Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-30 / 281. szám
Vila«; proletárjai egyesüljetek! r—TT—~—> így építi jövőjét a mezőkovácsházi járás A szovjet tapasztalatok tették lehetővé L..!Iert eredmenyemket j AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZÖ T T S Á C 7Á N A K L A P 3 Á 1952 NOVEMBER 3»., VASÁRNAP Ára 50 fillér VIIL ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Egy évvel pártunk és kormányunk határozata után EliiiomHacii: községünk a beadásai, a *%aníár<Kai harcol a békéért Turzó Istvánt sokan ismerik Köröstarosán, hiszen mindig azok között a dolgozó parasztok között volt, «tiknak legszebb volt a répájuk, kukoricájuk, akiknek a 'legtöbb gabonájuk termett. Arról! is ismerték, hogy mindig az elsők között volt, akik 100 százalékban teljesítették, túlteljesítették árammal szembeni kötelezettségüket. A jó munkájáért választották meg a ül. Magyar Békekongresszusra küldöttnek. Nemcsak a szomszédok, hanem az egész község dolgozó parasztjai kíváncsiam várták haza Turzó Istvánt Budapestről, a Lékekongresezusról. Száz mag száz kérdéssel fogadták, — Mit íáttál? — Eimondtad-e, hogy mi is harcolunk a békééi-t? — kérdezték többen. Makai Izajos — aki szintén ott lakik a Puskin-utcában — még hétfőn délután elment Turzóékhoz megkérdezni, hogyan zajlott le, milyen, is volt a békekongresszus. Eimondta-e Turzó István azt, hogy ők, Makai Lajosék a csoportban végzett jó munkájukkal harcolnak a békéért. Turzó István minden kérdésre megfelel. — Nagyon boldog vágyok, hogy engem mint négyből das egyénileg dolgozó parasztot küldtek* el érre a nagy ünnepre, — mondta nem egy esetben. — Itt meggyőződtem arról, hogy a dolgozó emberek mindenhol békét akarnak Turzó István sokat beszél a koreai népről. Akivel beszél, mindenkinek elmondja, hogyan is mondta Mérni elvtárs ott, a kongresszuson. — .Hiszen ő saját szemével látta, mennyit szenvednek a koreai emberek — szokta mondani. — Saját szemével győződött mag arról, milyen kegyetlenségeket visznek véghez az amerikai hóhérok. Ártatlan gyermekeket, édesanyákat ölnek mag. Es a koreai édesanyák ajkaiéi, akiknek a gyermekéit baktérium bombák pusztítják el, nem hullanak a zokszavak. Csak annyit mondanák: «büntessék meg a bűnösöket». — Mikor azt kérdezik meg Turzó Istvántól a dolgozók, hogyan mondta el a köröeiarcsai dolgozó parasztok üzenetét ásd, feleli: — Bizony, nagyon nehéz elmondani azt az érzést, ami akkor szorította el torkomat, amikor felálltam a mikrofon e'ó. hogy elmondjam, mivel bíztak meg a község dolgozói. Láttam a sok emf beit, aki mind azért harcol a saját munkahelyén községében, vagy üzemébejj, hogy erősebb legyen hazánk, hogy megvédjék békénket. Magam ©lőtt láttam két kislányomat is. Aztán arra gondoltam, hogy én is lékében akarom ezeket felnevelni. Lassan jött meg a hangom, do aztán mégis e’-mondtam, hogy én is azért teljesítettem beadásomat, azért igyekeztem saját magam a vetéssel, hogy ezzel is a békét erősítsem, fis a községben minden becsületes dolgozó az őszi munkák időbeni elvégzésével, a beadás teljesítésűvel, túlteljesítésé veil a békéért harcol. Nálunk munka verseny van, tervünk tejesítésével, túl-, teljesítésével harcolunk a békéért. Bn tudom — teszi hozzá még —, hogy győzni fogunk, mert a mi ügyünk igaz ügy és minden becsületes dolgozó támogatja. Xipciei Mária, 1 jöviévi jé termés alapja az őszi mélyszántás Egy évvel ezelőtt, no vem bel' 30-án este feszült figyelemmel hallgattuk a rádióban Rákosi elv- lárs beszédét, olvastuk másnap az újságban s örömmel vettük tudomásul Népköztársaságunk minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártjának határozatát, a jegyrendszer megszüntetéséről, az . ár- és béremelésről, a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról. Országunk, me- - gyénk minden részéből a dolgozók táviratok tömegében üdvözöllek a határozat megjelenését, kifejezve abban a pari és Rákosi elvlárs iránti szereidet. Megyénk üzemi dolgozói, dolgozó parasztjai egyemberként mozdultak meg. Takács Pál né, dévavá- nyai dolgozó parasztasszony is tollat fogott kezébe, leírta érzését: »Pártunk úgy gondoskodik dolgozóinkról,, mint szerelő anya gyeriViekeíről.. Gerics István, uia- gyarbánliegyesi dolgozó paraszt pedig azt ír La: »Örültem nagyon Rákosi elv társ minden szavának, mely ismét megmutatta jobb életünk útját«. Népünk hangja, dolgozó parasztságunk állásfoglalása volt ez. A határozat megjelenése szinte felvillanyozta dolgozóinkat, va- Jamennyiönket. új értelmet adott a munkának. Az üzemekben a munkás gyorsabban dolgozott az az esztergapad mellett, a szövő- .uők még több gépen dolgoztak, 'építőmunkásaink még gyorsabb falazással építettek. Vasutas dolgozóink még több szerelvényt indítottak. Nem maradt el dolgozó parasztságunk sem. Varga Ádám, 13 holdas csorvási közép paraszthoz hasonlóan sokezer volt azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik az állammal szembeni kötelezettségüket, adófizetésben fennálló hátralékukat teljesítették, túlteljesítették. Kereskedelmünk kiállta az első napok, hetek próbáját. Az ellenség nem tudta felvásárolni .és felvásárolía’ni készleteinket azóta sem. A spekuláció és a feketekereskedelem — a 100 forintos zsírjával, a tíz-tizenöt forintos liszttel — halálos sebet kapott. Azóta üzleteinkben solia nem látott mennyiségben vannak iparcikkek, élelmezési áruk és dolgozó népünk szabadon vásárolhat, fogyaszthat. Bekövetkezett az, amit Rákosi elvlárs mondott: »A mi intézkedéseink serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és mezőgazdaságban, tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak«- és parasztoknak egyaránt. Ellenben súlyos csapást jelentenek a spekuláció, a népi demokráciák minden rangú és reu- díí ellenségei számára«. Rákosi elvtárs megállapítását a gyakorlat is bebizonyította. Üzemeinkben., dolgozó parasztságunk soraiban meggyorsult? ütemesebb lett a munka, azóta is egyre többen teljesítik vállalt kötelezettségeiket, egyre többen kapcsolódnak a munkaversenybe. Dolgozó parasztságunk szorgalommal végezte a növényápolást, aratást, cséplést, teljesítette gabonabegyüjlési kötelezettségét. Termelőszövetkezeti csoportjainkban is bátran alkalmazták Rákosi icivtárs beszéde után az agrotechnikai eljárásokat a növény- termesztésben, új termelési módszereket az állattenyésztésben. Erőteljesebben fejlődött és fejlődik szövetkezeteink, állami gazdaságaink állatállománya, dolgozó parasztságunk is igyekezett megteremteni alapját élőállalbe- ; adási kötelezettségének. Termelőszövetkezeteinkben a területek egyénekre való felosztásával jobban elmélyült a személyi felelősség'. .A jegyrendszer megszüntetésének egyik fontos előfeltétele, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzünk — mondotta egy évvel ezelőtt Rákosi elvtárs — és ezeknek a tartalékoknak a megteremtése, megtermelése országunk minden megyéjének, községének, termelőszövetkezetének, dolgozó parasztjának feladata. Az állampolgári fegyelmet betartani elsősorban azt jelenti, mindenkinek teljesíteni kell a tervéi, kötelezettségét. Most, november 30-án, egy évvel pártunk és kormányunk nagyjelentőségű határozata után tegyük mérlegre eddig elvégzett munkánkat. A nemzetközi helyzet feszültsége, békénk megvédése, a határainkon leselkedő Tito, az amerikai imperialisták provokációi jobb munkára, nagyobb helytállásra köteleznek bennünket. Üzemeink dolgozói a termelés, a termelékenység emelésével, állami gazdaságaink az árubeadási, állattenyésztési tervünk teljesítésével, gépállomásaink gépeiknek jobb kihasználásával, termelőszövetkezeteink az agrotechnikai és zootechmikai eljárások minél szélesebb körbeni alkalmazásával, dolgozó parasztságunk az állam iránti kötelezettségük pontos teljesítésével válaszoljanak a háborús uszítóknak, hogy biztosítani tudjuk ellátásunkat, dolgozó népünk, saját magunk növekvő szükségleteit. Farkas Sándor« Az őszi mélyszántás határideje november 20-val lejárt. Ez a fontos munka megyénkben még mindössze 37 százalékban van elvégezve. Az őszi mélyszántásban. tehát komoly lemaradások vanu.uk. Ezt a munkát meg keil gyorsítani, hogy lemaradásainkat behozzuk. Az őszi mélyszántást nagyban hátráltatja az is, hogy több helyen, mint például a gyulavári »Eeleza- baditók Hagyatéka« tsz-ben a mai napig sem végezték el a kukorica- szár betakarítását. Pedig nem mindegy az, hogy mikor takarítjuk be az őszi növényeket, nem mindegy az, mikor végezzük el az őszi mélyszántást Az elmúlt években, de ea évben is számtalan példa bizonyította, hogy ott, ahol idejében és jól elvégezték a® őszi mélyszántást!, bő termést takarítottak be. Ez- évben is- könnyebben megküzd ettek a nyári szárazsággal azok az állami gazdaságok, tsz-ek, egyénileg dolgozó parasztok, akik az elmúlt évben idejében felszántották a talajt. Az őszi mélyszántás a bőséges őszi, téli csapadékot összegyűjti a talajban és a növények részére tartalékolja. A 21—26 cm mélyen fellazított talaj sokkal több nedvességet képes magába szívni, mint a sima felületű, összetömte dött tarló. Az ősszel felszántott, fellazított talaj szivacs módjára szívja magába a nedvességet, anu 120—140 cm mélyem is beszivárog a talajba. Míg az ősszel szárítatlanul hagyott talajba a gyenge beszivárgás következtében alig 50—60 cm mélyen szivárog le a csapadék. A talajnedvesség! vizsgálatok alapján megállapították — több év adatai alapján —, hogy ara ősszel mélyen szántott talajban kát. holdanként 50 cm mélységig 2000— 2500 hektoliterrel több viz van márciusban, mint a tavasszal felszántott talajban. Még június közepén is 1500 hektoliterrel több vizet tartalmaz az ősszel felszántott föld, mind « tavaszi szántás. Tehát ezrek a számok fényesen bizonyítják azt, hogy a növények nagyobb terméshozamra képesek az ősszel felszántott talajban Vannak olyan vélemények, hogy ha tavasszal bő csapadék van, aa pótolja az őszi mélyszántást. Ez helytelen elgondolás, mert az őszi mélyszántásban tartalékolt vízkészletet a tavaszi és nyári csapadék már nem pótolhatja. Ilyenkor a felmelegedett levegőben kevés a vizgőzbartaXam, nagy a légmozgás és az elpárolgás. Mig ősszel párával telített a levegő, rövid és hűvös nappalok alatt sekély az elpárolgás és a csendesen hulló eső leszivárog a földbe és szinte veszteség nélkül niég is marad. Az őszi mélyszántást tehát minél hamarabb kell elvégezni. A november végéig felszántott talajban a levegő, a nedvesség és a még elegendő meleg hatására élénk talajélet indult meg. A talaj nem élettelen valami, — mint sokan hiszik — hanem nyüzsgő és sokrétű élet színhelye. A talajban a baktériumok nagymértékben elszaporodnak és számuk egy gramm földijén többszázmillióra emelkedik. Ezek az apró élőlények hatalmas- in untót végeznek: egyrészük leköti a levegő nitrogénjét, másik részük pedig saját testük elhalásával gazdagítja a talaj tápanyag- készletét. A talaj nitrogénben való gyarapodása ilymódon elérheti holdanként a 60—80 kg pétisó értékét, ami az összes fölszántandó területünkre számítva több 'mint 2 millió 500 ezer mázsa pétisót jelent. Az őszi mélyszántással nagyi-észben elpusztítjuk a gyomokat és a rovarkártevőket is, mert a növények tarlóján rengeteg gyom- mag hull el. Ezeket a gyommagre- kat a rovaros kártevőkkel együtt mélyen leforgatja a földbe az eke és ott a talajvízben levegő nélkül nagviészben elpusztulnak, »lefnif írtnak«. A lemaradás behozásánál fontos a sietség, de vigyázzunk, hogy a gyors munka nehogy a minőségre menjen. A jó szántással lényegesen javul a talaj fizikai »zon- keaete is. Erre először Vili iám» szovjet tudós mutatottr rá. Az i'jszá mélyszántással a felső talajréteg a barázda aljára kerül, a növények fejlődése szempontjából a Legjobb morzsáiékor részek pedig a féL színié. Télen a leforgatott talajréteg is morzsalékossá válik. Vilyams ennék a változásnak tökéleto- sitéséie vezette l>e az előhántós elvével való szántást. Ez nagyban elősegíti a talaj szerkezetének javulását, a gyommagvak elhalását, elpusztulásét. Ezért hozta a minisztertanács is azt a határozatot, hogy az őszi mélyszántásnál a gépállomások, állami gazdaságok ösz- saes rendelkezésükre álló előhántós ekét kötelesek munkába állítani. Az őszi mélyszántással nagyban növekedik a iermőréteg vastagsága Földünket nem tudjuk növelni, de a jó mélyszántással mintegy függőleges irányban növekedik a termőréteg. Az őszi mélyszántás után a ta- (Folytati, a 2- oldaton.)
