Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

ViU&isaYoU Hé^e Illetékesek figyelmébe 1 Aa orosházi Magasépítési Vállalat üzemi orvosa elhanyagolja a, fcáppénzalr ’utalványának elküldését. Szeptember utolján Vetró Irén elvtársnö, a vállalat egyik dolgozója beteg lett és dr. Pálka La­jos nem küldte be utalványát a békéscsabai SZTK-hoz. Október vé­gén jártam benn az SZTK-nál, de már akkor folyósítottak az el­maradt négy napból kettőt. November utolján újra megnéztem, hogy hol maradt el a fcétnapi táppénz. Az SZTK-nál azt mondták, |iogy a kezelő orvos, dr. Pálira Lajos nem küldte be. Az ő hanyag­ságán múlott az, hogy két egész hónapon át húzódott az ügy, máig ki­fizették. Dolgozó népünk sokkal többet vár el az orvosoktól és igy dr. Pálka Lajostól is. Az üzemi pártszervezet figyelemmel kísér­hetné dr. Pálka Lajos munkáját, mert. akkor ilyen hiányosság nem fordulna elő. Dolgozó népünk megkívánja azt, ha yalaki .beteg, meg­kapja a betegsége után járó táppénzt is. Hiba van azonban az SZTK- nál ie, mert ha a betegek beadják az iratokat, Jeleteket, bizony ösz- ezekeverik és nem sorban szedik, hanem össze-viesza. Vannak, akik két-három órahosszát is várnak. A csabai SZTK-tól is figyelmesebb munkát várnak a dolgozók és nem olyant, mint ami előfordult november 26-án is. Két és fél órát vártam, iniila sikerült valamit elintézni. If J. Vetrő József, Békéscsaba. Hétfőn elméleti tanácsadás a Pártoktatás Házában Ä propagand is La szeminárium | ről csoportos elméleti tanácsadási vezetők és káderképző tanfolya-1 tartunk Békéscsabán a Pártokta- mok konferencia vezetői részére dec. 1-én, hétfőn délután 1 órai­kor az SzKP XIX. kongresszusa anyagával kapcsolatos kérdések­tás Házában. Megyei Pártbizoílság ágit, osztálya. R ádi ó December 2., kedd Kossuth Rádió 6.00 Falurádió. Állami gazdaságok .hír­adója. 11.30 A Rádió asszony rovata* 11.50 Operanyitány. 12.30 Magyar szer- tők. kórusmüveiből. 13.00 Szórakoztató muzsika. 13.30 A Rádió népi zenekara látszik. 14.15 Lehár müveiből. 15.30 Moz­galmi dalok. 15.50 Weiner: Vonóstrió. 16.20 A Gyermekrádió műsora. 16.40 Orosz nyelvlecke gimn. tanulók számá­ra. 17.15 Egy falu — egy nóta- 17.45 Termelési híradó. 18.00 Dalolj velünk! 18.30 A pártoktatás anyagához: Sztálin elvtárs kongresszusi beszédének világ- történelmi jelentősége. 20.10 Megemléke­zés József Attiláról. 20.50 Mulassunk egyotít. Hangfelvétel. 22.20 Magyar mü- vétfigk hangversenye. 23.20 Szórakoztató zene. i Petőfi Rádió 7.00 Dalok népszerű sportfilmekből. 7.35 Magyar népi muzsika. 8.30 Zenekari muzsika. 0.20 A Gyermekrádió műsora. 9.40 Békedalok. 10.10 Filmdalok. 10.25 Mozart: Oboanégyes. 10.45 Hangleme­zek. 15.00 Deák Ágnes hegedül. 15.25 A Rádió kisegyüttese játszik- 16.10 A Rádió népi zenekara játszik. 17.10 A for­radalmi romantika mesterei II. 18.10 Tudomány amerikai módra. Előadás. KÖZÉRDEKŰ HÍR! Gyümöicsíacsemetét egyéni termelő is készpénzfize­tés ellenében vásárolhat a if! Középmagastörzsü oltvány 10 Ft. Közölje ismerőseivel! Gyümölcsfa- és szölííolívány- forgab.ni kirendeltség, Mezőhegyes. fail* TEDD TAKARÉKBETÉTBE... Előnyös kényelmes biztonságos 18.45 Szív küldi... 19.05 Hacseturján szov­jet zeneszerzőről. 19.35 A Rádióénekkar énekel. 22.20 Népek dalai. December 3., szerda Kossuth Rádió 6.00 Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Takarmányozás uj módszerei a sz arvasmarhahizlal ás ban. 3, Ne tűrjük, hogy az ellenség akadályozza ötéves ter­vünk megvalósítását. 11.30 Szatirikus Lá­pok. 11.40 A Fátyol titkai c. rádiójáték zenéjéből. 12.30 Lakatos Vince és ze­nekara játszik. 13.00 Hanglemezek. 13.30 Békedalok. 14.15 Dános Lili zongorázik. 14.30 Csajkovszkij balettjeiből. 15.30 Kó- rusmüvek. 15.55 A levéL Elbeszélés. 16.20 Mac Kinley küldetése. Ifjúsági rá­diójáték. 17.15 Keringők. 17.30 A dollár álarc nélkül. 17.45 Szív küldi.- 18-10 Az építőipari dolgozók félórája. 20.10 Egy falu — egy nóta. 20.50 Ej, 'ráérünk arra még. 21.00 A Rádió szimfonikus zenekara játszik. 21.50 Liszt: Mignon dala. 2.25 Népi együttesek hangversenye. 23.30 Beethoven vonósnégyesei* Petőfi Rádió 7.00 Hanglemezek. 7.35 Operarészletek. 8.00 Zenekari muzsika. 9.00 Szepeshegyei Erzsébet zongorázik. 9.20 Hegyen-völ­gyön szép hazánkban. Beszélgetés út­törőkkel. 9.40 A Gyermekrádió műsora. 10.10 Hangszerszólók. 10.30 óvodások műsora. 11.00 Kórusok népdalokat éne­kéinek. 15.00 Operettrészlet. 15.30 Szovjet és népi demokratikus híradó. 15.45 Ope- fettrészletek. 16.30 Előadás a sztálini al­kotmányról. 16.45 József Attila-dalok, 17.10 Fehér Klára üzemi írása. 17.30 Hősi múltúnk dallamaiból. 18.45 Tánczenei 19.35 ■'Operettkettősök. 20.00 Előadás. 22.00 Olasz operaest. Tennászehtitaányi hírek Kifenpvenhárom evvel ezc-lőtfc je­lent meg Darwin »A fajok erede­te' című könyve. Hbben hohizonyit- ja, hogy a földünkön élő fajok idők során változásokon mentek és mennek keresztül. Az egyház éle­sen harcolt Darwin tanítása ellen. Darwin tanait továbbfejlesztettél; Micsurin és Liezenkú, a kiváló szov­jet tudósok. a November 26-án Gyulán a szo­ciális Otthonban Sümegi Kálmán előadó előadást tartott,. Az előadá­son 300 hallgató vett részt. Az »Is­merjük meg a rákot« cimíi elő­adást nagy érdeklődéssé! hallgat- .ták ée számtalan kérdést tettek fel ezzel kapcsolatban a hallgatók1. A kérdésekre Sümegi elvtára vi­lágos magyarázatokat adott. A dol­gozók hasonló előadások tartását kérték. ♦ A »Volga-Don csatorna műszaki létesítményei« című úttörő előadást Nagyszénáson komolyan előkészí­tette a csapat vezetősége. Ennek eredménye az lett, hogy 160 paj­tás hallgatta meg az előadást. Hoz­zá szólásaikban elmondották, hogy miket olvastak már a kixmmuuiz- nuis hatalmas épitke/éseiröl. ■ November 26-án lett. volna meg­tartva a békéscsabai Ruhagyárban az »Ember származása« című elő­adás. Előre tettünk Id képekéi) az előadással kapcsolatban, hogy a szervezés könnyebb legyen. Az ''előadást 'mégsem, lehetett megtar­tani hallgatóság hiányában. A jö­vőben a Ruhagyár vezetősége na­gyobb gondot fordítson az előadá­sok megszervezésére. a Szigligeti Színház műsora November 30-án, vasárnap délután 4: »Havasi kiirt.« Bérletszünet. November 30-án, vasárnap este 8: »Luxemburg grófja.« Bérletszünet. VASARI HIRDETMÉNY Békéscsabán, 1952 december hó 6-án havi állatvásár; december hó 7-én o siiágos állatvásár, december hó Wn országos kirakodó vásár. Békéscsabai Helypénzszedó és Mázsáid Vállalat. MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Bé- késcsaba. November 30-tól december 3-ig: «Volga—Don-csatorna». BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba*. November 27—december 3-ig: »Fiuk, lányok, kutyák-..« BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. November 27—december 2-ig: »Semmel­weis*..« (Uj magvar film.) PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Oros­háza. November 27-, 29- és 30-án: ;>Ofsai csomópont.« PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyula. November 27—december 3-ig: »Hósók tavasza.« — A BÉKÉSCSABAI Köztisztasági Vállalat férfi és női munkaerőt vesz fel. Jelentkezés: Luther-utca 16. — KÖSZÖNETÉT mondok mindazok­nak, akik szeretett férjem, Szilágyi Jenő temetésén megjelentek és virágot hoz­tak és ezáltal fájdalmamat enyhíteni igye­keztek. Gyászoló özvegy. Apróhirdetések Jóállapotban lévő 1.5—2 méter csucs- távolságu, vas megmunkálásra alkalmas esztergapadot keresünk megvételre; Bé­kési Nyomda, Békéscsaba, Lenin-u. 9. A Debreceni Baromfifeldolgozó Válla­lat légfütéses tojás-keltetőgépeket, keres megvételre 200—500 darabos nagyság­ban. Cim: Debrecen, Diószegi-o. 9. Uj paplanok készítését, régi paplanok átdolgozását vállalom, Antal paplanos, Békéscsaba, I., Bartók B.-u. 6/1. Békéscsabán, Jókai-utca 4. s& ház eladó. Kék -szinti törpepapagáj elszállt. Megtalá­lóját jutalmazom: Gábor Áron-utca 11-, Várszegi u js ágos. Komplett fél hálószobabiitcw eladó. Bé­késcsaba, VI., Szöllő-utca 23. Tanulj, hogy taníthass! A megyei TSB-nél már második hete folyik a falusi sportvezetők, edzők tanfolyama. A tanfolyamok létszáma, a hallgatók tanulmányi eredményei, mind fényes bizonyítéka annak, hogy helyes volt sportszerveinknek intézkedése, hogy a falusi sportkörök részére különböző sportvezetői, edzőképzői tanfolyamokat ^ rendez és ezáltal falusi sportköreink ered- ** ményességét növelje. Falusi sportköreink nagyrésze igen helyesen fogja fel a káder képzés je­lentőségét és kellő felkészültséggel kül- be arra hallgatóikat. Van azon­ban olyan sportkör is, amely felületesen kezeli a tanfolyamokra való beküldést, vagy a beküldött káderek helyes kivá­lasztását. A káderek helyes kiválasztá­sáról, a káderképzés jelentőségéről még külön is megemlékezünk, azonban sport­köreinknek ettől függetlenül tisztában kell lenniök azzal, hogy mindezek a tan­folyamok a saját munkájuknak elvégzését künnyitLk meg és a sportkör munká­ját eredményesebbé tudj tik tenni. 1052 november 30., \máma¥> F* OElLTi A léli edzés céija és feiadaia Az intenzív munkának és a teljes pi­henésnek minden átmenet nélkül bekö­vetkező változása az élettan tanítása sze­rint a legegészségtelenebb, mert az em- beri szervezetre igen káros hatásokkal és elváltozásokkal jár (anyagcsere, emész­tési, vérkeringés!, idegrendszeri, stb. za­varok). nem is szólva arról a nagy hát­rányról, amit ez a sportbeli eredmények szem fontjából jelent. Pontos élettani és egészségtani vizsgá­latok eredményezték azt a megállapítást, ihogy a sportolóknak versenyidény, illetve mérkőzések befejeztével nem szabad ab­bahagyó iok a munkájukat, hanem a spe­ciális felszerelésüket fel kell cserélni a tornacipővel- Tovább kell folytatni a rendszeres foglalkozást, nehogy a pálya­idény alatt megszokott erős edzésnek minden átmenet nélküli beszüntetésével elsősorban egészségünknek ártsunk, a sportbeli eredményt tekintve pedig ne­hogy megállás, vagy éppen visszafejlő­dés következzék be. A szervezet a verseny, illetve a mér­kőzések idénye alatt erős, fokozott munkához szokott hozzá, amelynek hirte­len való teljes megszakítása igen ko­moly veszedelmeket rejt magában. A téli edzés ezen a zökkenőn segíti át a szer­vezetet, amennyiben a már megszokott erős munkát a szervezetten fokozatosan levezeti, illetőleg átépíti és a pályaedzés kezdetére ismét előkészíti és fokozato­san felépíti­Nincs olyan szervezet, amely a téli pihenő után néhány hetes _ tavaszi ed­zéssel kellőképpen előkészülhetne a ko­moly versenyekre, mérkőzésekre; arról nem is szólva, hogy az ily módon való előkészület mennyire ártalmára van a ÍRer vezetniük s hlofgy a legnagyobb ellen­tétben áll nemcsak az edzés egészségtani szabályaival, de a józan meggondolással is. Amelyik sportoló kellő előkészület nélkül indul el az első versenyein, az ne tartsa érthetetlennek, ha — a szerve­zetében a szokatlan munka hatásaként fellépő rendellenességek miatt — egyik letörés a másik utam éri. Mindezeket egybevetve, a téli edzés rendkívüli fontossága abban foglalható i össze, hogy a sportoló előkészületeiben a folytonosságot biztosítja. De ezenkívül hasznos abból a szempontból is, hogy ilyenkor pótolhatja a sportoló mindazo­kat a hiányokat, amelyek eddigi sike­res versenyszereplését, mérkőzéseit gátol­ták s amelyek megsizerzése, vagy ki- tejlesztése a következő versenyévben na­gyobb eredmények elérésére képesítik. A téli edzés célkitűzése — a már em­lített célokon kívül — hármas irányai 5 ennek megfelelően munkája is há­romrétű. Elsősorban arra törekszik, hogy rendszeresen végzett testgyakorlatokkal olyan általános testi képzést nyújtson, amely alkalmas az ember egész szerve­zetének mindenoldalú erősítésére. Nem­csak a csontrendszert erősiti, nem is csak az izmokat fejleszti és az ízületeket foglalkoztatja, hanem ezeken kívül a szív és a tüdő, valamint az emésztő­szervek egészséges munkáját és fejlő­dését is előmozdítja. Tapasztalati tény ugyanis, hogy a mindenoldaluan, har­monikusan, azaz több sportágban kikép­zett test teljesítőképessége jóval nagyobb, mint az egyoldalúan, a csak egy sport­tal foglalkozó fizikumé- Nincs egyetlen sportolási ág sem, amelyikben az egész izomrendszernek teljes erőbeli állapota (jó fizikum) nélkül igazán kiváló ered­ményeket lehetne elérni- A szovjet spor­tolók kivétel nélkül mind olyan erős és hatalmas fizikummal rendelkeznek, hogy a mi sportolóinkkal összehasonlítva in­kább birkózóknak, v agy legalább is mind dobó-atlétáknak látszanak. Ez érthető is, mert már a legkisebb gyermekkor­tól végzett rendszeres testnevelés, a sok és különféle sportok gyakorlása ugyanis olyan erős fizikumúvá, olyan sportolásra termetté fejleszti a szovjet ifjakat, hogy ftzok a nagy testi adottságuk révén már kevés speciális edzéssel is óriási ered­ményeket érnek el. A felemlített példák után nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a sportoló­nál milyen nagy jelentősége van az erős és egészséges fizikumnak. Ennek a tel­jes erőbeli állapotnak a megszerzésére és kiépítésére téliedzés szempontjából legalkalmasabb a gimnasztika. Ugyanis »mig a legtöbb sport inkább egyes szer­vek fejlesztését tekinti főfeladatnak, vagyis specializál, addig a gimnasztika egyrészt az egész emberi szervezetet, az ember egész izomzatát, minden Ízü­letét szem előtt tartja, másrészt kizáró­lag egyes izomcsoportokat is tud foglal­koztatni szükség esetén. A gimnasztika készíti elő tehát a szervezetet és fej­leszti ki a fizikumot a legmegfelelőbb módon a versenyzéssel járó nagy erő­kifejtésre. A téli edzés célja másodsorban az, hogy bizonyos gyakorlatokkal (célgim­nasztika) speciálisan azokat az izmokat foglalkoztassa és nyújtsa, a okát az Ízüle­teket lazítsa, azokat a testmozgásokat gyakoroltassa, amelyeket az egyes sport­ágak, illetőleg versenyszámok speciálisan megkívánnak. A labdarugónak például laza ízületekre, főleg laza csipőizületekre van szüksége. Ezt azonban csupán labda­rúgással nem lehet elérni- Erre szolgálnak azok a speciális gyakorlatok, amelyek a csipőizület lazítását, tágítását szolgál­ják, stb. A téli munka harmadik és nemke- V'ésbbé fontos célja: a sportok egyes ágaiban a technika csiszolása, ‘tökélete* fűtése, a hibák kiküszöbölése, azaz a jó technika (stilus) megszerzése. A téli edzés célkitűzése a már fel­sorolt célokon kívül — az eredményes versenyzéshez okvetlenül szükséges lelki tulajdonságok kifejlesztése és iskolá­zása. A téli edzés alkalmával tehát olyan gyakorlatokat is kell végeztetnünk, me­lyek előnyösen befolyásolják a bá.o.'ság kifejlődését és ezzel kapcsolatban még más ugyancsak fontos lelki tulajdonsá­gok (akaraterő, idegenergia, stb.) he­lyes irányban való kialakulását. A téli munka egész beosztását az előbbi ^em- pontok által irányított te?v.lzerüáég‘ jel­lemzi. Evégből a téli ^Őzé^’Ő-éjétí ‘ a sportolók főleg a test mindenoldalú, har­monikus fejlesztését előmozdító gimnasz­tikái gyakorlatokat végezzenek,-.azonban a többi tornatermi gyakorlatokat sem szabad elhanyagolni (atlétikai mozgá­sok, kéziszer gyakorlatok, szer- és ugrás­gyakorlatok, különféle kiegészítő labda­játékok, stb.). Itt kell megemlítenünk elsősorban az MHK komplexumait,*mely­ben mindazokat a mozgási lehetősége­ket megtaláljuk, melyek a különféle sportágakban szükségesek. Mint például a gyorsaság, rugalmasság, aj- ügyesség, a fizikai erő és kitartás növelése­A téli edzés általános elveinek meg­állapításánál még egy fontos körülmény­re kell rámutatni. A rendszeresen vég­zett téli edzés után a tavaszi páiyaedsé- seknél a haladás tempóját óvatosan és fokozatosan kell megszabni, mert a spor­toló igen rövid .idő alatt hatalmas for­mába lendülhet, ami esetleg azzal a ve­széllyel járhat, hogy a nagy versenyek és mérkőzések idejére a sportoló vissza­esik, hanyatlik, letöirik. Az edzés általános szabályai termé­szetesen a téli edzésre is vonatkoznak. Nem szabad a téli edzéssel sem túl­zásba menni, nem szabad a testi és lelki energiákat már az előkészületnél a maxi- műmig kihasználni, mert agyonhajszolt, kimerült, fásult sportolótól nem vár­hatunk számottevő eredményt. VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin-ut 7. I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, lciadóhiv.; 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. Mindenfajta házinyulat készpénzfizetés meffletfc átvesz, va­lamint szállítási SB&rzödést köt a Prémesállattenyésztő Vállalat megbízottja. Békéscsaba, VI., Telep-utca 25. sz. 1 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom