Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-06 / 286. szám

l »52 «Wt-rinkH-r \/iUa>uaK6,U Hípe I jó szakoktatás a nagyobb terméseredményekben kamatozott az örményzugi ált ami gazdaságban Az örményzugi állami gazdaság megyénk állami gazdaságai kö- *ött — a legtöbbet, fejlődött eb- bem az érben. A mezőgazdasági munkák végzésénél betartották a határidőket, az agrotechnikai el­járásokat. Nem féltele az újtól a.z állattenyésztésben sem, felismerték a gépek alkalmazásának fontossá­gát, hogy mit jelent az a mun­kaerő, de a minőségi munka szem­pontjából is. Természetesen ennek jelentőségét a gazdaság vezetősé­gének, szakembereinek kellett első­sorban magokévá tenni, megismer­tetni azfc aztán a dolgozókkal, ne­velni azokat ezirányban, hogy mi­nél jobban mestereivé váljanak munkájuknak Az, hogy a gazdaság a kedve­zőtlen időjárás ellenére is mai gitsabb gabonatermést takarított be, mint a többi gazdaság megyénk­ben, állattenyésztési, állatbeadási tervét ia már november elsejéit) teljesítette, baromfi-, tojás- és tej beadásban sem maradt- adós, erő­gépenként szeptember elsejétől no­vember 3-ig több mint 300 nor­málhold munkát végeztek el, sőt Melle Pál traktoros, Ptesovszki Jánossal 690 normálholdat- tel­jesített ezidő alatt, ez a jo munka elBŐ&orban a gazdaság dolgozóinak jó szakmai felkészültségéről tanús­kodik. Arról, hogy a gazdaság ve­zetősége az elmúlt télen is fog­lalkozott a dolgozókkal, jól hasz­nálták ki a téli időt, növellek a szakmai tudásukat Most sem akarnak ebben le- maradni. Szálamként különböző téli tanfolyamokat szerveznek, he­tenként egy esti foglalkozáson ta­nítják a dolgozókat a gazdaság agronónmsai, legjobb műszaki dol­gozói. Elméletben ismertetik meg a talaj-művelés, növénytermesztés, az állattenyésztés különböző mun­káit. Do összekötik azt a követ­kező év tervfeladataival, hogy a dolgozók már most előre lássák mit miért kell teimiök, mit jelent az új módszerek alkalmazása a növény termesztésben, állattenyész­tésből), a terméseredményekben, újítások, ószszíerűsitéfcék bevezetése a gépeknél. Mennyivel kereshet­nek azáltal többet, kaphatnak na­gyobb premizálást. Az örményzugi, de megyénk va­lamennyi állami gazdaságát első­sorban a minisztériumnak, de az állami gazdaságok megyei tröszt» jenek is jobban kellene segíteni a dolgozók szakmai nevelésében. A megyei tröszt ©téren az elmúlt- év­ben még végzett munkát, megadta a szakoktatóshoz szükséges anya­got, most azonban etóreu úgy mondva semmit sem tett. Nyil­vánvaló : azokat a feladatokat, amé- I lyoket állami gazdaságaink, mint a mezőgazdaság élenjáró szocia­lista üzemeinek meg leélt oldani, ©1 sem képzelhető a dolgozók po­litikai és szakmai képzettségének emelése nélkül. Amit tegnap tud­tunk, az kevés- lesz holnap, a jövő­beli még többet keli tudnunk. Aki ezt nem tartja be, nem veszi fi­gyelembe, lemarad, akarva-akarat­lanul fékjévé válik a termelésnek, a nagyobb eredmények elérésének Számolják fel a közönyösséget a megyei trösztnél' állami gaz­daságaiul: dolgozóinak szakmai nö­velésével kapcsolatban. De segítse jobban a MEDOSZ megyei bizott­sága is az önnényzugi, de vala­mennyi állami gazdaságunk dol­gozóinak eziránfu törekvését. Ál­lami gazdaságaink csakis így tud­ják betölteni feladatukat, hogy — a Szovjetunió szovhpzainak pél­dájára —: nálunk is iskolái lő­hessenek a nagyüzemi gazdálko­dásnak; minőségi vetőmaggal, faj­állatokkal, gyakorlati tapasztala­tokkal, tanácsokkal láthassák el ter­melőszövetkezeteinket. Ez pedig nem kis részben állami gazdasár goink dolgozóinak magasabb szak­mai tudásától függ. Farkas Sándor. Miért maradt le Hunya szövetkezeti község az őszi mélyszántással ? Hunya szövetkezőt) község az őszi mélyszántást eddig csupán 39 «zúzalékban végezte el. Szokatlan hallani, est, hisz a hunyai dolgozó párnáztok' nem szoktak lemaradni, Most azonban lemaradta!:, amit nem tehet az idővel magyarázni, a fel­tétel megvolt és megvan hozzá, » községben most is megvan a 160 pár iga, éppen úgy, mint a mull évben volt. A. lemaradás oka abban van hogy a mélyszántást a gépállomás gépeivel akarták elvégezni. A »Baj- fcriy Zsilinszki« tezcs is 100, »Kossuth« tezos 200 hohl őszi. mély­szántásra kötött szerződést a gép­állomással, amelyben vállalta a gépállomás, hogy október 31-ig el­végzi a -mélyszántást. Ezideig azonban fele sincs felszántva e két csoportban a leszerződött te­rületnek, de úgy van ez- a többi «eoportban is. A sarkadi gépállo­más öt erőgépe — amely a kon­doros) gépállomásnak segítene — pedig több mint két hónapja, ott van. Szégyen© a. brigád dolgozóinak, de úgy van, hogy a kondoros) gépállomás két erőgéppel ugyanannyi idő alatt többet szántott fel, mint a sarkadi traktorosok az öt gép­pel. Pedig bizonyos, hogy a kondoro- .siak, .terül,otoij sgm volt jobb idő­járás. Ez abból adódik," hogy a 'sar­kadi gépállomás traktoristái ha­nyagul végzik -munkájukat. Há­nyán például csáki-szalma mód­jára bánnak a gépiikkel, a nép vagyonával. Az üzemanyagot he­tekig szert ©-szét hagyják a földe­ken és megtették azt, — mint ahogy a tanács titkára, a tszcs el­nökei mondják —, hogy hat, km- rőt a traktorral jártak be a mű- ezakváltáskor, hogy n® kelljen gya­logolni!) Magatartásuk valósággal megbotránkoztatja a község becsű Letos dolgozóit. Hanyag munkájukkal, a gép és idő rossz kihasználásával sokezerforintos kárt tesznek a csoportokban, veszélyeztetik a jövőévi jó termést. Helyeson tette a »Bajcsy Vjsí- linSzky« tezos és a »Kossuth« tszcs, hogy nem vártak a gépekre, hoz záfogtak a munkához, jelenleg ia 14 igájuk szánt. Kövessék a pél* dát a többi csoportok is, a gépi munka mellett, mozgósítsanak minden erőt, hogy behozzák a le­maradást, befejezzék minél hama­rabb az őszi mélyszántást. Horváth József és a többiek is jöjjenek a bányába Mi, az istváa-akna ve© arról, hogyan érzi bánya felől, hogy ő is dolgozói a november magát lenn a mély- szeretoe eljönni. Gu havi tervünket 101.8 ségben. ö azt feleli, azt üzenem Horváth száza ókra teljesítet- hogy nagyon jól, csak ©Ivtársnafe, hogy jöj- tük. Eddig mi Vágyunk azt nem tudja megér- jön egész nyugodtan, a győztesek. Somogyi teni, hogy miért hagy- de ha lehet, akko-r jöj- Bni© almáskamarási fa ott Szántó Pál a bá- Jakos is eljött az 1st- nyát, hiszen egészsé- ván-aknai bányába, ges fiatal, erős ember, E őször, mint napszinti Somogyi Imre nem is- dolgozóra, akik mun- dolgozó végezte mun- mari azt, hogy Szán- kájukkal akarják elő kúját, mivel idős em- tó Pál nem szereli a bar, Később kérte ma- munkát-, gát 1© a bányába és Horváti) József al- .kéiéséfc teljesítették is. máskamarási lakos is {Többszőr p-beszélgettek többször érdeklődött a, jenek többen is, mert a bányában szükség van minden becsületes egíteni ötéves tervünk mielőbbi befejező-ót. Tóth Péter esi lés, Pécs, T*l f í-n-akna. A sarkadi gépállomás vezetőségé vonja le a tanulságot: ide vezet az, ha nem ellenőrzik a dolgo­zók munkáját. A gépállomás ve­zetői. például egyetlen esetben sem voltak még Hullván, mióta ott dol­gozik a gépállomás brigádja. Bizonyos, ha ellenőrizték volna a Hunyán dolgozó traktoiisták mun­káját, jobban állna most Hunya község a mélyszántási terv tel­jesítésével. De a hunyai tanács­nak, pártbizottságnak is keményeb­ben keltett volna fellépni, nem megengedni a felületes munkát, Más községiek dolgozóival is ép­pen olyan kötelességük betartatni pártunk, kormányunk határozatait, rendelkezéseit. (farkas) Sztálin elvtárs születésnapjára .í gyulai állami gazdaság dolgozói is mihikafa'ajánlásokkál iié- sz Maiéi december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára. A dolgosok munkájukon keresztül bizonyítják bo szerelőtöket, bálájv.ukt a Szov­jetunió iránt, A gazdaság dolgozói mimlcáhalycflcen vállalási letiek arra, hogy még jobban dolgoznak, terveiket t ültél,jesítiJc. D&zsi Zsuzsa és Sa­dies Rebeka mesterséges borjúnsvelűk is vállalták, hogy a gondozá­suk alatt lévő borjak súlygyarapodását 15 kg-ró' 16.5 leg-m emelik. B- Nagy Imre súldfínevelő témám pádig arra tett vállalást, hogy no- ifémbar és december hónapban a 13 száza ékíts laharmányhasznosi iáé helyett 24 százalékot ér el, «s ötszázalékos kiélést két százalék * kai csökkenti. Szatmári Sándor, Kovács Gábor fejőgulyások vóHH tők, hogy évi tejtermelésé tervükét december 31-ig tajjesítik. A dolgozók felajánlási pénzben, is hatalmas megtglearítást, 'je lent. .4 felajánlás értéka 'iss seien 26.322 forint. Támaszkodjanak bátrabbénn ax ügyvexetők az SZB^re a munkájában, inivtal az a leg­gyengébb szakszervezet. (Persze, csak az ügyvezető elvtárs szerint.) Hasonlóképpen gondolkodik a tót* kom’ósi földművesszövetkezist ügy­vezetője is, aki a do goaókkal szem­ben sok esetben kötekedő. Jó leime, ha az orosházi és a tótkomlósa föld mŰTOSszövetkDzet ügyvezető élvtársai példát venné­nek a kondoros!, csorvási, gerendás ügyvezetőkről, akik . több segítsé­get ás támogatást nyújtanak a dol­gozóknak és a szakszervezetnek is. Bendezeresen tartanak háromszög! értekezletet, ahol közösen megbeszé­lik a soronlévő feladatokat. Azon­kívül támogatják egymást a mun­kák elvégzésénél is. Mindem egyes problémát megbeszélnek és bátran fordulnak az SZB-boz tanácséri vagy támogatásért. Ötéves tervünk döntő évében igyekszünk még fokozottabban ki­venni részünket abból a munkából, — amely döntő feladat előttünk —, hogy földművesszövetkszeteinkei) keresztül biztosítsuk a falu dolgo­zóinak áruellátását. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mind a földművesszövetkezett vezetői és a .szo-kgaei’vezet is javít a munkáján. KORCSOK AKNA,- KPDSZ TB muú-katá-rsa. Ez év májusában megtartott el­ső KPDSZ küldöttközgyűlés igen hatalmas és komoly feladatokat ál­lított. szakszervezeteink olé. A. bél­és tűi kerested etem lebonyolít áfá­nak, annak zökkenőmön! ss teljesíté­sének olősegítér« a munlravorfennyel lett szakszervezeteink feladata. En­nek végrehajtásáért felelősek va­gyunk pártunk, dolgozóink előtt is. A kitűzött ié okát nem voltköny- nyfi elérni azért s jm. mert sok olyan dolgozóval kréVt-t foglalkoz­nunk. akik nv g solfurem v-'ttek részi a i-aaksremwot életében. Do így is szép eredményeket értünk el a munkavarsr'nybon, a tagszorve- zé-ben és a kultúrmozgalomban. Hiba csupán, az, hogy néhány föld­művesszövetkezetünkben az ügyve­zető ©Ivtársak nem támogatják a szakszervezeti bizottságok munká­ját, sőt egyes helyeken inkább gá­tolják azt. így van ez az orosházi és a tótkomlúsi földművcászövet- kezeti ügyvezető elvtársaknál is,' Az orosházi földműveeszövot-keaet ügyvezetője nem tájékoztatja az SZB-t, ha a dolgozók problémái­ról van szó. ITgy nyilatkozik a dolgozókról, hogy az mind «reak- 'eiós».‘ Fölényoeeu bánik- a KPDSZ* tői kiküldött elvtársakkal, azt mondja, hogy a KPDSZ nem segíti iskolánkban lelepleztük az ellenséget Az elmúlt hónap végén nép- nevelőértekezlatot tartottunk isko­lánkban. Ezen az értekezleten fog­lalkoztunk a- kül- és belpolitikai helyzettel és azzal, hogyan fér­kőzik b© se ellenség az üzemekbe, iskolákba. November 24-én egy ku- lákot lepleztünk 1© az iskolánkon belül. Ez Gatyán Pál volt, akit a sarkadi gépállomás küldött erre az iskolára. Sorozatos hibák, ki­maradások fordultak elő nála. Sze­münkben mindig jót mulatott, de amikor ivott egy kicsit, mindjárt észre tehetett venni, hogy nem kö­zénk való. Az ©Ivtársak fokoza­tosan felfigyeltek rá és jelentették a vezetőségnek is. A vizsgálat so­rán bebizonyosodott, hogy Gu- tyán Pál kulák és mi azonnal ki­zártuk az iskoláról. Márton Ilona, mezőgazd. szakis!:, hallgató. Debrecen. Népi demokráciák életéből 1 kulit kok elleni hare Csehszlovákiában A termelőszövetkezeti mozgalom 1952 nyarán mozgatom Szabotálására, a k ulák ok még messzebb- « régi módszar —! a ham- r© merészkedtek. Havas hatalmas méretekben bon- gulatkeltós a kollektiv községben például fel* sovi kerülőt pártszerveze­tei. Ez a kerület egyike volt a tearnelőszÖYStkozöti talcozott ki Csahszlovakiá- gazdálkodás ellen — már gyújtották azoknak a po- mozgalom tején a legel­ban. A kis- és középpa- nem sikeres többé. Ezért ragotoknak a pajtáját, maradottáhbnnk. A párt­raeztok tízezer-számra lép- főleg két eszközt alkal- akik ba akartak lépni a szervezetek cré yv-eu áté­lek a termelőszövetkezs- máznák: a nyílt szabó- termelőszövetkezetbe. A nanéztek a dolognak és telibe. Érthető, hogy ez tűzet, vagy a- fordított- legáltalánosabb ezabotáJ&d hamarosan rájöttek, hogy ját: a termelőszövetke- mód azonban az, hogy kü­rtőkbe való befurakodásf lönféte kifogásokkal nem nőm tetszik a kulákok- nak, akik látják, hogy a kis- és középparaiatok és néhány havi látszólag teljesítik a beadást, vagy a ku ékok befolyása tatja vissza a do gozó paraszto­kat a termrr.őszövatkezat­mér nem hallgatnak rá­juk. A kuláliok azonban reménytelen helyzetükben tűst, a kártevést, sem adjál: meg magukat, sőt egyre elkeseredettebb eszközökkel, igyekszenek visszahódítani elveszett pozícióikat. szorgalmas és odaadó dohos, zsizsikas terménye- tői. A kerület pártfurrk- munka után a bomlasz- kot kísérelnok meg bead- cionárrusai szívós harcot jri aa államnak. kezdtek a kulákok ©lleu. , , ,,, , „ Ezek a módszerek azon- és ebben nagy segítsé­Á ^k80^.® ban csak pillanatnyi za. gükre volt a kerületi n\) sza jo ,izs - r a asz ja. oJfQzijutnak és a pártbizottság lapja, a »Fa­A. Dosky járás Drcklava d0'.g0zó parasztokat még au igazsága«. A lap sae- tenmelőszövctkezetébon a (.’.sántábbá teszik a ku- mély szerint leplezte A kulákok támadása! a tu,Iák?k vasdarabokat ]ákok karcban. Ép­, szórtak a szövetkezeti föl- |^,]L ©zárt gyakran vá- dokre, hogy megrongál- a krrlábok a tér­jük a kombájnokat és te- meőszövotkezatekbe való kerület dolgozó paraszt­a kollektiv gazdálkodásra tef1urakodáa “ódsrerét. ságának felnyílt a sze­__ bajn-aratast. Hostomicc- 1952-cs ev eseme­b en drótot kevertek a az^ bizonyítják, hogy gabonába, cölöpöket ver- a]lc>; a p'ártszcrvez.otek jól tál: az aratógépek útjába, ivükbe vették a kulákok Több helyen előfordult, © ]eni harc ügyét, ott a ku- A példák egész sora bogy összetörték a gépek jákságot hamar 1© lehet igazolja, hogy a kntekság fontos alkatrészeit és igy ]0p].>z,ni és ártalmatlanná akadályozták a munkát. lehet tenni. Helyesen termelőszövetkezetek el­ten bebizonyították a dol­gozó paiasatságrrak, hogy való áttérés, az általános falusi jólét biztosítása szorosan összefügg a ku­lákok ellőni harccal. la a kutóko-kat, nyilvá­nosságra hozta kártevő ei- ket. Csakhamar az egész •zolja, hogy a Jmiatsag minden eszközt megra­gad a termelőszövetkezeti me. Ma már a prssovi ke­rület egyik© a legjobbak­nak. Egymásután a'akul- tak és alakulnak a team.>- lőszövetkezetek, virágzás­nak indultak a falvak é~ a dolgozó parasztok kivá lóan teljesítik az áBam .Yo-lt olyan g,sat is, hogy jártak ssl póMárrl a pre- iránti köte.eaetttégőiket-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom