Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

6 i$32 nováíiifoer 310., \JíUo.h saiak Plfye ___ S ztálin elvtárs születésnapi ára vállalj nk Mi, a Békésxnsgyei Téglagyári Egyesülés dolgozói méltóképpen akarjuk megünnepelni Sztálin elvtárs születésnapját. Több és jobb termeléssel akarjuk bebizonyítani hálánkat, szereltünket felszabadí­tónk iránt és éppen ezért a következő vállalást tesszük-: A Gyulai Téglagyár égetett tég­lából éves tervét december 21-e tiszteletére 7.2 százalékkal, 483.000 darab téglával teljesíti túl. A, fel­ajánlási forintértéke 123.648 forint. Az orosházi I. sz. Téglagyár ége­tett téglából éves tervét december 21-re 2.2 százalékkal, 131.000 darab téglával teljesíti túl. Ennek ér­ték© 33.536 forint. Az orosházi II. sa. Téglagyár égetett téglából éves tervét decem­ber 21-re 100 százalékra teljesíti. A mezőberényi I. sz. Téglagyár december 21-re égetett téglából éves tervét 35.5 százalékkal teljesíti túl, ami 903,000 darab többlettermelést jelent. A felajánlás értéke 231.168 forint, A mezőberényi II- sz. Téglagyár december 21-ig a téli gyártás ke­retén belül 250.000 darab nyers téglát fog legyártani. Felajánlásá­nak értéke 30.720 forint. Az Egyesülés égetett tégla éves tervét december 21-re 6.6 százalék­kal, 1,517.000 darab téglával tel­jesíti túl. A téli gyártás keretén belül 250.000 darab nyerstéglát fog legyártani. Ezen felül az Egyesülés gépjavító műhelye 2 darab tégla­levágó automatát készít el. A fel­ajánlások forintértéke 388.352 fo­rint. A fenti vállalásokat a dolgozók és a műszakiak közös értekezle­tei beszélték meg. Az Egyesülés műszaki dolgozói vállalták, hogy a fenti vállalások teljesítéséhez szükséges műszaki feltételeket bizto­sítják. A vá látások nyilvánosságra hozását úgy szervezzük meg, hogy üzemi bizottságaink naponta értékelik az eredményeket, hangosbe­szélőn, bizalmiakon keresztül tudatosítják a dolgozókkal, serkentik őket, ha esetleg elmaradás mutatkozik. Minden erőnkkel azon leszünk’ hogy éves tervünket túlteljesítsük, hogy az 1953-as esztendőre ne vi­gyünk át adósságot. HÁMORI PÁL BURA MIHÁLY, igazgató. intézőbizottság i elnök. A szovjet tapasztalatok tették lehetővé elért eredményeinket A békéscsabai MÁV-FűKihúz dolgozói szívügy ültnek tekintik, hogy minél több szenet taka­rítsanak meg népgazdaságunk­nak az őszi csúcsforgalomban. Az elmúlt hónapban is 464.5 tonna szénmegtakarítást értek eL Ezzel a megtakarított szén­mennyiséggel Békéscsabáról oda-vissza 47 személyvonatot tudnának elindítani Budapest­re. Ebben a mozgalomban a legjobb eredményeket Jutási Lajos, fazda Pál, Kőszáli Pé­ter és Gajdács Mihály brigádjai érlék el. Az egyes mozdonyok brigád­jai havonként tesznek vállalást a fűtőanyag megtakarítására, így október hónapban Gazda Pál mozdonyvezető brigádja vállalta, a 2000 tonnás és az 500 km-es mozgalmakon felül, hogy.annyi szenet takarítanak meg, hogy ezzel a mennyi­séggel Lőkösházáról Szolnokig egy szerelvényt továbbíthatnak. Ezt a vállalásukat túlteljesítet­ték. A brigád tagjai: Gazd* Pál. Szalui István és Hra- bovszki Pál 32 tonna szenet ta­karítottak meg, amely mennyi­séggel háromszor lehet megjár­ni Budapestet és egyszer Mező­túr állomást. Az elmúlt hónap­ban terven felül 1507 kilomé­tert tettek meg gépükkel és 9222 tormával szállítottak több árut, mint amennyit a tervük előír. Azt, hogy a fűtőház dolgozói az elmúlt hónapban 464 és fél- tonna fűtőanyagot takarítottak meg, természetesen csak úgy érték el, hogy fokozott gondot fordítanak valamennyien gé­peik karbantartására, továbbá a szovjet módszerek átvételére, például az egylapátos tüzelésre. A szovjet fűtők tapasztalatai bizonyítják, ha a liizelőajtó mi­nél kevesebb ideig van nyit­va, a kazán lehűlése így a le­hető legkisebb. Különösen fon­tos még a szén előkészítése is, amelyre a fűtőház dolgozói nagy. gondot fordítanak már a szén felvételezésénél. Rendsze­resen elkeverik és ezen felül szükséghez képest meg is lo­csolják'; amellyel elérik azt, hogy az apró szénrészek sem mennek ki a huzattal, eléget- lenül. Döntő fontosságú az is, hogy a megtett utat jól ismerik és jól használják ki, az esetleges lejtőket is. Ekkor kevesebbet, vagy egyáltalán nem tüzelnek. Jó eredményeikhez az is hozzá­járul, hogy bőven vau az őszi forgalom ideje alatt szállításra váró szerelvény. Ez biztosítja a gépek jó kihasználását, az 500 km-es és 2000 tonnás mozgal­mak jó eredményeit is. A gé­peknek nincs »meddő« idejük — mindig mozognak. , Segíti munkájukat a társszolg'álati ágak jó összeműködése azzal, hogy időben bejelentik, mikor kell egy-egy szerelvényt továb­bítani, mikor kell kiállni moz­donyukkal a fűtőházból. Ila ez nein történne meg, a mozdo­nyok több tüzelőanyagot hasz­nálnának fel. Ezzel egy óra alatt 40 kg szén pocsékolását idéznék elő. Nem beszélve ar­ról, hogy míg a fűtőházban tartózkodik a mozdony, kisebb javításokat lehet rajt# eszközöl­ni. Például egy légszivattyú tö­mítését egy fél óra alatt köny- nyen el lehet készíteni és a tömítés nélkül elszaladt gőz pe­dig mázsákat lehet tó a tüzelő­anyagfelhasználásnál. A szovjet tapasztalatok, valamint egymás segítése tette lehetővé, hogy a fűtőház szép eredményeket ér­hetett el a fűtőanyag megtaka­rításánál. Ez tette lehetővé azt is, hogy a fütőház dolgozói már november 1-én teljesítették éves tervüket. Nam szabotálhat büntetlenül a kulák A battonyai járásbíróság be­gyűjtést és őszi munkákat szabo­táló kulákokat ítélt eL Vidiczki Sándorné, battonyai lakos, 22 holdas kulákot 10 havi börtön- büntetésre, 2000 forint pénzbün­tetésre, 3 évi közügyektől való el­tiltásra ítélte, mert 1952 szeptem­ber hó 30-ig esedékessé vált 3750 darab tojás- és 312 kiló élősertésbeadási kötelezettségé­nek nem tett eleget és nem vetett el egy hold ősziárpát és 8 hold őszibúzát. Szlanoj Emilné bat­tonyai kulákot egy évi börtönbün­tetésre, 2000 formt pénzbüntetés­re, egyes ingótárgyainak elkobzá­sára és 5 évi közügyektől való eltiltásra ítélte, mert 1952 szep­temberében és októberében ese­dékessé vált 420 kiló élősertés és 460 kiló vágómarhabeadási kö­telezettségét nem teljesítette, va­lamint a földbe elásva elrejtett 30 kiló kristálycukrot. Idős Nyer­ges József dombiratosi lakos 33 holdas kulák a közellálás érdekeit veszélyeztető bűne miatt már büntetve volt. Most 8 hold búzát nein vetett el, ezért egy évi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint va­gyonelkobzásra, 3 évi közügyek­től való eltiltásra ítélték, Vállalataink nagyobb gonddal kezeljék a munkavállalók tartozásait A munkáltató kötetes a munkaviszony megszűnése, vagy a munkavállalók áthelyezése esetén a minisztertanács rendelete alapján a munkavállalónak a ki nem egyenlített tartozásairól igazolást kiállítani. Igazolást kell kiállítani ak­kor is, ha a munkavállalónak ilyen tartozása nincsen. A rendelet alapján az a munkáltató, aki az igazolást egyáltalán nem, vagy helytelenül állítja ki, valamint az uj- munkáltitó, aki a munkavállalót az igazolás átadása nélkül alkalmazza és az igazolásban foglaltakat áz illetmé­nyek folyósításánál figyelmen kívül hagyja, felel a munkavállaló tartozásaiért. Vállalataink ismerik ezt a rendeletet, mégis számos olyan üzemünk, gazdasá­gunk van. amelyik figyelmen kívül hagyja ezt és igazolás nélkül helyeznek át, vagy bocsátanak el dolgozókat. Ezzel nemcsak az az üzem követ el szabály­talanságot, amelyik igazolás nélkül alkalmazza a munkavállalót, hanem a munkavállaló is. A legkirívóbb hibákat megyénkben a 65/2. sz. Építőipari Vá- lalat Orosházán, a »Gazdép« Tiszántúli Építési Vállalata (Békéscsabai és még néhány vállalat és gazdaság követi el. Nem tekintik kötelességüknek ezek a vállalatok a rendelet végrehajtását és nem éreznek felelősséget munkájukban. Ugyanilyen hanyagsággal kezelik egyes üzemek és gazdaságok a III. békeköl­csönjegyzést is. Nem kisebb felelősség terheli azojrat a vállalatokat és állami gazdaságo­kat, ahol hanyagul kezelik a munkavállalók olyan tartozását, mint például a Tüzép-, OTP-tartozást. Előfordul az is, hogy nincs igazolva az uj munka- vállalónál a már eltöltött fizetett szabadság ideje sem, igy fennáll az a lehe­tőség, hogy az uj vállalatnál az illető dolgozó ismét megkapja a neki már nem jogos szabadságot. Ezzel súlyos anyagi kárt okoz népgazdaságunknak, hátráltatja a munkaversenyt, a vállalat és gazdaság tervteljesitését. Ezzel aka­dályozzák ötéves tervünk sikeres végrehajtását. Vállalati igazgatóinknak és az állami gazdaságok vezetőinek gondosabban kell tanulmányozniok a miniszter- tanács határozatait és azt alkalmazni is kell munkájukban. Leleplezték az emberrabiokat Örülök, hogy a ml éber állam végelmi szerveink elfogták Tito al­jas ügynökeit, az emberrablókat. Köszönetét mondunk a szovjet nép vezetőjének, Sztálin elvtársaak, a mi éberen őrködő Rákosi tévtár- sunknak és a Magyar Dolgozók Pártja vezetőinek, mert éberen őrköd­nek, irányítják a do'gozók életét. Nekünk is ilyen ébereknek kell len­nünk munkánkban, hogy többet termeljünk, hogy több kenyeret, több SHbájt ádjuuk az ország minden becsületes dolgozójának. Simoa/at Tivadar, Rétegyháea, «ÍVépköptárMságfi tsz. A zártciklusú harisnyagYartas írta: Kovács György, a Gyulai ÖTÉVES TERVÜNK hatalmas feladatokat ró az jpar számára, ezen belül a kötszövőipar számára is. A megnövekedett feladatok moz­gósító erővel hatottak az iparági szinten és üzemi viszonylatban egyaránt. Az 1951-es év, így a harisnyaiparban is nagymértékű szerkezeti változásokat hozott. Uj gyárak jöttek létre, meg­szűnt az üzemek — hogy úgy mondjuk — vegyeskereskedés jel­lege: tiszta profilú vállalatok ala­kultak. Ez a tény szinte beláthatat­lan lehetőségeket rejt magában: az egységes géppark kialakulásával párhuzamosan lehetségessé vált egy­ségesebb áruproféi kialakulása is. A gyárt.mányfé'eségek csökkentése a vállalaton belül az iparági vá­laszték növelése mellett további távlatokat nyitott meg a műhelyek önálló elszámolásának, valamint új, az eddiginél fejlettebb munkamód­szerek bevezetése terén. A mi üzemünk pl. a gyárt- mánvfé ősegeket és azok nagyság- számait figyelembe véve kb. 100 különféle árut termelt. Ilyen kö­rülmények mellett a vállalat terv- szerűsége 90 százalék körül moz­gott. Minthogy egy dolgozó több­fajta cikket á.lított elő, a viszony­lag könnyebben teljesíthető áruból, a tervet túlteljesítette, ugyanakkor másfajtából lemaradt. Fokozatosan áttértünk arra, hogy egy dolgozó csak egyfajta cikket és nagyságot termeljen. Ennek volt köszönhető, hogy a vállalat 99 százalékos terv- szerűséget is elért, ami annál na­gyobb je'entőségű, mivel a rneny- nyiségi termelés 102 százalékos volt. "a profil változások je­lentőség© azonban ezen túlmenően jelentkezett és a munka jobb meg­szervezésére szinte kimeríthetetlen lehetőségeket nyitott meg. Az el­avult termelési módszerek helyett új, a tervgazdálkodás célkitűzései­nek megfd-elő termelési mód be­vezetésére gondolhattunk: iparunk­ban a Szovjetunió példája nyomán mindenütt szalagrendszerek, grafi­kon szerinti gyártások, diszpécser­szolgálat, forgóeszközök forgási se­bességének növelése, a gyártási idő lerövidítésével léptek előtérbe. A fenti cé'ok elérését szolgáló üzem­szervezési elképzeléseink korlátozot­tak voltak. Hazánkban járt szovjet és lengyel mérnökök felvetették, hogy iparunkban számos munkafo­lyamat a gyártási ciklus tartama alatt többszörösen megismétlődik. Mint pl. a tueatolás, melyet a gyár­tási idő alatt nyolcszor, tízszer meg­ismétlőnk. Helyesebb üzemszerve­zés mellett ennek megszüntetésével a vállalat jelentős munkaerőt taka­ríthatna meg. A másik felvetés az volt, hogy az egymásután következő tíz munkafolyamat (mialatt a fo­nalból nyers harisnya lesz) terü­leti elhatároltság és közbeeső rak­tározások következtében nagy men y- nyiségű forgóeszközt tart lekötve. Szükségszerűen jutottunk el a zártciklusú harisnyagyártás problé­májához, amely termelési módban az eddig térben egymástól elkü- lönított termekben; időben a rak­Harisnyagyár igazgatója tárkészleteket is figyelembe véve, minimálisan másfél nap múlva -kö­vetkeztek egymásután. A munkafo­lyamatokat, ahol erre mód volt, egyesítve ugyanabban a munkate­remben • és időben ugyanabban a műszakban hajtjuk végre. A LEGNAGYOBB prob ómát és a legtöbb vitát iparági és üzemi viszonylatban az elszámolás okoz­ta. Az áruátvétel ugyanis a terme­lés ideje alatt menetközben törté­nik, eltérően a korábbi rendszertől, amikor minden munkafolyamat vé­gén egyénenként munkaátvétel tör­tént. Hosszú kísér’etezé'ek ulán ju­tottunk el az u. n. zseton elszá- mo ási rendszerhez, amelyben kü­lönböző tucatértékű zsetonokkal szá­molnak el a dolgozók egymás kö­zött adás-vétel formájában és a munkalápra a zsetonokkal igazolt termelés kerül beírásra. Ellenőrzési módja az, hogy a névre kiadott zsetonok száma állandó s a dolgo­zónak tucattal, vagy zsetonnal azo­nos mennyiséggel kell elszámolnia bármely időpontban. Ezzel elértük azt, hogy a gyártási időt 6 nappal lecsökkentettük. A korábbi termelési módszer­nél, amikor az áru csak napok, sőt hetek múlva vált nyersáruvá és a kikészítő üzem ismét csak minimá­lisan, egy dekád múlva jelezte a hibákat, nem volt lehetőség a gyár­tott áruk minőségének ellenőrzé­sére. Ma ez a probléma is megol­dódott. A fenti eredmények mel­lett természetesen hiányosságok is vannak. így pl. megoldatlan a be­fejezetlen termelés helyes tartalék- képzése az egyes munkafolyamatok után. Korlátozottak lehetőségeink az áru elhelyezését illetően, más­részt a termelékenység üzemre z/cn- kénti szinten való különféle ala­kulása, tartalékképzést kíván meg munkaerő szempontjából.49, aminek következtében, bár a korábbihoz ké­pest sokkal kisebb mértekben, mégis a dolgozó munkahelyváltoztatását kívánja meg. AZ UT, amit a zártciklusú ha­risnyagyártás létrehozása (erén meg­tettünk, komoly feladatot jelentett a vállalat minden dolgozója ré­szére. Részt vettek benne a műszaki dolgozókon kívül a vállalat legki­válóbb termelő dolgozói, sztahano­vistái. Kiemelkedtek közülük Kürti Júlia és Kincses József né fejelő sztahánovisták, Vermse Tibor fő­mérnök, Sípos Sándor főművezető és Hesszler Emil üzemvezető. Szá­mosán voltak azonban olyanok, aldk kétkedéssel fogadták a zártciklus gondolatát. A viták azonban fel­színre hozták a hiányosságokat. Azok kijavításával az üzem ered­ményei bizonyítják a szocialista ipar magasabbiendűségét a kapi­talista ipar felett. Üzemünk új fel­adatok előtt áll: az egyes munka­helyeken a gyors üzem megvaló­sítása, a vállalat termelő egységei­nek önálló gazdaságos elszámolása, az 1953. évi terv jó műszaki elő­készítése, amelyeknek megvalósí­tása tovább növelné üzeműin': ered­ményeit, hozzájárul népi demokrá­ciánk, békénk erősítéséhez, Üttörők a fém- és gyapotgyüjtésről Iskolánk úttörői szorgalmasan gyűjtik a fémhulladékot. Eddig Lopatinszki Béla hetedikes pajtás 16 mázsa 30 kiló, Mészáros paj­tás YHI. osztályos 1 mázsa 40 kg, Rojk Imre és Szakállas Sándor VI. osztályos pajtások 4 mázsa 17 kg hulladókfémet gyűjtöttek. A többi pajtások is igyekeztek, így igen szép eredményeket értek eh Az egész csapatunk eddig 33 mázsa 18 kiló hulladékot gyűjtött. A hulladékgyűjtés mellett nem feledkezünk meg a tanulásról. Ezen a téren is jelentős eredményeket értünk el. A tanulás megjavítása és a hiányzás megszüntetése terén kiemelkedik iskolánk VIII. osztálya. Három hétig senki sem hiányzott az osztályból. Ennek a jó ered­ménynek az az oka, hogy a pajtások öntudatosak, felismerték a tanu­lás jelentőségét, amit mutat az is, hogy a VHI. osztály 72 száza­léka tovább akar tanulni. (Wagner Margit úttörőt Endréd—öreg­szőlő.) Mi, a békési I. sz. általános iskola VII. osztályos tanulói is résztveszüuk a gyapot­szedésben. Munka köz­bau yyl&ma hgs tünk, ujjaink fürgén szedik a fehér gyapo­tot, Szívesen szedjük, mert tudjuk, hogy ab­ból a gyapotból, ame­lyet többezer úttörő pajtás özed. sok miliő méter textiláru lesz. S azt is tudjuk, hogy ezzel is elősegítjük az ötéves terv sikeres be­fő'eé,-ót. (T mrs-.bg> Edit úttörő, Békés.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom