Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-17 / 244. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A kulákokkal szemben megmutatkozó lazaság komoly mértékben hátráltatja begyűjtési tervünk teljesítését J 1952 október i?., péntek Ara SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM A kultűragitáció hatalmas segítség a tervek teljesítéséért folyó harcban Lelkes visszhangra talált Sztálin elvtárs beszéde megyénk dolgozói között is Kemény munka, harc folyik az juzemekben az ötéves terv döntő évének sikeréért, a földeken a jö­vőévi kenyér biztosításáért, az őszi szántás-vetés mielőbbi elvégzéséért. Sok küzdelemre, erőfeszítésre, acé­los akaratra és szilárd helytállás­ra van szükség ahhoz, hogy elér­jük célkitűzéseinket. Mindezeket a tulajdonságokat cl tudja mélyíteni fe jó, az állandóan végzett felvilá­gosító, népnevelő munka, melynek egyik formája a kultűragitáció. Mióta a rigmuséneklés moghoflo- sodott, megyénkben is sok kellemes percet és sok derűs hangulatot te­remtettek a rigmust éneklő fiata­lok, minden munkaterületen- A dol­gozók szükségét érzik és szeretik az élenjárókat népszerűsítő, a laza­ságot, maradiságot és fegyelmezet­lenséget ostorozó, az ellenséget le­leplező és meggyúlöltető egyszerű, de sokatmondó szövegű dallamokat. Helyenként, ahol a pártszervezetek, tömegszer’/ezetek, tanácsok, üzemek és gazdaságok vezetői felismerték a rigmuféneklés felmérhetetlen je­lentőségét, mozgósító és nevel^ha- tását, ott állandósították is és tö­rődnek vele, segítik a kultúrceoport ilyen irányú munkáját. Nagy hiba azonban, hogy ke­vés helyen ismerték fel ennek je­lentőségét. Számos üzemben pl. kép­zett körvezető oktatja az énekkart, de mivel tizodrangú kérdésnek te­kintik a pártszervezetek és az .üzemi bizottságok a rigmuseneklést, így nem hírdák fel a korusvezetők figyelmét arra, hogy ezirányban is pdjon segítséget, útmutatást, hogy törődjön a idgmuséneklés színvo­nalának járatásával is. Nemtörő­dömségből és közömbösségből adó­dik az is, hogy ott, ahol zenei kísérettel, 5—6, vagy még több­tagú rigmusbrigád alakítására is van mód és lehetőség, nagy ritkán csupán 1—2 rigmust éneklő végez kultúr agitációt. A fenti okokra ve­zethető vissza az is, hogy kevés jó rigmusszöveg íródik. Kényel­mességből azt állítják, hogy nincs, nld írjon és a központból, a kü­lönböző szervektől várnak rigmuso­kat. Helytelen ez, hiszen ezeknek a strófáknak éppen abban van és kell, hogy tegyen az erősségük, hogy sa­ját munkahelyük jó eredményeit, a jól dolgozókat ismerteti, népszerű­síti, emellett pedig keményen és harcosan ostorozza a munkát gátló hibákat, lerántja a leplet a dolgo­zók sorai között megbúvó ellenség­ről, a jobboldali szociáldemokra­tákról, a klerikális reakcióról, a szabotáló kulákokról. Valamennyi üzemi pártszervezel vezetőinek felelősséget kell végre érezniük a rigmusbrigádok szerve­zése és szerepeltetése iránt is. Gon- doskodiúok kell arról, hogy az izemben is, de az általuk patro­nált területeken is a népnevelő- munka szerves részévé váljon a kul- túragitáció. Azért, hogy a nevei es­nek ez a közvetlen és hatásos for­mája még mindig kampányszerű és még mindig nőni vált az üzemek­ben és a községekben a termelésre, a kötelezettségteljesítésre való moz­gósító erővé, a párt és a tümeg- szervezeteiuk vezetői egyaránt fele-i lősek. Különösen nagy mulasztást követ el hónapról-hónapr a ezen a téren a DISZ. Opportunista módon megalkusznak azzal, hogy csak az úttörők végeznek kultúragitációs munkát és egynéhány olyan ifjú, akit legkönnyebb™ tudnak meg­bízni egyéb feladatokkal is. Nyilván-, való, hogy a csasztuskabrigádok szervezése sem megy könnyen, szívós türelem kell hozzá, mint minden más felad,itlioz. Most, ami­kor iaz utolsó negyedévi terv tel­jesítéséért, az őszi szántás-vetés ha­táridőre való befejezéséért folyik a harc, amikor minden percet ki kell használni, minden embert mozgó­sítani a lazaságok, az ellenség el­leni harcra, kétszeresen szükség von az eleven, Harcos kúltúragitációra, a v igmusbrigá do k í a, A most beinduló EL országos kultúrversenyre benevezhetnek a rigmusbrigádok is. A versenyen való szereplésük értékét a helyileg szorzott, a feladatokra mozgósító rigmusok minősége, előadásmódja szabja meg. A versenyre való jó felkészülés, de legfőképpen az ége­tővé vált feladatok elvég««» azt követelik, hogy sorompóba álljanak a már megtevő és új rigmusbri- gádok. Hangossá kell tegyék az üzemeket, a községeket, termőiő- szövetkezeteket, állami gazdaságo­kat, gépállomásokat a jó munkát végzők, a példamutatók népszerű­sítésével, a hibák, a lemaradások, a tunyaság bírálatával, az ellenség, a szabotáló kulákok leleplezésével és meggy űlöltelésével. Pártszervezeteink, tanácsaink és tömegszervezeteink vezetői értes­sék meg a kultúrmunkások ezrei­vel, hogy a termelő munkájuk mellett a kultűragitáció az a leg­fontosabb társadalmi munkájuk, amit a béka megvédése, az öt­éves terv sikere, a jövőévi kenye­rünk biztosítása éi’dekében végez­niük kell. Ezekben a napokban és a jövőben sem szabad, hogy egyet­len munkaterület is rigmus-brigád nélkül legyen. S kiváltképpen nem lehetnek anélkül a hatalmassá nö­vekedett termelőszövetkezetek, a nagylótszámmal dolgozó üzemek, állami gazdaságok. Az üzemi párt- szervezetek, üzemi bizottságok te­gyék kötelezővé a kultúrfetelősök- nek a rigmus-brigádok állandó szervezését, működtetését, a közös rigmusirás bevezetését. Adjanak se­gítséget ahhoz, hogy minden mun­katerületen állandóan ismertessék a szinte felmérhetetlenül sok szép hazafias munkatettet. Dicsérjék, és népszerűsítsék a nagyszerű fel­ajánlások teljesítőit, a jó kezdemé­nyezések bevezetőit s azokat, akik a maguk területén már elvégeztek a szántást, vetést és most már má­solónak segítenek, mint a vésztői »Béke« tsz, vagy Bocsa György új- >kigyósi dolgozó paraszt és mások. Emellett könyörtelenül küzdjenek minden ellenséges megnyilvánulás, minden patópáloskodás, maradiság és tunyaság ellen. Kukk Imre. Sztálin elvtársnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elhangzott történelmi jelentőségű beszéde kimondhatatlan örömet és lelkese­dést váltott ki a földkerekség minden dolgozójából. Szavai mélyen vésődtek a magyar dolgozók szivébe is, újabb hatalmas tetterőt kölcsönzött számúikra, a tervek teljesítéséhez- És büszkék .arra, hogy ilyen korban élhet­nek, dolgozhatnak, harcolhatnak azért a nagy ügyért, melyért százmilliókkal küzdenek vállvetve Sztálin elvtárs vezetésével, irá lyitásával. Sztálin elvtárs meg­bízik a dolgozókban, ezért nevezte legyőzhetetlen élcsapata rohembrigádjának pártunkat is, mely napről-napra, győzelemről-győz-lemre vezet a szoclaHzmiis építéséért, a boldogabb jövendőért, a béke megvédéséért folyó harcban. Eze­ket az érzéseket öntik szavakba a fizikai és értelmiségi dolgozók, újabb munka- kedvvel telve attól az útmutatástól, melyet Sztálin elvtárstól kaptak. Sztálin elvtárs beszéde újabb tettekre ösztönöz bennünket Bácsialvi Mária elvtársnőt is bol­dog örömmel töltik el Sztálin div­taira szavai. Ö is egyik© azoknak, akik a Szovjirtuniótól: kapott gé­pekkel felszerelt Ruhagyárban dol­gozik, pártunk jóvoltából egyszerű varrónőből főtechnikus lett. Sz.0Jm elvtára beszéde újabb és múld nagyobb tettekre ösztönöz bennünket — mondotta. — Bebizo­nyította előttünk, hogyha a békéi akaró népek szőrösem feózárlíóttmk a Szovjetunió ruisz'aja alá', saját függetlenségükért, szabadságiéért és jólétükért harcolnak elsősorban- De Sztálin elvtárs elmondotta, hogy * Szovjetimió Kommunista Pártja Sztálin elvtáré beszéde visszhang­ra talált a megye legjobb gépál­lomásán, a békéscsabai gépállomá­son ie. Kitliiigor Józsefet, a sze­relő műhely dolgozóját az ragadta meg legjobban Sztálin eivtárs be­szédéből, hogy újabb segítséget, tá­mogatást ígért a világ minden népe számára. — Támogatást kapnak a szabad­ságukért és függetlenségükért folyó harcukhoz az imperialista országok dolgozói is, — mondja nagy hévvel, — amint Sztálin elvtárs mondotta, •nemcsak a Szovjetuniótól, hanem nem marad a testvérpár tok adósa, Uamém támogatja őket a felszaba­dulásukért vívott harcukban. Ed­dig is felmérhetetlen segítséget és támogatást adott a Szol jelunió az egész emberiségnek. Éppen a Szov­jetunió Kommunista Pártja megnö­veltedéit ereje következtében gyen­gült meg és gyengül napról-napra az imperialisták síé felnyomó hatal­ma, A XIX. pár (kongresszus is újabb erőforrást jelent •nemcsajt a Szovjetuniónak, hanem az egész bé- katábornak is. S mi, dolgozók a termelés állandó növelésével erősít­jük lovába ezt a hatalmas tábort, hogy egészen meghátrálásra kény­szerítse zz háborús ggnjtogalókat­a körülötte született új rohambri­gádoktól is. Ennyi erő elobb-vAóbb meghátrálásra kényszeríti az impa- rialistßhal. Növekvő gyengeségük­nek tudható be az. a sok gonosz- tett, amit p& emberiség ellen és a koreai, nép ellen követnek el nop mint nap. A népek mind öniuda- tmabbá válnak, egyre, jobban fel­ismerik, hogy ezen a földön min­denkinek joga van az élethez, az élet minden szépségéhez. A dolgo­zók öntudatának és a dolgozók ele­jének növekedését bizonyítja az is, hogy a francia légi- és szárazföldi haderőnek dolgozó 65.000 munkás sztrájkba lépett. Az ö harcukhoz mi azzal járulunk hozzá, hogy nap mint nap áj muni.aikorel.et érünk el. Mi, szerelők úgy dolgoztunk ed­dig ig, hogy mind kisebbre csök­kentsük az erőgépek kiesését. A Szovjetuniótól kapott gépek, a mű­hely és a gépállomás összdolgokói- nak jó munkája nyomán október 15-ig 96.4 száza ékbem teljesítettük őszi talajmunhabsrvünkst. Sztálin elvtárs megmutatta, milyen nagy feladat vár ránk a békéért vívott harcban Styefauik János, a békéscsabai «Kossuth» tsz brigádvszetőj© eze­ket mondotta, miután© olvada Sztá­lin elvtárs beszédét: Sztálin elvtárs a kongresszuson elmondott beszédében rámutatott ar- ra, hogy a népi demokráciáknak, 'köztük a mi országunknak is mi­lyen nagy szerepe van a lékéért fo­lyó harcban. Míg a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó jm- rasztság nem került hatalomra, ná­lunk is nehezebb Volt a harc. De most már másképpen van. Az a föld, amelyen a múltban é;i is gaz­dasági cseléd, voltam, az enyém, a dolgozóké, lett. Szabadon dolgoz­hatunk. termelhetünk, a magunk gazda» lettünk, alakíthatjuk, for­málhatjuk, szépíthetjük életünket. Termelőszövetkezetünket w szovjet kolhozok példájára fejlesztjük, erő­sítjük, a szovjet mező gazdaságban alkalmazott és bevált termelési módszerekkel igyekszünk ••növelni terméseredményeinket, jövedelmün­ket. Huszonkét cm mélyen végez­zük a vetőszántást s vetés előtt kiszórjuk az előírt műtrágya meny- nyiséget is. Azt akarjuk, hogy a magunk területén mind jobban elő­segítsük a béloetábor megerősödé­sét• Ennyi erő előbb-utóbb meghátrálásra kényszeríti az imperialistákat A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részletek K. J. Vorosilor elrtársnak a Szorjeiunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott beszédéből Elvtársak J A Szovjetuinő Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa be­fejezte munkáját. Kétségtelen, hogy Lenin-Sztálin pártjának dicső tör­ténetében a mostani kongresszus kiemelkedő helyet foglal majd el. A kongresszus olyan körülmé­nyek között ült össze, midőn a szovjet nép megvalósítja a foko­zatos áttérést a szocializmusból a kommunizmusba. A kongresszus összegezte pártunk harcának és győzelmének eredményeit és meg­szabta további haladásunk távla­tait. A kongresszus munkája szembe­tűnően bizonyította, hogy pártunk a legmélyebb bizalmat táplálja sztálini vezetősége iránt, forrón szereti Sztálin elvtárjat, nagy ve­zérét és tanítóját, határtalan oda­adással viseltetik iránta. (Viharos ünneplés. Mindenki feláll.) A kongresszus meghallgatta Ma­lenkov elvtársnak, az SZK(b)P Központi Bizottsága titkárának be­számolóját. A beszámoló elénk túrta a Központi Bizottság mindenre ki­terjedő jelentését a XVlli. éa( XIX. pártkongresszus közötti idő­szakban végzett munkájáról és megszabta a párt feladatait áss előttünk álló időszakra. A kon-t gresszus hatalmas lelkesedéssel hozta meg határozatát, amelyben; helyesli az SZK(b)P Központi Bi­zottságának politikai irányvonalát és gyakorlati munkáját. (Hosszan­tartó taps.) Az SZK(b)P Központi Bizott­sága munkájáról szóló jelentés megtárgyalása újra és újra meg­mutatta Lenin-Sztálin pártjának nagy egységét, szilárd össaefor- rottságát Központi Bizottsága kö­rűt és a dolgozók legszélesebb tö­megeihez fűződő elszakíthatatlan kapcsolatait. Szaburov elvtársnak, az Állami Tervbizottság elnökének előadói beszéde alapján a kongresszus jó­váhagyta a Szovjetunió fejlesztés© 1951—1955. évi ötödik ötéves ter­vének irányelveit. Az irányelvek a Szovjetunió népgazdaságának új, hatalmas fellendülését szabják meg és biztosítják a nép anyagi jólé­tének és kulturális színvonalának további jelentékeny emelését. Az ötödik ötéves terv teljesítés© nagy lépés a szocializmusból a kom-. munizmusba vezető fejlődés útján. Hatalmas jelentőségűek a kon­gresszusnak a párt szervezeti sza­bályzata módosításáról hozott ha­tározatai. Pártunk neve mostantól kezdve a Szovjetunió Kommunista Párt­ja. A párt új elnevezése a lega pontosabban kifejezi a párt fel­adatainak marxista tartalmát. A párt kettős — »kommunista«-»bol- sevik« — nevéről való lemondás, azt a világtörténelmi tényt mu­tatja, hogy a lenini-sztálini elvek; teljes és osztatlan győzelmet arat­tak pártunkban. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának — Hruscsov elvtárs, az SZK(b)P Központi Bizottsága tit­kára előadói beszédének alapján elfogadott — szervezeti szabályzata összegezi azokat a hatalmas szer­vezési tapasztalatokat, amelyeket a párt XVIII. kongresszusa után fel­halmozott. Az új szervezeti sza­bályzatban a kongresszus által esz­közölt módosítások új, magasabb szakaszt jelentenek a párt fejlő­désében. »A Szovjetunió Kommunista (Folytatás a 2. obi 3 Ion.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom