Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282. szám
1952 DECEMBER 2.. KEDD Ara 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Hogyan teljesíti Nagyszénás a mélyszántás! tervet Állattenyésztési szakembereink, állatorvosaink feladata tervünk teljesítésében V __________J V ilág proletárjai egyesüljetek! A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban As MDP Központi Vezetőségének ülése V Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1952 novesn- bér 29-. il ülést tartott, melyen Gerő Ernő etviárs beszámol! asnaGerő Ernő elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolójából Feladatok A) AZ IPA» TEKÉN Av. iparban mindenekelőtt biztosítanunk kelt az 1952-es termelési év sikeres befejezését s elő kell készítenünk a sírna, zökkenőmentes, szervezett átmenetet 1953-ra. Ipari termelésünket 1953-ban 1952 várható termeléséhez képest 16 százalékkal kell emelnünk. Ehhez a 16 százalékos emeléshez meg kell jegyeznünk a következőket: a) Az 1953-ra, a Politikai Bizottság által jóváhagyott 16 százalékos emelés mintegy 1—6 százalékkal kevesebb annál, amit elérhettünk volna, ha népgazdaságunk nem szenvedett volna a súlyos fagy- és aszálykár következtében. b) Az 1953-ra elfogadott 16 százalékos emelkedés melleit is, amely messze túlhaladja bármely balls la ország ipari termeié sé- évi emelkedését, a felemelt ötéves tervünkben előírt ipari termelésnövekedést, el fogjuk érni, mert az ötéves terv első liá- I rom évében már jelentős előnyt szereztünk a felemelt tervhez képest is és mert 1954-ben a maradékot bepótoljuk, c) Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1953-ben olyan íél- ladat, amely állami szerveinktől, minisztériumainktól, üzemeinktől, párt- és tömegszervezeteinl^ tői, egész munkásosztályunktól és műszaki értelmiségünktől rendkívül magasfokú szervezettséget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítést követel meg. A vezetés, az ipar, a közlekedés, de az egész népgazdaság vezetése megjavításának egyik alap- *vető feltétele népgazdasági tervezésünk további tökéletesítése. Nem kétséges, hogy a tervezőmunkában jelentős előrehaladást teltünk. Azonban bizonyos az is, hogy az Országos Tervhivatal munkájában komoly hiányosság a munka sokszor szertelen, kapkodó jellege, valamint a marxi- lenini-sztálini tudományos megalapozottság elégtelensége. Ezért szüntelenül tökéletesítenünk kell az Országos Tervhivatal és általában a tervezés munkáját, kikeli küszöbölnünk a« említett hiányosságokat. Az ipar állami vezetésének megjavítására, pártunk javaslatának megfelelően, a minisztertanács elhatározta külön kohászali és külön vegyipari minisztérium létesítéséi, hogy ezáltal az állam az eddiginél sokkal konkrétabban és közvetlenebbül irányítsa az alapanyag-ipar legfontosabb ágainak termeléséi, fejlesztését, beruházásait. De meg kell javítani az üzemek vezetését is. Joliban meg kell szervezni a minisztériumok részéről a párt- és kormányhatározatok és saját határozataik végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését. Ipari termelésünk megjavításának egyik döntő kérdése az üzemen belüli és az üzemek közötti együttműködés, a kooperáció helyes megszervezése. Ez iparunk egész munkájának egyik leggyengébb pontja. Érvényt kell szerezni az egész iparban és nem utolsósorban az építőiparban a párt határozatának az önköltség és az építőipari költségek csökkentésére vonatkozóan. Maradéktalanul meg kell valósítanunk a termelékenység növelésének 1953-ra előírt feladatát az ipar valamennyi ágában és minden egyes üzemben. Továbbra is következetes, szívós harcot kell folytatnunk az ütemes, egyenletes termelés megvalósításáért egész iparunkban, mert az ezen a téren elért eredmények még egyáltalán nem ki-! elégítőek. « Következetesen meg kell valósítani a minisztertanács határozatát a túlóráztatás koi'látozásárót és a dolgozók pihenőnapjának biztosításáról. Gazdasági felső, közép és alsó vezetőkádereinknek meg kell érteniük, hogy a rohammunka felszámolása s a munkavédelmi és balesetellenes intézkedések megtartása nem egyszerűen «szociálpolitika», hanem a termelés érdeke is. Ugyanekkor: a munka védelmi és baleset- elleni előírások megtartása és megtarlatása — törvényes kötelezettség, melynek teljesítéséért a gazdasági vezető a törvény előtt felel. Súlyosabb esetekben nemcsak állami vonalon, de ámenéiben párttagok, pártvonalon is felelősségre kell vonni a kötelezettségeiket e téren elmulasztó gazdasági vezetőket. Iparunkban, közlekedésünkben, népgazdaságunk egész területén az elmúlt évek folyamán mély gyökeret vert a szocialista munkaverseny, mint a munka termelékenysége- emelésének, a szocializmus építésének alapvető módszere. Ki tagadhatná, _ hogy a munkaverseny terén értünk el eredményeket-? De az is bizonyos, hogy az eredmények mellett elég gyakori jelenség nálunk a inun- kaverseny elbürokratizálása. Pártszervezeteink, szakszervezeteink, DISZ-szervezeleink egyik legfontosabb feladata, hogy megszabadítsák a munkaversenyt a 'bürokratikus kinövésektől, a felajánlásoknak felülről, a dolgozók tudtán kívül való deklarálásától, hogy a munkaversenyt mind szélesebb és hatalmasabb tömegmozgalommá bontakoztassák ki országunkban, s nem utolsósorban iparunkban, hogy felkarolják, lá- mogassák, segítsenek valóraváUa- ni az újítók, az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kezdeményezők javaslatait s ezzel segítsenek egész termelésünket magasabb színvonalra emelni. Tegyék eleven valósággá, igazi széles lömegverseny- iuyé a Gazda-*, a Röder-, a Deák-, a Loy-mozgalmal! Elevenítsék fel a gépek jobb kihasználására irányuló 550 órás mozgalmat, amely jelentős kezdeti eredményeket hozott, d,e amely mozgalomról utóbb mintha kissé megfeledkeztünk volna. Emeljék az elmaradókat az élenjárók szint jére! B) MEZŐGAZDASÁG ÉS A BEGYŰJTÉS TERÉN Mint már leszögeztük, a mezőgazdasági termelésben a fő feladat: a hozam növelése. A növénytermelésben a hozam emelésének kulcsa: az alapvető agrotechnikai rendszabályok következetes inogvalósitása, valamint a talajerő fokozása-. Az ezévi tapasztalatok azt mutatjuk, hogy ott, ahol betartották és betartják az alapvető agrotechnikai előírásokat, az eredmény nem marad el. Az agrotechnika terén bizonyos előrehaladást tettünk a felszabadulás óta. Ugyanakkor mezőgazdaságunk sokezer traktort és egy éb mezőgazdasági nagygépet kapott. Mezőgazdaságunk műtrágya- ellátása a háború előttinek 4,4- saeresére emelkedett. Mindez az erőfeszítés azonban, amelyet a felszabadulás óta tettünk, nem mutatkozik meg. kellőképpen a növénytermelés hozamának növekedésében. Ennek persze részint az az .oka, hogy a háború alatt a nagytőkések és nagybirtokosok, a német fasiszta unperia1 izmus érdekében az uralkodó Horthy-rendszer a termőtalajt kiszipolyozta és a háborút követő gazdasági romlás éveiben nem volt mód a talaj temióképe * segéniek gyors helyreállítására.. De néni ez az alapvető ok. Vegyük például a mélyszántást. 1951 őszén mintegy 3 millió 800 ezer kát. holdon végeztünk mélyszántást s ez körülbelül kétszerese annak a területnek, amelyen a második világháborút megelőző években Magyarországon őszi mélyszántást végeztek. A mélyszántás kétségtelenül hozzájárult terméseredményeink növeléséhez, de nem adta meg eddig a szükséges eredményt aa- zért, mert ez ’ a mélyszántás nem elég mély és mert nem elég korai. Az őszi mélyszántást nálunk a. szükséges 20—25 cm helyett- gyakran csak 15—18 cm-esen végzik, emellett nem használják ki teljes mértékben az egyre inkább rendelkezésre álló és a termést fokozó előhántós ekéket. Trágyázás A másik döntőfontosságú rendszabály a terméshozam fokozására: a trágyázás. Népgazdaságunkban rendkívül nagy veszteségeket okoz, hogy nálunk elhanyagolják a helyes trágyakezelést, mindenekelőtt az istállótrágyázást. A trágyázás gyár. népgazdaság helyzetéről 1952-ben és feladatainkról a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban. A Központi Vezetőség a bee számolót beható vita után egyhangúlag elfogadta. elhanyagolt voltát mutatja, hogy 1951-ben mindössze 1.2 millió kát. holdat, a szántóterületnek, cSak mintegy 12 százalékát trágyázták mag szerves-trágyával s ez is túlnyomórészt rosszul kezelt, alacsony értékű trágya volt. Ugyanekkor számos állami gazdaságban és termelőszövetkezetben é.ek óta hever a trágya használati inul. Ez jívhen a trágyázás valamelyes javulást mutat. De a t lágy »kezelésnél niég nincs javulás. A terméshozam növelése érdekében lényegesen meg kell javítani a vetőmag-termelést. Meg kell valósítani a niiniszteitajnács határozatul, melynek értelmében minden állami gazdaságnak, minden termelőszövetkezetnek, a saját legjobb parcelláján kell megtermelni a maga számára a vetőmagot s az az állami vetőmag-termelésnek, ve- tőmagnemésitő ál lom ásóknak ehhez kell segítséget nyújtaniuk. Igen fontos szerepet játszik a növénytermelés hozamának emel- kedé-óben ,& betakarításnál mutatkozó veszteségek csökkentése. Ez évbén, amikor egyébként is igen gyenge termést takarítottunk be s amikor ezért különösen nagy gonddal kellett volna biztosítani a termés veszteségnélküli betakarítását, az átlagosnál is magasabb volt a betakarítást veszteség. Igen nagy károk értejk a népgazdaságot a rias késői aratása, a gyapot késői szedő-e és a cukorrépa késedelmes betakarítása miatt is. öntözés Végül iá kell irányítanunk a figyelmet az öntözés kérdésére, mint a terméshozam fokozásának egyik fontos eszközére. A nagy, országos jelentőségű öntözőművek mellett rendkívül fontos ezen a téren a helyi kezdeményezés, melyre széles lehetőség van. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink használjanak ki ennek érdekében minden adottságot, folyókat, tavakat, patakokat, öntözéses szánló- és legelőterületük kiszélesítésére; pártós állami szerveink pedig karolják fel, támogassák az ilyen helyi kezdeményezéseket [ A növénytermelés hozamának növelése, mint alapvető és fő feladat mellett a legközelebbi évekre- nem szabad megfeledkeznünk a még mindig folyó őszi mező- gazdasági munkákról Az őszi mezőgazdasági munkák vontatottan haladnak. Jóllehet, ősziárpából min légy 90.000 kát. holddal többet vetettünk el az idén, mint a múlt évben s jóllehet, az utóbbi évek folyamán az ősziárpa vetés- területe a háború előttinek többszörösére emelkedett, az ezévi tervet nem teljesítettük s ezt tavasszal kell pótolnunk. Ennél nagyobb baj azonban, hogy elmaradtunk a kenyérgabona vetésével, amely túlságosan későre húzódott s amelyből most november végén még mindig hiányzik néhány százalék. Őszi munkák Az őszi munkák elhúzódásánál a rossz időjárás melleit legalább ugyanilyen súllyal esik latba számos tanács- és párlfunk- cionáriusunk — közöttük felelős megyebizottsági és megyei tanácsi funkcionárius — és igen sok szövetkezeti vezetőnk opportunista magatartása, melyet az osztályellenség, a kulákok és egyéb reakciós elemek ügyesen megnyer- geltek. A kulákok és egyéb reakciós elemek azt igyekeztek terjeszteni, hogy várni kell a vetéssel, mert »az állam majd ad vetőmagot«. Számos párt- és tanács- funkcionáriusunk pedig az ellenséggel nem szállt szemlie, nem leplezte le s szövetkezeti vezetőink egy része is felült az ellenség hírverésének. Ezl az opportunista hangulatot az is táplálta, hogy a begyűjtési minisztérium felügyelete alá tartozó begyűjtő vállalat összeiratta, hogy mely termelőszövetkezetnél hiányzik takarmány s ez ugyancsak fokozta a mcssiás-várást. Mindebből az a tanulság, hogy a tavas'zi mezőgazdasági munkákat előreláthalobban, tervszerűbben kell megszervezni, a vetőmagot elő kell készíteni, elő kell teremjem s hogy az ellenséget idejében le kell leplezni s cl kell szigetelni. Ez a feltétele annak, hogy tavasszal a mezőgazdasági munkákat terv szerint, idejében végezzük cl s ezzel is elősegítsük a mezőgazdáságban a növénytermelésnél a terméshozam emelését. Állattenyésztés Az állattenyésztésnél a hozam növelésének fő kérdése a helyes takarmánygazdálkodás és takar* mánvkezelés megszervezése, valamint a tenyésztői munka megjavítása, vagyis mindenekelőtt annak biztosítása, hogy a magas- termelékenység ű állatok leszár- mazoltaiból történjék az anyar és az apaállatok utánpótlása. Emellett, mindenekelőtt az állami gazdaságokban és a tor* melősz ö viclkeze lekben komoly erőfeszítéseket kell lenni a napi háromszori fejés és a mesterséges borjúnevelés elterjesztésére. Azonban az állattenyésztésnél ugyanúgy, mint a növénytermelésnél, amikor a legközelebbi év és a legközelebbi évek döntő/ központi feladataként állítjuk előtérbe a hozam emelését, nem feledkezhetnük meg a reális helyzetről, arról, hogy takarmánnyal szűkösen vagyunk, hogy áüaláHo- (Folytatís a 2. oldalon.)
