Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

2 ViUcnsawU Héft-s I9.V2 december 3Ä.. W.«• 4!«I Harmincéves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Ukrajna 1922 december 30-au mondotta ki a Szovjetek I. Üsszszövetségi Kongresszusa a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövet-égének megalakulását. Azól-a három évtized telt el. Harminc év. több mint egy negyed század tapasztalatai bizonyították 1»^ bogy a szovjet népek egysége megbonthatatlan. A Szovjetunió népeinek barátsága az egymásnak nyújtott önzetlen segítségen alapul. A cári Oroszországban gyarmati iga alatt tartott népek a legidősebb testvér, a nagy orosz nép segítségé­vel a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségében virágzó szocialista nemzetekké fejlődtök. Az SZÉP XIX. kongresszusán Borija elvtárs a következőkben, foglalta össze a Szovjetunió népeinek 30 éves fejlődését: :>A lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes megvalósításának eredményeként országún kaau megszűnt az a cárizmustól örökölt tényleges egyenlőtlenség, ame.y a gazdasági és kulturális fejlődés leién Közép-Oroízország előrehaladott népei és a határvidékeknek a múltban tőlük elmaradott népei kö­zött tapasztalható volt. Most már nincsenek többé nálunk elmaradott népek. Országunk áj. szocialista nemzeteink arculata a zoeu'ista építés évei folyamán gyöke-es ?n megváltozott és élenjáró, modern nem»?tekké fejlődtek ,. R Don vidékén hatalmas öitvözöherendezések épülnek Moszkva. (TASZSZ) A Don vi­dékén nagy öntözőrsatoruákit /pi­tének. A Bagajevszki-korölet »Mo­lotov« kolhoza a. jövő év tavaszán újabb kétezer hektár tőidet l :zd öntözni. A kolhoz már befejezte az óntözőcsatomák építését. és ti­zenöt hidrotechnikai iierendezésj is üzembe helyezőt!. A Veszjolovszki kerület öntöző­hálózatának földmunkái befejeződ­tek. A Szemikaialrov-zki, Marii 1 szki és Proletarszki-ke .ilel ik t pil­lő öntözőrendszere mintegy száz­ezer hektárnyi területet tesz öntöz- hetővé. A most épülő öntöző ven I sz.ei ek elkészülte után a D>:i-vi-i :ki kol­hozok kapás- és évelő növény ter­mése kétszeresére emslkslik. rri r • r r * r laviranyitas aVolga-Don csatornánál Moszkva. A »Komszomolszkáj.i Pravda« jelenté hogy állandóan fd]- lődik az-automatizálás és a távirá­nyítás a Den in-csatornán ál. A csatornánál a zsilip-szolgápat vezetője figyelemmel kísérheti a zsilipelés menetét anélkül, hogy látná a csatornát: kapcsolótáblájá­nak különleges műszereivel ellen­őrzi a csatorna zsilipjeinek egész munkáját. A csatorna hatalmas Szivatty 1 ál­lomásait mindössze ogv egy en-ter irányítja. Azelőtt ilyen ezivattyú- állomás géptermében tizenh.it em­ber dolgozott. A szivattyúállomás automatizá­lása feleslegessé tette ízt is, lírgy ügyeletes szolgálatot tártainak a géptermekben. A szivattyúkat táv- irányítással indítják meg és ál1: tjük le egy diszpécser-központból-, amely negyvenöt kilométerre vin a szi­vattyúál! o-mástól. tJgyaicsi’r eb­ből a diszpécser-központból irá­nyítják a csatorna vizierőmüveit is. A Nagy Ok tőben Szocialista Forradalom az ukrán népet is fel­szabadította a cári elnyomás alól. A szovjetek I. ukrajnai kon.greea- eizusa az ukrán nép akaratát kife­jezve minden hatalmat a szov­jetek kezébe adott és kimondta az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársa­ság megalakulását. A burzsoá na­cionalisták hiúba igyekeztek Ukraj­nát elszakítani a forradalmi Orosa- országtól, Lenin és Sztálin segített az Ukrán dolgozóknak, hogy lelep­lezzék ezeket az árulókat. A nagy orosz nép megmentette Ukrajnát attól, hogy az imperialista rabló- hódítók járma alá kerüljön. Szovjet Ukrajna a Szovjetunió elszakíthatatlan részévé vált és gyors- -ütemben fejlődik az egyenjogú szovjet népek testvéri közösségé­ben. Az ukrán nép begyógyította a háború súlyos sebeit. 1951-ben ipari termelése már 35.2 százalék­kal haladta túl az 1940. évi szín­vonalat. Uj iparágak Szülöttek a háború befejezése óta. A Donyee- medence bányászai sokeaer új szén- kombájnt, fejtő- és rakodógépet é6 más gépezetet kaptak. Szovjet-Uk­rajna nehézipara ma több vasat ed, mint Franciaország, vagy Olaszország, több szenet, mint Fvanoiország és Oroszország egy iit-t- véve. Hatalmas ütemben fejlődik akol- hoagazdaság. Az utóbbi három év­ben a traktorok száma másfél szere­kére, a kombájnok száma több mint kétszeresére emelkedett-. A munka- igényes munkák kb. nyolcvan szá­zalékát az 1380 gépállomás végzi. Ukrajna, nyugati területei, ame­lyek a Szovjetunió segítségével fel­szabadultak a földesúri és tőkés elnyomás alól, hatalmas változá­sokon mentek át. Lvov városa nagy­ipari központtá vált. Lvovban és a többi nyugat ukrajnai városban háború befejezése óta több mint 2500 ipari üzemet építettek, vagy építettek újjá. Óriási jelentőségű az ukrán nép számára a kaliovkai vizierőmű és a délukrajnai csatorna építése. Ukrajnában a kultúra is nagy­szerűen felvirágzott. Százötven­nyolc főiskolájában több mint 165 ezer hallgató tanul. Tudományos akadémia, építészeti akadémia, 490 tudományos kutató intézet műkö­dik. Harminckétezer nyilvános könyvtárban 57 millió kötet könyv áll a dolgozók rendelkezésére'. 27.760 klub. 75 állami színház mű­ködik. Az, új ötéves terv hatalmas táv­latokat nyit meg Szovjet-Ukrajn: dolgozói előtt. Az ukrán nép. nagy politikai, gaz­dasági és kulturális eredmények­kel fogadja a Szovjetunió létre- rejöttének 30. évfordulóját. Szov- yet-Ukiajna népe hiveu követi a dicső Kommunista Pártot, a szov­jet kormányt és a nagy .1. V. Sztá­lint, az ukrán nép legjobb barátját. Tádzsikisztán • Tádzsikisztán, amely a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom előtt elmaradt határvidéke volt, fejtett gazdas/iggal és kultúrával rendelke­ző, élenjáró köztársasággá vált. A nagyíj ar termelése 1928—1951- ig nyolcva n kétszeresére nőtt. Ha­talmas ércbányászati, gy-apottisztí­tó, textil-, fémmegmunkáló-, szén-, élelmiszer- és egyéb ipar Keletke­zett. Csupán az 1950—1951 közötti időben az, iparvállalatoknál Alkal­mazott- munkások száma 26.8 száza­lékkal emelkedett. Döntő módon megváltozott a me­zőgazda ág. Nagyüzemi, árutermelő, gépesített mezőgazdaság fejlődött ki. A tadzsik kolhozokban és szov- hozokban majdnem minden nehéz munkafolyamat gépesítve van. A tadzsik szovhozok és kolhozok ál­landóan gazdag termést takarítanak be. Elegendő megemlíteni, hogy 1951-ben a nyersgyapot 7s:-..-« ter­mése több mint másfélszer inog h a­ladta az 1940. évi színvonalat. A kolhozpa. asztok i agy területeken harminc-negyven mázsa nyersgyd- potot szednek hektáronként. Tádzsikisztánban sokszáz millio­mos kolhoz van és szárnak évről- évre növekszik. A köztársaság kol­hozai 1 milliárd 418 millió rubelt kaptak az idén az államtól a be­adott gyapotért. A gyapot vei ős- terület 1950—1951 között negyven­hat százalékkal nőtt. Az öntözi új módszerre való áttérése, a párt és a kormány az öntözéses föld­művelés iránti állandó gondoskodá­sa .révén az öntözött földek ki­terjedése a háború utáni ötéves terv időszakában többszer hektár ral nőtt meg. A köztársaság népgazdaságának állandó fejlődését a tadzsik nép életszínvonalának szüntelen -ino'..ve­dé se kíséri. 1940—1951 között mun­kások és alkalmazottak, valamint parasztok jövedelme 78 százalékkal emelkedett. Tádzsikisztánnak saját nemzotiré­gi értelmisége nőtt fel. A tadzsik értelmiségi dolgozók közül igen so­kan kaptak kiemelkedő érdemeikért Sztálin-díjat, nevüket messze a köz­társaság határain túl ismerik. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után Tádzsikisztánban le­zajlott változások enedményskíppen a múltban sokat szenvedett tad­zsik föld virágzó kertté változott, a boldogság, gazdagság és övöm földje lett. Észtország A Szovjetunióban minden negyedik pereben egy iruktoreke* minden ötödik pereben egy vetőgép készül Moszkva. (TASZ8Z) A .Szovjet­unióban jelenleg több mint- kót- »záz fajta mezőgazdasági gépet gyártanak, azaz két és fétezor any- nyit, mint 1940-ben. A Szovjetunióban már most öt és félszer annyi kombájnt és há­romszor annyi trakforvonéaiúsú 1 «1­tivátort gyártanak, aint a háború előtt. A mezőgazdasági gépgyár­tást a következő adatokkal is jel­lemezhetjük: a Szovjetuniói'.in minden negyedik percben egy ne­héz Vaktorek» és minién ötödik percben egy traktorvontabisú vető- gép készül. Észtország. a kis tanyai paraszt- gazdaságokból álló egrá.•országból, az imperialista hatalmak volt füg­gelékéből rövid idő alatt fejlett ipari és nagyüzemi szoci v'iUa me­zőgazdaság országává vált. Észtország ipara a folyó év har­madik negyedében 103 s'á/ikkiu teljesítette negyedévi termelési ter­vét. A múlt év harmadik negye­déhez viszonyítva az ipád terme­lés tizennégy száza!ékkd ni'veks- dett. Az észt nép, a Szovjetunió többi népéhez hasonlóan, a «zo/jefc ha­t-alom erei alatt úlenjú ó szovjet nemzetté vált. Az észt nép a szövi rí rei:dsz?i Len megkapta és fejlesztette saját ál­lamát. Az államhatalmi., gizdasúgi és államigazgatási .szervekben a munkásosztály, a kolhozai; gsg.tsáy és az értelmiség képviselői dolgoz­nak. A Kommunista Párt ás a S:’.< vjeí kormány hazánk egész .népgazdasá­gának niagasszínvoux'ú fejleszt?--.0 mellett biztosítja a ns-nzeti3;gi köz­társaságok, köztük az Pszt Szovjet Szocialista Köztár-a ag gyors fej­lesztését is. Ezt bizonyítja a kö­vetkező ékesszóló példa. Míg a Szovjetunió egész iparának összter­mékké 19öl-bmi tizenhat száza­lékkal növekedett 19.70-lrez képest, köztársaságunk ipari termelése 1951-ben 1950-hez képest 24 szá­zalékkal nőtt. Mélyreható változások mentek végbe Észtország mezőgazdaságá­ban is. Az észt parasztság, amely a testvéri szovj ;t- köztársaságok példáján meggyőződött a kolhoz­rendszer előnyeiről, ugyancsak a fejlődés lenini-sztálini kolhoz út­jára lépett. Észtorság mezőgazda­sága traktorokat és kombájnokat kapott, amelyek elősegítették a szántóföldi munkák fokozott gépe­sítését. Az idén a gépállomások gépei végzik el a legfontosabb mun­kák 02 százalékát a kolbozterm:— lésben. Ma kétszer annyi traktor dolgozik a köztársaságban, mint 1950-ben. Gyorsan fejlődik a közös állattenyésztés is. Szovjot-Észtországra, mint élen­járó szocialista nemzetre, jellemző a analfabétizmus teljes hiánya, a kötelező oktatás, a főiskolai háló­zat fejlesztése, ami biztosítja a nemzeti szakember-kádereket a gazdaság és a kultúra minden te­rülete számára, jellemző rá továb­bá virágzó tudománya és művésze: 0. Állandóan emelkedik lósztor-z lg d 11 Igozóinak életszínvonala. A közszükségleti cikkek és d-:;l- miszßrek árainak országunkban 1 háború utáni óvókban történt ötszö­ri leszállítása köztárs. iségunk ban, mint az egész szovjet országban L*, jelentősen emelte a lakosság élei- színvonalát, növelte vásárlóképe s- ségét. Évről-évre fokozódik az áru­forgalom az állami és szövetkezeti kereskedelem ben, bővül a kere­kedni mi hálózat. A Kommunista Párt, a szovjet kormány és Sztálin elvtárs állan­dóan gondoskodik az észt népről, gazdasági és kulturális felvirágoz­tatásáról, épúgy, mint ahogy gon­doskodik a szovjet; ország óriási te­rületein élő minden mis nemzyi- sógről is Grúzia föfi. . ii • md>)b 1 • /i <• A grúz ipar globális termelése 1951-ben 85.1 S/á^alélykal, y/ár- nyalta túl az 1939. évi’ szinVOnáUit, a forgácsológépek termelése 2.9- ezerosre, a vilkmosenergia termelése 2.3-szenesre emelkedett. A szov jet hatalom idején Grúziában nagy iparvállalatok épültek, új ipo- ágak keletkeztek. A gmz dolgozók a szovjet néppel együtt aktiv részt vesznek a kommunizmus hatalmas építkezéseinek munkálatai­ban, a természetála'akitás nagyszabású sztálini tervének niegialo- sitásában. A szovjet hatalom időszakában döntő változások zajlottak 1« a grúz mezőgazdaság területén. Grúziát gyakran, virágzó kertnek ne­vezik. Tényleg úgy is van, mert citrom-, mandarin- és narancs­fákkal, teával, dohánnyal, számos különféle gyümölcsfával és egyébb növényekkel borított dombjai és síkságai .festői látva ti vt nyújtanak. ■ A grúz parasztság hozzálátott ahhoz, hogy kiterjedt területen termeljen gabonát és ezáltal biztosítsa a köztársaság szükségleteit saját terméséből. A gmz kolhozok jövedelme 1951-ben 318 százalékot, tett ki 19 in­hoz viszonyítva. A kolhozok százainak volt egymillió rubelt meg­haladó jövedelme. A XIX. pártkongresszus ötödig ötéves tervre vonatkozó irány­iéi vei a Gmz SZSZK népgazdaságának további hatalmas fejlődé-, t Írják elő. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése a grúz nép életszín­vonalának további emelkedését fogja eredményezni. Az ötödik öt­éves terv az egész szovjet néppel együtt a grúz nép előtt is a békés teremtő munka nagyszerű távlatait nyitja meg, harcra mozeú- (sitja a grúz népet az egész világ békéjéért, a kommunizmus felépí­téséért. Új falu, új ház, áj élet cimljanszkí tenger vize hullámzik. Amikor Ka­lácstól Cimljanszkájáig a kozák földön mindenütt megkezdődött a kolhoz­A szovjet kormány több tízezer kozák kol­hozparasztot költöztetett ;U a Don árterületéről, hallóba az öreg. Ennyi- Zsnkovszkaja falu onnan, ahol ma már a re becsülték házát és egyike az új lelepülé­ingóságail. seknek, amelyek »a nagy Szulackov izgatottan ^Jlözködés« nyomán kelt fel ültéből. Ez az 'oüek Ietre' Az l" faIu összeg legmerészebb el- parasztok átköltözteté- 1«‘Pze,<'‘seif is f^ülmúlla. se, történt, hogy Vaszi- * lij Andrejevics Szulac- Az állam segítette a kov öreg kolhozparaszt kolhozparasztokat az át- házának udvarán megje- költözésnél: téglát, desz- lent a vagyon értékét kát, üveget, telőfedő- felbecsütő bizottság. Az anyagot, egyszóval min- rendelőt, öreg leült a ház előtti denl adott, ami az új A lakóházak tágasak, lépcsőre és szótlanul ház megépítéséhez az kényelmesek. Kis erké- várta, mi fog történni! áttelepültek új falvaiban tyek nyílnak az ’ utca \ bizottság felvette a szükséges volt Több leié. Az udvarokon vi- mint 1.300.00 rúbelt for- rágágyak és gyümölcsfák dílott az állam a kolhoz- sorakoznak. Az áttelepí- parasztok átköltöztelé- lett falvakban egyedül sere. csak a rosztovi fcrüle­házai széles utcák men­tén sorakoznak. Az «la­kat ívlámpák világítják. A falucska központjában áll a hétosztályos iskola emeletes épülete. Mellet­te találjuk a mozit, a könyvtárt és az orvosi leltárt és külön-külöu felbecsült minden ingó­ságot. Tizenhétezer! len több mint 7000 g\ ü- mölcsíát ültettek el. Közvetlenül a vizierö- mií mellett éjiiilt Cind- janszkája. Mcbelte fek­szik Szoljenovszkaja Li­lit, amely inkább fürdő­helyhez hasonlít, olyan szép a fekvése. Három oldalról tenger övezi. — Hogyan volt az­előtt? — emlékeznek az öregek. — Az ember szi­ve elszorult, amikor la- lyigára hányta kevés holmiját és új helyre költözött a családdal. Nem tudta, mi várja. Ma akár városba, akár faluba költözünk ál, Imi­jük, hogy jolib lakás és még szebb élet vár ránk. mert gondoskodik ró­lunk a szovjet hatalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom