Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-24 / 301. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A kétegybázi gépállomás fordítson nagyobb gondot a női dolgozókra, az új női munkaerők beszervezésére Az Állami Opeiaház balettestje Békéscsabán V _____________J A Z M D P BÉKÉSHEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA «»52 DECEMBER 24., SZERDA Ára SO filler VIII. ÉVFOLYAM, 3*1. SZÁM Zárszámadási közgyűlések feladatairól Termelőszövetkezeteink most tárgyalják égés »évi munkájukat ti a most folyó közgyűlések sikerétől nagymértékben függ a termelőszövetkezet további eredménye. Ezt a óéit azokon a közgyűléseken érik el, ahol az idei gaz« dálkodás eredményeit és hibáit értékelve, határozatot hoznak a hibák kijavítására s a határozat végrehajtására mincLeu erőt mozgósítanak. Jó példa erre a körös- tarcsai »Béke« tszcs közgyűlése, ahol megvitatták, milyen úton kell haladni a jobb eredmények eléréséhez. Elhatározták, hogy a éles körben alkalmazzák az új növénytermelési és állattenyésztési módszereket, hogy ezek segítségével az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése «tán még többet tudjanak osztani a tagság részére. Megszilárdítják a munkafegyelmet és a munkaszervezést A szövetkezeti vagyon védelme érdekében a felvilágosító munka mellett nevelphalású intézkedéseket vezetnek be. Kiszélesítik az egészséges bírálatot, mely meg volt ezen a közgyűlésen is. Bizony szegyeiték magú- kai azfik, gjfjk évközben elmara-! dozlalc a munkáitól, Iliikor a többiek szóv.Vlették ezt. Kemény és jogos bírálatot kapott a békési járási tanács is. Elmondták a tagok, hogy csak futó látogatás, volt az idén a segítségük. Ez a közgyűlés sikeresen zárta le az idei évet, de megszabta a további feladatokat is. De nem mondhatjuk el ugyanezt minden közgyűlésről. A mezőberényi »Dózsa" tsz-hen nem beszéltek arról, milyen hibák voltak az idén, de arról sem, mit kell a jövőben lenniük, hogy többet termeljenek. A vezetőség, a helyi és járási tanács feladata itt a/., hogy vezesse rá a tagokat a helyes szövetkezeti gazdálkodás útjára, a Szövetkezeti tagok pedig ne engedjék, hogy munkájukat a mulasztók hátráltassák A most folyó zárszámadási közgyűlések egyik legfontosabb feladata. hogy az idei év értékelése mellett megszabják a következő gazdasági év feladatait. Számos termelőc-oport szervezett jó gazdálkodásával az aszály ellenére is kimagasló eredményeket ért el, bebizonyítva, hogy az eredmények nem az időjárástól függnek, hanem kemény harcokban szüleinek meg. Ezeknek a csoportoknak az ólján kell haladni minden termelőszövetkezetünknek, csoportunknak. .? jövőévi sikeres termeléshez elsősorban fontos a mélyszántás mielőbbi lefejezése. A szövetkezeti közgyűlésen határozzák meg a csoportok, melyik az a legrövidebb határidő, amikorra elvégzik a szántást, gépállomásaink pedig adjanak meg ehhez minden segítségei. De feliét len biztosítani kell a trágyának a földekre való kihordásál is. Az állatállomány állelelteiése érdekében harcoljanak szövetkezeteink a silózási tervek túllő! j esi léséért, de ezen túlmenően hozza határozatba a közgyűlés a takarmányfeltárás, az új és eredményes takarmányozási módszerek bevezetését. A közgyűlés figyelmének mindenre ki kell terjednie, többek közt arra is, hogy a tavaszi hónapokban minél nagyobb területen végezzenek fásítást. A léli hóuapokat kell kihasználni szövetkezeteinknek arra is, hogy elvégezzék a2 építkezések, bontások nagy részét, hogy tavaszra, a növényápolás idejére mindezzel meglegyenek. A feladatok végrehajtásához szilárd munkaszervezeti egységeket, brigádokat, munkacsapatokat kell kiépíteni a szövetkezetben. Az állandó brigádok élén pedig jó brigádvezetők legyenek. Ítészükre már most adja ki a csoport az állandó területet, a felszerelést a téli foglalkozást pedig a brigádok önállóan biztosítsák A most folyó közgyűléseken arról is beszélni kelt hogy az egyes brigádok hogyan biztosítják területükre a tavaszi vetőmagot. Ezt megfelelően tisztítsák ki, készítsék elő a műtrágyát, hogy a korai veié.-, biztosítva legy en. Emellett a brigádok lmodén erőt mozgósítsanak arra, hogy a vetőgépeket, kocsikat és egyéb gazdasági felszereléseket még a téli hónapokban kijavítsák, hogy tavasszal, amint az idő engedi, hozzálássanak a vetéshez. Es már most, a közgyűléseken beszéljenek arról, hogy a vetést új módszerekkel végzik el. A most folyó közgyűléseknek az állatállomány átteleltetését sem szabad figyelmen kívül hagyni. Meg Íveli szabni az állattenyésztésnek, hogy a takarmányával gondosan takarékoskodjanak, hozzanak határozatot arra, aki a szövetkezet vagyonával hanyagul bánik, megkárosítja a szövetkezetét, az kemény büntetést kapjon. Mindezeket a feladatokat termelőszövetkezeteink az elnökök helyes irányításával hajtsák végre. Szövetkezeti vezetőink támaszkodjanak bátran a becsületes szövetkezeti parasztokra, harcoljanak következetesen az újért, á maradi módszerek felszámolásáért. A feladatok megbeszélése mellett a közgyűléseken arról is beszélni kell, hogy a téli hónapokban hogyan növeljék a tagok politikai, szakmai tudását. A nővén y termelési és állattenyésztési szakkérdések melleit tanulmányozzák az alapszabályt, a munkaegységszámolás!. a szocialista munkaszervezési és ugyanakkor tanulmányozzák a párt- és kor- mányhálározatokat is. A technikai és szervezeti felkészülés rnel- lelt tehát alaposan készüljenek fel elméletileg is s mindazt alkalmazzák az élj gazdasági évin n. Természetesen csoportjaink a feladatok végrehujjásahnz kell, Kommunista aktív a» értekezlet a Ruhagyárban A békéscsabai Ruhagyár kommunista aktivistái december 19-én, pénteken, délután értekezleten beszélték meg aa 1952. ért terv tál jesitést és m 1953-as tervév sikeres megkezdésével kapcsolatos tennivalókat. Braun elvtárs, a megyei párt- bizottság ipari és közlekedési osztályának munkatársa tartotta a beszámolót néhánynapoe helyszíni tájékozódás alapján. Braun elvtár» részletezőn elemezte a Ruhagyár dolgozóinak munkáját. Rámutatott arra, hogy az üaem tervteljösitésé- ben hullámzás van. Az utóbbi öt hónapban a havi tervtel jf*ités:dniél 10—11 százalékos a hullámzás. Ez alatt az idő alatt csak egy hónapban nein lépte túl a vállalat a megengedett béralapot. A pártszervezet munkájáról nuagálLipitotte, hogy a taggyűléseken kevés a bírálat ós az önbirátef. A műszak ala-pszer- vezetek nem tartanak rendszeres vezetőségi, ülöaslaot. Aa alapsaer- vezetek nem dolgoznak kellő önál lósággal. Sok pártcsoport tagjai nem egy munkahelyen, sőt előfordul, . hogy neiu is egy műszakban dolgoznak. Ezek a pártcsoportok ihwh tartanak pártcsoportértókezle- tet, nem beszélik meg a párttagéi; a mindennapi feladatokat. A kommunisták sűncsaitek kellően, te' vonva * ' tente,unkába Mindezek hozzá jnriiloak ahhoz, ‘hogy nem kielégítő _ a szervezett politikai -fel- világosító munka, nem folyik kö vet keze te harc az eltenségas nézetek ellen, ami az üzemben megtalálható. A párt-szervezőt nem megfelelően foglalkozik a DlSZ-sztd,. Braun élvtárs ismertette a szak- szervezet munkáját i«> meghatározta, hogy milyen feladata van a munka verseny ben. Felhívta a figyelmet a műszakiakkal való alaposabb foglalkozásra. Megállapitotta, hogy komoly hiba az ütemben az ellenőrzés gyengeség®. A pártszervezet nem számoltatja he* nem ellenőrzi a vállalat vezetőt, még mindig' három- szögű léseket tartan ák, pedig tm a módszer oda vezet, hogy elvesz a felelős egyszemélyi vozetós. A párttitkár elvtársiak eddig még egyszer sem bírál tik meg Bla- lmtné elvtársnő igazgató munkáját. A dolgozók nem nagyon merték bírálni a vezetők munkáját. Az értekezleten 15 élvtárs szólalt fel. Bírálták a pártszervezet, a vállalatvozetőséig, a műszakaik, a DISZ, a szaksaervezet munkáját. Emellett értékes javaslatokat tettek a munka megjavítására. A felszólalók közül többen foglalkoz- -fcák a minőségi munka mégjavi- Lásával. Bár nem volt elég önbirálat * felszólaló aktivisták részéről, azonban többen kifejezetten, beismerték, hogy -maguk »ein dolgoztak elég jól ós ígérték, bog; megjavítják munkájukat. A felszó lalók kifejezésre juttatták, hog\ lehet teljesíteni, túlteljesíteni u tervet. Nagy Antal elvtárs, a megyei pártbizottság titkára felszólalása ban részletes útmutatást adott a ruhagyári dolgozók számára. G©rő elvtárs beszédéből kiindulva ©lső sorban a párfezarveaet munkája nak megjavítására hívta fel a figyelmet, különösön a politikai felvilágosító munka jobbátételére. Kihangsúlyozta, hogy a Ruhagyárban, ahoi a dolgozók nagy többsége fiatal, kulcskérdés a DISZ műn kajának megjavítása. A minőség megjavítása szerinte az üzem1-lég főbb feladata. Ha ezt megteszik, akkor csökken az önköltség és nö vekszik aa anya,»takarékosság is. A vállalatvezetés feladataival f<>g lálkozva kitért arra, hogy Bl.v hűt elvtársnő vállalati igazgató 1- kapott bírálat óta sokat javítót munkájában. A pórt becsületes-elv társnak tartja, őt és képesnek látja arra, hogy az üzem vezetését el lássa. Ehhez azonban támogatásra van szüksége. Nagy elvtárs végezetül azt a gondolatát fejezte ki, hogy címei, a megbeszé'ósnök fordulópontot kell jelentenie a kommunisták és a? üzem dolgozóinak -munkájában. Több segítséget állami gazdaságainkban a dolgozó nőknek A szakszervezetek megyei szék- házában, megyénk állami gazdaságainak, növénytermelésben és állattenyésztésben élenjáró női dolgozói, szakszervezeti nőfefelősei jöttek üshzo hétfőn értekezlete». Kátai olvtársnő, a MEDOSZ-köz- pont nőfeWőae ismertette a hők szerepét és feladatát, munkájának jelentőségét állami gazdaságainkban. Békés megyében is — mondotta többek között -— még az óim alt évben n növénytermelésben csak a kézi munkáknál, állattenyésztésnél a baromfitenyésztésben találhattuk meg női dolgozóinkat. Ebben az évben már uvs egész növénytermesztési munkából kivettük ,a részüket, ott voltak a kombájnokon, traktorokon, különböző munkagépeken és az állattenyésztésünk valamennyi ágában. Ebben az évben megyénk állami gazdaságaiban 1843 nő dolgozott. Ebből az állattenyésztésünkben a tehenészetben 88, növendék- állatok nevelésénél 16, mesterséges borjúnevelésnél 66, b*romfiterry észtésnél 118 női dolgozónk harcolt a tervek telje- sitésóért, túlteljesítéséért. Megái lapíthatjuk, hogy igen jó eredménnyel, különösen ott, ahol az állami gazdasagaink vezetősége ós az üzemi bizottság törődött és törődik a dolgozó nők munka- és szociális körülményeivel, felhasználja étéi on a rendelkezésre álló szociális ós kulturális tehetőségeket. A irozőktgycsi állami gazdaságban például a gazdaság vezetősége és az üzemi bizottság igen nagy gondot fordít a nődolgozókra. Üzemi konyhák, napközi otthonok, bölcsődék felállításával könnyíti meg háztartási munkájukat, bizte- sitja gyermekeik jó elhelyezését. Eis ahol ez a segítség megvan nődolgozóánk felé, eredménye annak as% hogy a mmíkában, a terv- teljesitéséhen nem maradnak el s. férfiak mögött. Például a halaspusztat állami gazdaságban a kaosatenvéwztési- ben és a mesterséges borjúne- velésnél dolgozó nők átlag havi keresete 1200—1300 forint volt. Vagy a zsadámyi, ceorvási sertéstenyésztő gazdaságokban, ahoi női dolgozóink a keresetükön kívül többezer forint prémiumot kaptak tervük túlteljesítéséért. Nem mondhatjuk el ezt azonban még minden gazdaságról — folytatta Kátai elvtársim. Egyes gazdaságokban az igazgató és az üzemi bizottság keveset tett a párt- és kormányhatározat megvalósitásá- ért, azért, hogy az állami gazda- ságaink dolgozóinak 50 százaléka nő legyen. Az akasztópusztai állami gazdaságban például csak négy, a kétegyházi állami gaadaság'ban ötszázalékos a női dolg-ozók arányszáma. Sok helyen gazdaságunkban hiányos a nők között folyó politikai felvilágosító munka, a szakmai segítségadás, ehelyett sok esetben lebecsüli a női munkát a gazdaság vezetősége. S ez nem egyéb, mint pártunk politikájónak a semmibe vöröse, az ellenség, a klérus befolyása- nak az érvényesülés© a gazda Ságokban. Pedig a dolgozó nők az állami gazdaságban is bebizonyították, hogy bármely munkában megáll ják helyüket, a vezetésben is, ebben az évben már 18T női munka csapatvezető, 12 női agronómus dolgozott a gazdaságokban, mozgósította a dolgozókat a tervek teljesítéséi», az új termelési módszerek, eljárások alkalmazására. Az elkövetkező időben még több nődolgozót kell bevonni állami gazdaságainkban a növénytermesztésbe és az állattenyésztésbe. A gazdaság vezetőségének és üzemi bizottságának fejleszteni kell a nődolgozók politikai, szakmai tudását, hogy — hasonlóan, mint Pisa Angelina, a szovjet nők — a mi dolgozó nőink is kivehessek részüket a munkából, a termelésből, békénk megvédéséből — fejezte be beszédét Kátai olvtársnő. Az első hozzaezolo a mezőhegyes! állami gazdaság szakszervezeti nő* felelőse volt. Elmondta többek között, hegy a nőbizottság részt vess az üzemi bizottság munkájában, ellenőrzi a napköziotthon, bölcsődei üzemi konyhák működését. A gazdaság vezetősége az elvégzett munkát, a versenyvá'tolások teljesítését rendszeresen ér. tékeli, jutalmazza, tervtúltelje&i- tés esetén pedig premizálja a női dolgozókat. De ott van a nőbizottság az Js- (Foiytafá.s a 2. oldalon.) liogy fokozottabb segítséget kapjanak a községi, járási tanácsoktól. így várhatunk szövetkezeteinktől még nagyobb eredményeket. E nagy feladatok helyes, előkészítése érdekében vegyenek részi a közgyűléseken a járási, községi tanácselnökök. A szövetkezel kommunistáival együtt mulassák meg a helyes nlat, neveljék a szövetkezet tagjait kemény helytállásra, tanítsák meg őkel i nehézségek leküzdésére. Pártszervezeteink pedig segítsék, ellen- őrizzék fokozottabban szövőiké- zeteink munkáját. nagylakit György MTYB Szöv. csoj). vezető.
