatt visszafizeti befek­tetett tőkéjüket és abban az eset­ben, ha az illető vállalat bármi­lyen okhál fogva nem tudná a részesedést a meghatározott idő­pontban kifizetni, a Tito-klikk arra kötelezte magát, hogy az illető vállalat adósságát az állam- 1 háztartásból fedezi. A Lap a továbbiakban hangsú­lyozza: az amerikai monopólis- ták állandóan újabb és újabb jugoszláv iparágakat kaparinta­nak kezükbe. Tőkéjüket a legfon­tosabb iparágakba, fektetik be. ilyen például a Rasa-bánya, a velenjei, a banovicsi, a brezai, a zagorjei bányák, a sári, az am- liovoi, a beocsitti, a polai és más cementgyárak, a Litosztroj, a Ra­de Koncsar gép- és villamosipari vállalatok, stb. Az Állami Bank az amerikaiak utasítására hitelt csak á hadiüze­meknek, vagy azoknak az üze­meknek folyósít, amelyek straté­giai nyersanyagot szállítanak az amerikai háborús gyujtogatóK- nak. A Tito-banda felszámolta az ál­lami külkereskedelmi • monopó­liumot ds korlátlan gazdagodási lehetőséget biztosít a magánke­reskedőknek. így például egy fa­kereskedő társaság egy esztendő alatt tizenkétmillió dinár profit­ra tett szert. Egy Mandunics Male nevű kereskedő pedig rövid idő alatt négy házat vásárolt Titoék a hazai és külföldi bur­zsoázia maximális profilját ügyi biztosítják, hogy leszállítják a munkabéreket és állandóan eme­lik a közszükségleti cikkek árát. jesitésében már eddig is igen jó eredményt ért e! Csatlós Magda sztahanovista kötőnő, áld vállalta, hogy napi 15 egység egyéni tervét 16-ra emeli, átlagosan 19 egység xt termel. Ifjúságunk haroos kiállása a ter­melés terén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy január hó I. dekúdjú,- ban 103, II. dekádjában 102,7 szá­zalékra teljesítettük üzemi tervün­ket. A DISZ-vezetőség vállaltai hogy április 4-re üzemünk ifjú ságát 100 százalékig bevonja a munkaversenybe és az ifjú sztahá novisták az üzem összes sztaha­novistái, al karöltve patronál ják » 100 százalékon alul teljesítőket^ hogy felszabadulásunk ünnepéi© minden DISZ-tag 100 száz« ókon felül termeljen. Ehhez szükséges, hogy úgy a minőségi, mint az anyagiak arékossági mozgalmat is kiszélesítsék, mert ez döntő ténye­zője a munkaverseny fejlődésének« A párt olyanformán is seciti az ifjúság munkáját, hogy az’ okta­tásba bevontunk minden egye« DISZ-tagot. Azonban a megjele­nésnél hiba van. Vannak akik iond- szeresen, pontosan megjelennek és felkészülne.;, mint például: Szabó Margit, Kiss Gizella, Liptai Er­zsébet, ezzel szemben vannak, akik fegyelmezetlenül viselkednek, ne­vetgélnek a szemináriumon, mint például Boros János, aki rendetlen magatartást tanúsít az előadás alatt. Oraveez Ilona, Herceg Irén nem tartják szívügyüknek az ok­tatást, nsndszerte’onül járnak a sze­mináriumra. Az ií'júgánisták fel­adata, hogy szé.eskörü felvilágo­sító munkával megértessél;, bogy aki nem tanul, az ionra, ad és nem tud lépést tartani az ifjúság fejlő désével. Pártunk Központi > Vezetőségén©!» határozata mé y elemzést adott if­júságunk politikai arculatáról, lei­eméivé, hogy az ifjúság — különö­sen a munkásifjúsóg — a leghálá* isabb talaj a jövő szocialista épí­tése számára, mert leginkább men­tes a kapi a ista múlt maradványai­tól. De mindemellett még — ahogy a KV határozata is megállapította — vannak hibái is ifjúságunknak^ A mi ifjúságunkban is még fel­lelhető a munkához való felelőtlen viszony, hajlandóság a mug a ti kul­túra felé, amikor lebecsülik a sa­ját táncaikat és egész népi művé­szetünket. Vannak, akik nem értik meg egymást, osztozkodnak, plety­kákkal szítják az ellentéteket egy­más e len. Vagy min! G i er Lujza) aki DISZ tagsági könyvét ismer­kedési célra használta fel. A DISZ fegyelmi bizottság a tagság sorai­ból kizárta. Ebből az a tanulság j gyakrabban kel láto"a'r>V if-úsá- gűVnrk a kul tál ott ront e) ti T}‘rS2 vezetőségének fokozottabb c In őr­zést kell gyakorolnia, hogy a kul­túrotthon az üzemi dolgozók egé­szének második otthonává váljon. Az ifjúsági taarvezettel való fog­lalkozás a párti ré zéről fokozottabb támogatást és segítié-et követel« mert bár az utóbbi időboa a DISZ« szervezet munkája fejlődésnek in­dult, de mégsorn éri el azt a szín­vonalat, amelyet pártunk seged- csapatának el kell érni. A pattazerw vezetnek többet kell fog'alkoztíi a:?, ifjú kommunistákkal,' bogy e'sőien- dű feladatuknak tekintsék a DISZ- tagok nevelését, mert a párt azért adta át a DISZ-nek a fiatal párti, tago'a1, hogy se rt ék a DlSZ-szer- vezetőket munkájukban. Bí sunk abban, hogy az elkövetke­zendő időben a párt és a járátái DrSZ-bizot’&'ág részéről adu,aló se«, gít ég és támo utas következtél*» üzemi DISZ-rzervezr.tünk míg len­dületesebb segítséget tud nyújtani az 1953-as évi tervünk teljesítésé­hez. % Szened?, Kiel üzemi pi. t-. itkárt Gyűlni Harisnya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom