Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-19 / 271. szám
5»52 IIOV«»Il IKT 1 ff.. S/rl'tk) 3 ViUaisüwk ht\\t Községi tanácsunk nem foglalkozott kellően a begyűjtéssel, szántás-vetéssel Községünkben a minis/. UuTa- nács határozatának nem mindenben tettünk etejgel, mint az a november 10-én megtartott tanácsülésen az elnök és a titkár elvtársak beszámolójából is kitűnt. Kenyérgabonából 8:1, kukoricából 103 százalékra teljesítettük a beadást, a vetéstervet 80 százalékra tudtuk csak teljesíteni. Az aszály következtében a kenyérgabonából lemaradás mutatkozik, ami a tanács és a felsőbb szervek lazasága miatt súlyosan kihatott a vetéstervünk teljesítésére is. Itt, nálunk az a nézet uralkodott, hogy nincs vetőmag. Addig várakoztak, míg lemaradtak Pedig, ha idejében felébredünk, be tudtuk volna szerezni a szükséges vetőmegmennyiséget. De váriunk mi is, a járás is, a megye is addig, míg a Szabad Nép fel nem ébresztett bennünket Azután kapkodtunk, szorítottuk a termelőcsoportokat, azok új belépő tagjait és a kívülálló dolgozó parasztokat, hogy bármilyen úton is, de szerezzék be a vetőmagot. Knock a hibás ifi unkának az eredménye az, hogy november 7-ig a község vetésterve csak 80 százalékban voll teljesítve. De még nagyobi) hiba az. hogy amikor a november 10-i tanácsülésen Karkus István újonnan belépő Iszcs-lag bírálta a tanács munkáját, kereste a felelőst. hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő, a párllilkár elvtárs felszólalásában a bírálatot visszautasította, hogy ne a felelős szervekben keresse a hibát, hanem saját magában. Pedig Karkus Istvánnak igaza volt, mert a tanács nem fogta kellő erélfyel a szántás-vetés kérdéséi. A földmíívrsszövelkezel is helyesen mindent megtett a gyors begyűjtés érdekében, de, annál kevesebbet törődött a legfontosabb élelmezési cikkek beszerzésével és főképp nem foglalkozott a szükséges vetőmagvak — a dolgozó parasztok megbízásából való felvásárlásával. Mert ezzel nemcsak a vetőmagot tudtuk volna megszerezni, hanem a gyenge termés következtében egyéb lemaradásunkat is be tudtuk volna hozni. A párlliilár elvtárs, ahelyett, hogy ejismerte volna a mulasztásokat, egyszerűen a dolgozó parasztokban kereste a hibát. Több építő bírálatot a tanács felé l 'gyanúkkor nem esett sző arról, hogy a község kulákjai esijk a gabonából 12 vagonnal adósai maradtak az államnak. A tojásból pedig • melyből 88 százalékra teljesítette a község a tervét — a kulákok 38 ezer darabbal vannak elmaradva. Tehál nyilvánvaló, a párllilkár elvtárs nem ott kereste a hibát, ahol van, a tanács hiányos munkájában, mi több megalkuvásában. Hz pedig a bírálat elhallgattatásához és a tömegektől való elszakadásához vezet. Szeretném, ha a község többi becsületes dolgozó parasztjai. Karkus Islv,inhoz, hasonlóan bírálnák a tanácsot és ezzel segítenék munkáját a jövőben is, hogy ne esscjn többet ilyen hibákba. Győri Miklós Tótkomlós, vb-tag. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK SZÁMVETÉSE Megyénk lenne I őszöve Ikezetei az elnyúlt kedvezőtlen időjárás ellenére igen sokat* fejlődlek, erősödtek, különösen ott, ahol a rendelkezésükre álló gazdag tapasz, lak;tokát, agró- és zoótechnikai út ni utalásokat jól használták fel munkájukban,' nem féltek az új termelési módszerektől. Ttti í rcto'szö v etk öze le in k többségében éltek is ezekkel a lehetőségekkel. Egy néhány példái erre: 12 termelőszövetkezetünkben vau bevezetve a háromszori fejes, 22-ben az egyedi takarmányozás. libben volt zöld futószalag 128 termelőszövetkezetben a szovjet tapasztalatok alapján évente kétszer fia/.látják a sertésekéi Ezeknek az uj módszereknek az alkalmazása tette erőssé, vonzóvá I er mel őszéi velke/.e lein két, ezeket látva lépett megyénkben ez év őszén több mint 15.000 parasztcsalád a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Tér m elősző vet kezeiéin k fejlődése persze nem ment simán, az ellenség, a kulákság \gllejni harc közben erősödlek. A füzes- gyarmali «Vörös Csillag» tsz-ben is az ellenség ellávolítása után javult inog a munka, a termelési, állal tenyésztési, beadási tervüket mindenben teljesíteni tudták, pedig nem a legjobb adottságaik vannak. A m unka fegyelemmel sincsen náluk hiba, a tagság családtagjai. az újonnan belépők is kiveszik részüket a munkából. Előreláthatólag 153 deka kenyér- gabona, 25 deka árpa, 20 deka cukor, 10 deka rizs, 10 forint 50 fillér lesz a munkaegységek utáni feloszlhaló részesedése a tagságnak a zárszámadáskor. Ezenkívül löbbezer forintot tesz ki az, amit beruházásokra fordítottak, amennyivel növekedett a szövetkezet közös vagyona. Csak ebbe*) az évben 3000 férőhelyes csibenevelőt, 700 férőhelyes liba-, kacsa- ólat, 150 férőhelyes hizlaldát építettek házilag, amivel jelentős- mennyiségű kiadást takarítottak meg maguknak. De hasonló példák sokaságát lehet ehhez felsorolni megyénk valamennyi járásában, községében, a geszti «Táncsics» tszcs pl. a gyenge minőségű szikes földön is 8 mázsa átlagtermést ért el holdanként. Az okánvi «Uj Élet» tszcs sertéste- nyésztési tervét 150 százalékra teljesítette az új módszerekkel. Az orosházi «Táncsics» tszcs-ben 25 mázsa árpát aratlak a kereszt- sorosán vetett földről. Kézbe tjü k -termelő sző veihez e leink brigádjait is. II agy ni ka János brigádvezető például a békéscsa- bai «Petőfi» tszcs-ben 14 mázsás átlagtermést takarított be brigádja területéről, a brigád tagjai átlagosan 160 -170 százalékban teljesítenék napi tervüket. A békéscsabai «Kossuth» tsz búzából 10 mázsa, ősziárpából 14 mázsa, kukoricából 18 mázsás holdanként^ átlagtermést ért el az agrotechnikai eljárások, új termelési módszerek alkalmazásával, betartásával. De az új módon dolgozó tszcs-tagok ezreit sorolhatnánk fel. Kuril]» András pl. a csaba- csiidi «Béke» tsz sertésgondozója 48 darab fehér sertéstől kétszeri elleléssel egy évben 18 malacot választolt le 16 kilós átlagsúlyban. Vagy Galambos József, a békéscsabai «Előre» tsz sertés- gondozója, aki a mangalicánál évenkénti kétszeri ellejéssel 14 darab szaporulati átlagot ért el. Jó munkájukért az elmúlt napokban kapták meg népköztársaságunk magas kitüntetését, egyben elismerését: a Munka Érdemrendet. Vagy Ilinia Sándor, aki az eleki «József Attila» tszcs tagja, ebben az évben 435 munkaegységet teljesített, állandóan élenjáró volt a munkákban, példaképe lehel megyénk valamennyi termelőszövetkezete dolgozójának. Hasonlóan dolgozó termelőszövetkezetek, brigádok, egyének százai, ezrei vannak megyénkben. Békés községben a cukorrépa után. járó cukorért a termelőnek reggeltől délig ott kell állni, a szövetkezetnél. Naponta 25—30 dolgozó tölt el ennyi időt a várakozással. Ujgyanoz a helyzet a száré/, szelei. I Kereteinkben, mint a köröenagy- haieányi »Kossuth« tszcs-ben például, ahol. a pártbizottság, a pártszervezet szemeláttára folyik a pazarlás, tehetetlen az állatok elhelyezése, ami miatt már eddig is mintegy 50 darab malac, 60 da- mb juh lmtett el. A már bevezetett új termelési módszerekről is »lemondanak;:, mintegy 63.000 forint értékű betakariiatlan termésük vaij még most is kint, vagy a körös»- ladánvi »Zalka Máté« tsz-ben, ahol 15 hold rizs aratatian, 120 holdnak a termése pedig még nincs elcsépelve, az idő teszi benne a sokezerforintos kárt. A 100 férőhelyéé istállót is ahelyett, hogy házilag építették volna fel. kiadták a kisipari szövetkezetnek. Vagy a békéscsabai »Vörös Csillag;: tszcs- ben, ahoL »napezámosokkal« töretik le a kukoricát, Csáki szalmá ja módjára kezelik a tszcs vagyonát, vagy a bókésszentandrási »Uj Al- kotinány<í-ban, ahol a tszcs vezetősége .előtérbe helyezi az egyéni érdeket, az állam, a közösség érdekével eaemben, a kötelezettség teljesítése előtt szétosztják a kukoricát. Az ilyen, termelőezövétkezőtekben nyilvánvaló, hogy a jövedelem is kevesebb. Ez a rose/, gazdálkodás következménye. Éppen ezért a zárszámadások előkészítése, a közgyűlések megtartása elsősorban politikai munka. Ne legyen, egyetlen termelőszövetkezet sem megyénkben, ahol a pártszervezet népnevelői ne beszélgetnének előzőleg, munkahelyen-» ként, a termel őezö vetkezetek dolgozóival, elvégzett munkájukról, az eredményekről, hiányosságokról, esetleges nehézségekről. Bs beszéljék meg azt is, hogy milyen javaslatokat akarnak majd adni, elmondani a zárszámadási közgyűlésen. Csak ez lesz a biztosítéka annak, hogy a zárdán táláéi közgyűlések fontos határkővé válnak szövetkezeti gazdálkodásunk további erősödé'-ében, megszilárduló.sáa- napraforgóolaj és a pogáesadara kiosztásánál is. Ezen lehet változtatni, állítsanak be. munkába még egy emberi, aki az elosztásnál segít. • Sajgó Mihály, Békés A rosszul dolgozó termeiőszövetb&n. Farkas Sándor. Illetékesek f igyelmébe ! Példát mutatnak az Orosházi Vasöntő fiataljai Különbőz« nagyságú ininlaszekrények sorakoznak egymás inéi leli az Orosházi Vasöntöde formázó műhelyében, ahol 8 —10 ember végzi délelőttönként szorgalmasan munkáját. Szitálják, döngölik, igazítják a homokot a min faszekrényekben elhelyezett fatormák köré, majd ügyes mozdulattal készítik elő a folyékony vas és réz csatornáit a délutáni öntéshez. A dolgozók közül Iftb- beji még fiatalok, csalt most kapta meg egy részük a segédlevelei, mini I’álli Aladár és Cs. Kiss János. Többen még csak la uniók. DISZ-íialalok valamennyien, akik példái mutatnak a ler nicléslxai. Az idősebbek a terv teljesítésben, a fiatalok a tanulás ban. November 7-én is nem egy ifjú kapott könyv és pénzjutalmat, miül Sápi Mihály DlSZ-litkár és Cs. Kiss János. Bizony nem mindig volt ez így Az ő példamutatásuk segítette a többi Halait is ahhoz hogy megjavuljon a munkához való viszonyuk, hiszen az elmull időkben nem egyszer követlek el különböző fegyelmezel len séget Nem vetlek komolyan az idősebb szaklársak figyelinezte lését, csupán megrázlak a vállukat és eltűntek az üzem valamelyik sarkában, llálráltállák az idősebb szaklársak és az üzem munkáját is, — mondja Kcrlai Ferenc elvlárs, csoportvezető De cl tű nlck akkor is, ha DISZ munkáról, oktatásukról volt szó Uig váriák, hogy leeseiigrsscnek, máris rohantak a kapun kifele. . Segítettek az idősebbek Sokat kellett velük foglalkozni az idősebb szak társaknak, Keltái I-erenc. Mórocz Rajos és Slér Géza elvtái-saknak, míg meggyőzték a fiatalokat, hogy komolyan végezzék in unkájukat. Páli'i Aladár ifi is nem olyan végen még 100 százalék eléréséért ktiz dőli, ma pedig 130 140 százalékot ér el átlagosan normája teljesítésében. De sokszor még ezt is túlteljesíti Nem messze dől gozik tőle Gs. Kiss János DISZ-fiatal, aki még jobb eredményeket ért el: 180—100 százalékos teljesítményt. Nemrégen kapták meg a segédlevelet és máris bebizonyították, hogy tudnak és szeretnek is dolgozni. No, meg az is hozzájárult sikereikhez, hogj az idős szaktársaik szívesen adják át tapasztalataikat. Ma már élenjárnak Ma már szívesen vesznek részt minden munkában, Íriszen nem egyébről van ma szó, mint éves tervük teljesítéséről. Öl, pedig közösen, az üzem dolgozóival égyüll vállalták, hogy december 25-ig befejezik éves tervüket. Ezért járnak élen a termelésben és ezért mutatnak példát a DISZ-oktalásban. A szarvasi gépállomás munkájáról ahhoz segítséget keil adni a gépállomás mezőgazdászainak, meggyőzni a tszps-k vezetőségét a minőségi munka előnyéről, arról, hogy az új agrotechnika, termelési, módszereknek az alkalmazása unit jelent. Fontos az is, hogy a műszakiak biztosítsák, a különböző munkagépeket időben kijavítsák, hogy azokkal tökéletes munkát végezzenek. Ha mindez igy lenne, akkor a Szécsi-brigád sem 40 százalékban állna most őszi tervének teljesítésében, holott minőségileg is a leggyengébb munkát végzi. Az egyik 55-ös erőgép például az állandó kiesés és üzemzavar miatt ezideig csak hét százalékra tudta tervét teljesíteni. Mig a Kondacs-brigád irakiorisiái havonta 1000 — 1100 Ft keresnek, addig a Szécsi-brigád tagjainak 5—600 forinttal kell megelégedniük, Ez sok esetben előidézője volt a munkafegyelem meglazu- lásának a brigádban, a felületes és hanyag munkának. A brigád, ha jobban állna őszi terve teljesítésében, most a gépállomás nem az 51) százalékát végezte volna el ezideig a szerződésekben vállalt őszi .mélyszántásnak, hanem teljesíteni tudná azt november 20-ra, a határidőre. Azt az eredményt, amit eddig elértek, fokozzák tovább a szarvasi gépállomás dolgozói: Mint Bencsik János, Kozsuch Mihály, a Kondacs-brigád tagjai, úgy harooljanak valamennyien tervük teljesítéséért, túlteljesi-* tósééi’t. A gépállomás vezetősége, agronómusok és műszakiak biztosítsák még jobban a tervteljeni tós előfeltételeit. Csak a kollektív munka, a nagyobb felelős- «égéivel — elsősorban a kommunisták részéről — eredményezheti azt, hogy a szarvasi gépállomás a termelés központjává, bázisává váljon, melyre támaszkodhatnak a termelőszövetkezetek. A szarvasi gépállomás jó munkát. végez. 76 százalékos őszi tervteljesitéssel ötödik h lyen van a megyei gépá lomások versenyében. A gépállomás a termelőszövetkezetekkel kötött talajművelőéi szerződést, az őszi talajelőkészi- tést, vetést mindenütt teljesítette, néhány termelőszövetkezetben még többet is vetettek el, mint amennyit a. szerződésben vállaltak. Nemcsak a mennyiséggel kell azonban törődni. A minisztertanács őszi munkákra vonatkozó határozata előírja a minőségi munkát, az agrotechnikai. eljárások betartását is. Bs egészen bizonyos, ahol ezt betartották. mint az örménykutí »Petőfi« tszcs-ben, ahol 441 hold talajelőkészitést az ősziek alá géppel végeztek, a műtrágyát a vetés előtt kiszólták, 170 holdat keresztsorosan vetettek, ezért a munkájukért, legkevesebb 600 mázsa gabonával kapnak a kő* vetkező évben nagyobb termést. Ebben az éviién a kedvezőtlen időjárás ellenére búzából kilenc mázsán felül, őszi árpából pedig 14 mázsát takarítottak lie holdanként. Megtanította ez a tszos vezetőségét, tagságát arra. hogy érdemes alkalmazni az áj agrotechnikát, termelési módszereket. Hasonlóan van ez a csabacsüdi »Béke« tsz-ben is, ahol a gépállomás legjobb brigádja dolgozik, a Kondacs-brigád, mely őszi tervét már 113 százalékra teljesítettel. Elsők a tervteljesítésben, de a minőségi munkákban is. A gépál lo* más brigádja, a tsz vezetősége és növénytermesztési brigádja között jó a kapcsolat, tudják mit miért tesznek, érdekük a jó munka, hisz nagyobb jövedelmet, értékesebb munkaegységet jelent majd ez a termelőszövetkezetnek, a gépállomást brigád dolgozóinak, akik a szövetkezet tagjai. A gépállomás, hogy mindenütt minőségi munkát tudjon végezni,
