Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-13 / 266. szám
biliig proletárjai egyesüljetek! Erősödött a bucsni pártszervezet Törődjenek tanácsaink a tejbegyüjtéssel líSiAl M D P BÉKÉSHEGYEI PÁ RT B 1 Z O 1 T S Á C IÁNAK LAPJA 1952 NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Áru 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 26«. SZÁM Állami gazdaságaink vezetői, élenjáró dolgozói kétnapos értekezleten beszélték meg az előttük álló feladatok végrehajtásának módját A békésmegyei trösztiül tartozó át lám i gazdaságok igazgatói, pirít tikárai, üb-ptnöhei és élenjáró dolgozói jöttek össze kedden Békéscsabám, á városi tímár,$ ■nagytermében, hogy kétnapos értekezleten’ hetzüjemk az addig elért eredményekről, hiányosságokról s levonva azokból a tapasztalatokat, meghatározóik a tcnniinlókai. A beszámolót az első nap Gajdács András elv (ács, a tröszt igazgatója tartotta: Beszéde elején a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusával, a kommunizmus építésének, a béke megvédésének ötéves tervével foglalkozott. Majd ismertette, hogy a mi ötéves tervünk megyénk állami gazdaságai elé milyen feladatokat állít. A lehetőség a feladat végrehajtására megvan gazdaságainkban — mondotta. Nagymérvű beruházásokat kaptunk már eddig is. Látnunk kell azonban, hogy zel szemben például a rózsási állami gazdaságban a borjúszaporulati tervet csak 45 százalékra teljesítették. A tejbeadásnál is lemaradás van. Több gazdaságunkban, mint a mezőberényi, battonyai,' súlyos hibák vannak állategészségügyi téren is. Meg kell jegyezni — folytatta Gajdács elvtárs —, hogy a jól dolgozó gazdaságok, úgy a termelékenység, mint az önköltségcsökkentésben is lényegesen job- Izan állnak. A kereki állami gazdaság az utóbbi időben a pénz- gazdálkodás szempontjából a legnagyobb fejlődést érte el. De jó iá téren a gyulai és a csaba- csüdi gazdaság is. Ezeknek a gazdaságoknak a munkája tervszerű, a gazdaság dolgozói mindig pontosan és idejében megkapják a fizetést, a munkabérek mögött megvannak a teljesítmények. Nincs meg ez azonban a rózsási, battonyai, zsadáuyi, felsőnyomási állami gazdaságokban. És meg lehel állapítani, hogy . a rossz munkák mögött, legtöbb esetben a korlátlanul garázdálkodó ellenséges elemek egész csoportját lehetett megtalálni. nem használtuk ki kellően a lehetőségeket Állami gazdaságaink, miad az akasztópuszlai, csabacsüdi, hosz- szútcleki, körös tárcsái, -csórvási, ahol l>etartottak az agtVdechni- kai eljárásókát, időben elvetettek a- jól előkészíteti: talajba, nem hanyagolták el a növényápolási munkát, tervszerű volt az ellenőrzés, jóval magasabb termést érlek el az átlagosnál. Ahol ez nem volt*meg, mint a károly- deréki, battonyai, lőkósházi, dombegyházi, vésztői állami gazdaságokban, az ellenkezője van ennek. Hasonlóan van ez állat lenyészminl például a batlonyai, felső- nyomási gazdaságokban, Az állatok átteleltetésére — mppdotta Gajdács elvtárs —, egyes gazdaságaink, mint az örményzugi, kerüld, és Msőnyomási- gondot fordítanak, de több gazdaságunk elhanyagolja. A vésztői állami gazdaság például még semmit sem' silózott, a gyulai állami gazdaság pedig a zabszalmát ■—, ami feléi- a gyengébb minőségű rétiszénával —, alomnak használja fel, Majd a sáribesnyői állami gazdaság által elindított verseny- mozgalommal foglalkozott Gajdács elvtárs —, megállapította: hiányosság elsősorban a tröszt részéről, hogy ehhez csak 6 gazdaság csatlakozott és azóta is keveset törődték vele. Eredményeinkben, a fejlődéiben, amit a gazdaságaink elértek — mondotta — á Szovjetunió állandó segítsége, á párt irányítása mellett , -v nagy szerepük volt becsületes dolgozóinknak. Mégsem; tettünk meg mindent, hogy gazdaságainkban kialakulhassanak a jó munkáskollektívák, dolgozóink megszeressék munkahelyeiket, elhanyagoltuk a napköziotthonok, a bölcsődék felállítását, ezzel akadályoztuk azt, hogy minél több női dolgozót vonjunk be a munkába. lésünk területén is. Az akasztöpitsztai állami gazdaság például a borjúszupo- rulali évi tervéi már 100 százalékban teljesítette. A dara- értékesítés Is a legjobb, 21,73 százalék. Jó eredményt ért el az állattenyésztés egyes ágaiban az örményzugi állami gazdaság is. EzFeladatunk most az őszi mélyszántást minél hamarabb befejezni, aztán hozzáfogni a gépek kijavításához, rendbehozásához, A következő időben — fejezte be beszédét Gajdács elvtárs — javítsuk ki a hiányosságokat, munkánkkal bizonyítsuk be, hogy mi, az állami gazdaságok dolgozói is megértettük a Szovjettunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának útmutatásait, a szovjet szovhozok példáját követve, gazdaságainkat fejlett, élenjáró szocialista üzemekké formáljuk át, mely egyik biztosítéka lesz hazánk felemelkedésének, a világ békéje megteremtésének. Az állami gazdaságok pártszervezeteinek feladatairól Az értekezlet második napján Bányai Lajos oi-vtávs, a Megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője az állami gazdaságok pártszervezeteinek munkájával foglalkozott. Állami gazdaságaink csak úgy tudják betölteni szerepüket, ha azokban jól működő, erős párt- szervezetek lesznek — mondotta bevezetőjében Bányai elvtárs, majd beszéde folytatásában azzal foglalkozott, hogy a pártszervezetek jó -munkája© engedbetetlen ahhoz, hogy -állami gazdaságaink a II. pártkongresszus által kitűzött feladatokat végrehajtsák. • Ha ■ a termelőében. • élenjáró gazdaságokat vizsgáljuk, . megállapíthatjuk, úgy tudták eredményeiket elérni, hogy a párt- és tömiegszervezetek mozgósították a dolgozókat, szervezték a munka- ver-enyt. Gazdaságaink többségét azonban nem ez jellemzi — mondottá továbbá. Hiányzik a dolgozók között a politikai nevelőmunka, jaza a munkafegyelem, rossz a munkához való viszony, a MEDOSZ részéről sincs nneg a megfelelő mozgósítás a muiikaverasnyT», a tervek teljesítésére,' A vésztői állami gazdaság párttitkára, Jurák eh'tára például nem tesz meg mindent a pártós kormány-határozatok végi-óhajtásáért, nem mozgósítja a párttagokat, nem végeznek politikai nö- vöiőmunkát. Rendszertelen a pártól©!, nőm tartanak pártvaaetöíégi ülést, még kevésbbé párteeoportbi- zalrni értekezletet. Szükséges arra nevelni párttagjainkat — folytatta tovább Bányai elvtárs —, hogy kint a brigádokban, munkacsapatokban személyes példamutatással járjanak elöl a termelésben, brigádjuk tagjait növeljék és a brigádokon belül rendszeres sajtóoilvasást tartsanak. Ez sajnos igen kevés bolyon tapasztalható. Legtöbb központunkban 4—5 napos újságok hevernek hant, van olyan gazdaságunk is, mint a főhős házi, vésztői, szarvasi, ahol a párttitkár maga sem olvas rendszeresen Sajtot. Ahol nincs jó pártélet, ott a pártszervezet formálisan működik, nem érvényesül a gazdasági munka pártellenőrzése Gazdaságainkban általános az, hogy nem érvényesül a termelés pártollenőrzéso, nőin tudják, mit jelent a termelés pártellanőrzésa. Van olyan ősei, hogy a pártszervezet a hatáskörét túllépi, do több az orván ©seb, ahol a gazdaság igazgatója sincs tisztában azzal a fogalommal. A gyulai állami gazdaság párttitkára a termelés pártellenőr- aését odáig vitte, hogy a gazdaság igazgatója helyett aláírásokat eszközölt, megsértette az egyszemélyes felelős vezetést. A dolgozók munka- dlosztását végezte, áthelyezését,, leváltását, stb. De ugyanilyen hiba :*z is, mikor a párttjtkái' nem foglalkozik a termelés párteltanőr/ésé- v»l. Ez legtöbb helyen onnan adódik, hogy a gazdaság igazgatója megtiltja a pártszervezeteknek az ellenőrzést. A kőszigétí állami gazdaság igazgatója, Papp elvtármő pl. megtiltotta azt, hogy a párt- eaer vezet ellenőrzést' gyakoroljon, azt mondotta: «A gazdasági ügyekben a pártszervezetnek belenvatko- íása nincs, ehhez semmi köze.» Ez durra magsértése pte-tszervazebeink vezető szerepének, lejáratása alap- saarvezeteinknek. Mivel a párteaer- Vaaet a terma ésért tipp úgy felelős, mint a többi üzemekben működő pártszervezet, joga van a gazdaság adminisztrációjának tévéké« y- ségét ellenőrizni. A pártsaorveaot- nak joga van az adminisztráfiátái azt kívánni, hogy bocsássák iw- (lelkezésém a gazdasági tevékenységeit feltüntető adatokat, joga van meghallgatni az igazgató és más szak- és gazdasági vezetők baSBSBr- molóii. A pártszervezetnek kötelessége tevékenye« résztvenni gazdaságaink életében, tanulmányozni a gazdaságot, a káderok elosztását, figyelni azt, hogy helyesen használják-e fel a gépeket, a mezőgazdasági eszközöket. Kötelessége ellenőrizni, hogy a gazdaság adminisztrációja, hogyan teljéidéi a párt- és a kormány reudeleteit. .1 Vufszervezcteiuk tel-. j<^* rpértúkban felelőnek á gazdaság* tönnelétsi és politikái állapotáért -r hangsúlyozta. Az isgy&égos vezetés elve azonban sérthetetlen kell légyott minden' gazdaságban. A pártszervezetnek nincs joga megváltoztatni az adminisztráció rendelkezéseit, nincs joga a term élőstül' munkásokat leváltani, kijelölni, . vagy áthelyezni. Természetesen, ha a munka menete, vagy egyéb körülmény ezt megkívánja, ha a párteijervézet ennek szüksé-J gót látja, javaslatot kell tennie orr© az igazgatónak. Ezeket kell érteni a termelés pártellenőrzéss alatt. A termelés párteltenőrzósét azonban az elmondottak nem Merítik ki. A termelés pártelfenőrzés» csak okkor alapos és kielégítő, ha azzal Minden egyes párttag foglc^tozik. Ezután a bírálat és önbiiaíat fontosságára mutatott rá. Ott erős a pártszervezet, ahol a párttagok bírálatot és önbirálutot gyakorolnak, felfedik a hibákat, bátran kiállnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtása érdekében. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX, kongresszusán Malenkov elv társ ezzel a kérdéssel úgy foglalkozott: »A párt- és kormány határozataival szemben tanúsított formális mflgatertá» olyan hiba, amelyet, a Legkönyür- telenebbül ki kell irtani. Beszéd» további részében Bányai elvtáru a aépnevelőmunkában mjegmutatkozó hiányosságokról beszélt, megszabta a népnevelők feladatát, majd áttért, az oktatási munkára. Felhívta a pártvezotőftógetek figyelmét hogy pártetenteteb^nk az állami gazdaságokban is csak ügy’.tölthetik be az élcsapat szerepét, ha a párt minrlen egyes tagja a Szervezeti Szabályzatban előirt módé* szüntelenül fejleszti, erősíti marxista-leninista tudását. Beszéd© további részében az állami gazdaságok igazgatói és párttitkárai közötti kapcsolatról beszélt. Tudnia kell minden vezetőnek — mondotta többek között —, ha a párttal nem tart szoros kapcsolatot, elszakad a párttól, akkor nem tudja a reá bízott, feladatokat ‘sem végrehajtani. Vannak olyan gazdaság- igazgatók mondotta beszéd© további részében, akik az alapszer- vezettel nem működnek szorosan együtt. Ez tapasztalható Rózsáson, Kőszigeten, Dombegyházán. Bányai elvtárs ezután az üzemi bizottságok feladataival foglalkozott részletesebben. Az üzemi bizottságok feladata, hogy a dolgozók szervezésén kívül foglalkozzon azok szociális helyzetével, ellenőrizze a brigádszállásokat, elintézze a dolgozók kisebb problémáit. Majd ezután a szocialista munkaverseny kérdésével foglalkozott. A pártszervezetek egyik legfontosabb feladata a szocialista nnmkaverseny tömegmozgalommá tétele — hangsúlyozta. A munkaversenj hatalmas eszköz ahhoz, hogy pártunk II. kongresszusán hozott határozatokat sikeresen megvalósítsuk, hatalmas eszköz ez a dolgozók szocialista nevelésében. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a munka versennyel foglalkoznia kell a műszaki vezetőknek,' a brigádvezetőknek s a MEDOSZ-nak, Majd ismertette, hogy milyen eredmények vannak már eddig is a verseny vállalások teljesítésében és milyen hibák a verseny értékelésében. Még az olyan gazdaságokban is, ahol viszonylag jól megy a munka, az értékelésnél hibák vannak. Beszéde végén megszabta a pártszervezetek előtt álló feladatokat is. Alihoz, hogy a so rönk ö vetkőző feladatokat pártszervezeteink jól hajtsák végre, elengedhetetlenül fontos, hogy rendszeres pártéletet éljenek, megtel remtsék a párt, a szakszervezet» és a gazdaságvézetők között a szoros kapcsolatot. Tovább kell fokozni a verseny mozgalom szélesítését s pártszervezeteink felelősek azért, hogy a gazdaságban biz-, bositva legyen a dolgozók számára a szociális, kulturális lehetőség. Majd az oktatási munka fontosságára hívta föl az értekezlet részvevőinek figyelmét. (Az értekezleten elhangzott hozzászólásokat lapunk pénteki számában közöljük.)
