Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

1953 január 27., kedd 3 [siUtiMaiok Héfrt A fakarinánykcszletek helyes felhasználásával az állatok jő áttcleitetéséérf Sürgősen javítsák meg az állattenyésztési munkát a hidasháti állami gazdaságban Állatállományunk veszteságnélküli «fcteleltetése igen komoly fóliádat. Kétszeresen az állami gazdasága­inkban, melyeknek példamutatók­nak kell toaniök a nagyüzemi nJi- ktteayésztés mennyiségi és minő­ségi kialakításában, hogy betölt­hessék azt, amire hivatottak: állati termékeket adhassanak népgazdasá­gunknak, fejállatokat tarmelőszö- vetbezetainknök. A hosszútaleki ál­lami gazdaságban is nőm kis gond */. 1900 darab számosállat útte- laltetéso. Az, hogy szarvasmarhá­nál ne essen vissza a tejátlag, a növendékeknél a súlygyarapodás, sertéseknél teljesítve legyen a sza­porulati terv, hízóknál állandóan javuljon a daraéitókesíté?, jnhoknál a gyapjú mennyisége és minősége. Ehhez az szükséges, hogy az ál- rittenyósztési tervet pontosan elké­szítsék, felbontók azt brigádokra, munkacsapatokra; ismertessék és át­adják azt az állattenyésztés dolgo­zóinak. hogy lássák ők is a célt, •miért dolgozni kell. Kűvésbbé 'van meg ez a hosszútel&ki állami gaz­daságban, de még jobban hiány­zik a most odacsatolt mezőborényi üzemiagységben. Ebből adódott az­tán, hogy a takarmány kazalozása sem. ott történt, ahol az telkit!! volna, ele nincs felmérve a meglévő takarmánymennyiseg sem Ehelyett inkább a központi kész­letekre támaszkodnak. A gazdaság silózáai tontet is csak 50 százalékban teljesítette, pedig 500 vagon nyers répaazetetet kap­tak. Szükség-megoldással ebből 600 kői imétert leföldeltek, amit — igen helytelenül — ezátostakarmányra szórva etetnek az álatokkal, ahe­lyett, hogy a szálas-takarmányt lé- szecskáizva, pár nappal a foletatés előtt savanyítanák. Az állatok így a nyarsszefetet kiválogatják a ta­karmány közül, a szá'astakarmény nagy része pádig az atomba terülj mintegy 30—40 százaléka tönkre­megy. Megvolna pedig a lehető­ség a szalma lecEBszkázására, fel­tárására, azonban egyáltalán nem foglalkoznak ezzel s különösen a mezőbarényi üzemegységnél igen hiányos az állatok gondozása. Nem lehet pedig az oly an esetek mellett szótlanul almanni, mint ahogy E. Nagy János, Nagy Péter és Nagy János állatgondozók dolgoznák, akik a gondjaikra bízott borjúkat napoki}; nem itatják meg Es igán nagy a száma az üzem­egységnél azoknak a Lovaknak, me- Jyoknnk a hanyag gopdozáe köviet- teztében a sár tönk letette a lá­bukat, ©miatt nem tudják azokat igúani. Hasonló hanyagságok tapasztat hatók a baiumfitmyésriéeben is, több esetben előfordult, hogy 3—4 nap nem adnak enni a baromfiak­nak, mivel nincs, »ki a takarmányt kiseáílítea. (?) A gazdaság átszervezése, «. far- mosítás ég az üzemegységek létre­hozási, jobban letetővé teszi ft hiá­nyosságok megszüntetését a hosz- szúteléki, illetve a hidasháti (új neve) állami gazdaságban is. Első­sorban a mezőbe-rényi üzemegység­nél van komoly tennivaló, hogy felszámolják az , állattenyésztésben meglévő lazaságokat. Ellenőrizni kall, hogy az állatokat. äelküemß­retesen gondozzák, a takarmányo­zás a normák szerint történjék. Tarmószsteson a jó munkák meg- követeléso mellett meg kall adni a dolgozóknak is azt, amit a kol­lektív szerződős biztosít, a telje­sítmény szerinti bérezést, szociá­lis juttatásokat, ft terv teljesítés© után járó jutalmazást. A övezőbe- rényi állami gazdaság vezetőség© mein tett meg mindent éteren. A másik Legfontosabb .tennivaló, hogy az állattenyésztési tervet készítsék el, tegyék azt áttekinthetővé, értékel­jék rendszeresen az elvégzett mun­kát, tartsák nyilván a takarmány­elhasználást, a súlygyarapodást, úgy láthatják csak a. pontos számokból a terv, a hozam alakulását. A gazdaság vezetősége nevelj© önállóságra a farmok vezetőit, hogy azok minél jobban harcoljanak a dolgozókkal együtt a mostani teily- zsat megváltoztatásáért, a meglévő takarmány készletek gazdaságos ftó- hasznákísáéii, az új takarmányozási mód-szerek, mint az oxpressz-hízla- lás, mesterséges borjúnevelés, stb. bevezetéséért, hog-v a. jelenlegi 6.4 ■liter fejégi átlagról emelkedjem a. napi feten-emkónti tejmennyiség. Ebben a. munkában a gazdaság gzakvozetósét segíts© a pártszerve­zet, ©lleuőih&ze a munkát, n gazda­ság kommunistái pedig legye­nek ott mindenütt, ők mutassanak példát a munkaidő jó kihasználá­sában, az. új módszerek bevezetésé­ben. ítéljék el ugyanakkor a pár- tankívft-H dolgozókkal együtt azo­kat, akik felületes munkát végez­nek, feielőttonü.1 gondozzák a rá­juk bízott állatokat, A gazdaság üzemi bizottsága is segítse jobban, a dolgozókat, mérjék fel: termőmként a tóhsto- ségeket, tegyenek vállalásokat «z éfiattenyésztéti munka ■megjavítá­sára. A hidasháti állami gazdaság meg­növekedett áHatállománya többmil- liö forint érték© dolgozó népünknek. Azokért a felelősségiéit efeőeorbaa a gazdaság vezetőinek, de n gaz­daság valamennyi becsületes dol­gozójának érezni kell. Közös erővel — ha akarják is — megvan ft le­hetőség ft hibák kijavítására az ál- ifettonyésztésben. Lássanak ehhez hozzá, úgy teljesítheti ft gazdaság oaak évi tervét, az llesz az alapja a gazdaság, azzal együtt R dolgozók nagyobb jövedelmének. Faríms Sándor. M OL T és JELEK A napokban Bélme- gyoien jártam a Ká- xászi-fél© majorban. A múltban is sok sertést tenyésztettek ott, hosz- #zú ideig egy nagy bérlő garázdálkodott. A aertésgoadozók úgy éltek, ki hol tudott megbújni az istálló­ban, ott szenvedte át az éjszakát, hogy más­nap újrakezdje a mun­kát vizes lábbeliben. Milyen más most. Amikor elvégöriók a munkát, bemennek a jó, világos, fűtött mun­káaszállfera és megtisz­tálkodva, nyugodtan étkezhetnek, Megszá- rogathatják ruhájukat. Szórakozhatnak :is, van kultúrtermük, rádió­juk, Báztftlitenis-zszhet- nek. Sajgó Mihafttj, Békés. Mindenki láíhatja Örömmel vettem tudomásul, hogy Kepkényi János, akinek ügye ívekig vajúdott, mint leleplezett kizsákmányoló kikerült a Magyar Dolgozók Pártjából ée kizárták a tarmelőosoportból is. Valamennyi lolgozó láthatja, hogy a népi ellenségét előbb, vagy utóbb telep- érik. Balogh János, Gyula, Városi l’múícs dolgozója. KÖZÖS ERŐ kommunisták, hanem, a pártmkivüli dolgozók is Az elmúlt év utolsó negyedében Köröstarcsán is kigyulladt a villany­fény. A falu dolgozó népe mean várta ölhetett kéz­nél az államnak ezt az ajándékát. Munkával se­gítették elő, hogy minél hamarabb teljesüljön többévtiziedes vágyuk, Tuez Mihály, Tóth Imre, Boros Gábor, Horgyeriko Simon és még több elvtárs beszélgettek az utcájukban lakó dolgo­sokkal a villanyoszlopok felállításáról. — »Hamarabb elkészül a munka ée megtakarí­tunk vagy másfélezer fo­rintot községünknek, ál­lamunknak, ha mi ma­gunk végezzük el a vil­lanyoszlopok felállítását« — mondták. A pártonki- vüli dolgozók iß csatla­koztak a kommunisták kezdeményezéséheíz. Egy reggel már 4 órakor éb­resztőt csináltak az Ady, • Rákóczi, a Martinovics és a Szabó Károly utcák lakói. Délelőtt 9 órakor aztán mind a négy utcá­ban felállított viilany- oezlopsor hirdette a közös munka diadalát. A négy utca dolgozói mintegy 1500 forintot takarítottak meg munkájukkal a köz­ségnek és államunknak. A közös munkában rej­lő erő felismerése nem­csak pillanatnyi fellobba- nás maradt Köröstarcsán. A * kommunisták nem hagyták kialudni azt a fellobbanó tüzet. Kisgyű- léseken megbeszélték, mi­lyen nagy segítséget tud nyújtani a közös erő — az egység, az összefogás — a falu dolgozó népé­nek. A járda is hamarabb kész fesz, ha valameny- nyien hozzájárulnak a munka elvégzéséhez. Előttük volt a példa, a kommunisták kezdemé­nyezése, igy bátorságot, erőt merítettek a párton- kivüláek is. A Dózsa György utcában Szalui Mihály pártoaiki vilii dol­gozó javasolta: — Vállaljuk el, hogy mi lerakjuk a. járdát! — A javaslathoz csatlakoz­tak az/utcabeliek, A Sza­badkai-utcában a járda elvégzésével járó föld­munkát vállalták./ Mint­egy ezer méter járda el­készítését végzik ©1 Kö­röstarcsán társadalmi munkával a közösség dol­gozói. A Puskin-utca sarkán van egv ártézikut. Mesz- srfről ide járnak vizért a Széchenyi, Rákóczi és Verem utcák dolgozói. A községi tanács elhatároz­ta, hogy 500 méterrel kö­zelebb vezetik a vizet. Az .érdekelt utcák dol­gozói a tanács határoza­tainak megvalósítását, társadalmi, munkával se­gítik elő. A vízvezeték olkésritésével járó föld­munkában mintegy 1000 forintot takarítanak meg. Ma már nemcsak a mindinkább kezdeménye­zésekkel állnak elő. A sok eső következtében a tárcsái határban is foly- togatja az őszi vetést a viz, Tóth Sándor párton- Hvüli hatholdas dolgozó paraszt öt szomszédjával összetáreult és 15 hold őszi vetésről levezették a vizet a juhászföldi ré­szen. Tóth György ugyan­csak ötholdas pártonM- vüli dolgozó paraszt ha­todmagával 8—10 hold őszi vetést mentett meg a viz pusztításától. A köröstarosai példák sorozata, az eredmények nagyszerűsége mindennél jobban beszél arról, ahol a kommunisták vezetik, szervezik a dolgozókat, ott a pártonkivüliek is kezdeményezőkké válnak, mert felismerik, hogy az elvégzett munka minden dolgozó érdekében törté­nik. Párttagok és pár- tonkivüliek egyaránt él­vezik az elvégzett (mun­ka előnyét. Nagy segítség számomra9 hogy a pártsajtőral levelezek En is szorgalmasan tanulmányoztam a munkás- és paraszt- levelezésről, szóló brosúrát. Ez nagyban segít a levelezési munkám­ban. Jól emlékszem arra, amikor az első levelemre megkaptam a szerkesztőség válaszát. Sokat gondolkoztam azon; Mit Írjak? Mi laz, ami a legjobban érdekli a szerkesztőséget? Eddigi levelező em fo­lyamán sok értékes levelet írtam, de voltak olyan levelek is, melyeiket csak úgy általánosságban írtam. Ekkor még nem láttáin tisztán a le­velezés jelentőségét. Ebből a brosúrából tanultam meg azt, hogy a levelezés egész pártéletünk, álla mvezetésünk, egész népünk, épi tésürik vigye — tehát nőm csupán a szerkesztőségé. Meg'a utam,bogv » kommunista újságot minden érdekli, ami velünk, levelezőkkel történik. Megtanultam, hogy kötelessé günk feltárni a termelőmunkában mutatkozó hibákat is. Tudom most már, hogy teveleimimel magam is részt veszek a párt- és az államvezetésben, továbbá az ellenőrzés munkájában is. A bro­súra azt Írja: »Sokat jelent az is, ha csak egyetlen-egy levelező van egy -munkaterületen«. Ezt saját példám is bebizonyítja. A szer kssztőság válaszaival olyan módszert ajánlott, amellyel megjavult a foliujságszerkesztés és a politikai körökön nincsenek oknélküli hiányzók. A brosúra olvasása után még jobban megszerettem a levelezést, mert ennék köszönhetem azt is, hogy jobban el tudok igazodni a na poriként felmerülő politikai és kulturális kérdésekben. Sokat segi tenok a szerkesztőségi válaszlevelek is, amelyek mindig megmutatják ;a Helyes irányt és ha szükség van rá, megbírálják leveleink tar talmáfc is. Mindig örömmel veszem kezembe a tollat, mert tudom hogy nem hiába írom a Leveleket. Nem félek a nehézségektől, mert a kommunista sajté mindig segítségemre lesz Megtanultam most már azt is, hogy bátran, határozottan lépjek fel minden olyan megnyilvánulás ellen, amely hazánk, népünk felemel kedését gátolja. Ezzel nemcsak az én munkámat, hanem dolgozú társaim munkáját is megkönnyíteni. Jancsik Ilona levelező, Békésesab-a. Mélyépitőipari Technikum. Djabb kedvezmény dolgozó parasztságnnknak Az új begyűjtési-törvény értel­mében. az 1.953/53. évben fenn­maradt beadási hátralékokat 1953/ 54 .évben teljesíteni kell, bármi­lyen cikkből álljon is fenn az. Ez a helyzet a lucemaszéna és rótiszéna hátralékokkal is. — .Ap nem teljesítette szénabeadasát, az tartozik az új, termésből beadni hátralékát. — Kormányzatunk ezen a téren is igyekszik a dolgozó parasztok helyzetét könnyíteni és most . lehetővé tette, hogy a szánté- föld!-, vagy rétiszéna hátralé­kokat B. vételijegyre beadott íakarmányszalinával, vagy alomszalmával teljesítsék. A szénahátralékra beadott szalma beadási aránya a következő: Egy mázsa szántóföldi széna sv 3 mázsa takarmányszalmával, vág. 3.5 mázsa alomszalmával. Például 320 kg luceinahátra lókra 960 kg takarmányszalmát, vagy 1120 kg alomszalmát kell .beadni; Egy mázsa rétiszőna = 2 mázén takarinányszalmával, vagy 2.5 má zsa alomszalmával. Például 580 kg rótiszéna hát ralókra 1160 kg takarmány szalmát, vagy 1450 kg alomszalmát kell beadni. Szalmabeadással tehát rendezni Lehet a szénahátralékokat. A szál mát ugyanazok a szövetkezetek ée terményforgal-mi telepek veszik át, melyek a szénát vásárolják. Árnrejtcgetőt lepleztek le Szarvasion Szarvas dolgozó népe éberen őr­ködik. A napokban lelepleztek egy árurejtegetőt, Valaeh Judit neve- zjetű asszonyt. Textil- és egyéb anyagok felhalmozásával akarta megkárosítani népünket. A párt és a dolgozó nép azonban Meplézte^ Az eldugott árukat a község főut­cáján lévő kirakatba tették, hogy lássák a dolgozók: vannak még olyan egyének, akik esa'ásbó'l élnek, Az elkobzott dolgok között asztal­terítők, törülközők, ruhák tömkele­gé található, de van ott még mosó­szappan és rádió is. Az éruiejtcgia- tőt letartóztatták és eljárást indí­tottak ellen©. Szín Béla, Szarvas, Meddig halogatja még a mezőkovácsházi tanács a helybeli ártérikutak megjavítását? Többek között a Kossuth-utoaá kút 10 hónap óta használhatatlan, takarítani kellene. A lakosság­nak azt mondták, nőm jön a kút mester, azért nem tudják megjaví­tani. A napokban megjött, beszéltem vele. Kijött egy emberiek megvizsgálta a kutat, azt mondta: meg lehet csinálni. Abban » lüszembon voltunk, hogy hozzáfognak a kútcsmáláshoz. Sajnos^ nem igy történt. Ficzcrt Istvánná, Mezőkováceháaa, # # * A niezökovácriiázt tanács feladata, hogy minél előbb intézze el » dolgozók kérését. Béhnegyeri »Táncsics« tsz OolgOzéi! Mintegy száz mázsa répátok még mindig' elszálltaim Ott van Ieföldelve s egyesek etetik a jószágot vele. Igen sok cuk rőt elveszít igy népgazdaságunk gondatlanságotok miatti

Next

/
Oldalképek
Tartalom