Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-23 / 249. szám
r Világ proletárjai egyesüljetek í Az őszi munkák mellett fokozottabb gondot fordítsanak tanácsaink a begyűjtési tervek teljesítésére is V J |> A I M DP BÉKÉS M E GYEI PÁ R T B IZOT T S ÁG Á N A K LAP JA 7952 OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér Vili. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM fl szocializmus egyel jelent a békével <A Szovjetunió mindig a mm or- iSgokhäl való kereskedelem és pgyütinnitkSdés fejlesztéséért szállt eíl.-ra és ma is ezért küzd, tekintet. t:éj'knl a társadalmi rendszerek kú- fánbözőBÓgérm — mondotta Maimkor ©ívtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszu- fáa. A Szovjetunió, a világ békéjének zászlóvivője, ismételten és ismételten javasolta a tőkés országoknak, hogy a kölcsönös megbecsülés és kölcsönös előnyök alapján lépjenek egymással normális, széleskörű kereskedelmi kapcsolatba, mert hegyesen úgy látta, hogy az ilyen kapcsolat a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének alapja. A Szovjetunió javallatai a kíwd- csörtető imperialisták, a pénzbárók és bankárok kormányánál süket fülekre talált. Az imperialisták féljelek a Szovjetunióval való megegyezéstől, minthogy az ilyen egyezmények megliiúsítj ák agresszor terveiket, feleslegessé tehetik a fegyverkezési hajszát, amely milliárdos profitokat hoz nekik. Végső soron elősegítené a béke megőrzését. A Wall Street urai nem akarják ezt, hanem «váltig bizonygatják, hogy csak a fegyverkezési hajsza, biztosíthatja a tőkés országok iparának fogj-al/tQZtatottgágát». ( Malenkov,) A tőkés államok fegyyerkezési hajszája közién egyre több és több millió munkás ■ marad munka nélkül, egyre mélyül a dolgozó nép nyomora, a közszükségleti' cikket termelő iparágak, gyárak rohamosan sorvadnak el, A tőkés államok kereskedelmi kapcsolatai az imperializmus viszonyai között — ellentétben a szocialista, a demokrácia táborával, — az erőn alapulnak, azon, hogy a nagy imperialisták leigázzák a kis és gazdaságilag gyenge országokat, az anyaországok a gyarmatok rendszeres kifosztásából élősködnek, a gazdaságilag fejlett országok arra törekszenek, hogy fékezzék a termelőerők fejlődését és az iparosodást a fejletlenebb országokban, hogy a gazdasági és politikai terjeszkedés útján megfosszák a gyengébb államokat nemzeti függetlenségüktől és korlátlanul uralkodhassanak fölöttük. Ezek jellemzik az imperialisták gazdasági kapcsolatait. Ilyen gazdasági és kereskedelmi «kapcsolatot» keres és ilyen kapcsolat kialakítására törekszik ma az amerikai kormány. Mára Marshall- terv keretein belül különleges alapot létesített a marshallizált országok gazdaságában elhelyezendő tőkebefektetés céljából. Ezek a tőke- befektetések eszközül szolgálnak ahhoz,'hogy az amerikai monopoltól» meghódítsa a legfontosabb gazdasági hadállásokat a marehaLhzállt országokban. Az ilyen kapcsolatnak az eredménye: pl. Olaszországban már működésen kívül helyezték a békés célokat szolgáló üzemek 60—70 százaléhát. Pl. « textil-gyárak csak termelőképességük 60 százalékának erejéig, a műtrágyát termelő gyárak 20 százalék termelőképességükkel dolgoznak'. Norvégiában a textilgyárak 2—3 napot dolgoznak egy héten. Angliában kihasználatlan a pomutipai 40 százaléka. Az amerikai monopóltők© megfojtja csatlósait azzal, hogy kényszeríti őket, egyre több amerikai árut importáljanak, hogy még jobban növelliesse profitját. A történelem nem ismert még olyan nagyméretű aknamunkát, amilyet az amerikai imperialisták gazdasági kapcsolat ürügye alatt végeznek tucatnyi tőkés országban. Az őrületas fegyverkezési hajsza mesébeillő nyereséget hoz az amerikai fegyvergyárosoknak. Az amerikai monopóliumok nyeresége cgu- \pám « koreai háború hét éve áfáit mintegy 90 milliárd, volt. Ezért bizonygatják olyan nagyon, hogy csak a fegyverkezési hajsza biztosíthatja a tőkés országok iparának foglalkoztatottságát. Amíg a tőkés országok gazdasági kapcsolata, külkereskedelme — amelyet az egyenlőtlen csere jellemez, — eszközül szolgál ahhoz, hogy a fejlettebb országok kizsákmányolják a gyengébbeket, addig a Szovjetunió és a népi demokratikus országok külkereskedelmi kapcsolatai mindemekfelett a béka ügyét szem előtt tartva, a feliok teljes egyenjogúsága, a Ms és nagy államok szuverenitásának tisztetet- ■bentartása és a kölcsönös előny élvein alapulnak, A Szovjetunió mélységes békeakaratát tükrözi az az állandó törekvés, hogy különböző társadalmi rendszerű államok között kifejlődjék a gazdasági kapcsolat. "A tőkés országokkal való kapcsolataink alapja — mondja Sztálin éjváirs — az, hogy lehetségesetek tartjuk a két ellentétes rendszer együttélését.» Ezért támogatta a Béke Yilágtanácsjaak azt a törek vését. is, hogy ez év április elején összeüljön Moszkvában a Nemzetközi Gazdasági Értekezlet. Az amerikai gazdasági «kapcsolat.» egyik szárnya, a «Marsh&llnterv» gyakorlatban nem bizonyult egyébnek, mint eszköznek arra, hogy gazdaságilag és politikailag leigázzák a nyugateurópai országokat, •ami a marshallizált országok nemzeti iparának összezsugorodását, a munkanélküliség növekedését, a dolgozók nyomorának elmélyülését, az, életszínvonal süllyedését eredményezte. A marshalliaált országokat bevonták az USA vezetése alatt álló agresszív tömbbe, a lázas fegyverkezési hajszába a íjgy ezek az országok bűnrészesekké lettek az újabb világháború előkészítését és kirobbantását szolgáló kaiaudortervek kidolgozásában, Tehát az imperialisták «gazdasági kapcsol ata» és «segítése» katonai támaszpontok és megszálló hadseregek, fasiszta kiképző tisztek, gumibot, börtönőrök és hóhérok, ágyúk, tanítok, bombázók és más halált hozó fegyverek. Még soha, ilyen szembeszökően nem mutatkozott meg » különbség a békés építést valóra váltó szocialista rendszer és a romboló, háborúra spekuláló imperializmus között, mint a ml korunkban, Éppen ezért az imperialisták még veszeá- tebbül szítják a háborús hisztériát, hogy megvalósíthassák fegyverkezési programmjukat, amely új adókat, újabb nélkülözést tartogat országaik dolgozó tömegeinek és új profitot jelent a fegyvergyárosoknak. 1950-len az amerikai társaságok profitja 41,4 milliárd dollárt tett ki, jelentősen többet, mint a kábor rús erekben besöpört maximális profitok összege. Ez a szám 1951-ben már 44.5 milliárdos mesébe illő összegre rúgott. Az Amerikai Egyesüld Államokban a katonai kiadások átlagos évi összege a háborúutáni három esztendőben az 1911— 42-es háborús évek színvonalán- mozgott. Az 1952—53-as évben ezek a kiadások 15.6 milliárd dollárt te1A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 100 százalékig elvégezzük az őszi munkákat DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRS! Ml, • szarvasi »Táncsics« tsz dolgozói vállaljuk november 7-re. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35, évfordulójának tiszteletére, hogy az ószl búza vetet november 1-w befejezzük. ígérettel leszünk és vállaljuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére lót százalékig befejezzük az összes kint lévő termények betakarítását és a gya- Í*ot szedéséi. Váltalásauik maradéktalau végrehajtásához a fáz tagságának Iran-«. nrunkakészsége, i>ár- líiuklioz, szerétéit Rákosi clvlársitiikhoz vak» lelkes ragaszkodás a biztosíték. Vállalásunk inaradéklatau végrehajtásával, a tervfeladatok 100 százalékos teljcsitésévwl akarjuk bebizonyítani azt, hogy ml is átérezzük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatalmas jelentőségét és munkánkkal iannlrizonyságál akarjuk leinti annak, hogy a »Táüi- estós* tsz. tagsága is harcol tervünk sikeréért, a jövőért kenyér bfotosftásáért. Borgulya István Hőhely János Krwjosovics Mihály Snubiaj Mihály páftiitkáf, tsr-elnSk, OlSZ-titkár, brigádve/et® Teljesítik vállalásaikat a gyulai Húsüzem üelgezái A Gyulai Húeüaam dolgoaü munkntelajánláaaik tei.jeritésével készülnek a Nagy Októberi Sao- elalteta Forradalom 35, évfor-j dúló jónak megünneplésére. A vor* setiyamrzőelérek megkötése utón telkesen láttok hoaaá igéretüE megvalósitánáboz, negyedik negyedévi tervük idő előtti teljes sitéséhez. Az üaem dolgozóinak mintegy 78 százaléka vállalta., hogy .terve túlteljesítése repített fokozott gondot ferdít a minőség eaie- léséne. a «©lejt (*őkS&3űtesére» A keverő csoport is vállalta ©rt, valamint art, hogy * selejteí fél százalékkal csökkentik és a szeptembérhavi -112 számlékoa átlagteljesdtmóayüket 115 százas lókra emelik. A legutolsó értés kelés szerint a brigád tagjai, Jiu-. hász György (az ország legjobbj követője), Papp Sándor, Marik! László, Szászhalmí Lajos és Túri Lajos 115.8 százalékra teljesítettek normájukat. Azonban isinél az eredménynél — mint ahogy mondották — i»ru állnak meg. Munkájuk jetentőeégéfc átérezve sorra teljesítik a lobbi dolgozók is vállalásaikat. Kk» Ferenc kétszeres srtaháaiovista 210 százalékos teljesitnuaiyt ért el a csontozó brigádban, de kiemelkedett ebből a brigádból még Leiszt Ferenc 158.8, Nagy Lajos II. és Fekete Imre 147 százalékos teljesitménnyeL A csoport 129.9 százalékra teljesítette legutóbb normáját. Az ételmiszerüremaink egyik legfontosabb feladóin a minőségi munka és a fokozott irizte- ság, Ezeknek a feladatoknak az eredményességéért is harcolnak a húsüzem dolgozói vateomanyi- ©a. Kifogástalan árut pedig csak úgy tudnak készíteni, ha minden üzemrészben teljesítik a technológiai utasításokat és észszerű kezeléssel óvják meg es árut az esetleges sérülésektől, a töltésnél, a füstölésnél, vagy a csomagolásnál egyaránt. Nemegy dolgozó és öaemnész készít nva kifogástalan minőségű árut a* üzemben. így a sajtoló műhely dolgozói is, akik emellett 111.4 százalékra teljesítették normájukat. Ebben a brigádban dolgozik Varga András, aki már két év óta az ország legjobb pnoolója, A vágóhíd dolgozói azzal regí- fcik a november 7-re tett vállalások teljesítését, hogy a folyamatos termeléshez szükséges íeJdolgozaindó anyaggal látják et m üzemet. Rostás István 121.5, Oseriesssayfe ’ • János 12ö százalékra teijesitettó normáját, m vágóhídi csoport pedig 112.3 zaVíkre eredményt ért sí, A vereenyszelfem növekedését biztosítja az, hogy a dolgozók naponta tájékozódnak a verseny.» tábláról, az előző nap legjobb eredményeiről, valamint arról i% kik maradtak le tervük, viliit, lósuk teljesítésében. Hűm os«w pán a/, hogy az üzem hangos híradója ebből a ezempantbM nincsen keüően kihasználva. Aó élenjáró dolgozókat nem náj*J aaerüsitik, a lemaradókat mart? bírálják. Öt teruieloizövetbezct Jelen ti: laatsiri dore befejezte az oízí $%sliatá$-i elést A gyulai járás még me is sereghajtó az űeá munkák: versenyében, Ehtez hozzájárul, hogy még mindig nem bontották tó a kuiákok vetéstervéi. MatteW három nappal ezelőtt láttak hozzá » feladat végnehajtásáboa, A dolgozó parasztok kort veJ& ntó így vélekedik: minek siessiínk a veiés-ol; hiszen » Iculákblcnnk sincs semmi báútódásuit pedig «mwIc még ceak inoeí, láttak hozta a reteshee. Ha- wnn'lá a helyaet a szeghalmi jáhásbon fe. i ) A» elmúl* hét v%én a békési járiáa veit aa utelsóv ott is hasonló hibák mutatkoztak, mint a gyulai járásnál, A megyei tan®e*lnök személyesen segöalft’ a teltáráeában és kijavításában, aaáta * békési jájrás a versenyben a közepesek köaé kertdí. A pártsaet veaetek :ss mindent elkövdrtnek, hogy mielőbb befefeaz&k aa őszi verést. A hanyagok»* az óienjárók megbíráljak, mint pL Kevermeaen is. Itt megbináiitók saokiat, akik búzafeleelegüket inert adtájk át vetőmagnak. Egy hét alatt 4& községeién taetoŰtak * kever meri bez hosoaló fafugyülést. A megyében a tormeJőszí«'©Uv.jzetek mutatnak p&Má* az őszi munkák végzésében. Október 21-étí a gyomai c-Lenin», a dévarányai «Uj tílsA-st, a gorendári «Elfte», » bétbéssaentaiarSári «Béke» és a vésztői -«Béke» tea jelentette, hogy határidőm befejezte a búaa vúriteé*, t>sk hí. Ezt jelen ti az rume n/mi o^gtít- ség. Mmskapadoft, gépek a gyátraknak és bmiyákngk, traktorok és más mezőgazda-sági felszeretések, kenyér az éhező Indiának és as 'árvhkiimsuét oftasfu. dolgozóknak, ezt adja a többi országoknak a Szó vjet-u mó. Aa élet meggyőzően mutatja, milyen jótékony hatással van a demokrácia és a 92sooializmiw táborának országai között folyó külkereskedelem, ez országok gazdaságának fejlődésére. Az árucsere folytán ezen országok mindegyike megkapja a többi testvéri, országtól a szükséges ipari nyersanyagot-, fűtőanyagot, berendezéseket, gépeket. A Szovjetunióval való kereskedelem, segítette a népi demokratikus országokat abban, hogy a lehető legrövidebb idő alatt helyreállítsák a szocialista iparosodás alapjáé, gyors ütemben új- iáajídciteáfc gvrzdOeág(aik«b, A Sefop- jelv-mó egyre i«öií»e/í?»i5 teáfcnikai segítségének &redménygkéftjrm u népi demokmtfkm országok nápgazdasái- gában, mint wMimk. is, egyre sáí- Ívesebb körben vettetik be a vikígtyt leghal'/dott,abb, legfejlettebb szovjet rmtsfósi niődszereiéedi, A Rzovjeft fermaliési újítók a telyezínen, üzemiekben nyújtanak segítséget n munkásosztálynak a sztahánoviste módszerek elsajátításában. Ezekről a nyilvánvaló tényekről napról-napra szereznek tapnastela- tokat » világ népei. Természeten tehát, hogy vonzódásuk, szeretetük a békés teremtő munka országa, a Szovjetunió iránt egyre növekedik, Ugyanilyen mértékben növeke- ilik a népek vágya is, hogy a maguk életét a T5zovjetunió péluáíj» nyomán rendiezaék be. Ezért ít n Saovjetunió új ötéves tervéről » «Oe Soir» oimű francia lap a dolgozók felfogását tükrözve így: «A» n-tea emberei Entnciaorsmgban ft mámti úgy ítélik meg az ötéves tér? mt, hogy egy ország, amely tízezrével fogja építeni az új iskolákat), kórházakig;, bölosődé/oet, és ameby, félkészül arra, hegy, egészen aa .érettségiig, tehát tíz éven keresőim Icötele-mvé tegyg az oktatást, Olyan ország, amely a békét akarja és amely meg van győződve róla, 'hogy a békét meg lehet menteni.* A népek látják, hogy a szocializmus egyet jelent a békével, az alkotással, a kapitalizmus pedig a háborúval és rombolással. Rocskár Ji’ro*
