Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-06 / 261. szám

O *52 november ... , sü őr,öfc______________________________________ WfcoMíM*. Ä** _ Úgy dolgozunk, hogy negyedszer is miénk legyen az élüzem jelvény! Ráfomastor nyerte el m élüz-cm-jel vényt ebben az évben m Orosházai Malom. íl dolgozók tel-. kés, odaadó mimikájukkal kiharcolták, hogy au első, « második, de vúég a harmadik negyedév értékelése *d<ttpjcm is az ő üzemük homlokzatán csillogjon a dicsőséget jelentő, fényes ötágú esi Ing. Most «*» utolsó negyedév sikeres teljesítéséért folyik « harc. Akárhány dolgozóval beszélgetünk, mind egyet mond: «Úgy dolgozunk, hogy a -negyedik -negyedévben is miénk legyen a csillag.» Jól tud­ják, hogy ez nem könnyű feladat. Hiszen nemcsak az Orosházai Malomban indítottak küzdelmei az él- üzem-jelvény ért. Éppen ilyen harc folyik a békéscsabai István .malomban és az ország vad'amennyi malmában. — Mi azonban' jé 'készültünk mindenre — mondja Bor János élvtárs, as üb elnöke. — A dolgo­zók között egyetlenegy sincs, aki ne tett volna vállalást november 1-e tiszte siére, aki ve ígérte volna meg, hogy m utolsó negyedévben minden eddigit felülmúló eredményt ér e' a termelésben. És a vállalásuk teljesítésében már eddig is konio'y eredményeket értünk el. A szakszervezet péddadó módon végzi ebben az üzemben munkájút. A bizalmiak naponta be- szigetnek a hozzájuk beosztott dolgozókkal, a negyedik negyedév teljesítésének jelentőségéről és ellen­őrzik is «* vállalásokat. Minden bizalminak van egy füzete, amelybe bejegyzi, mit vülnU a hozzá be­osztott dolgozó és bejegyzi azt fa, minden kiértékelés alkalmával, hdjgy « vállalásból, az eltelt idő alatt mennyit te'jesitelt. Létem Etel bizalmi füzetében pl. ilyen bejegyzések vannak: «Sáfár Jágos a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára vállal!a, hogy teljesít- íméuyét a jelenlegi 113 százalékról Ili sráva'-ékm, évvégén, pedig VK) száza ékeit emeli. Ebből eddig 114 százalékot teljesítetth És így sorba-n Je1 jegyezte Lóczi e'vtársnS a többi dolgozó vállalását, teljesítését is. Hasonlóan a többi bizalmiak is. Fagy gondot fordít a szakszervezet arra, hogy az értékelés pontosan megtörténjen, « dolgo­zók minél élőbb érte-üljenek orréi, hogyan állanak váll-Aásuk teljesítésével. Az n pm bejáratánál elhe­lyezett verseny táblán feltüntetik a legjobb eredményeket elérők -neveit, de űzőkét- is, akik még -nem tel­jesítették adott s avukat. Ha vccame'y dolgozó elmarad vállalása teljesítésében, a hindi mi azonnal fel­keresi és megérd-zkfődi, mi az oka az »maradásnak. Azután az illetékesükkel közli, akik megteremtik aa illető dől ózó s ám ina a feltételeket, hogy vd lakását pontosan teljesítse. Ha így harcolvak továbbra is az Orosházai Malom dolgozói a -negyedik negyedéves terv teljesí­téséért, úgy semmi kétség, hogy ismét övéké lesz az élüzem-jelvény és azt. a fog-add m -i, hogy éves ter- -vüket 4 nappdl a kitűzött határidő é’őtl teljesítik, — sikerrel meg fa valósítják. Tanácsaink fordítsanak töE»E» gondot a baromfihizIaSási sxcrxodcskötcsckrc Élelmi««.©!' ellátásunk biztositá- eának egyik fontos rész© a liba-, kariul iz alá i szerződési;ütések. Me­gyénkben azonban nem ismerték ezt fel teljes egészében tanácsaink és szövetkezeteink, ennek tudható j bo az, hogy november 3-ig liba BzerzőTéskölé i előirányzatunkat csak 58, hizókacsa előirányzatun­kat csupán 19 százalékra teljosi­A Jeimi;adás egyik oka IV I! « az, hogy elhanyagolták a földmű- vessző . etkezetek az egyéni agitá- ciót, nem ismertették a dolgozó parasztokkal a hizlalási szerzódés- kö.é esi járó kedvezményeket. Nagy mértékben gátolja a szerződéskö­tést at is, hogy a Megyei Tej-, To- jásbegyüjtő Vá lufit nem bontotta le időben a tervet járásokra, köz­ségekre. így azután bár a dolgozó parasztok már korábban is érdek­lődtek a szerződéskötések iránt, a szövetkezetek nem tudtak szerző­dést kötni v>alük. Járási tanácsaink sem kezelték gondossággal a szer­’' ződéskötési munkát, ezt. bizonyít­ja az is, hogy például a szeghalmi járás csak akkor készítette el a községek tervét, amikor a megye azt már követelte tőle. A gyomai jáxásnál pedig a megyei instruk­tornak kellett ezt a munkát elvé­gezni. Ezeic a hibák azután a köz­ségek gyenge eredményein meg­látszanak. A járási Szövetkezetek Szövetségei sem végeztek megfe­lelő munkát. A earkadi járásban például olyan felületesen osztották szét a nyomtatványokat, hogy az egyik sző vet kőzethez csak a válla­latot illető szerződéspéldányt, a má­sikhoz csak. a . ternidő-uéldányát \ hibái' komoly mértékben gátolták xne-, gyünkben a hizlalása szerződőtek kö­tését. Szövetkezeteinknek, tanácsaink­nak a napi feladatok megoldása mellett sokkal többet kell törődni a haromfihizlalási szerződésekkel. Ott ahol a szövetkezet a tanáccsal együtt jó politikai felvilágosító munkát végez, — megmagyarázzák a termelőknek, hogy az állam biz­tosítja a hizlaláshoz az eleséget, emellett komoly anyagi hasznot! is jelent — jó eredményt értek el. Tótkomlóson például már több­ször kérték a keret felemelését, annyiun kötnek hizlalási szerződést. A tanács a felvilágosító munkába bevonta az állÜndó bizottság tág­jait és aktíváit, de a szövetkezet felvásárlója is jó munkát végez. -A jó felvilágosító munka eredmé­nyeként például PIpis Márton öt- holdas dolgozó paraszt 50, Susze-i kár János háromholdas dolgozó pa­raszt 40 libája kötött szerződést, A község több mint 800 százalékra teljesítette tei-mnfihizialás szerző- dés^pt^si ©loirápyzq.tátf, .Kötggváij-:. "fen jo» ’ foglalkoznak a dolgozó, parasztokkal. Itt. Kiss Imre dol­gozó paraszt 12 kacsára kötötij szerződést és elmondta: »A be­adásban is élenjártam, ebben som akarok lemaradni. A hizlalási szer­ződés jól jövedelmez, a munkáiul bőségesen megtérül és még a ku­koricát is visszakapom.« Ahhoz, hogy a haromfihizlalási szerződéskötési terv teljesülésében, sokkal jobb eredményeket érjünk el, fontos, • hogy tanácsaink több segítséget adjanak a szövetkezetek­nek, segítsék őket a felvilágosító munkában. Magyarázzák el a dol­gozó parasztoknak, hogy az élel-i misaerellátás további javítása dol­gozz) parasztságunk életszínvonalá­nak növekedését is jelenti. Az eleki asszonyok béketarisznyái »Békét akarunk« idáig ért a hímzéssel Baksi Lászlóim, amikor a béketaiisznyát készítette» melyet az eleki M N1ISA— asszonyok küldenek a ILL Békekongressznsra, — itt egy pi.lanatia megállt, a koreai édesanyákra gon­dolt. Ott háború van — fűzte a gondolatait to­vább —, megölik az ár­tatlan gyermekeket, le­rombolják az iskolákat, g . „ a.u.t az amerikai hó­hérok. Itt is azt szeret­nék. Nem fog nekik sike­rülni, mert a világ dol­gozó népe, az édesanyák békét akarnak. Aztán tovább forgatta a tűt. »Ezért haroolvmk« — alakult ki a vörös szö­veten az egész mondat. Veszprémi Lászlón© ‘14 béketarisznyát visz a III. uúngnesszusra, de egyet sem üresen. Vájjon mi van bennük? Levelek. Sok-sok levél, sok-sok édesanya üzenetét, kíván­ságát viszi, tolmácsolja V eszprémmé a 'békekon­gresszuson. Minden levél mögött egy-egy békék akaró édesanya egy-egy békééit harcoló dolgozó ember van. »Én békében akarom felnevelni mind a kileno gyermekemet és azt aka­rom, hogy békében is él­jenek« — irta az egyik levélben Buda Jánosné 9 gyermekes édesanya. A másik levelet özv. Perina Jánosné irta. »Ä férjem a múlt háborúban halt meg és nem akarok egy újabb «háborút — irta — nem akarom, hogy több árva maradjon, hogy könny és vér hulljon ná­lunk is, mint Koreában.« Tovább lapozgatva a le­velek közt, ott van Szi­geti Sándomé kétcsaládos édesanya levele is. Aki megírja levelében, hogy ő úgy harool a békéért, úgy akarja biztosítani két gyermekének a további boldogságot, hogy mindé» beadását határidő előtt 100 o/o-ban teljesítette. »Már 57 évés vagyok. Kilenc gyermekem vau, — irta levelében S /«■>• esaukó Jjvármé — a »Jó­zsef Attilax tsz-nok va­gyok tagja. Eddig 100 munkaegységem van, de ígérem, hogy azután sa fogok mulasztani egyetlen napot som. Még volt a múltból, a sok nyomorú­ságból, szenvedésből. Bé­kében akarok élni, dol­gozni és építeni a gyer­mekeim jövőjét. Ivót fiam is a békéért küzd. Kater natisztek. Ők vigyáznak, őrködtek azon, hogy mi továbbra is békéhenépítsük szép hazánkat.« Hajzer Borbála a »Jó­zsef Attila« tsz tagja, Bi- heros István egyéni log dolgozó paraszt szintén levélben tettek Ígéretet arra, hogy a kongresszus tiszteletére november 7-ig 100 százalékban teljesitik tojás-, b«: omfibeadásukat, iltetve hízottsertésbeadáei tervüket. Ez csak néhány levél a sok közül. Ott van még Sziláid Arpádné, Csaté Sándomé és inog több asszony levői» a béke - tarisznyában. Ezeket adja át Veszprémi Lászlón« azoknak, akik él viszik) majd az oiszagos értekez­el: e és onnan Becsbe. El­mondja majd \ eszpi'ómi- né azt is, bogy tudas­sák a világ tekeszere- tő embereivel': az eleki asszonyok is békét akar­nak és ezért harcolnak a beadás mielőbbi teljesíté­sével, az őszi munkák el­végzésével. Ezek. a levelek figyel­meztessék azokat is, akik háborút akarnak — mondja Bozónó asszony­társ. — Nem fog nekik sikerülni a tervük. Miért az eleki M N1 )SZ-asszo­nyok is harcolnak azért., hogy Koreában is vesse­nek véget: az ártat an gyer­mekek kiuozásának, az édesanyák gyilkolásának és legyen ott is béke. Ezeket a gondolatokat njjti magéiban az a mon­dat, me yet a béketavisznya oldalára hímeztek: »Békét akarunk, © ért harcolunk.« 3 Tanuljunk a szovjet dolgozóktól: A műszaki ellenőrzés megjavítása a ruházati iparban írta: N. A. Povaijajev, a Kurszk! Ruhagyár műszaki ellenőrző osztályának vezetője Népünk jóléte napról-napra növekszik, ennél fogva a gyártott cikkek minőségével szemben támasztott követelmények is folyton fo­kozódnak. A gyárban 14 brigád van. Ezek közüli ötnek adták meg n «kiváló minőségi és nagyteljesítményű brigád» címet. Azonban mi még jobban is tudnánk dolgozni é|s a csökkent osztá yozású áru szár zaiékát minimumr a, a gyáron bel űri visszavetést pedig nullára tud­nánk csökkenteni. Mi zavar bennünket ennek elérésében? Gyakori nálunk az olya» eset, amikor az árut II., vagy III. osztályúnak minősítik toxtilhi- bák miatt. Azt is megkísérlik, hogy a toxtilhitát konfekcióhibának te­kintsék. Mindez azzal magyarázható, hogy a nyers áru átvéle e a gyár­ban nincs megfelelően megszervezve. Az anyagellátás dolgozói, mi­után nem akarják a jóviszonyt a szaditokkal megrontani, használha­tatlan bélésérukat és kellékeket engednek be a gyárba. Ennek követ­keztében ezeket az anyagokat gyakran nem rendeltetésük ezerint hasz­nálják fel, a gyér veszteségeket szenvei, felesleges forgóeszközök i agy. nak be. A másik kérdés — annak célszerűsége, hogy a félkészárnk minő gégét a varrójnűhelyekben, a műhelyvezető alá rendelt ellenőrök el­lenőrizzék. A műszaki ellenőrzés dolgozóinak nem csupán feltámiok kell a aolejtet) hanem annak okát is ki kell, hogy derítsék s olyan intézkedéseket kell tenniök, amelyek a s^lojt fellépését megelőzik. Mindezt a munkát a laboratóriummal, a műhelyvezető sei és tech­nológussal együtt kell lefolytatni. Sajná atos módon a mi gyárunk­ban mindezideig ez nem így van. A laboratórium doLo ói 1 ö ve lenül az anyaghányadok kidolgozásával, új mode lek szerkeszt©ével, sth. van­nak ©.foglalva, és nem valósítják meg a technológiai fegyelem és módszertan betartásának szükséges ellenőrzését. A technológusok lényegében a szalagleosztásokkal, új modellek be- Indításával, stb. foglalkoznak, azonban kevés időt fordítanak ma­gára a feldolgozásra. Ennek az az eredménye, hogy a szalagon a minőségre csupán a művezető, a bevizsgáló és a műve'etközi ellenőr ügyel. Ehhez já­rul még az is, hogy a műveVtközi ©Tenort gyakran nem rendelte­tésszerű feadatának ellátására ha v ajak fel, hanem egyebekre (hi­ányzók pofására). így néha elő.o.dui, hogy az átvevőnek vissza kell vetnie olyan darabokat, melyeket a műveletközi ellenőr engedett át. Ez arra mutat, hogy nálunk a műveletközi ellenőr szerepét nem egé- _ szén heljesan értelmezik. Gyakori az olyan eset, amikor a művezető úgy gondolja, hogy az ellenőr az © ész gyártmány minőségéért feel, holott annak ceu ár * terme és bizonyos meghal árazott szakaszáé, t kell felelnie. Gyakran am is e.őfordul, hogy a művaletközi 'ellenőrök által észolt hibákat, azok maguk is kijavítják. Ilyen tényék bizonyára nemcsak a mi gyá­runkban, hanem más gyárákjjafi ‘is megfigyelhetők. Ezért áilnden egyes dolgozó helyét és feladatát pontosan meg kell lia'á ózni. Magá­tól értetődően ez az egységes dokumentációs rendszer és kü.5nösen az e.Ienőrzés módszertanát meghatározó utasítási lapok Levezetését kívánja meg. Fontos a bevizsgálok szerepének és tekintélyének emelése. Szak- képzettségük fokozására gyárunkban gyakorlati oktatást s eveztünk. Minden bevizsgáló részleteiben áttanulmányozza azt * a , gyártmányt, nme.yet a termelésben átvesz. Ezenkívül a Levizsgálok tanulmányoz- Icáb a szabványokat és műszaki e óira okát. A bevizsgá.ók ezakké aettségónek emeése növeli felelős.égüket a gyártmányok helyes minősí éréért, e esik annak szükségessége, hogy a főellenőr a termelést ismét© ten bevizsgálja. Mindez horzá fog j árulni ahhoz, Hogy a műkely és az egész gyár kivágó minőségű árut termeljen. .A gádorost „Gerő“ A gádorosa «Gero» tsz hattagú gyümölcsös brigádja szorgalmas munkájának eredménye, hogy te jä­ten ép, pajzsmentes árai tud forga­lomba hozni. A 15 hold gyümöl-1 esősben a brigád bebizonyította, hogy lelkiismeretes munkával, a mechanikai és kémiai védekezések időben való elvégzésével jó termést lehet elérni. A csoport úgy tudta eléírni az idei 250 mázsás egészségies a,Imatermést, hogy még a téi folyamán a me­chanikai ’ munkát hegyezte előtérte a brigád. A lombfakadásig min­den fát áttieztítoteak, a törzseket lekaparták, a talált sebekiet kitisztí­tották és faseb-kátránnyal beken­ték. Eltávolították a korona beteg, hibás részeit, elvégezték a metszést. A téli permetezéshez mészkénlevet használtak, azokon a i őszeken, ahol a pajzstetű erősebb mértékben lé­pett tel, gyümölcsfaolajjal perme­teztek. Közvet ©n rügy pattanás előtt meggátolták a bimbólikasztó kárté­telét másfélszázalékos sárgaméreg­gel. Pirosbimbós állapotban másfél- száza'ékos bordói lé permetezéssel a különböző gomba,betegségek el­terjedő ét akodá'yozták meg. A liszt- harmat elterjedését nyári hígításé mészkénlével gátolták meg. Az erő­sebben támadott hajtásokat pedig fokozatosan eltávolították. Mikor a gyümölcs a mogyorómagységot el­érte, mészkéniében egyszázalékos tsz mosolygó almái arányban ar.-0.it haszná.tak, indy- lyel mogkÍB Léc a hai-tol az alma- ino y he. ója ellen. Ebben az év­ben 14-szer pennéteztek arzénnél. I Az arzént fe váltva hu.-zilálták egy­száza ékos bordói lével. Ezzel el­érték azt, hagy az egész nyár fo- ■yamáa férges gyümölcsöt nem le­hetett ta álni a kertben, e é.t a hullás sem volt je'entős. A kárte­vők fe Jépését és rajzáiát Makó elv­társ, a keríészetvezető á laudó fi- gye emmel lekérte, hogy az ellenük való védekezést idejében megkezil- hesséik. A 250 mázsás terméiből 50 má- zsára még az év elején termelési szerződést kötöttek a klezökert Vállalattal. A vállalót e^ész éven át biztosította a védŐ8..erszükség- etet és a szerződött 50 mázsa al­mát hibamentesen szálítottu tovább az ipari dolgozóknak. A csoport a vállalattól kilónként 3 forint 10 fiúiért kapott és ezen fölül még a tízszáza ékos szerződéses piémi u­mot, ami 17.000 forintot ja ént a terme'őszövetkezetnek. Az 50 má­zsán felüli termését a szövetke­zet részben szabadpiacom értékesí­tette, részben a csoporttagok között szőj jelosztotta. ULVIISD a Viharsarok Méné»'

Next

/
Oldalképek
Tartalom