Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-25 / 302. szám
1952 december 25.. csütörtök------------------------------------------- . UiUaxsa^ok Héf»r. N e a szövetkezetben keresse Cser Jástes a tiibát. 3 A jó munkának mindég megvan az eredménye. Azoknak a termelő fizövetkossűti tagoknak, akik egész évben minden munkából bocsülot- tol kivették részüket, mean lesz tires a kamrájuk és lesz mit aprítani a tejbe. De az olyanok, akii* úgy gondolkoztak, hogy majd dolgozik helyettük más. bizony köny- nyen haza tudják vinni részesedé süket a csoportból. Az ilyen, tagok aztán zúgolódnak és a ctiopor- tót ineg az időjárást okolják, hogy kevés lett a jövedelmük. Hírverői leesnek' az elleneégnek, hogy nem lehet megélni a csoportban, nem érdemes ott dolgozni. A. mezőbe- rényi »Petőfi« tsz ben is voltak olyanok, akik zárszámadási közgyűlés után azt bireszteltók . — nem érdemei« a iszövotköeotben dolgozni. mórt olyan kevés a jövedelem, hogy abból nem lehet megélni. Ezek közé tartozott Cser János is , aki egy óv alat t — ok tó- tor 1 ig — 167 munkaegységet saarzett. Pedig lehetett volna többet is keresni, hiszen Braun Petemé a háztartási munka mellett toroséi 2!3 munkaegységet. Pedig a hibát nőin a szövött zetben, vagy az időjárásban kulién© keresni. Oor János is szívesebben járt napszámba, meg másokhoz kerítést javítani, mint a csoport földjére dolgozni. A »Petőfi« fezben pedig munka, erőhiánnyal küzdöttek. A kukoricát is csak kétszer tudták megka- pálni, mert kevés tag járt ki dolgozni. Cser János ekkor a csoportnak Íretekig felé sem nézbtt. A ku- koiicakapálásnál májusban, ős júniusban összesen 31 munkaegységet teljesített. Pedig, ha legalább háromszor megkapáljáik a 180 hold kukoricát, legkevesebb két-három mázsával több termett volna holdanként. Tehát csak hozzávetőlegesen számolva, csupán kukoricából 220—225 ezer forint kárt okoztak a csoportnak, saját maguk nakaCser Jánoshoz hasonló tagok. A betakarításnál is komoly vesz tőséget jelentett a szövetkezetnek, hogy sokan elmaradtak a munkából. A napraforgó betakarítását sem tudták elvégezni határidőre és így a jószág meg a madSrak sók kárt § unni pitik tiH'áhh ! Kedves nyolcadikos pajtások! Mindannyian tudjátok, hogy milyen volt a. múlt rendszerban a dolgozók gy©rmek»inek a sorsa: az iskola a kiváltságosak gyermekeié volt. Ma már azoknak a gyermekei tanulhatnak, akiknek a múltban csak szenvedés és nyomor jutott. Ma már minden pálya nyitva áll előttetek, úttörő pajtások. Most, mikor az általános iskola YTTT. osztályai v »nvitek, felmerül .bennetek: Hova menjünk tovább tanulni? (hí n/. cg-K ' -rezebb pályát, a mélyépítő pályát szaret-uem vetetek ismertetni. Az egyik legszebb dolog technikusnak és mérnöknek lenni. Úgy válhattok azzá, ha az általános iskola. Vili. osztálya elvégzése, után tovább folytatjátok tanulmányaitokét a technikumban. Békéscsabán működik a mélyépítőipari technikum egy nagyon szép épületben. Fel- szevelése is jó, a tanárok kiválóak, e,kiknek főcéljuk, hogy az iskola palijaiból tudásban gazdag, fegyelmezett emberek nevel ód jenek * , szocializmus számára. A tanárok még a szabadidejük egy részét ié * . íin-4t,rtüdoft4áii, fph. hogy segítsék a tanulókat a tanulásban. Ebben az iskolában nemcsak ezáktafgya&at'’ táEililunk, nßÄöSäE11 szakmailag leszünk kiváló emberek, hanem megszerezzük az általános műveltséget és a politikai tudást is, ami minden ember számára fontos a szocializmusban. A tanuláson, kívül a szórakozás ia biztosítva vau. Szép, nagy tornaterem áll rendelketosünkro, ahol mindenki edz- fccti magát. Bizonyosan az is érdekel benneteket, hogy mire képesít aj iskola. Ez a technikum. 4 éves. Négy év után technikusok lesztek-. Rziálinvá roston pL a technikus fizetése elért a havi 1500— te Ót1*»«*# pajtások, jöjjetek minél többen technikusnak Vagyon szép dolog építeni olyan gigászi műveket, mint Sztálin- vaio-: Tiszaiak, a Földalatti Gyorsvasúti. Mindezek építésére nagyon so'; mérnökre és technikusra van szükség. Gondoljatok arra, hogyha » Szovjet Hadsereg nem szabadított volna fel bennünket, akkor most aktok is valamelyik kulák földjén kellene dolgozni, éhezni. En sein tanulhatnék a technikumban, hanem, ott- dolgoznék talán még most is vitéz Juhász György kulák földjén. Jöjjetek a technikumba, mutassátok iiKvg, hogy nagyszerű építőivé váltok a szocializmusnak e teljes eg gvaroszéken megvalósíthatjuk, amit Rákosi elvtára mondott: fát nem rés. hanem erős bástya a béke frontján. Ma- ; JANCSIK ILONA, békéscsabai Mélyépítőipari Technikum. Szülői munkaközösségi elnökök tapasztalatcseréje Szeghalmim Ez év május óta vagyok a szog- halmi járás szülői munkaközösségének elnöke. Őszintén szólva, sokai nem láttam, mi a teendő, mert nem volt gyakorlatom ezen a téren. Ellenőrzéseim folyamán azonban sok tapasztalatot gyűjtöttem. Láttam hogy Füzesgyarniatou Barkóezinó asszonytárs jól végzi munkáját s eleven kapcsolatot teremt a szülők és nevelők között. Ezzel szemben vaunak járásunk területén még olyan igazgatók is, akik gyakorlati segítséget nem adnak a szülői munkaközösségek munkájához, például Körösladány ban. A járási MNDSZ-titkár elvtárs- uővel megbeszéltem, hogyan tudnánk megjavítani munkánkat. Elhatároztuk, hogy tapasztalatcsere értekezletre hívjuk össze a szülői munkaközösség elnökeit. Sokat vártaik ettől az értekezlettől és nem is csalódtunk. A tapasztalatcserén részt vett a megyei SZM-alnök ilvtársnő és még tíz szülői munka- közösséci elnök. F.Lőnek Barkócziné asszonytárs adta át közel négyéves tapasztalatait. Elmondotta, hogy Füzesgyarmaton tnilyen eredményeket értek ©1. Az «Építs, szépíts» mozgalom keretében minden évben társadalmi munkával takarították ki a 18 tantermes iskolát. 55—60 asszonytárs kapcsolódott a munkába 2—3 napon keresztül. 1919-ben minden tanterembe beve- izették a villanyt. Az SZM a hiányzó felszerelések megszerzésében is segített. Kiilönbpző rendezvényekből három osztályba csináltattak padokat. Munkájukat előre kidolgozott tervek alapján végzik. Tervbe vették pl., hogy 1953 február végéig minden nyolcadikos tanuló szüleivel elbeszélgetnek a továbbtanulás jelentőségéről. Igen sok probléma került fel-' színre s ezért a szülői munka- közösségek elnökei kértek, hogy tartsunk ezután is ilyen hasznos tapasztalatcser© értekezleteket. SZÍVÓS PETER NE, Szeghalom, a járási szülői munkaközösség elnöke. okoztak bonne. Így a 20 hold föld rői csak 33 mázsa, napraforgót takarítottak be. Cser János a be takarítási munkákból vette ki részét, hiszen augusztusban es szeptemberben összesen 18 munkaegységet keresett Október és novemberben pedig nőm is igen tartotta érdemesnek, hogy kijárjon dolgozni. Természetesen, akik kivették részüket a munkából a »Petőfi« fezben, azoknak nem marad üresen a kamrájuk. Szikora Jáííos és felesége a növénytermelési brigádban például 573 munkaegységet keresett. Búzától 653 kg-ot, árpából 270 kg-ot, horeliszttól 79 kg-ot, rizsből 160 kg-ot, mákból 4 kg 70 dkg-ot és inog- ezenkívül diót, takarmányt és 3110 forintot vittek haza. Szikora János nem is gondolkodik azon, hogy a csoportot otthagyja, hanem azt tervezgeti feleségével, mit vegyenek a jövedelemből, hogy dolgozzanak jövőre, hogy még többet, kerecsenek- több legyen a jövedelme n szövetkezetnek is. Nemj a csopoitban, meg az időjárásban kell keresni Cser Jánosiak a hibát, hanem elsősorban saját magában. Ka minden tag úgy kiveszi resiet a munkából, mint Szikura János, több lett volna a jövedelmük Ezekből a hibákból tanult a fez vezetőség® is. Jövőre nőm engedik meg, hogy a lógósok száma szaporodjon. Mindenkinek moot » tél folyamán kimérik a területét & minden csoporttag felelős lesz munkájáéit. így megakadályozzák, hogy egyes hanyag dolgozók megkárosítsák a becs Stofes tagokat. Lipcsei Mária. ismét új üzlet nyílt ! Békéscsabán * | — ^ípr megint (egy,.vj,,j|g; * let — álltak meg többen a t békéscsabai 93-as számú Kis- t kereskedelmi Vállalat új tóltja | előtt a fogyasztók Baerdán reggel. Számuk egyre szaporodott, gyönyörködve figyelték a kirakatban Ízlésesen elrendezett fűszer- és esomegmrükat, amelyek hivogatóan kmálgatják magúkat. A reggeli órákban még egymásután érkeztek a koöúk, hozták a különböző fűszerféléket, hogy az üzlet megnyitásaikor a vásárló közönség mindent megtalálhasson benne. Ez az üzlet is büszkén hirdeti szocialista, kereskedelmünk állandó fejlődését. A dolgozók szép és korszerűen berendezett üzletben többsaázféle ám között válogathatnak. A most megnyíló fűszer- és csemegebolt a legnagyobb választékkal látja el a vásárló közönséget, a dolgozók vásárolhatnak fűszer-, csemege-, ital- és dohányárun kívül frissen melegített tejet, kávét is fogyaszthatnak. Ez, az üzlet az ország legszebb boltjai közé tartozik. Békéscsabán az elmúlt öt hónap alatt már a harmadik ilyen korszerűen felszerelt üzlet nyílt. Fényes bizonyítéka óz a dolgozókról való gondoskodásnak. Megyénk az országban leg jobb eredményt érte eí a kereskedelmi hálózat továbbfejlesztésében. Egymásután építik a nagyobb kereskedelmi egj»- ségeket és egymásután nyílnak meg. Az elkövetkező két-három hétben Gyulán, Orosházán és Szeghalmon nyílnak ilyen árudák. Ugyancsak Békéscsabán egy gyönyörűen berendezett | népbüffó is nyílik ezidő alatt. Jóval több mint egymillió fo- • rintoi fordított ezekre az üz- : letekre népgazdaságunk, ahol : a fogyasztó közönség iparunk j által termelt árucikkek között j bő Választékot talál. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE! Ez történt a muronyí vasútállomáson December 22-én a délutáni vonattal Békéscsabára akartam utazni. Az indulás előtt egy félórával az állomáson voltam. Kimentem idejében, hogy legyen időm kényelmesen a jegyet megváltani. Első utam mindjárt a jegykiadó ablakhoz vezetett, itt már több dolgozótársam várakozott. Ahogy odaértem, megkérdeztem — Adják-e már a jegyét? Merre tetszik utazni? — kérdi az egyik utas,., Békéscsabára — felelem. — ö kérem, van még idő, több mint 20 pere. Mi Békésre szeretnénk menni, már a vonalunk is bernit van. A havit- és * hei i jegyesek már be is ültek, csak mi, akik ritkábban utaz mik mi nem kapunk még jegyet, azt'akarja a pénztáros, hogy a vonat után szaladjunk a jeggyel, vágj' anélkül üljünk fél?! — Dehogy is akarja —"feleltem, Várakozó-társam erre mái vagy negyedszer megkopogtatja az ablakot és türelmetlenül kérdi:- Kapunk-e jegyet vagy nem...? Utána nem újságba illő szavakat mormolt a foga között. Bonn, a MÁV-irodábó! kiszűrődik egy-cgy halk nevetés, ajtócsapkodás és néha egy árnyék surran ál a jegykiadó ablakán. Ilyenkor az ablak elöli álló utasok hatalmasat sóhajtottak. Végre adják már a jegyet?/ Nem. Még mindig nem. Korai volt az öröm. Nekünk, akik Csalna falc utaztunk, minden türelmünk elfogyott - idegesen járkáltunk le s fel a váróteremben. Hiszen már csak négy perc volt a vonat indulása előtt. Újabb ke jogás, de semmi felelet a MÁV-irodából. A vonat érkezése előtt három perccel mikor már a vonat lámpái közel világítottak, az utasok megkértek, hogy nézzem meg, mi az oka, hogy nem adnak jegyet. Bem. az irodában nagy a sürgés-forgás, keresik a pirossapkát és az in díló lámpát — Újabban nein adnak jegyet Murony ban az utazóknak? kérdeztem. — Dehogynem kérem, csak már itt a vonat... így a Békéscsabára utazóknak a vonalon kellett váltani a jegyet, amiért természetes — a rendelet szerint is — dupláját keltett fizetni. A négy utazó nevében írtam ezt a történetet, akik szintén Csal iára utaztak, kérik — s kérem magam is —, bogy az illetékes szerv vonja felelősségre a muronyí MÁV-állomás forgalmistáját, aki hanyagul végzi munkáját. A vonatpn megtudtok azt. bogy az előző helyén is ugyanúgy végezte rábízott feladatai Csepko Etelaa Irányítsák "Vissza & kuiákokaí bevetetlenül hagyott földjeikre Bőven van tapasztalat arra, ■ dapcsten és másul munkába á0- hogy a földjüket elhagyó kulá-1 lak. A zsadányi tanács lehetette kokat, kulúkesemetéket »munkaerőhiány« címen minden további nélkül alkalmazzák az egyes vállalatok. Ezek a vállalatok nein gondolnak arra, hogy a kulákok éppen a munka, a földjük megmunkálása elöl menekülnek. Emiatt számos községben bevetetlen a föld, mert a kulákfiókák mind elmentek az iparba s csak a 60—70 éves öreg kulákok maradtak a faluban. Az üzemi pártszervezetek vezetősége jobban nézze meg, hogy kiket vesznek fel az egyes személyzeti felelősök. Kétségtelen, nagy a munkaerőhiány. Ez azonban nem teszi indokolttá, hogy a hely télén munka er ő- fel ve telök akadályozzák a mezőgazdasági munkát. Zsadányból 12 kulák, közöttük Tébi János 40 holdas, Szilágyi Lajos 42 holdas, Kéreki Lajosné 32 holdas, Tan- István 43 holdas és Szilágyi Ferenc 47 holdas kulákok is vetetlenül hagyták Zsadányban lévő földjeiket — ki 7, ki 10, ki 17 holdat és »tartalék munkaerőként« Bűnül néz 165 hold olyan területre, amibe most az ősz folyamán búzát kellett volna vélni De még más felháborítóbb estiek is történnek. Például Balogh Benjámin 51 holdas zsadányi ku- lákcsemete Sziálinvárosban vállalt munkát. Behízelegte magái hogy nem akar »kétlaki« lenni és felajánlotta a még meglévő 16 hold földjét. S Sziálinvárosban ezt el is fogadták. Ez nem is volna helytelen, ha lenne, aki megmunkálja a földet. A tegioeg- enged he tétlenebb azonban az, hogy a kulákcsemete ipari munkásnak« vedlett át Itt az ideje, hogy az illetékes vállalatok vezetői gondosabban ellenőrizzék, hogy kiket vettek fel és irányit!ássák vissza a kaják okai bevetetlenül hagyott földjeikre. Gondoljanak arra, hogy a kulákok felmérhetetlen sokat árt- halnak egész népgazdaságunknak azzal, hogy parlagon hagyják földjüket, nem teljesítik az előirányzott gabona- és állatbeádást, Az erdőgazdaságok dolgozóit segítik a jó erdészeti szak köny vek A »Mezőgazdasági Szakkönyvtár« erdészeti sorozatában most jelent meg Bobak László Erdőgazda, sági üzemszervezés című füzete, mely az olvasót megismerteti az erdőgazdaság múltjával, jeleni égi helyzetével, feladataival, a gazdálkodást végző szerv szervezeti felépítésével és a közvetlen munkaszervezés különféle kérdéseivel. Ara 3 forint. A sorozat eddig megjelent füzetei: Papp-Varga: Erdészeti, termőhely és növényismeret, ára 8 forint,. Tompa-Baranyai: ErdoműveJfe ára 13 forint. Szőnyi László: Erdészeti szikii tan mértan, ára 3 forint. ImrikKel .ventz-TaseírS: Erdészeti műszaki ismeretek, ára 5 fc iint. Az itt felsorolt erdészeti szid könyvek beszerezhetők va'&menv nvi Állatni KSnw-l tattere.
