Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-21 / 247. szám
1852 «icíoíver 21 . kedd 3 . UiUai&oifrk Hifit Több gondot a sílózásí tervek teljesítésére A népgazdasági tanács előírta, hogy a termelőszövetkezetek és ter- melőpsoportok az 1952-es évben a közös szarvasmarha-, juh és ser- té&állomáliy részére számosállatonként hót köbméter silótakarmányt kötelesek készíteni, hegy az állatok Számára biztosítva legyen a takarmány. A legtöbb termelőszövetkezetben azonban még nem láttak hozzá a silótakarmány készítéséhez. Nem gondolnak arra ezekben ia szövetkezetekben, hogy az elmúlt évben is komoly hiányosság volt á takarmány szükséglet körül és ea- óvben sem tudják biztosítani, ha már most nem gondoskodnak kellő mennyiségű silótakarmány készítéséről. A sarkadi járásban több termelőszövetkezetben, igy például a »Írenina tsz-ben, ahol komSly mennyiségű takarmányra vpn szükség, alig silóztak még be egynéhány köbmétert. Pedig- a tsz az elmúlt évben igen jó ered ménye- ket ért el a tehenészetben a siló etetésével. Jól halad a siló- zás az orosházi járásban, a gádoros! »Gero«, az orosházi »Ej Elet* tsz-liéii és a nagyszénás! »Dózsa« tsz-ben. A megye termelőszövetkezetei silózási tervüket 22 százalékban teljesítették. Komoly lemaradások vannak aa egyénileg- dolgozó parasztoknál. A aorkaHi jái'á-i a silózási versenyben az utók 1 !i'..i ;*:i vau, mert a helyi tanácsot é- aJ öldművesszövetkeae- tek ügyvezetői nem tartják fontosnak a silótakarmányok készítését. Megtörtént az Körösnagyhar- sányban, hogy a 1 öidművosszövetkezetek ügyvezetője, Máté Gyula azt mondta a dolgozóknak, hogy nem érdemes silózni, mert az csak nagy költség és nem kifizető. A megyei MESZÖV-nek több gondot kellene fordítani arra, hogy az ügyvezető elvtársak ne hát- láttassák, hanem segítsék a silózási terv teljesítését. De maga a megyei MÉSZÖV sem fordít kellő gondot ezekre a dolgokra. Megtörtént például, hogy utasítást adott ki a megyei MÉSZÖV, hogy október 15-ig nem kezdhetik meg a községek a silózást és igy a földművesszö vétkezőtekhez érkező répaszeletet a helyi szövetkezetek nein fogadták el és azt a cukorgyár kénytelen volt vagy visszaszállítani, vagy átutalni valamelyik tsz-be. Nagyon sok helyen még nincsenek a silógödrök kitisztítva, fertőtlenítve. Kormányzatunk komoly erőfeszítéseket tesz, hogy kiel égítse fejlődő iparunk fűtőanyag szükségletét, emovtett dolgozóink számára is biztosítsa a teli fatüzelőt. Szükségessé teszi ez azt a TOZÉP váílalatok részéről, hogy a megtevő tüzelőanyagot igazságosan, a szociális körülmények figyelembevételével ősz- szák Bzét. Ez azonban nem minden esetben történik így. Aa eJniulf. héten pH.' az egyik békéscsabai, dolgozó felhívta szerkesztőségünk figyelmét, hogy Tóth Sándor — volt bankigazgató —, aid most az Alíat- forg-almi Vállalatnál van, tíz mázsa tűzifát kapott. Eelkerestük a megyei TÜZÉP Vállalatot az ijggyel kapcsolatban. Ott kiderült az. aktákból, hogy a nevezettnek fafűtésű a káli yhaja, így a szénigényt'eset a tanács igazolása alapján fára változtatták át. Feltűnő az eset annál is inkább, mivel még az elmúlt évben a belkereskedelmi minisztérium rendelkezése szerint a vállaltoknak, üzemeknek és az egyéneknek is — fa- takarékossági szempontból — a fafűtésű kályhákat szénfűtésesre kellett átalakítani. Békéscsabán is megértette ezt a dolgozók többsége e Nagyobb gondot kell fordítani a takarmány biztosítására a helyi tanácsoknak, földművesszövetkeze- teknek. Hiszen a minisztertanács határozata előírja azt is, az 1952-es évben 50 százalékkal több siló- takarmányt kell készíteni az elmúlt évhez viszonyítva, Tehát igyekezni kell a községeknek, hogy behozzák lemaradásaikat, hogy maradéktalanul teljesíteni tudják silózási tervüket s ezzel biztosítsák, fejlődő állatállományunknak a kellő mennyiségű takarmányt. zóbó5, ahol kiderül, csak 2—3 ilyen Tóth Sándorhoz hasonló személy .vxia, aki nagyobb mennyiségű tűzifát kapottFél napig kell járni a városi tanács igazgatási, egészségügyi, kereskedelmi osztályait, míg végié megtudjuk azt, hogy a mérnöki hivatal — Bankó főmérnök — adta ki Tóiknak az igazolást, mint «régi jó ismerősének», a városi tanács VB elnökének tudta nélkül. De minek alapján? Meggyőződött-e róla Bankó főmérnök, hogy Tóth Sándornak a Ságvári-utca 8. szám alatt lévő kétszobás lakása egyáltalán nem fűthető szánnal? Vagy tudja-e azt, hogy Tóthnak — a gázhiaszná- lat mellett — az elmúlt évről még 15 mázsa fakészlete van? És látja-e, hogy a dolgozók tüzelőjüket sok esetbein két mázsánként és fa nélkül kapják meg? Szeretnénk, ha illetékesek kivizsgálnák ezt és alaposan felelősségre ■vonnák a rendelet kijátszóit, semmibe vevőit, az ilyen korrupt hivatalnokokat, akii« «munkájukban» a dolgozó nép érdeke helyett a saját egyéni és ismerősök érdekeit helyezik előtérbe. (figyelő) Aminek nem szabadna előfordulni magáévá is tette. Öt-hatezer da'goSiherrel mutatták be Orosházán « traktorekével végzendő csemeteültetést A liékésmegyei erdőtelepítő állomás október 17-én Orosházán, a »Béke« fsz területén a gépállomás gépi felszereléseivel bemutatta a traktorekével végzendő csemeteültetést. A bemutatóra a megye több területéről jöttek össze a tsz-tagoki, hogy közösen megvitassák és ha bevált, náluk a tsz-ben is alkalmazzák. A traktorekével végzendő ültetésnek előnye az, hogy az erdősítendő területet nem kell el-ő- ré felszántani, hanem a szántással egyidőben lehet beültetni csemetékkel. Nagy előnye van ennek a módszernek a laza talajoknál. A traktorekével való ültetés két ekefejjel történik, hét dolgozó szükséges hozzá. Az egyik munkás a második ekefej fölé szerelt ülésen helyezkedik el és a vele szemben ülő dolgozótól átvett csemetét — vigyázva, hogy a gyökerei természetes állásba kerüljenek — a barázdába illeszti. Az a dolgozó, aki a csemetéket ülteti, pontosan vigyáz arra, hogy minden méter távolságra jusson egy csemete. Az elültetett sor után a traktor egy fordulót ültetés nélkül végez, így a csemetesorok egymástól 120 cm-re lesznek. Közvetlen az eke után még egy dolgozó megy, aki a talpával a csemete körül tömiti a földet. Egy munkás a csemeték pótlásáról gondoskodik. A jelenlévő dolgozók együttesen megállapították, Hogy ezt az eljárást gyakorlatban jól lehet alkalmazni és jelentős meny- nyiségű munkaerő megtakarítást jelent, hiszen így tízezres eredményt lehet elérni a kézi ültetéssel szemben. 48 lakást kaptunk... Nem is tudom leírni atit-a, myy örömet, amit pártunk és kormányunk szerzett inekünk, a tépfágyár twlgmtBmiyi dolgozójának. Kél héttel ezelőtt, olctóber 5-én adták ói ünnepélyei löprelek között a Sztá- Im-úhan újonnan épült 48 gyönyörű, lakáét a téglagyár dolgozóinak. Felejthetetlen nap ez számunkra, annál is inkább, mert ezen a na’ pan nyílt meg az 8ZKP XIX. kongresszusa. A múltban ilyen lakásról még álmodni sem mertem, ma pedig kétszobás, fürdőszobás lakóit leap lám demohráciánlciól. De nemcsak én, Kernem a brigádunkból még négy dolgozó kapott tálcást. Ezer forint békekölcsönt írattam, mert csak most látjuk igazán, hogy miié fordítja államunk a kölcsönadott forintjainkat. A 48 család örömmel és büszkém goiulcl szeretett Rákosi éftvtársunkra. Beköltözésünk után először is Rákosi elvtárs képét lesz- szük ki a lakásunkba, hogy mindig szemünk előtt legyen az, öleinek olyan sok mindent köszönhetünk■ Kerepeczfci György, Békéscsaba, téglagyár. ad éMvfét {aiu. élete. Hektáronként 110 mázsa kukorica Sztyepanida V istakot, a Szocialista Munka Hősét, a Kiev- tei ületi »Molótov« kolhoz műn- kacsapatvezetőjét augusztusban másodszor tüntették ki a »Sarló és kalapács« arany érdemérem-* mol. Vistak most a szocialista! munka kétszeres hőse. 1949-ben 20 hektáros területről héktáronkint 38.3 mázsa búzát, 1950-ben 10 hektáros területről héktáronkint 76.9 mázsa kukoricát és 3.5 hektáros területről héktáronkint 638 mázsa cukorrépát, végül pedig 1951-ben 10 hektárról hektáron- kint 78 mázsa kukoricát takarított be. Sztyepanida Vistakról munkahőstettei eiismerésekópeai bronzszobrot koszi tőnek, amelyet szülőfalujában állítanak majd fel. Sztyepünida Vistak most vállalta, h-ogy a jövő gazdasági évben héktáronkint 110 mázsa kukoricát és 700 mázsa cukorrépát fog betakarítani. Sztyeppéi víztárolók A köves sztyeppén, az összes viztartalék a múlt száziad végén létesített néhány tóból állt egészen a legutóbbi időkig. A tálovi kerület kolhozai ugye® már a háború előtt, 1939-ben hozzákezdtek tavak és víztárolók építéséhez. Ekkor több, mint 100 tavat létesítettek, ezek azonban kisebb víztárolók voltak. A Szovjetunió sztálini termé- ezetátalakitó tervének elfogadása után a kerületben nagy lendülettel indult meg a további víztárolók építése. Jelenleg a kerületben 213 tó és víztároló van, a tavak területe két és félszeresére, a vízmennyiség pedig ötszörösére növekedett s 20 mii hó köbmétert tesz ki. Tavaly mintegy 1000 hektár földet öntöztek meg itt, az idén pedig ennek kétszeresét. Igen sok tálovi kolhoz kimagasló terméseredményeket ér el az öntözött földeken. Ötvenezer kolhozparaszt tanul az egyéves mezőgazdasági iskolán Ötvenezer kolhozparaszt tenni az újonnan átszervezett egyéves. mezőgazdasági iskolákon. Az előadások november elsején kezdődÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS Teljes lendülettel folyik a szántás-vetés A Krasznodár-határterület armaviri kerületének «Lenin»-kolhozában is nagy lendülettel végzik az őszi mezőgazdasági munkálatokat, Az őszi vetés előtt gépi erővel kultiválják és boronálják a szántóföldeket. Gabonabeadás a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa elfogadta a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelveket. Az ötödik ötéves terv végére 1913-hoz viszonyítva 234 százalékkal emelkedik majd az államnak beadott gabona mennyisége. Grafikonunk a gabonabeadás eredményeit és várható mennyiségét ábrázolja.' sagban a párt útmutatása alapján megjavítottuk a munkát. Mint ver- senyfelelős láttam azt, hogy csak abban az esetben vesz szövetkezeteinkben újabb lendületet a munkaverseny, ha szövetkezeteinkkel szoros kapcsolatot tartok fenn. így havonként egyezer a város kisipari szövetkezetének verseny felel őseivel közös értekezletet tartunk, ahol átadjuk egymásnak a tapasztalatokat. Ennek eredményeképpen ma nincs városunkban egyetlen kisipari szövetkezet sem, ahol november 7. tiszteletére nőm tettek volna a dolgozók vállalást. Vállalásuk összértéke 103.041 forint. A versenyben legjobb eredményt elérő szövetkezet részére a Szövetkezet- közi Bizottság vándorzászlót ad> A gyulai KTSZ-ek vers-enyfelelősei megértették, azt, hogy a tervek teljesítése a munkaversenyen alapszik, ezért versenyre hívjuk ki a megye többi szövetkezetközi bizottságát: Békéscsaba, Orosháza^ Szarvas, Botos és Mézőbeiényi szövetkezetközi bizottságait a negyedéves tervünk túlteljesítésére; a szállítási határidő betartására, a minőség fokozására. Papp József, a gyulai Szövetkezetközi Bizottság versenyfelelőse. Valamennyi szövetkezetünk csatlakozott a november 7-í versenyhez A .gyulai Szövetkezetközi Bizottnek és 1953 október 15-ig tartanak, a tanév közepén kéthetes szünettel. A kolhozparasztok az iskolán nqiegismerksdnek a mi- ceurini tudomány eredményeivel, a mezőgazdasági élenjárók módszereivel, a legújabb agro- éa zoofechnikai eljárásokkal. A szovhoz postája A Cskálov terület »Villany- gyár« szovhozában V. Guszakov 15 esztendő óta vezeti a postát, — Volt olyan idő — mondja a postamester, — amikor mindössze néhány ember fizetett elő újságra. Most pedig a központi, a területi újságok és folyóiratok 478 példányszámban érkeznek ide. Nincsen olyan család, amely ne kapna újságot. K. J. Golovin növénytermelő több esztendő óta járatja »A mezőgazdaság tudományos eredményed és élenjáró módszerei« cimü folyóiratot. Azonkívül előfizet a »Szovhoz- maja Gazeta«, a »Cskálovszkája Kommuna« című újságokra. A szovhoz nyolc osztálya és a központi major naponta 70—80 levelet, számos táviratot kap és körülbelül ugyanennyi levél megy innen az ország minden részébe. V. Guszakov különös szeretettel beszél a levelek küldőiről és címzettjeiről. Krivcsen- ko munkásnő Nyikolaj fiától kapott levelet, aki állatorvosként dolgozik a »Volgái Kommuna« szovhozban. Beljajev, a szovhoz villanyhegesztője Viktor fiától; a Mink-terület pnhoviosi fűtőházának mérnökétől Szokott levelet kapni. Konarevnek két fia: Grigorij, a cskálovi főiskola docense és Valentyiin, a Jakntiában működő orvos szokott Írni.
