Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-27 / 22. szám
Vila« proletárjai egyesüljetek! 1953 JANUÁR 27., KEDD Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM fi Iá munkaszervezés a szovjet módszerek alkalmazásának alapja Termelőcsoportjainkban egyre több szó esik a tavaszi munkára való felkészülésről. Javítják a szerszámokat, s igyekeznek biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagot is. De lehel-e jól felkészülni a tavaszi mtmkára, ha emellett nem gondoskodnak termelőcsoportjainkban arról, hogy ebben az esztendőben fokozottabban alkalmazzák az agrotechnikai módszereket? Rákosi elvtárs a járási titkárok értekezletén világosan megmondta: Anélkül, hogy új gépekre, vagy valami jelentékeny befektetésre volna szükségünk, a magyar mezőgazdaság termelékenységét 50 százalékkal lehelne emelni egészen közönséges, már ismert agrotechnikai eljárásokkal, amelyeket részben már kezdenek is használni. Természetesen következik ebből, hogy egyre fokozottabban alkalmazni kell az agrotechnikai módszereket. De erre kell, hogy ösztönözze csoportjainkat az elmúlt gazdasági év számtalan gyakorlati-példája, mely bizonyítja minden szónál ékesebben: ott, ahol jól alkalmazták az agrotechnikát, az aszály ellenére is jó termést takarítottak be. Ila ezeket az eredményűket nézzük, önkénytelenül is felvetődik tehát a kérdés: lehet-e jó a felkészülés a tavaszi munkára anélkül, hogy térvbevennénk az agrotechnikai módszerek fokozott alkalmazását? Erre a válasz nyilván csak egy lehet: nem. De menjünk tovább. Sikerülhet-e az új módszerek bevezetése, annak következetes alkalmazása, ha a tszcs-tagokban nem szilárd a csoport iránti felelősség, ha nincs biztosítva az, hogy időben végezzék el a munkát, kezdve a sírni- tozástól egészen a betakarításig? Nyilvánvalóan nem. Levonhatjuk bátran azt a következtelést, a szovjet módszerek alkalmazása olt lesz sikeres, ahol jó a munka- szervezés. A miniszter tanács határozata megszabja, hogy a tsz-ekben és Iil-as típusú csoportokban brigádokat kell szervezni s a brigádok részére a földet és a hozzátartozó szerszámokat jegyzőkönyvileg át kell adni. Ezen túlmenően a brigádon belül fel kell osztani a területet és a felszerelési munkacsapatokra, a kapásokat pedig egyénekre is. Ugyanez a határozat megszabja azt is, hogy ha a brigádok, munkacsapatok, illetve tagok területükön túlteljesítik az üzemtervet, a túlteljesítés arányában jutalomban kell részesíteni őket. Ha mindezt megcsináljuk, megtettük az első lépést ahhoz, hogy megszilárduljon az egyéni felelősség, hogy a lagok maguk is helyesnek lássák az agrotechnika fokozott alkalmazását. Természetesen ehhez párosulnia kell a fokozott népnevelőm unkának, mert enélküil a szervezés csak üres szervezés marad. Nézzük meg, mit jeleni a mun- •kaszervezés a gyakorialbun, hogyan hat az ki a tavaszi munkáknál az agrotechnika alkalmazására. Vegyük egy brigád példáját. A brigád még a téli hónapok folyamán megkapta a maga területét, a hozzávaló szerszámokat [s a területet felosztották a nuuika- csapatok közt, sőt később a kapásokat majd az egyének közt is felosztják. A brigád tisztában van a feladataival, ludja, hogy felelős a reábízott területért, tudja, hogy a terv teljesítése a szövetkezetnek is, de neki is egyénileg hasznot hoz, így nyilván gondolkozni fognak azon, hogyan lakaríLliatnak be minél magasabb termést, nem idegenkednek majd az újtól. Igen fontos feladat lesz például kalászosainknál a fej trágyázás. Kétszeresen szükség lesz erre azokon a területeken, ahol sokáig víz állt és a vetés is elkésett. Az első fej trágyázást legjobb akkor végezni, amikor a hó elolvadt már, de a kora tavaszi napokon még reggeli fagyok vannak. A második fej trágyázást fogasolás elölt kell végezni. Ha a brigád önálló területtel rendelkezik, felelős ennek terméseredményéért, bizonyos, hogy meghallgatja majd az agronómus tanácsát és időben elvégzi ezt a munkát. Míg olt, ahol nincs önálló terület, nincsenek ennyire személy szerint érdee kelve a terméseredményben, ott nehezebb lesz mozgósítani a tagokat, keményebb munkába kerül meggyőzni őket az új módszer fel télien helyességéről. De nézzünk egy másik példát. A jó mélyszántás egymagában még nem elegendő a kellő ineny- nyiségű víz tartalékolására kapásnövényeink területén. A mélyszántásban tartalékolt nedvességet meg is kell őrizni és ezt a célt szolgálja a simi tózás. Mondhatnánk úgy, hogy a tarlóhántás és a mélyszántás után a növény- termelésnek ez a harmadik döntő talajmunkája. De ezt is időben kell végezni. Mihelyt a talaj pir- kad, még nyirkos, de már nem sáros, a simitózást meg kell kezdeni. És melyik brigád, melyik munkacsapat. kezdi ezt majd időben, elsőnek? Nyilván az, amelyik gazdája a maga területének. De bebizonyíthatjuk ugyanezt a vetésnél is. Olt, ahol a terület fel van osztva egész egyénekig, még az sem okoz majd különösebb problémát, ha a négyzetes vetést elegendő gép hiányában kézzel kell elvégezni. Ki-ki a maga területén minden nehézség nélkül el tudja vetni négyzetesen a kukoricát. A Honián Állami Tervbizottság és a Központi Statisztikai Hivatal 1952. évi terv jelentése Bukarest. (TASZSZ) A Román Állami Tervbizottság és Közponli Slaliszlikai Hivatal közzétette a Román Népköztársaság 1952. évi terv jelentését. A román ötéves terv második évében az évi össztermelési tervet 101.7 százalékra teljesítették. 1951-hez viszonyítva a villamosenergiatermelés 17.6 százalékkal, az olajtermelés 28.9 százalékkal, a széntermelés 12.3 százalékkal, a vasérctermelés 36.9 százalékkal, a nyersvastermelés 11.5 százalékkal, az acéltermelés 8 százalékkal, a hengerelt árutermelés 15.9 százalékkal növekedett. Az ipari össztermelés 23 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Az 1952-es év a mezőgazdaság szocialista szektora további növekedésének éve volt. Az elmúlt évben a mezőgazdaság 3530 traktort, 1410 vetőgépet, 2300 kultivátort, 1200 cséplőgépet és többszáz burgonyaszedő, valamint egyébb kombájnt kapott. Egy év alatt harminc új gép- és traktor- állomás alakult. Az évi szállítási tervet 109.2 százalékra, ezen belül a vasúti szállítás tervét 111.1 százalékra teljesítették. 1952-ben a városok, valamint az ipari központok lakossága 11.3 százalékkal több kenyeret, 12.6 százalékkal több élolaj it, 83.2 százalékkal több vajat, 45 százalékkal löbb húst, 16.7 százalékkal több cukrot vásárolt, mint 1951-ben. Erősödik a kapcsolat a tanácsok cs a dolgozok között A békésrraegyei tanácsok egy» fokozottabban betöltik tömegsaoi- vezeti hivatásukat, egyie jobban szilárdítják kapcsolataikat a dolgozók széléé rétegeivel. Az ehnuH évben január 15-től február 15-ig a megyében 2173 tanácstag 32.508 dolgozó előtt tartott beszámolót. 5381 hozzászólás hangzott el, ebből 527 közérdekű javaslat volt. November 15-től 'december 15-ig több volt a beszámolók és a részvevők száma. 2207 tanácstag előadását 38.505 dolgozó hallgatta meg, közel 6000-rel több, mint) januárban, 1657-tel több volt a hozzászólás is. A dolgozók kívánságára Szarvason járási kultúrotthon épül. A község lakosai 50.000 forint értékű társadalmi munkát végeztek az új kultúrintézmény létesítésénél. A csorvásiak régi kérelmei volt a fürdő felállítása. Amit hiába vártak a Horthy-rendszertől, a tanács tervbevette és rövidesen megkezdik a községi fürdő építését, melyre már számosán vállaltak önkéntes munkát. Szeghalom lakói fontosabb közszükségleti cikkekért. kénytelenek voltak Békéscsabára utazni. A tanácstagi beszámolókon elhangzott kívánságaikra a közeli napokban nyílik meg a korszerű univerzális l>olb. Orosházán a beszámolókon novemberben és deoemlrarban 34 közérdekű kérés hangzott el, ebből már 15-öt megvalósítottak. Járdák javítása, nép- boltók nyitvatartási idejének megváltoztatása, közvilágítás kiterjesztése szerepel a kérelmek között. A megyei tanács illetékes osztálya nyilvántartásba veszi a kérelmeket, rendszeresen ellenőrzi azok megvalósítását. Munkamódszerátadók segítik a sütőipar dolgozóit a minőség megjavításában Nem elegendő az, hogy eredményeink csak mennyiségben mutatkozzanak meg, ezzel együtt kell haladni a választékosságnak, de főleg a minőségnek is. Ezt mi is magunkévá tettük. Megyénkben a sütőiparban több-helyen oko- 1 zott gondot a kenyérsütés, a jó minőség biztosítása. Ezért a Megyei Tanács élelmiszeripari osztálya az elmúlt hónapokban több- ízben indítóit el Békéscsabáról munkamódszerátadó sütőipari szakbrigádokat. A kiküldött szakembereket a sütőipari dolgozók szívesen láüák és megfogadták tanácsukat, átvették munkamódszereiket és tapasztalataikat. Természetesen ezekep a helyeken nagyfokú javulás is mutatkozott és eredményesebb munkát tudlak végezni, mint azelőtt. A munka- módszeráladás után löbb esetben levélben keresték fel a munka- módszerátadó brigádokat, mint például a mezőkovácsházi földníűvesszövetkezet sütőüzemének dolgozói is: »Kívánjuk, hogy további jó munkával építsétek az országot, a szocializmust Mi is azon az úton haladunk* a li módszeretekkel, — amit átvettünk —- és igyekszünk azt továbbfejleszteni. Javaslatotok alapján azt ma már elértük, hogy a lisztet a kocsiról, mely a sütőüzem részére érkezik, nem mi szedjük le és az utcákról sem mi hordjuk be. De éan egy panaszunk is: mindig tüzelőhiányban szenvedünk. Az éjjeli műszaknak nincs, elég tüzelője, amit a vezetőség nem vesz figyelembe, mintha nekik nem volna érdekük ezen segíteni, ígértétek annakidején, amikor nálunk jártatok, hogy égy kemence-1 ajtót küld tök részünkre. Most arra kérünk benneteket: keltőt küldjétek. Mielőbb segítselek rajtunk, hogy lovábbra is a tőletek átvett munkamódszerekkel dolgozhassunk.« Azonban nem mindenütt fogadták ilyen jóindulattal munkamódszerátadóinkat Gyulán a sütőüzem dolgozói kinevették őket, lebecsülték és ucm hallgatták meg javaslataikat Ahhoz, hogy megyénk valamennyi sütőipari dolgozója a jövőben még jobb eredményeket érjen el, szükséges az, hogy az általunk kiküldött munkamód- szerátadókat úgy fogadják, mint a mezőkovácsházi sütőüzem dolgozót Annál is inkább, mivel ezek a brigádok az ő jó módszereiket és tapasztalataikat akarják átadni, hogy megtanítsák a sülő ipán többi dolgozóját is a helyes eljárásra, amellyel eredményes, jói munkát lehet végezni és amelynek alapján a lehető legjobb minőségű kenyeret biztosíthatják a dolgozók részére. Kovács Pál, ci/ MT élelmiszeripari osztályának vezetője. Ott, ahol területfelosztás van, jó, szilárd brigádszervezel, olt munkáskézben a későbbiekben sem. lesz hiány, mert olt ,ahol a brigád, a munkacsapat becsületéről van szó, bevonják majd a tagol; sokkal jobban az asszonyokat, a családtagokat is a munkába.1 dúl az egyéni felelősség, ahol a És erre nagy szükség lesz a növényápolási munkák során. Elmondhatjuk tehát: a szovjet módszerek alkalmazása ott lesz a legjobb, ott ütközik a legkevesebb nehézségbe, ahol megszilárcsoport minden egyes tagja arra törekszik, minél magasabb terméseredményt takarítsanak be a a rájukbízott területről. Deák Rózsi
