Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-12 / 291. szám
2 1952 december 12.. péntek 0 népek békekongresszusa elüt ViUau.awk Hépe Kouzultáeló A tőkés államok közötti háború lehetősége Bckfisen az alapismereték propagandista szemináriumán Apáti Nagy Jenő az alábbi kérdést tette fei: »A tükés államok közötti háború veszélyesbe a bíketáborra.« Mivel a kérdés a szemináriumon nem tisztázod«.t így a lapon keresztül a konzultációs rovatban válaszolunk. Ennél a kérdésnél megnézzük; Sztálin elvtárs új műve alapján, hogy melyek a mélyebb ellentétek: a tőkések egymásközti, avagy a kapitalizmus és a szocializmus közötti ellentétek. Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái« című művében új, nagyjelentőségű tótolok- kol fejlesztette tovább a marxia- mus-leninizmusnak a háború és béke kérdéséről szóló tanításait. Sztálini elvtáre mélyrehatóan elemzi a kapitalista országok egymásközti ellentéteit és föltárja ezeknek az ellentéteknek a perspektíváját. Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, Franciaország ellentéteit elemezve Sztálin elvtáre rámutat arra, bogy az imperialist.! 01 szögök számára, elsőrendű jelentőségük van a biztos felvevő piacoknak és az olcsó nyersanyagoknak. Rávilágít Sztálin elvtáre, hogy az USA azzal, hogy behatol Anglia ée Franciaország piacaira, megszerzi nyersanyag forrásait, továbbá, hegy segély leple alatt gazdaságukat az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé teszi, veszélyezteti az angol és francia tőkések magas profitját. A piacokért és nyersanyagforrásokért való harc ©lőbb-utóbb oda fog vezetni, hegy* ezek az országok kitépik magokat az Egyesült. Államok járma alól és a profitjuk biztosítása érdekében összeütközésbe kerülnek az Egyesült Államokkal. A legfontosabb legyőzött imperialista országok, Nyugab-Néniötor- •zág és Japan helyzetót jellemezve, Sztálin elvtárs hangsúlyozza az első világháború utáni, tapasztalatokat. Az Egyesült Államok és Anglia az első világháború után azt remélték, hogy Németország mint nagyhatalom és versenytárs kidül a sorból és megszűnik ezzel az imperialista országok közötti háború lehetősége. S ez a gondolat késztette őket arra, hogy ők maguk is segítséget nyújtsanak Németország gazdaságának helyreállításához, gondolva arra, hogy a Szovjetunió ellen fel fogják használni Németországot. Az angol és amerikai imperialisták abban az időben tehát az első világháború «tán ugyanúgy, mint most azon fáradoztak, hogy egy Szovjetunió- ©Henes egységfrontot hozzanak ösz- nze. De az angol-amerikai imperia- Hstaknak ezen kísérlete nem sikerült, mert mint ahogy Sztálin elvtárs rávilágított: a kapitalista országok közötti ellentétek a piacokéit, a nyersanyagforrásokért folyó harook gyakorlatilag erősebbnek bizonyultak, mint a kapitalizmus és a szocializmus közötti ellentétek. Ma, amikor az amerikai imperialisták nyíltan visszaállítják a német militarizmust, » német hadiipart, különösen fontosak Sztálin elvtarsnak a fent említett szavai. A bonni kormányképviselők egyre nyíltabban hangoztatják, amit Hitler annakidején tele szájjal kiabált, hogy »Németországot vezető szerep illeti meg Nyugat- Enrópában«. A nyugatnémet monopolistáknak ezek a kijelentései egyre nagyobb riadalmat keltenek a francia óa angol tőkések körében. Bár a német monopolisták most még behódolnak az amerikai imperializmusnak, azonban nem kétséges előttünk, hogy idővel arra fognak törekedni, amire már vannak bizonyítékok is, bogy megszerezzék önállóságukiBifc, s a maximális profitot biztosítsák saját magúit számára. Ebben a tevékenységükben minden bizonnyal előbb- utóbb ellentétbe kerülnek az amerikai imperializmussal, ami pedig újabb összeütközések, konfliktusok lehetőségét jelenti a tőkés országok között. Sztálin elvtárs új művében rámutatott, hogy az a tétel, mely szerint iá szocializmus és kapitalizmus közötti ellentétek erősebbek, mint a lökés országok közötti ellentétek, efanéíetileg helyes. Mégis a második világháború tanulságai imitálják, hogy >a kapitalista országoknak a piacokért vívott harca és az a vágya. hogy koukurrcnseikcí megfojtsák, gyakorlatilag erősebbnek bizonyult, mint a kapitalizmus tábor i és a szocializmus tábora közötti cl lenti-lek.« A szocializmus országa ©Ten irányuló háború veszélyesebb a kapitalizmus számára, mint a tőkés országok közötti háború, mivel 0 tőkés országok egymásközötti háborúja esetleg csak azt a kiadóst veti fel, hegy melyik tőkés csoport uralkodik a másik tőkés csoport felett. A szocializmus elleni háború pedig* az egész kapitalizmus létét veszélyezteti. A tőkések, habár a Szovjetunió agresszivitásáról beszélnek, maguk sem hisznek ebben s tudják azt, hogy a Szovjetunió nem támadja meg u kapitalista országokat s tudják azt, hogy a szocializmus országai ellen indítandó új háború esetén a szocializmus országai rendelkeznek olyan erővel, hogy a háborút a kapitalizmus sírjává tudják változtatni. A kapitalista országok közti háború el kor ü lhe t etilen «égéről szóló lenini tanítás, a jelenlegi nemzetközi, helyzetben is változatlanul érvényes. Ezek a tanítások megmutatják számunkra az imperialista tábor gyengeségeit, belső ellentéteit és azt, hogy ezak az ellentétek szükségszerűen növekednek-.. Elvtáraaink között js vannak többen, akik úgy gondolják, hogy az imperialisták egymásközti. háborúja nem veszélyes a béketáborra, a munkásmozgalomra, hiszen a tőkések egymásközti háborúja gyengíti az imperialistákat. Ez a nézet azonban helytelen nézet. Az imperialisták ^gymásközti háborúja is elsősorban a dolgozókat érinti, mint a második világháború is bizonyította és az eddigi háború minden egyes tapasztalata az, hogy az imperialisták egymásközti háborújának terheit a dolgozóknak kall elviselni. A háború hatalmas pusztításai, a szenvedések, mind a dolgozókat érintik. Do ugyanakkor 117 imperialisták közötti háborúk kihatással vaunak a munkásmozgalomra in, gyengítik a munkásmozgalmat. Felszítják a sovinizmust, a nacionalizmust, megosztják a munkásokat s ugyanakkor a tőkések nagy hasznot, prolitól zsebelnek Ive a háborúban. Sztálin elvtárs azt mondja, hogy az, imperializmus által kirobbantott bármely, még oly kis háború is, melyet az agresszorok a világnak valamely távoli sarkában kezdenek ©1, veszedelmet jelent a .békeszerető országok számára. Étert a mi béke- politikánknak, a jelenlegi béke-mozgalomnak arra kell irányulnia, törekednie, hogy az egyes államok közötti mindenféle háborút megakadályozzon. Vannak megyénkben olyan elv- társak, akik azon a véleményen vannak, hogy az imperialisták közelii ellentétek fokozódásával csökken a szocialista tábor elleni háború veszélye. Ez a nézet Iliin* s. dó amslfett veszélyes is. Ezek a nézetek leszerelnek liennünket, leszerelik békeharcunkat és elaltatják éberségünket. Az Egyesült Államok világuralomra törnek, világuralmukat csak háborúval tudják megvalósítani. Ezeknek a {terveknek, a viliig népei leigázásának, a harmadik világháború kirobbantásának' útjában áll a Szovjetunió és a vesetóea alatt küzdő 800 milliós béketábor. Ebből adódik az, bogy az amerikai imperializmus a háborút elsősorban is a. Szovjetunió és a népi demokráciák ellen akarja kirobbantani. Napjaink nemzetközi eseményei is azt, mutatják, hogy az imperialisták nőm csökkentik, hanem fokozzák erőfeszítésoikot, a háború ki- robbantására. nyeri viszonyok között tehát nyilvánvaló, hogy megengedhetetlen, hogy a logcsokélyebb mértókbdn is csökkentsük a harcot a béka megvédéséért. Éppen ezért politikai iskoláinkon elsősorban, a propagandista elvtársak szállj an ak szembe azokkal a téves és helytelen nézetekkel, melyok hacsak kismértékben is, de a békeharc vitelét veszélyeztetik. Lengyelország szocialista iparosításában döntő tényező a nagyarányú szovjet segítség. Az elmúlt évben a szovjet műszaki dokumentáció segítségével számos . fontos ipari objektum épült Lengyelországi»!]. így a többi között a zseráni személygépkocsigyár, a lublini mehézgépkocsi- gyár és a piotrkowi textilkombinát- 1 Kalsruhe. (ADN) A nyugatnémet lakosságnak a bonni és a. párizsi háborús szerződésekkel szemben tanúsított ellenállása kedden a háborús kancellár újabb vereségét eredményezte a karlernhei alkotmányjogi bíróság előtt. Egyelőre kudarcot vallott Adenauemak az a kísérlete, hogy a bonni különállóm legfelső bíróságának egyes engedelmes tanácsával alkotmányosnak London. (MTI) -IL G. Martin angol altábornagy a «Daily Telegraph» című angol burzsoá lap hasábjain beszámol a közelmúltban Jugoszláviában tett látogatásáról. Cikkében a többi között foglalkozik Jugoszlávia gazdasági helyzetével és érdekes leleplezéseket közöl a titóisták úgynevezett ötéves for vének teljes kudarcáról. «Amikor a repülőgép földet ér a belgrádi repülőtéren — írja —, az első látvány, amely az ember szemébe tűnik: egy nagy csomó Moszkva Most. amikor a világ minden részéről Becsbe gyűlnek a népek békekongresszusának küldöttei, a szovjet nép újra kifejezésre juttatja rendíthetetlen békeakaratát. Az üzbég nép békébeu akar élni és dolgozni — mondotta a »TASZSZ« tudósítójának Colja Izmailova üzbég népművésznő. A köztársaság országútjain gyapottal megrakott karavánok vonulnak: ez a Íréke termése. A Karakum! sivatagban hatalmas csatornát építenek: ez a béke építkezése. A békeharccal foglalkoznak műveikben az üzbég írók, művészek, zeneszerzők.< Vaszilíj Guliszasvili prolész- szor, a kiváló tudós így nyilatkozott a »TASZSZ« tudósítójának: »A béke eszméje önfeláldozó munkára lelkesíti a szovjet embereket A többi grúz tudóssal együtt abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy résztve- hetek a nagy sztálini természet- átalakító terv megvalósításában. A grúz tudósok nagyban hozzájárulnak a nagy hidrotechnikai építkezések megvalósításához, az új növényfajták termesztéséhez, segítenek az embernek a természet legyőzésében, hogy még boldogabbá és szebbé tegyék az életet.« Prága A csehszlovák sajtó és a rádió naponta ismerteti á népek Iréke- kongresszusa csehszlovák küldötteihez érkező leveleket, amelyekben a dolgozók eltökélt békeakaratukról tesznek hitet és azt a reményüket fejezik ki, hogy a népek hékekongresszusánalc tanácskozásai elősegítik a világ va.A zseráni gépkocsigyár üzembehelyezésétől — 1951 november 7-től — napjainkig 1125 »War- szawa«-gépkocsit gyártott a Szovjetunióból szállított kész alkatrészekből. A lublini tehergépkocsigyár szovjet dokumentáció alapján, a gorkiji »Molotov«- autógyárból szállított alkatrészekből készíti a »ZGA-Lublin« tehergépkocsit. Az elmúlt egy eszismerfosse el a szerződéseket. A bíróság úgy döntött, hogy a szerződésekkel kapcsolatban nem foglalhat állast egyetlen tanács, hanem csak az alkotmányjogi bíróság plénuma. Ezzel a határozattal is- rúét eltolódik a háborús szerződések ratifikálási vitája folytatásának időpontja. A karlsnihei határozat azt jelenti, hogy a,német nép harca újabb vereséget mért Adenauörra. fólbenmaradt épület. Ezek az épületek — állapítja meg — néma tanúi annak, mi valósult meg* Tito «ötéves tervéből». Tito beleegyezett abba — írja a továbbiakban —, hogy kártérítést fizet azokért az államosított tulajdonokéit, amelyek azelőtt új barátainak birtokában voltak. Ennek következménye, hogy «Jugoszláviának ebben az évben már 2ö millió dollárt kellőn© törleszteni®». Az ország ilyen «nagystílű» kiárusításának terheit természetesen lamennyi országa közölt a békét és a megértést. Emil Zápotek olimpiai bajnok, aki a csehszlovák sportolók küldötte lesz a népek békekongresz- szusán, a következőket hangsúlyozta: Ugyanaz vezet engem is a bé- kekongresszusca, mint a többi küldöttet: a békevágy. Yisszaem- lékszem például a Legutóbbi olimpiai . játékokra Helsinkiben. Olt meggyőződtem arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sportolóinak békeakciójához százszámra jeleni kéz lek a sportolók azokból az or szagokból is, amelyeknek kormánya a háborús uszltokat szol gátja.« Párizs Minden francia kikötőben munkabeszüntetésekkel, szolidaritás- sztrájkokkal, a Vietnámba induló hajók rakodásának megtagadásával köszön'lk a francia dokkmunkások a népnk bécsi nagy béke- találkozóját. Napról-napra növekszik a francia dokkmunkások harca a lékéért — állapítja meg a »l’Huma- nité«. Genf A sVoix Ouvriére«-nek, a Svájci Munkapárt lapjának jelentése szerint a népek békekongresszusára utazó svájci békeküldöttség vezetője Andre Bonnard prof esz- szór, ismert békeharcos. . Stockholm Neves svéd közéleti személyiségek — köztük Svűnberg pro fesszor, Erik Bhjrnbßrg író, Kari Gerhard színész nyilatkozatot ad tak ki, amelyben támogatják « népek békekongresszusát. tendő alatt az üzem 1800 tehergépkocsit gyártott. A piotrkowi textílkombinátol egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének. Azóta szinte minden hónapban újabb műhelyek kezdik meg a termelést a Szovjetunióból szállított gépekkel. így a, gyár 1952 január és október között megnégyszerezte termeléséi, közben munkásainak száma csak 32 százalékkal emelkedett. Ebben az évijén a Szovjetunió baráti ^segítségével újabb ipari üzemek kapcsolódtak bele a termelésbe. így a dycliowi v'izierö- niű, a »Werzbica«-oementgyár<*s a nowa-hutai kombinát több új részlege. A közeljövőben üzem- behelyezik a »Bobrek» kohászati gyár új durvahengenníívét és a ójaworzno II.« erőművet. a dolgozók viselik. Ezt az angol burzsoá lap is kénytelen olisinsr- ni. A bérek — írja — olyan alacsonyak, hogy a fizetésből élők életszínvonala általában a létminimum alatt mozog. A ruházkodás különösan nagy nehézség! ütközik — az árak rendkívül magasak és a minő ég igen gyónt. Ennek következtéjén a városi lakosok hihetetlenül kopottak, vidékén pedig rongyokban járnak a/, emberek, — egyedül a hadsereg tisztjei jólöltözöttek — emeli ki a «Daily Telegraph». A Magyar Rádió Közvetítést ad B6csből a népek békekongresszusáról A Magyar Rádió a következő időpontokban ad helyszíni közvetítést Becsből a népek béke- '{ongresszusáról: December 12-én 20.10 órakor Kossuth, adó; December 13-án 16.20 órakor Kossuth adó December 11-én 11.00 órakor Kossuth adó; Fentieken kívül a Hangos Újság déli és esti számában 12.00, illetve 19.00 órakor, december 14-én, vasárnap 13.3Ü-kor — ugyancsak a Kossuth adón — ad hangképeket a népek bécsi kongresszusáról. A Szovjetunió segítsége Lengyelország iparosításában Adenauer újabb veresége Titoek csődje
