Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-02 / 231. szám
4 ViUai&aiaU Hcp-i 1052 október % osüíörtök Mire fordítják az államkölcsönökei Erre adjuk forinhjainkaf 5-!Kö sorokban versenyeznek a konaszomolisták Az ötödik ötéves terv hatalmas vizierőtnű építkezéséinek egyike az nsztykamenogorszki. Az épités lendülete ugrásszerűen megnőtt, mióta közzétették a pártnak az új ötéves tervre vonatkozó irányelveit. Ennek nyomán a dolgozók teljes egészében felismerték munkájuk jelentőségét és munkaversennyel ünnepük a Kommunista Tárt XIX. kongresszusát. A kommunisták mellett az első sorokban versenyeznék a komszo- molisták. Jelenleg egyetlen olyan komszomolista sincs az építkezésnél, aki ne teljesítené a normát. Sokan másfél, sőt kétszeresen túlteljesítik a napi előirányzatot. dolgozik Pjotr Oleferenko ácsbrigádja. Azok az ifjúmunkások, akik nemrégen még a gyári-üzemi iskola növendékei voltak,' most bátran és ügyesen teljesítik feladataikat. A brigád gondosan takarékoskodik az anyaggal, háromszor, négyszer, sőt ötször is felhasználja az értékei1 faanyagot. OLeíerenko komszomolista az ötéves terv irányelveinek megvitatásakor munkatársai nevében bejelentette, hogy a brigád ezentúl kétszeresen fogja teljesíteni a normát,. Vállalt kötelezettségüket teljesítik. A voiga-doni építkezéstől nemrégen érkezett ifjú szerelők: Alekszandr Dzsunv, Borisz Orlov és Peder Krjucskov is éztahá- novista,- műszakot teljesítenek a XIX. pártkongresszus tiszteletére. A komszomol-szervezet segít népszerűsíteni a voiga-doni építők nagyszerű tapasztalatait és ezeken a tapasztalatokon neveli az ifjúságot. A fiatalok közül egyie többen lépnek be a kotnszomol-szei'vezet- be. Szeptember első napjaiban la komszomoí-bizottsághoz több felvételi kérvény futott be, mint amennyi máskor egy egész hónap alatt. A kérelmezők egyöntetűen arra hivatkoztak, hogy az új ötéves terv nagyszerű célkitűzéseinek hatása alatt kérik felvételüket, mert — mint írják — a Lenin és Sztálin nevelte Kom- ezomol tagjaiként akarják kivenni részüket a kommunizmus építéséből. Alkotmányunk biztosítja a tanuláshoz, a művelődéshez valő jogot. Ezt segítik elő a jelentős beruházással épülő kultúrtermek. Képünk a Alunkaerötar- talékok Hivatalának békéscsabai kultúrterméről készült. Önfeláldozó oh ■liyiHIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIllllllllillHlllllllllllllllllllllllBIIIIIIIIIIIIIHItlIIIIUÍIIIHIIIIIIHIM^ a kapitalista országukban KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN az államköl- osönöket nem a dolgozók javára, nem békés célokra, hanem halálgyárak táplálására, rabló háborúk előkészítésére, kis népek leigázására, hatalmas elnyomó apparátus fenntartására fordítják. Az Amerikai Egyesült- Államokban a katonai kiadások az utóbbi év folyamán több mint háromszorosan megnő ekfe 1 ok és jelenleg az összes költségvetési bevét« ok ttok több mint 80 százalékát felemésztik. Ang.iában az egész állami költségvetésnek a fele, Franciaországban az 59 százaléka. Jugoszláviában körülbelül a 75 százaléka katonai célokra megy. Egyre csökkentik a kapitalista országokban a polgári szükségletekre termelő ipart,, .-ügyre több közszükségleti cikkeket gyártó üzemet állítanak le, a munkások ezreit bocsátják el, emelik n tömeg- fogyasztási cikkek árát és az adókat. S közben egyre növekedik a monopóliumok szuperjövedol- me. Az ango.l monopolisták kis csoportjának profitja az egész nemzeti jövedelemnek több mint kétharmadát emészti fel. AGYŰK, BOMBÁK, bombázók, napalmbombák és más halálthozó fegyverek készülnek a kapitalista országok államköLcsöneinek összegeiből. A burzsoá országokban az államkölosönökből befolyó összegeket nem termelési célokra, nem anyagi értékek előállítására fordítják s éppen ezért élösdi, népellenes jellegűek ezek a kölcsönök, hiszen a tőkések meggazdagodásának legfőbb forrását képezik. A kölcsönök minden haszna a kapitalisták zsebébe vándorol, akik a kötvények túlnyomó többségének a birtokában vannak. AZ IMPERIALISTA TERJESZKEDÉS és más országok rabságba döntésének eszközéül szolgálnak a tőkés országokban a kölcsönök. Világos példája ennek az a kölcsön, amelyet az Egyesült Államok nyújt «Marshall-terv» márkázással egyes burzsoá országoknak. Ezeket a kölcsönöket is a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború kirobbantásának előkészületeire, az amerikai monopóliumok esztelen világuralmi terveinek megvalósítására fordítják. u Szovjetunióban A SZOCIALISTA ALLA M K OLCSÓN OK alapvetően . különböznek a burzsoá országok kölesömei- tői. A Szovjetunió a kölcsönkibocsótásból befolyó összegeket a népgazdaság finanszírozására, a népgazdaság fejlesztésének fokozására és meggyorsítására használja fel. A kölcsönökkel kapcsolatos kifizetéseket mm adóztatás útján beszedett összegekből eszközlik, hamm a szocialista üzemekből az állami költségvetésbe befolyó bevételből. A szovjet emberek jód tudják,,, mire ford Úja az állam kölcsönadott rubeljeiket. «Végtelenül boldog vagyok, hogy azt a pénzt, amit kölcsön adok a hazának, a sztálini kórsaik nagy építkezéséinek megvalósításúm fordítják majd» — mondotta Oleg Iszahov, a moszkvai «Sarló és Kalapácso-gyár olvasztóm, amikor tavaly kölesönt jegyzett. Hasonlóan gondolkozik minden szovjet ember, mert a sztálini ötéves tervek bebizonyították: ami a Szovjetunióban terv, az mindig valósággá válik. Es az ötéves terv a békés gazdasági és kulturális építés terve, A BÉKE NAGYSZERŰ ALKOTÁSAI épü'nek a szocialista áttamkölcsőnökből. Öt-hét év alatt elkészül az öt hatalmas vízierőmű, együttesen 4 millió 210 ezer kilowattra tervezett kapacitással; együttvéve több mint 35 kilométer hosszú kilenc 'nagy gát; több mint 4000 kilométer fővízlevezető és összekötő csatorna és nyolc mgy víztároló csatorna. Csupán az öt új sztálini vizierőrmlóriás évente 23 milliárd 500 millió kilowattóra villa magenergiát ad a szovjet hazának. Ez as energiamennyiség hozzávetőleg 50 millió ember munkáját helyettesíti. BÉKÉS ALKOTÓ MUNKÁJA VAL a szovjet étép a béke*, a jfcmokrácia. és a szocializmus ügyét védelmezi. Az 1952. évi állami költségvetés ös«- sze.se n 476-9 milliárd rubelre rugó kiadásaiból több mint 180 milliárd a népgazdaság fejlesztését és kb. 125 milliard rubel szociális és kulturális célok megjavítását szolgálja. A honvédelemre előirányzott kiadások az össze» kiadásoknak mindössze 23.9 százalékát teszik ki. ötéves tervünk ulolső esitendejére jelentősen emelni kell a gabonák ter- méih-Oíamát. Ennek eléréséhez komoly segítséget adnak a különbőz» kísérleti gardaságok, ahol a legjobb szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával minőségi vetőmagot termelnek. Képünk a bánkuti állami gazdaság laboratőrlumáról készflt. A tudomány segítségével a mezőgazdaság minden ágában kimagasló eredményeket érünk el. A gyulai állami gazdaság dolgosői a gazdag almatermést csomagolják a városok dolgozói részére. Spy téti é{dM.k& töAténeie. Az úton csilingelt a szán. Az fez ember kezében játékosan libegett az ostor. Kőt szürke röpítette ubusáit,. A szánkó mélyéből bőrönd látszott. A fiatal hadnagy szabadságra jött. Az ősz ember talán sohasem telik be látásával. Apa ©s fia. A meggörnyedt emberből kiegyenesedett derekú hatholdas dolgozó paraszt lett, a fiúból tiszt lett. Siklott a szán tova, hepe-hupás hóbuckák mellett húzott el. — Emlékszel? — nézett az apa a fiúra. Egykor is ezen te úton szánkók csilingeltek.,., De akkor az alvég felől egy gyerek és egy top rongyos öreg ember bandukolt. Apa, fiúi Az apa hóna alatt néhány kiló kenyér, kevés cukor, egy csomag tea. A gyerek kezében húsz fillér. Egy kézből kaptuk mindketten, de hogyan? Egy hatalmas kőház elé értek, amelyikből óvoda lett, a dolgozók gyermekeinek boldog kacagása hallatszott ki. Egymásra nézteli A fiú közelebb bujt az apjához, mint akkor, 1934 te'én. S mindkettőnek eszébe jutott egy, hideg téli éjszaka története. j.« ■ Az asszony felsóhajtott fájdalmasan, halkan, mélyen. Homloka gyöngyözött, nyelve aszottan tapadt szája padlására. Vizet, egy korty vizet,,.. Mintha földből jönnó a hang, alig érthető, alig hallhatóan suttogta: fiam, kisfiam, vizet, — majd enni kért. Fátyolos szemével egy ócska fűszeresláda deszkából faragott «ímlira tekintett. . Igen, ott szokott ülni az egyetlen gyermek, áld megmaradt a tíz közül. Ott ül azóta, mióta 6 beteg, fis most? — tekintete a másik sarokba siklott. — Hol vagy te apa — semmi válasz, csak az óoska szalmazsák mered vissza rá, ahol az ember és a gyerek szokott aludni. Ajka remegett, sírás fojtogatta.,., - ■ Künn a januári szél játszadozott, hol simára borotválta a földet, hol dühödten egymásra dobálta, hogy aztán ismét szétszórja a téli hótakarót. Vadul támad ilyenkor a szél. Jégvirágot tűzdel az ablakokra. Hóakadályt hord a vasútra, a házak ajtajába. Ilyenkor mélyen búvik a (házába a kutya is. Ilyenkor a holdvilág tanúja csupán a kinti téli éjszakának. Egy gyermek bolyongott az utcán 1 f. — Mit akarsz? — éle« borízű halig bömböl az éjszakába a magas szönnegallér közül. Perzsa kucsmáját még mélyebben húzta fülére, mintha úgysem érdekelné, mi lesz a válasz. De mégis megállt egy pillanatra. — Mért nem mész haza, te kölyök? — hangzott ismét. — Anyukám meghal, ha nem viszek neki enni.j,, beteg «,. (Nem mert felnézni, csak úgy beszélt maga elé.) — He? Tje vakarcs, mi vagyok én, jótékony intézmény, na hisz, ez kellett nekem, a kártya-vesztes, meg még ajándékozzak — és osak úgy ömlött belőle az átok a bor ízével együtt. Meg-megbillent, nehezen lépdelt előre, az ital mind erősebben fogta lábát. Aztán hát ránézett), A kisfiú ott állt, könnyeit a szél a gyermek arcára fagyasztotta. A bundás úr agyában ördögi gondolat született. — Ingyért nem adok pénzt senkinek — fújta dühösen és a pénztárcájához nyúlt. A fiú örömmel lépett közelebb, gondolata már azon az egy falat kenyéren volt, amit vásárol rajt». A cukrot, a teát is ßzereti anyu, hiszen már hónapok óta beteg 8 mosjt meg három napja nem evett. Az apa még talán annál is több napja. Megeredt a gyermek szava. As út pénztárcájában összekóocon a pénz, a vastag ujjak bámulatos gyorsasággal turkálják, azután. i., kidülledt szemmel a legnagyobb hófúvást kereste. — Lódulj! — A gyermek felsikoltott. Futva teszi meg az utat, a hóbuckán egy parányi nyílást talált. Itt fúródott a hóba a pénz. Két kicsiny kezét egyre mélyebben túrja a hóba, majd a tisztásra viszi és égy ujjá|jpl kapir- gálja a havat. Az első marókban nem volt, aztán ismét beletúrt a hóbuckába, ismét és ismét, egyre lázasabban túrta a havat. Az, «átfésülte hó több volt már, mint egy petronoe széna. Már ujjai alig engedelmeskedtek, térdei megroggyantak, arcán t* fagyás fekete pontjai jelentkeztek. Szemében még akkor is ott volt a bizakodás: — Meg kell találnom ., . — ismételte és hátranézett messze a távolba, mint fekete hordót gurított volna a szél, csak a gúnyos kacaj foszlányok jelezték, hogy az volt a pénzesemi- ber. A gyermek mind mélyebbre tóit, parányi kévével a hónál keményebb tárgyat érintett, szeme fol- ceilliant, megvan a réz pénz: húsa fillér. Valahol, a tőidbe ásott kunyhó mélyén egy asszony ajkán egy utolsó sóhaj szállt: édes fiam, f i t ■ Hajnalodött. Mintha ezer borbély fenetlen késsel borotválná a«i emberi arcot, olyan csípős és m»< fós volt a januári hajnal, — Veszett időjárás, itt vagyunk! a tél közepén, semmi munka. — Ninos — hagyta rá a másik! és tovább topogott a kapu aljában» hogy topogójával is csökkentse a hideg erejét. — Minek az a eok gyár, ha nem dolgoztatnak', csak a tőkések dőzsölnek. — Egymásra néznek- — Jön valaki — suttogja az öregebb, — Melyikük ér rá — vékony sipítós hang zavarta meg beszélgetésüket. Egyszerre ugrottak, hiszen egyikük sem volt elfoglalva, hacsak a kapu aljában a tópogást nem nevezik elfoglaltságnak. A vékony hang tulajdonosa, a bekötött- fejű lány a tekintetes úrék mindenese. Jól ismerik, hiszen a lány apja is ezv soron . vi yN "1 brr,
