Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-23 / 249. szám

r Világ proletárjai egyesüljetek í Az őszi munkák mellett fokozottabb gondot fordítsanak tanácsaink a begyűjtési tervek teljesítésére is V J |> A I M DP BÉKÉS M E GYEI PÁ R T B IZOT T S ÁG Á N A K LAP JA 7952 OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér Vili. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM fl szocializmus egyel jelent a békével <A Szovjetunió mindig a mm or- iSgokhäl való kereskedelem és pgyütinnitkSdés fejlesztéséért szállt eíl.-ra és ma is ezért küzd, tekintet. t:éj'knl a társadalmi rendszerek kú- fánbözőBÓgérm — mondotta Ma­imkor ©ívtárs, a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresszu- fáa. A Szovjetunió, a világ békéjének zászlóvivője, ismételten és ismétel­ten javasolta a tőkés országoknak, hogy a kölcsönös megbecsülés és kölcsönös előnyök alapján lépjenek egymással normális, széleskörű ke­reskedelmi kapcsolatba, mert he­gyesen úgy látta, hogy az ilyen kap­csolat a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttműködé­sének alapja. A Szovjetunió javallatai a kíwd- csörtető imperialisták, a pénzbárók és bankárok kormányánál süket fü­lekre talált. Az imperialisták fél­jelek a Szovjetunióval való megegye­zéstől, minthogy az ilyen egyezmé­nyek megliiúsítj ák agresszor ter­veiket, feleslegessé tehetik a fegy­verkezési hajszát, amely milliárdos profitokat hoz nekik. Végső soron elősegítené a béke megőrzését. A Wall Street urai nem akarják ezt, hanem «váltig bizonygatják, hogy csak a fegyverkezési hajsza, bizto­síthatja a tőkés országok iparának fogj-al/tQZtatottgágát». ( Malenkov,) A tőkés államok fegyyerkezési hajszája közién egyre több és több millió munkás ■ marad munka nélkül, egyre mélyül a dolgozó nép nyomora, a közszükségleti' cikket termelő iparágak, gyárak rohamo­san sorvadnak el, A tőkés államok kereskedelmi kapcsolatai az impe­rializmus viszonyai között — el­lentétben a szocialista, a demo­krácia táborával, — az erőn ala­pulnak, azon, hogy a nagy impe­rialisták leigázzák a kis és gazda­ságilag gyenge országokat, az anya­országok a gyarmatok rendszeres kifosztásából élősködnek, a gazda­ságilag fejlett országok arra törek­szenek, hogy fékezzék a termelő­erők fejlődését és az iparosodást a fejletlenebb országokban, hogy a gazdasági és politikai terjeszkedés útján megfosszák a gyengébb ál­lamokat nemzeti függetlenségüktől és korlátlanul uralkodhassanak fö­löttük. Ezek jellemzik az impe­rialisták gazdasági kapcsolatait. Ilyen gazdasági és kereskedelmi «kapcsolatot» keres és ilyen kapcso­lat kialakítására törekszik ma az amerikai kormány. Mára Marshall- terv keretein belül különleges ala­pot létesített a marshallizált orszá­gok gazdaságában elhelyezendő tő­kebefektetés céljából. Ezek a tőke- befektetések eszközül szolgálnak ahhoz,'hogy az amerikai monopoltól» meghódítsa a legfontosabb gazda­sági hadállásokat a marehaLhzállt országokban. Az ilyen kapcsolat­nak az eredménye: pl. Olaszország­ban már működésen kívül helyez­ték a békés célokat szolgáló üze­mek 60—70 százaléhát. Pl. « tex­til-gyárak csak termelőképességük 60 százalékának erejéig, a műtrágyát termelő gyárak 20 százalék terme­lőképességükkel dolgoznak'. Norvé­giában a textilgyárak 2—3 napot dolgoznak egy héten. Angliában ki­használatlan a pomutipai 40 száza­léka. Az amerikai monopóltők© meg­fojtja csatlósait azzal, hogy kény­szeríti őket, egyre több amerikai árut importáljanak, hogy még jobban növelliesse profitját. A történelem nem ismert még olyan nagyméretű aknamunkát, amilyet az amerikai imperialisták gazdasági kapcsolat ürügye alatt végeznek tucatnyi tő­kés országban. Az őrületas fegyverkezési hajsza mesébeillő nyereséget hoz az ame­rikai fegyvergyárosoknak. Az ame­rikai monopóliumok nyeresége cgu- \pám « koreai háború hét éve áfáit mintegy 90 milliárd, volt. Ezért bizonygatják olyan nagyon, hogy csak a fegyverkezési hajsza bizto­síthatja a tőkés országok iparának foglalkoztatottságát. Amíg a tőkés országok gazda­sági kapcsolata, külkereskedelme — amelyet az egyenlőtlen csere jel­lemez, — eszközül szolgál ahhoz, hogy a fejlettebb országok kizsák­mányolják a gyengébbeket, addig a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok külkereskedelmi kap­csolatai mindemekfelett a béka ügyét szem előtt tartva, a feliok teljes egyenjogúsága, a Ms és nagy államok szuverenitásának tisztetet- ■bentartása és a kölcsönös előny él­vein alapulnak, A Szovjetunió mély­séges békeakaratát tükrözi az az ál­landó törekvés, hogy különböző tár­sadalmi rendszerű államok között kifejlődjék a gazdasági kapcsolat. "A tőkés országokkal való kapcso­lataink alapja — mondja Sztálin éjváirs — az, hogy lehetségesetek tartjuk a két ellentétes rendszer együttélését.» Ezért támogatta a Béke Yilágtanácsjaak azt a törek vé­sét. is, hogy ez év április elején összeüljön Moszkvában a Nemzet­közi Gazdasági Értekezlet. Az amerikai gazdasági «kapcsolat.» egyik szárnya, a «Marsh&llnterv» gyakorlatban nem bizonyult egyéb­nek, mint eszköznek arra, hogy gazdaságilag és politikailag leigáz­zák a nyugateurópai országokat, •ami a marshallizált országok nem­zeti iparának összezsugorodását, a munkanélküliség növekedését, a dol­gozók nyomorának elmélyülését, az, életszínvonal süllyedését eredmé­nyezte. A marshalliaált országokat bevonták az USA vezetése alatt álló agresszív tömbbe, a lázas fegyver­kezési hajszába a íjgy ezek az orszá­gok bűnrészesekké lettek az újabb világháború előkészítését és kirob­bantását szolgáló kaiaudortervek ki­dolgozásában, Tehát az imperialis­ták «gazdasági kapcsol ata» és «se­gítése» katonai támaszpontok és megszálló hadseregek, fasiszta ki­képző tisztek, gumibot, börtönőrök és hóhérok, ágyúk, tanítok, bombá­zók és más halált hozó fegyverek. Még soha, ilyen szembeszökően nem mutatkozott meg » különbség a békés építést valóra váltó szocia­lista rendszer és a romboló, hábo­rúra spekuláló imperializmus kö­zött, mint a ml korunkban, Éppen ezért az imperialisták még veszeá- tebbül szítják a háborús hisztériát, hogy megvalósíthassák fegyverke­zési programmjukat, amely új adó­kat, újabb nélkülözést tartogat or­szágaik dolgozó tömegeinek és új profitot jelent a fegyvergyárosok­nak. 1950-len az amerikai társaságok profitja 41,4 milliárd dollárt tett ki, jelentősen többet, mint a kábor rús erekben besöpört maximális pro­fitok összege. Ez a szám 1951-ben már 44.5 milliárdos mesébe illő összegre rúgott. Az Amerikai Egye­süld Államokban a katonai kiadá­sok átlagos évi összege a háború­utáni három esztendőben az 1911— 42-es háborús évek színvonalán- moz­gott. Az 1952—53-as évben ezek a kiadások 15.6 milliárd dollárt te1­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 100 százalékig elvégezzük az őszi munkákat DRÁGA RÁKOSI ELVTÁRS! Ml, • szarvasi »Táncsics« tsz dolgozói vállaljuk november 7-re. a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 35, évfordulójának tiszteletére, hogy az ószl búza vetet november 1-w befejez­zük. ígérettel leszünk és vállaljuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójá­nak tiszteletére lót százalékig befejezzük az összes kint lévő termények betakarítását és a gya- Í*ot szedéséi. Váltalásauik maradéktalau végrehajtásához a fáz tagságának Iran-«. nrunkakészsége, i>ár- líiuklioz, szerétéit Rákosi clvlársitiikhoz vak» lelkes ragaszkodás a biztosíték. Vállalásunk inaradéklatau végrehajtásával, a tervfeladatok 100 százalékos teljcsitésévwl akarjuk bebizonyítani azt, hogy ml is átérezzük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­mének hatalmas jelentőségét és munkánkkal iannlrizonyságál akarjuk leinti annak, hogy a »Táüi- estós* tsz. tagsága is harcol tervünk sikeréért, a jövőért kenyér bfotosftásáért. Borgulya István Hőhely János Krwjosovics Mihály Snubiaj Mihály páftiitkáf, tsr-elnSk, OlSZ-titkár, brigádve/et® Teljesítik vállalásaikat a gyulai Húsüzem üelgezái A Gyulai Húeüaam dolgoaü munkntelajánláaaik tei.jeritésével készülnek a Nagy Októberi Sao- elalteta Forradalom 35, évfor-j dúló jónak megünneplésére. A vor* setiyamrzőelérek megkötése utón telkesen láttok hoaaá igéretüE megvalósitánáboz, negyedik ne­gyedévi tervük idő előtti teljes sitéséhez. Az üaem dolgozóinak mintegy 78 százaléka vállalta., hogy .terve túlteljesítése repített fokozott gondot ferdít a minőség eaie- léséne. a «©lejt (*őkS&3űtesére» A keverő csoport is vállalta ©rt, valamint art, hogy * selejteí fél százalékkal csökkentik és a szeptembérhavi -112 számlékoa átlagteljesdtmóayüket 115 százas lókra emelik. A legutolsó értés kelés szerint a brigád tagjai, Jiu-. hász György (az ország legjobbj követője), Papp Sándor, Marik! László, Szászhalmí Lajos és Túri Lajos 115.8 százalékra teljesí­tettek normájukat. Azonban isi­nél az eredménynél — mint ahogy mondották — i»ru állnak meg. Munkájuk jetentőeégéfc át­érezve sorra teljesítik a lobbi dolgozók is vállalásaikat. Kk» Ferenc kétszeres srtaháaiovista 210 százalékos teljesitnuaiyt ért el a csontozó brigádban, de ki­emelkedett ebből a brigádból még Leiszt Ferenc 158.8, Nagy La­jos II. és Fekete Imre 147 százalékos teljesitménnyeL A csoport 129.9 százalékra telje­sítette legutóbb normáját. Az ételmiszerüremaink egyik legfontosabb feladóin a minő­ségi munka és a fokozott irizte- ság, Ezeknek a feladatoknak az eredményességéért is harcolnak a húsüzem dolgozói vateomanyi- ©a. Kifogástalan árut pedig csak úgy tudnak készíteni, ha minden üzemrészben teljesítik a tech­nológiai utasításokat és észszerű kezeléssel óvják meg es árut az esetleges sérülésektől, a töl­tésnél, a füstölésnél, vagy a csomagolásnál egyaránt. Nemegy dolgozó és öaemnész készít nva kifogástalan minőségű árut a* üzemben. így a sajtoló műhely dolgozói is, akik emellett 111.4 százalékra teljesítették normáju­kat. Ebben a brigádban dolgozik Varga András, aki már két év óta az ország legjobb pnoolója, A vágóhíd dolgozói azzal regí- fcik a november 7-re tett vál­lalások teljesítését, hogy a fo­lyamatos termeléshez szükséges íeJdolgozaindó anyaggal látják et m üzemet. Rostás István 121.5, Oseriesssayfe ’ • János 12ö száza­lékra teijesitettó normáját, m vágóhídi csoport pedig 112.3 zaVíkre eredményt ért sí, A vereenyszelfem növekedését biztosítja az, hogy a dolgozók naponta tájékozódnak a verseny.» tábláról, az előző nap legjobb eredményeiről, valamint arról i% kik maradtak le tervük, viliit, lósuk teljesítésében. Hűm os«w pán a/, hogy az üzem hangos híradója ebből a ezempantbM nincsen keüően kihasználva. Aó élenjáró dolgozókat nem náj*J aaerüsitik, a lemaradókat mart? bírálják. Öt teruieloizövetbezct Jelen ti: laatsiri dore befejezte az oízí $%sliatá$-i elést A gyulai járás még me is sereghajtó az űeá munkák: versenyében, Ehtez hozzájárul, hogy még mindig nem bontották tó a kuiákok vetéstervéi. MatteW három nappal ezelőtt láttak hozzá » feladat végnehajtásáboa, A dolgozó parasztok kort veJ& ntó így vélekedik: minek siessiínk a veiés-ol; hiszen » Iculákblcnnk sincs semmi báútódásuit pedig «mwIc még ceak inoeí, láttak hozta a reteshee. Ha- wnn'lá a helyaet a szeghalmi jáhásbon fe. i ) A» elmúl* hét v%én a békési járiáa veit aa utelsóv ott is hasonló hibák mutatkoztak, mint a gyulai járásnál, A megyei tan®e*lnök személyesen segöalft’ a teltáráeában és kijavításában, aa­áta * békési jájrás a versenyben a közepesek köaé kertdí. A pártsaet veaetek :ss mindent elkövdrtnek, hogy mielőbb befefeaz&k aa őszi verést. A hanyagok»* az óienjárók megbíráljak, mint pL Kevermeaen is. Itt megbináiitók saokiat, akik búzafeleelegüket inert adtájk át vetőmagnak. Egy hét alatt 4& községeién taetoŰtak * kever meri bez hosoaló fafugyülést. A megyében a tormeJőszí«'©Uv.jzetek mutatnak p&Má* az őszi munkák végzésében. Október 21-étí a gyomai c-Lenin», a dévarányai «Uj tílsA-st, a gorendári «Elfte», » bétbéssaentaiarSári «Béke» és a vész­tői -«Béke» tea jelentette, hogy határidőm befejezte a búaa vúriteé*, t>sk hí. Ezt jelen ti az rume n/mi o^gtít- ség. Mmskapadoft, gépek a gyátraknak és bmiyákngk, traktorok és más me­zőgazda-sági felszeretések, kenyér az éhező Indiának és as 'árvhkiimsuét oftasfu. dolgozóknak, ezt adja a többi országoknak a Szó vjet-u mó. Aa élet meggyőzően mutatja, milyen jóté­kony hatással van a demokrácia és a 92sooializmiw táborának országai között folyó külkereskedelem, ez országok gazdaságának fejlődésére. Az árucsere folytán ezen orszá­gok mindegyike megkapja a többi testvéri, országtól a szükséges ipari nyersanyagot-, fűtőanyagot, beren­dezéseket, gépeket. A Szovjetunió­val való kereskedelem, segítette a népi demokratikus országokat ab­ban, hogy a lehető legrövidebb idő alatt helyreállítsák a szocialista ipa­rosodás alapjáé, gyors ütemben új- iáajídciteáfc gvrzdOeág(aik«b, A Sefop- jelv-mó egyre i«öií»e/í?»i5 teáfcnikai se­gítségének &redménygkéftjrm u népi demokmtfkm országok nápgazdasái- gában, mint wMimk. is, egyre sáí- Ívesebb körben vettetik be a vikígtyt leghal'/dott,abb, legfejlettebb szovjet rmtsfósi niődszereiéedi, A Rzovjeft fermaliési újítók a telyezínen, üze­miekben nyújtanak segítséget n munkásosztálynak a sztahánoviste módszerek elsajátításában. Ezekről a nyilvánvaló tényekről napról-napra szereznek tapnastela- tokat » világ népei. Természeten tehát, hogy vonzódásuk, szeretetük a békés teremtő munka országa, a Szovjetunió iránt egyre növeke­dik, Ugyanilyen mértékben növeke- ilik a népek vágya is, hogy a ma­guk életét a T5zovjetunió péluáíj» nyomán rendiezaék be. Ezért ít n Saovjetunió új ötéves tervéről » «Oe Soir» oimű francia lap a dol­gozók felfogását tükrözve így: «A» n-tea emberei Entnciaorsmgban ft mámti úgy ítélik meg az ötéves tér? mt, hogy egy ország, amely tízez­rével fogja építeni az új iskolákat), kórházakig;, bölosődé/oet, és ameby, félkészül arra, hegy, egészen aa .érettségiig, tehát tíz éven kereső­im Icötele-mvé tegyg az oktatást, Olyan ország, amely a békét akarja és amely meg van győződve róla, 'hogy a békét meg lehet menteni.* A népek látják, hogy a szocializmus egyet jelent a békével, az alko­tással, a kapitalizmus pedig a há­borúval és rombolással. Rocskár Ji’ro*

Next

/
Oldalképek
Tartalom