Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-31 / 306. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Műszaki vezetőink első feladata: segíteni, támogatni a dolgozók javaslatait A Viharsarok Népe válaszol: Hogyan biztosítsuk az átteleltetést ? V. ______________________________.J A I HD P B ÉKÉSMEG YEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP] A 1952 DECEMBER 31., SZERDA Ara 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 30«. SZÁM A nagy példát követjük A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa a viliig- népei felé tárt* azokat a gigászi, gazdasági és kulturális eredményüket, Rmelveket kemény harcok és megfeszített- munka án'tu ért el a Szovjet nép pál lja Sztálin ©Ívtárs vezetésével. A kongresszus anyagát ta- ’nulmányozva, a sorok között találkozunk o szovjet emberek izzó hazaszeretetével, hősiességével, öntudatával, a népek és a béke forró szeretetévet és mindazokkal a tulajdonságokkal, melyek képessé tették arra, hogy porrá zúzza a páncélba bújt, ál! ig fel fegyverzett fasizmust. Találkozunk a sorok között a szovjet emberek műveltségével, töretlen tanulni akarásával, sdkottti vágyásával, helytállásával s »aindaaokkai a tulajdonságokkal, melyek képosst; tették őket- arra. hogy páratlan, fejlett ipart, mező- gazdaságot, jólétet és kultúrát tolom lsének. kfindezieket a tulajdonságokat lenin és Sztálin pártja fejlesztette ki a szovjet emberekben türelmes tanítással, nevelőmnakával, S ilyen emberiorrnál ó erővel rendelkezik minden kommunista párt, mely a lenini-sztálini tanítási elv alapján működik. A mi pártunk tanitásá- . inak, iß iriujíitkoznak már gazdag ©ívdményol s egyré gyorsabb tvnm- ban valósait meg hazánkban az a jelszó, hogy: független, -zabul havában, jólétben élő, boldog, művelt népet. A szovjet nép jólétét és műveltségét modern termelési eszközök és kulturális intézmények fejlesztik. Az órák, a. napok és az évek minden percében kifejtett erőfeszítések a nép békéjét, boldogulását, jólétét szolgálják akár munkáról, harcról, vagy tanulásról is vau szó. Ezeknek az erőfeszítéseknek a gyümölcs® a modern szovjet ipar és mezőgazdaság, amely ma páratlanul áll a világon. A szovjet ipar és mezőgazdaság fejlődésének, bőséges árutermelésének titka az, hogy mindkettőnek a művelt- eég, a tudomány és az ebből szü leütendő mind modernebb technika a hajtóereje. Az, hogy a Szovjetunióban tízezrével hagyják cl a fiatalok az egyetemek padjait és jól képzett mérnökök, technikusok és mezőgazdászok és zootechniku- sokként növelik az ipar, a mező- gazdaság termelését. Az, hogy tanul az egész szovjet nép. Az üzemek dolgozói és a kolhozok parasztjai nem görnyedő robotosa.1, hanem jól képzett szakmunkásai, tudósai saját munkaterületüknek. A Szovjetunióban a második világháború után 23.500 iskola épült és a tanulók száma jelenleg 57 millió. A főiskolák csak ebben az évben 221.000 fiatal szakembert adtak a szovjet népgazdaságnak. És az idén már öt és félmillió főiskolai és középiskolai képzettséggel rendelkező szakember dolgozik a különböző munkaterületeken. 1938-tól 1952 elejéig 1560-ról 2900- ra emelkedett a kutatóintézetek, laboratóriumok szama. Az országban 368.000 különböző típusú könyvtár, 1930-hez képest három szór annyi filmvetítő berendezés működik. Az évi könyvkiadás elérte a 800 millió* A fen*: ' it értekéivé érthogyan sziileli évben 1600 eyun ©melke- a szovjet ipar termelése, mint az Egyesült államoké és nyolcszor gyorsabban, mint Angliáé. A fenti számokkal magyarázható a gigászi lermészet- átalakitó munka, az új mezőgazdasági gépek sokaságának tökéletesítése, a gabonatermés és az állattenyésztés állandó hatalmas növekedése. Csakis művelt nép képes olyan fejlett technika megteremtésére, mint amilyennel a Szovjetunió rendelkezik. Az a fejlett technika segítette elő jórészben a. hatalmas árubő éget s azt, hogy 1917 óta öt Ízben csökkentették az árakat a Szovjetunióba n. Kincs a világon egyetlen nép, amelyet ne ösztönöznének még elszántaid) harcra, szabadságuk, függetlenségük kivívására a szovjet nép gazdasági és kulturális eredményei. Annál is inkább, mert a Szovjetunió gazdag eredményeiből, tapasztalataiból felmérhetetlen támogatást ad a szomszéd népeknek,. Kagymennyiségű ételemmel segítette többük között az árvdzsújtóttá olasz, és a a éhínségtől szenvedő indiai népet. Felmérhetetlen az a segítség, amit a népi demokratikus országoknak, köztük hazánknak ad állandóan a szovjet nép. A Szovjetunió,. Sztálin elvtárs önzetlen se- •jgítségéuok köszönhetjük azokat a gazdasági és kulturális eredményeket, amelyeket nemrég az ország- gyűlés ülésszakán tárt népünk elé szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs. Dolgozó népünk erőfeszítésein, pártunk vezetésén túl elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük népünk növekvő jólétét, kultúráját. Azt, hogy az idén százezer az általános iskolák VIII. osztályában tanulók száma, hogy 119.000 tanulója van a középiskoláknak s 46.000 hallgatója egyetemeinknek. Felnőtt dolgozóink közül is mind többen ismerik fel a tanulás jetentooé- gét, amit bizonyít az, hogy a dolgozók általános iskolájában har- mincezren, a dolgozók gimnázinmá- ban pedig 19.300-an tanulnak1. Még hűbb képet kapunk népünk rohamos művelődéséről, ha figyelembe Vesszük a mozik, a színházak, Szabad Föld Téli Esték, a természettudományi előadások látogatóinak számát. Azt, hogy az ország területén mintegy 17.000 könyvtáj'működik, vagyis minden 600 letekre jut egy könyvtár. Egymásután kerül villanyfény a községekbe, lakóházakba, növekszik a rádióelőfizetők száma, növekszik népünk kultúrája. Dolgozó népünk növekvő öntudatának, általános műveltségének kedvező hatása nagyszám eredményekben mutatkozik meg mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Ma már még bilszkébten mondhatjuk el Révai elvtárs szavaival, hogy népünk olvasó néppé válik, olvasva, tanulva építi a .szocializmust. Az általános műveltség növelése terén országos viszonylatban és megyénkben is sok még a tennivaló. A dolgozók egy jelentős hányada még nem tanul, nem olvas rendszeresen. Az esetek többségében erre vezethető vissza a laza munka- fegyelem, a tervteljesítés lemaradása az üzemekben, a gabonatermés és az állattenyésztés egyhelyben to- pogása. A tanulás hiányában idegenkednek több helyen megyénkben is az új termelési módszerek beve- (folytatá, a 2- oldalon-) Felkészülték a jövő évi terv teljesítésére a Forgácsoló Kxcrszsiiiigystr dolgozót Xovemlci végén úgy volt. hogy nem tudják teljesíteni vállalásukat, melyet 'Sztálin elvtárs 73. szül©-, tésnapjám tettek a békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár dolgozói. Ez pedig szégyen lett volna az egész üzenne. , .Minden attól függött, az »S 28«-as esztergagépeken befejezik-® munkájukat Pintér József, lehóczki József és Miskolci Péter. Az edző és köszörűs üzemrészeknek elegendő anyagot kellett ezekhez a gépekhez biztosítani, hogy az üzem vállalását teljesítse. Ekkor az esztergályosok mindössze 50 darab csigakést készítettek el naponta. Munkájukat figyelemmel kísérték a dolgozók, de talán legnagyobb figyelemmel Lehóczki József' felesége kísérte őket, aki muu- kalapbeíró az űzőmben és férjévéi egy műszákban dolgozik. Egyik reggel azzal állít férje elé: —- Pintér 69 darabot készített a másik műszakban a csigakések- ből. Te pedig öreg szakmunkás létedre csak 50 darabot készítez, hagyod magad, lemaradsz egy fiatal mög’ött? Lehóczki elvtárs megmutatta, hogy nem hagyja magát. Aznap (már ő íe léik. „"sítoti» előző napi eredményét, Hotvonet készített el a csiga késekből, Így haladt aztán a verseny közöttük. Ezzel lehetővé tették, hogy az üzem túlteljesítsd minden ^vállalását é.a december l'J-re befejezték éves tervüket. Azóta sem állt meg a verseny. Ma is állandóan 150 százalék felelt teljesítik normájukat. A jó munka feltételéliez tartozik az, hogy évi tervük teljesítése után rögtön hozzákezdtek az üzom dolgozói jövőóvi tervük előkészítéséhez. Szalagszerben folyik a munka az üzemben, az egyik üzemirész tervétől függ a többi üzemi- rész munkája is. Biztosítani keltett tehát már most azt, hogy elegendő anyag álljon az év első napján is az edző és köszörűs részleg rendelkezésére. amely a készárntermelést biztosítja. Ez sikerült is, mivel, ahogyan ők mondják az üzemben, fel van »töltvex a köszörűs műhely elegendő anyaggal. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan dolgozhatnak, nem kell egymás kezéből kivárni a megmunkálásra váró anyagot. Egyikőjük sem késhet, tehát az esztergályosok sem. Ezt ők biztosítják is. Például Endrődi János púi (bizalmi, Kelemen József és Hegye» József, a kik mint átképzésük kerültek . az özembe, ma párosyerseily- b*?n állnak ©gym-K««1 és normájukét jóval száz százalék fölött teljesítik. — Most lehagyom társaimat az elkövetkezendő munkában — mondja Endrődi elvtárs. — Közben állandóan új és új munkadarabot top jbe a padba és darabonként ellenőrzi a helyes méneteket is. így kevesebb tesz a esfojt. D» segítenek a seleji ölteni harcban az üzem MEO-sai is Kam várják, mig egy egész fótiét elkészül, hanem naponta ' többször is részátvételeket csinálnak, ilgy már munka közben megszüntetik « hibás munkát, a felejtet. Ugyanakkor a másik munkapadra, tag;, üzemrészbe is hamarabb kerül a-/ anyag. Ezzel biztosítva van a gépek jobb kihasználása is, melyhez hozzájárul még az, hogy bevezették a melegváltást az űzőmben. A dolgozók menetközben veszik át a gépet,, ekkor ismerkednek meg azzal, hogy ezaktársuk milyen forgóéi sebességgel és milyen késsé* dolgozott előttük. Kom kell új »ráállás« és megszűnik az előkészületi idő. Ez műszak váltásonként az-esz- tergapadnál 15—20 perc, a marógépnél pedig 35—40 perc megtakarítást jeleni, így biztosítják Rákosi és Góró elvtársak útmutatása* alapján ■ zökkenőmentes .átmenetet .1953-ra ■ Forgácsoló Szerszámgvár dolcozói, Leveleit a zárszámadásokról A zárszámadás megmutatta hibáinkat Nálunk is megvolt a zárszámadási közgyűlés. Bizony kevés jövedelem jutott egy munkaegységre) A tagok és a vezetőség is egyaránt a fagy- és aszálykárra hivatkoztak. Kevesen voltunk, aHk mag mentük mondani, hogy saját magunk vagyunk hibásak, meg' a gépállomás, hogy most kevés terményt tudunk szétosztani -munkaegységenként. Például a kukorica al;á a talajt rosszul készítettük el, A vetés is szervezetten volt. Nagy Géza, a fegyelmi bizottság elnöke még a vetés ideje alatt mondta, hogy sok azoknak a száma, akik a gép után járnak és a vetőmagot is csak csak a föld tetejére szórták, mert voltak olyanok is, akik részegen vetettek. Da a tagok nem Huszonharmadikán zárszámadási közgyűlést tartottunk. A gyűlésen voltak olyan tagok, akik nem voltak megelégedve a jövedelemmel, mint például K. Szabó Lajos ser- tósgondozó. K. Szabó Lajosnak hiába mondta a vezetőség, hogy a disznókat a mezőre kell hajtani, nem fogadta meg az utasítást. És most, hogy rossz munkája után kevés jövedelmet kapott, a közgyűlésen zúgolódott. ismerték et hibájukat, sőt »nekik állt följebb« és különböző durva szavakat mondtak Nagy Géza elvtársnak. De most a zárszámadáson látjuk, hogy milyen hibákat követtünk el, mert kukoricát nem osztottunk. A saját kárunkon tanultuk meg mindnyájan, hogy a felelőtlen munka nem sokat ér. Az új módszereket sem igen használtak. A múlt évben, sem négyzetes kukoricát, sem. keresztsoros árpát, búzát nem vetettünk. Nem is osztottunk csak 163 deka búzát, 80 dekái (árpát, a kukoricából is négyinázeás átlagtermésünk volt. Cukor is mindössze II deka jutott egy munkaegységre. Jőzsa Balázsáé, Kondoros, »Micsurin« tsz. Többen vannak elvan tagok, alak rendszeresen részt vettek a munkában és bizony a jó munkának) meg lett az eredmény©. Szabói György egy fiával csak pénzből 3200 forintot, Muntyán György 1700 forintot, én is 900 forintot kaptam, ezenkívül még terményeket is osztottunk. A zárszámadási közgyűlésen a tagság elhatározta, hogy a következő évben a szovjet módszereket is .alkalmazzuk. A kapásmivunyoke? egyénekre feloszt juk és minden tag a saját területéért felel. Simonivá Tivadar, Kétegyliáaa »Népköztársasági tsz. Jó munka — jó eredmény A magyarbánhegyesi »Dózsa:-: tssv- i*Mi 26-án tartottuk meg az évvég* gazdasági beszámolót és a zárszámadást. Termelési eredményünket a« aszály is hátráltatta, do mégis zárszámadásunk eredménye azt mutatja, hogy szövetkezeti alapunk' 62.000 forinttal emelkedett. Természetbeni juttatásokon felül a tagság munkaegységenként öt forint készpénzt kapott. Tagjaink megértették azt, hogy az évvéga eredményünk mindig attól függ, hogy munkánkat hogyan végezzük el. Hermann András eh-társ versenyre hívta ki a tsz-tagokal, hogy a jövő gazdasági évben egyetlenegy napot sem J'og igazolatlanul hiányozni. Felhívásához csatlakozott Mélák István, Tóth Péter elv- társ és valamennyi tsz-tag magiévá tette a versenykihívást. Dór László elvtárs, a mezőkováceházi járási mezőgazdasági osztály vezetője többek között elmondotta, hogy a csoport ebben a gazdasági évben észrevehetően fejlődött, • a betakarítási munkáknál lemaradás nem volt és a vetési tervet határidőre teljesítettük. Az értekezlet befejezése után még jóidéig együtt maradt a tagság és beszéltek csoportunk további fejlődéséről és arról, hogy a jövő gazdasági évben jó eredményeinket tovább fokozzuk. Tassi Lajos tsz-elnök Magyarba n’'©?-} © A »Micsurin« tsz tagjai bizonyosan tanultak az elmúlt év hiányosságaiból, amit Józsa ©Ívtársnő levelében bátran megírt. A« elmúlt év tapasztalatai bebizonyították, hogy magasabb’ terméseredményeket csak a szovjet agrotechnika jó alkalmazásával lehet elérni. Ha a »Micsurin« tsz tagjai a jönő gazdasági évben már mem. félnek az új módszerek bevezetésétől, magasabb terméseredményeket érnek el, a jövő esztendőben Józsa ©Ívtársnő már jó eredményekről számolhat be a zárszámadási közgyűlés után. Aki jól dolgozott, annak nem marad üresen a kamrája
