Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-11 / 264. szám

z 1952 iMtvpnihvr II.. kedd \JtUa%sa\o-U, Vlí^t ünnepi fogadások a Szovjetunió külföldi diplomáciai képviseletein ál Moßmkm. (TAHZ8Z) A. M. Diorofejev, a Szovjetunió pakisztáni ügyvivője a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. 35. -évfordulója alkalmából fogadást adott. A fogadáson megjelentek a pakis&- tarvi kormány és a diplomáciái testűét tagjai, a sajtó, a társadalmi és a kulturális ólat képviselni. Kabul Spjegyko, a Szovjetunió afganisztáni ügyvivője november 7-én ünnepi fogadást adott. A fogadáson megjelentek az afganisztáni miniszterelnök, a diplomáciai testület tagjai és sokán mások, --------------------------------------------— Bisaa---------------------------------—-------------­S orsolási tanácsadóknál értesülhetnek leggyorsabban a dolgozók a békeköicsönkötvények sorsolásának eredményéről 'Az eddigi sorsolások alkalmával hlár jól bevált sorsolási tanácsadó Szolgálatok;!! a békekölcsön kötvé­nyek november 13—13 közötti lrú- aása idején is megszervezik az Üzemeknél és a tanácsoknál. A sorsolási tanácsadás célja, hogy a dolgozók gyorsan és pon­tosan értesül jenek a húzás ered­ményeiről. A SZOT felhívta a Szakszervezeti bizottságok figyel­mét, hogy üzemekben és mun­kahelyeken a leggyorsabban szervezzék meg a sorsolá­si tanácsadói szolgálatokat. Hoz­zák tudomására minden dolgozó­nak, hogy a sorsolási tanácsadás a munkahelyeken hol és milyen idő­ben működik. A dolgozók itt azon­nal értesülnek arról, ha kötvényü­ket nyereménnyel, vagy törlesz­téssel kisorsolták. Hasonlóképpen szervezik meg a sorsolási tanács-* adást a Tanácsoknál. Ennek kü­lönösen falun van nagy jelentő­sége, mert a dolgozó parasztok is azonnal megtudják, ha kötvényü­ket kisorsolták. Az Országos Takarékpénztár nye­remény szolgálat-levelező lapokat hozott forgalomba^ fiókjai, a pos­tahivatalok és a dohányáradé!; út­ién. Azok a kötvénytulajdonosok, akik igényt tartanak arra, hogy. az Országos Tukarékpéuztár értesítse ókét, ha kötvényeiket nyeromény­nyel húzták ki, az említett nye­remény szolgálat-levelezőlapot pon­tosan kitöltve küldjék be. Ezeken a levelezőlapokon olvas­hatóan kell feltüntetni a kötvény­tulajdonos nevét, lakáscímét, köt­vényének megnevezését (tervk öl­esön, első-, második-, vagy har­madik békekölcsön), továbbá a köt­vény sorozatszámát és számát. Egy levelezőlapon csak egy da­rab kötvény adatait lehet közölni. A levelezőlap helyes és hibátlan kitöltése elcngedhetetlouül szüksé­ges, mivei^ ellenkező esetben az Országos Takarékpénztár a nyere­ményről nem tudja kiértesíteni a kötvénytulajdonost. Úi gazdasági vasutat avattak november 9-én Kunágotán Bensőséges ünnepség keretében avatták fel Kunágotán a 8 km hosszúságú új gazdasági vasútat, ami összeköti Kunágoiát Kevermessel. Az új vasút lehetőséget nyújt arra, hogy Kuii- ágota dolgozói Lőkösházára, vagy Békéscsabára könnyűszerrel eljuthassanak. A vasútat Priu­szul József elvtárs, a közlekedési miniszter első helyettese adta át. Beszédében hangsúlyozta, hogy KunágoIának már 1807-ben megígérték a vasútat, de az akkori vezetők csak ígérték ezt, azonban ezt nem teljesítették. A felszabadulás kellett ahhoz, hogy Kunágota dolgozói megkaphassák a várvavárt gazdasági vasútat, ez a vasút megkönnyíti a mezőgazdasági termények szállítását, kö­zelebb hozza a faluL a városhoz, az új kultúrához. Zsikla János elvlárs, a községi tanácselnök- helycües vette ál a község dolgozói nevében a vasútat és ígéretet tett arra Kunágota dolgozói nevében — bár most le vannak maradva a mezőgazdasági munkákkal és a begyűjtéssel is —, hogy az új vasú Lat azzal hálálják meg, hogy a mezőgazdasági munkában és a beadásban a lema­radást rövid időn belül behozzák. —------—............................................ mmmm-------------------------------------------------­A s iilnőkválasxiás jelentősége A’kotrn anyunk 37. §-a lrimcud- 1 'ja, hogy a bíróságok hivatásos bitókból és népi ülnökökből ala­kított tanácsokban Ítélkeznek. A 39. §. pedig kimondja, hogy a Magyar Népkö '.társaságban a bí­rói tisztségeket választás útján töl fik be. Alkotmányunk értel­meién a Minisztertanács rende­letet bocsátott ki, amely szerint a polgári és büntető bíráskodás­ban részvevő népi ülnököket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetőleg a helyi tanácsok vá­lasztják meg. A járásbíróságok népi ülnökeit a járási tanács, a megyei bíróság népi ülnökeit , a megyei tanács vá.ászt ja. Ta­nácsainknál most folyik a vá­lás..tás élőké zitése. Üzemek, vál­lalatok, állami gazdaságok, ter­me ős. ö vetkezetek tesznek javas­latot olyan dolgozók megválasz­tására, akiket politikai öntuda­tuk, gazdag é éttapasztalatuk, feddhetetlen mul.juk méltóvá tett arra, hogy a bírósági el­járásban, mint népi ülnökök, a dolgozó népet képviseljék. A népi ülnökök részvétele a bí­ráskodásban a szocia.isfa igaz­sága.,o!gá t itá ! 1 gfontosabb a ap- elveineic egyike, az államappa^- látás és a rrép legszilárdabb kap­csolatának szemléltető és köz­vetlen Kifejezője. A büntetőbíráskodásban immár három éve vesznek részt a népi ülnökök. Most azonban nagy lé­pest teszünk előre igazságszol­gáltatásunk további demokrati­zálása irányában. A közeljövő­ben a polgári perekben is ül­nökök részvételével Ítélkeznek a bíróságok, másfelől az ülnökök választása a bíróságot közelhozza a néphez és biztosítja, hogy a bíróság minden ténykedésében a dolgozó nép meggyőződését fe- jezzo ki. A megválasztásra kerülő ül­nökök a bíróságok teljes jogú itélőbirái. Ez számukra komoly felelősséggel jár, éppen ezért a legjobb kádereket fcjl majd meg­választani, oly embereket, akik gazdag élettapasztalatokkal ren­delkeznek, ismerik a mindennapi élet problémáit és értenek ah­hoz, hogyan kell eligazodni a legbonyolultabb ügyekben is. Ha­tékonyan közre kell működniök abban, hogy a népi demokrácia rendje, törvényei ellen támadó, ellenséges elemek elnyerjék mél­tó büntetésüket, hogy a bíróság eljárása és ítéletei szilárdítsák az állami fegyelmet, igazságszolgál­tatásunk védje és biztosítsa a dolgozók jogai érvényesülését és maradéktalanul eleget tegyen an­nak a nevelő feladatnak, amely a szocialista bíráskodásnak első­rendű hivatása. Az üzemekben és más munka­helyeken mindenhol megértették a választás jelentőségét és azokat a dolgozókat jelölik, akiknek a bíráskodásban való részvétele fo­kozza a bíróság iránti bizal­mat és megbecsül ért. Ezeket a javaslatokat fogják most a taná­csok megvitatni és a legméltóbb dolgozókat fogják megválasztani. Ez a nagyjelentőségű választás fejlődésünknek egy új lépcső­fokát jelzi. Előrehaladást abban az irányban, hogy a szovjet bí­róságok példája nyomán haladva, a nagy Lenin tanítását tartva szem előtt, a dolgozók minél szélesebb köre közvetlenül ve­gyen részt a bíráskodásban. Pártunk II. Kongresszusa ha­tározatot hozott állam hat almi szerveink megerősítéséről; ez a választás ennek a pái thatározat­nak végrehajtása az igazságszol­gáltatás vonalán. A proletárdik" tatúr« bíróságának erősítése egy­ben a törvények érvényesülé­sének fokozottabb biztositását je­lenti és minthogy a mi törvény e- ink a dolgozo nép akaratát feje­zik ki, ez a äolgozo nép érdekei­nek fokozott védelmét is ered- ményezi. A beszolgáltatást, az őszi mezőgazdasági munkálato­kat szabotáló kulákok, valimint a begyűjtés ellen izgató, rémhire- ket terjesztő kaszaperi p.ébános ellen hozott kemény, szigorú íté­letek jelzik azt az utat, melyen bíróságainknak a nép érdokeinek védelmében ingadozásmentesen kell továbbhaladniuk. Amíg a mi b,Íróságaink egyre jobban és eredményesebben védik a dolgozó nép érdekeit, a<ídíg az ÜSA-ban tömegperek foly­nak ártatlan négerek ellen, a munkásosztály legjobb képvise­lői, a kommunista párt vezetői ellen, a francia bíróságok bátor békebaroosokra súlyos fegyház­büntetéseket szabnak ki, a ma- narchofasi zta G orögországban pedig számtalan halálos Ítéle­tet hoznak azok ellen, akik har­colnak az ország felszabadítá­sáért a fasiszta uralom alól. A kapitalista országok bírósaga a nyers terror eszköze az uralkodó osztály kezében a dolgozó el­nyomására, a kizsákmányolás fenntartására. A mi bíróságaink feladata az, hogy erősítsék a dol- dozó nép hatalmát és előmozdít­sák a szocializmus végső győ­zelmét. A Szovjetunióban legutóbb 1951 decemberében megtartott népbi- rósági választások során a je­löléseknél és a jelölések megvi­tatásánál bebizonyosodott, milyen nagy gondot és figyelmet for­dítanak a választók arra, hogy az o.szág igazságszolgáltatását a legjobb emberek lássák el. A legjobb sztahanovistákat, orszá­gosan ismert tudósokat, orvoso­kat, pedagógusokat választották meg. Köztük volt a nálunk is jól ismert világhirű gyorsvágó esztergályos, Biaov el.társ. P. W„ Matyuhov népi ülnök, moszk­vai ezá.litójmrukás a választás után ezt mondta: »A biró a nép Szolgája, a nép pedig azt köve­teli, hogy éberen őrizzük az ál­lam érdekeit ér a szovjet állam­polgárok jogait.« A népi ülnökök megválasztásánál tanácsaink taitsák szem e.őtfc a Szovjetunió pá dáját, a népi ülnökök pedig Matyuhov elvtárs most idézett szavait. Ez szocialista igazság-, szoláltatásunk hatalmas megerő- sité rét fogja jeénteni és ezzel a népi ülnökök választása a szo­cializmus építésének új győzelme lesz. Sárkány György, a Megyei Bíróság elnöke» A dombegyházi plébános arcképe A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját ünne­pelték a dolgozók. Megyénk leg­kisebb fal-újában is zászlódíszbe öltöztek a házak. Száz és száz dolgozó paraszt mondta el:, hogy őszi vetésének elvégzésével^ be­adód kötelezettsége teljesí (/lsével ünnepel- — így védi a szabadsá­got, mely 35 évvel: ezelőtt szüle­tett. De vájjon mindenki ünne­pelt, örült ezen a napon? ' Nem! Vannak, akikben e napokban ta­lán még veszrttebbül lobog a gyűlölet s azon törik fejüket, hogyan lehetne visszahozni a mal­tet, amikor a falu két-három nagy-gazdája hasznáért száz és száz nincstelen adta munkaere­jét, egészségét. Erek közé tarto­zik Varga Ferenc dombegyházi p.ébános is. Hatvan holdját nem «irgalmas szíve» szerezte, hanem a kapzsiság, a harácsolás. Nem igen ismertek a faluban nagyobb kupecet a plébános «úrnál», tíz- tizenkét anyakocája, 5—6 tehene egész csinos jövedelemmel nö- vete a «szűkös» papi fizetést. És nem is került sokba a jószág- tartás. A takarmány megtermett, a tejei meg lefölözve, felvizezve adta el a csarnokban; jó hasznot hozott az. Es a béresek? Ha szereztek maguknak, jói is lak­hattok. Mart a tejből jutott a malacoknak, de a béreseknek nem. Igen zsugori volt, úgy mondják: összeszedte még a zöld körtét is az udvarán csépléskor, nehogy a cséplőm unkások meg­egyék. Persze, nem volt jobbszivű a hozzá beosztott kispapokhoz sem. Még a lekvárt is elsajnálta a kenyerükről. Hogy mindig rend­ben legyen a földjei, a keltje, ab­ban sem volt szégyenlős, hogy ingyemnunkást szerezzen. Ame­lyik gyerek délelőtt jól felnit . .Hittanból, az délután- — jutal­mul — kapálhatott a tisztelendő úr kertjében. Lassan 30 éve is e múlt, hogy Varga plébános úr Dombegyhá­zán él, de az idő nem sokat vál­toztatott raj ta. Ma is éppen olyan, mint régen, csak épp a módszerei változtak. Megtalálja a módját most is, hogyan lobot a már; bő­rén spórolni. Bokorné, Beiké Ve­ra: néni 6 hónapig dolgozott nála 200 forintért havonta. Uegge még el se kongatták a 4 érát, már ott vo-t és sötét Őriig ki aem került a munka a kezébő . Igaz, ígért neki a p.ébános úr 6 mázsa krumplit is, deliát ebből nem tett semmi. Nem akarja kifizetni. A négy- családos harangozó se kapja mag fizetését. «Nines miből-!» -— így beszél, ha akár az egyik, okéi a másik a fizetésit kéri. Pedig van. Ott a sok elrejtett holmi is. Van neki «tártá éiban» 4 más.:» herelisztje, e hogy a cukorban se «szenvedjen hiányt», hát eldu­gott 140 ki ót a padláson. A há­rom zsák liszt árából is kitelne az elmaradt bér. Azzal, hogy mindezt e dugta, nemcsak két ero­bert, hanem az egész községet megkárosította. És ez még nem is volt elég. Adót, azt nőm fi­zet. Hogyan fizetne, mikor tud­ja: az adóbóil eredő jénzből is beruházás lesz. Az e'maradt egy- házadóknt arnrá. inkább szorgal­mazza. Megtette még azt is, hogy az öreg Esi gmond Józsefet neki. temette el addig, míg a hozzá­tartozók ki nem fizették az egy­házadót. Kuk áék c-alúdját meg írem akarta mo-es kelni. Van még más vaj is a fején. Elrejtett 10 kiló magvas gyapo­tot is a padláson, ami 00 méter­rel kövérebb kartont jelent a dol­gozóknak. De ki ne enn okozna még arr­is, hogy a nyár folyamán, mikor legégetőbb volt a munka, egyre- másra misét rendé olt, e vonta a dolgozókat az ara”.ártól. Es mind­ezt azért, hogy kövérebb ©gyen a dombegyházi dogotoknak. Itá is ébrednek lassan erre a faluban. Kárát akarja ez a répnrcír; arem st hasznát. Meg is mondta Gynku­né, Pozs&r Rozi néni ír; bizony, S nem megy el a tan lomba, míg olyan ember prédikál ott, aki csak a saját hasznát nézi, a más kárát akarja. Deák Rw.sL Köszöntjük az élenjárókat A Nagy Októberi Szocialista Forradalofn 35. évfordulója alk-J- mából, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a békéscsabai Pamutszö­vő két dolgozójának Székelyhídi Jánoené szövőnőnek és Mitykó Já­nos főmérnöknek jó munkájuk e’Is- ureiéiücl a Magyar Mun!,-.érdem­rend bronz-fokozatát és az ezzel járó 1500 forint pénzjutalmat ado­mányozta. Külpolitika néhány sorban... A trések békekongre. szu. útiak angol kezdeményező bizottsága közli, hogy eddig több mint azúz angol szervezet ha.áxrzla el, hogy küldötteket küld a kongresszusra. A küldöttek között <olc munkás­párti és szakszervezeti tag van, bár a munkáspárt végrehajtó bi­zottsága és a szakszervezeti főtanács figye.mezt»tte tagjait, hogy ne vegyenek részt a kongresszuson. ♦ ■ ♦ Az amerikai repülőgépek változatlanul he varén bomba zik Észak- Korea békés városait. November 8-áról 9-é.e virradó éjjel ismét va­dul támadták Pheajant. A több órán át tartó bombázásban sok íe.to.ő- erőd vett részt. A légikalózok különösen bestia, isan bombázták a ve - ros nyugati, legsűrűbben lakott részét. Erre a részi» igán sok rob­banó-, gyújtó-, repesz- és napalm Irombát dobtak. ♦ ♦ ♦ A Nagy Októberi Szocia. irta Forradalom 35. évfordulója alk >■!- jiiáiról a pekingi szovjet nagykövetségen november 7-én 1'ogat.ás volt. A fogadáson részt vett Csu Te, Szun Csin-Lin és Kao Kang, a köz­ponti népi kormány e- nökbűlyeltesei, Csou-En-Laj, a l épi kö i azga- tási tanács a nőké, Kuo Mozao, a népi közigazgatási tanács e nükholyetr tose, valamint a kínai társadalom több más képvise ője. ♦ ■ ♦ Szombaton nagy tüntetés volt Kimlerley-ben, Dél-Afrika gyé­mántipari központja.,au. A fasiszta Ma au-kormány re nlőr é/j a leg« fekte enebb terrorral igyekezett elfojtani a város színe bőrű lakossá­gának tüntetőét. A rendőrség géppuskatüzet zúdított a tüntető szí- nssbőrűekre. Tizennégy tüntető meghalt, harminckilenc pedig súlyo­san megsebesült. ♦ ♦ ♦ Hatezer nürnbergi do gozó pénteken nagygyűlésen követelte aa össznémet tárgya átok folytatását. A gyű és részvevői eiélye sn til­takoztak a háborús kü.öns.e.eődés tervbevett rabbi.áá*n elten. As egybegyűltek táviratot küldtek a szövetrégi gyű és képvi oiőiboz» Követelők, hogy a szövetségi gyűlés november 13-ára menassseai kül­döttséget Berlinbe, a Német Demokratikus Köztársasátr népi knmn- rája által javasolt tárgyalásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom