Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-12 / 240. szám
október 12.. vasarnap yUtauaiaii hifit A mezőgazdasági állandó bizottság munkáfa nyomán Gádoros 15-re befejezi a vetést — Nem tehet, hogy a községünk utolsó legyen az őszi munkákban. Hiszen ezzel nemcsak ál kun unkát, hanem saját magunkat is megkirosítnáuk — mondta Illobocsányi János, a gádorosi tanács mezőgazdasági állandó bizottságnak elnöke 5-én, vasár*- nap, amikor az állandó bizottság tagjai, aktívái és a község élenjáró becsületes dolgozó parasztjai összejöttek, hogy megbeszéljék, mit is kell tenni, hogy bér hozzák a Lemaradást, hiszen 5-ig még az ősziárpát sem vetették el 100 százalékban, a házának is alig 20 százaléka került a Tőidbe. — Az tenne a leghelyesebb — mondták többen —, először a betakarítást végeznénk el, mert a vetéssel csak akkor lehet haladni, ha a kukoricatőrést és a cu- korrépaszedést befejezzük. Ezen az értekezleten aztán úgy határozták el, hogy a község 10-rc elvégzi a betakarítást, 15-re pedig befejezik a vetést A mezőgazdasági állandó bizottságnak 8 tagja van. A község területét 8 részre osztották lel, minden körzetben 1—1 mezőgazdasági állandó bizottsági tag van és közösen az állandó bizottság aktíváival áUandóau kint járnak a dolgozó parasztok között, elbeszélgetnek velük. De nemcsak elbeszélgetnek, hanem elsősorban saját maguk járnak elől jó példával. Snyeli János 6 holdas, Bodnár György 4 holdas állandó bizottsági tagok elsők között voltak a búzavetésben. Jandzsó Pál 5 holdas és Pörsznek József 10 holdas dűlőfelelősök is a dűlőben elsők között fejezték be az őszi vetési munkákat. Példájukat követték a többi dolgozó parasztok is, Jandzsá Pál és Pörsznek József dűlőjében már nem igen van dolgozó paraszt, aki ne végezte volna el az őszi vetést, ne takarította volna be a kukoricát. Az állandó bizottság tagjainál, aktíváinál este a szomszédok ösz- szejönnek, elbeszélgetnek a vetésről, meg arról, hogy milyen kárt tesznek saját maguknak, ha elkésnek, idő után vetik el a bú- ------------------nan------------------z át. Például az Atlila-u teában Király Józsefeknél is az egyik este 33-au jöttek a szomszédból, hogy közösen megbeszéljék, hogyan is lehetne magasabb terméseredményt elérni a jövő évben. Tizedikén már a község területén nem igen lehet kint látni egyetlen becsületes dolgozó paraszt földjén sem kukoricaszárat. A répabetakarítással is pár napon belül végeznek. 10-ig a község egyénileg dolgozó parasztjai az ősziárpa vetését 100 százalékban és a búza vetését is 55 százalékban elvégezték. Még vasárnap is vetünk — mondták többen. ígéretünket teljesítjük, 15-re befejezzük a vetést. Tehát abban a községben, ahol a mezőgazdasági állandó bizottság jól végzi feladatát, bevonják tagjaik, aktíváik közé a példamutató, élenjáró dolgozókat, jól halad a vetés. Gádoros község dolgozói nemcsak megfogadták, hanem teljesítik is ígéretüket és határidő előtt befejezik a búza- vetési Lipcsei Mária fdd<iü€grcvoiiá§t six endrmli Iríffdpítes ügyében Nagy ölömmel vették tudomásul nemcsak Endréd, hanem a környékbeli községek dolgozói is a hirt ezév elején, hogy az end- rődi hidat bővítik, szélesítik. Különösen :ö4üi.tek, amikor megtud* ták, hogy. jojég ebben az évben, szeptember közepéig el is készül, megindulhat rajta a forgalom. De bizony esalódniok kellett ezeknek az embereknek. Szeptember 15, & batáridő már régen lejárt és még csak nyoma sincs annak hogy hamarosan, elkészüljön a híd. A hat részből, vagy ahogyan szaknyelven mondják: dillettalásból még egyetlen egy sincsen készen. Az első elkészült részből is hiányzik a kopófelület rákuzasa es a vaskorlát felszerelése. Eat a részt február 5-e óta csinálják, tehát több mint nyolc hónapja. Ha így háládnál;, több mint négy év kell ennek a hídnak a rendbehozatalához, pedig az új határidő, m ivet hosszabbítást kőitek, november 30. Mi az oka a nagy lemaradásnak? Az V. sz. Mélyépítő Vállalatnál ezt pontosan megokolni senki nem tudja. Próbálják menteni magukat azzal, hogy a Vízépítő Vállalat, »moly 'azóta megszűnt, ób »melytől' ők a munkálatokat átvettek — olyan rossz munkát végzett, hogy azt mind- újra kellett csinálni. Azonban a későbbiek során kiderült: mindössze két hétig tartott ez a he-Iyiehozón s a Vízépítő Vállalat küldött megfelelő szakembert hozzá, Nem ez tehát a lemaradás oka. A hiba, az ok ott vau, hogy na V. sz. Mélyépítő Vállalat vajmi keveset törődik azzal, mikor készül >1 a hid. Ahogy az más vállalatok- lál megvan, hegy a dolgozók előre megszabott, tervek szerint végzik' munkájukat, itt semminemű terv- tawűség nincsen, A vezetőség sze- int munkaverssnyben dolgoznak a munkálatok megkezdésétől fogva. De ez nem igáa. Nincs mi építkezésen egyetlen olyan dolgozó, aki tudná, hogy i következő napon mit kell csinálnia Isak akkor értesítik őket, hogy zt, vagy azt a munkát kell el- égezni, amikor már hozzá is eil fogni. Nyilván ebből az dódik elő,' hogy a munkások többet »csellengőnek«, műit dolgoznak. Egymásután vesztek kárba több mint . 8 hónapon keresztül a drága munkanapok, dehát mit törődött ezzel az V. Mélyépítő Vállalat főépítésvezetősége! A -dolgozók- őt KI—700 forintokat ' : ‘ . ’.-'I kerestek havonta, míg rendes körülmények közölt ennek dupláját is meg tudták volna keresni Ennek következtében a dolgozók között romlott a hangulat, dehát ki törődött itt ezzel? Ha a központból kint jártak ellenőrök, hát szépen beültek az irodába, vagy megelégedtek azzal, hogy körüljárták az építkezési aztán beültek a kocsiba és jöttek is vissza. De hogy a dolgozókkal is elbeszélgettek volna, azt bizony nem igen tették. Pedig egészen bizonyos, hogyha ezt .teszik, számos meglévő hibát megelőztek volna. Természetesen ilyen »munka- szervezés« mellett még csak szó sem tehet munkaversenyről. Először is mire tegyen az a dolgozó vállalást, ha nincs bervfelbontás? Nem látja előre, mit kell elvégeznie. Másodszor pedig hol a biztosíték, hogy teljesíteni is tudja adott szavát, mikor senki nem törődik: megvan-e a munkához szükséges anyag? A dolgozók elmondják, hogy valamikor a nyár közepén tettek ők vállalást augusztus 20-ra, mert tettekkel akarták ünnepelni alkotmányunk évfordulóját, de bizony azokat a vállalásokat senki nem értékelte. Nem is tudják, teljesítették-e, vagy sem. A legbiinösebb hanyagság ami az endrődi hídépítkezésnél történt: a terv semmibevevése. Azonban az V. Mélyépítő Vállalat főépitésvezetősége, személy szerint, Ambrus elvtárs fő- építésvezető, amikor ezekről a súlyos mulasztásokról beszélgetünk, olyan »angyali« nyugalommal mondja: »bizony hiba, hogy a tervet hónapokon keresztül nem bontottuk fel. Hiba az is, hogy a híd nem készült el. a kitűzött határidőié. Dehát, mit csináljunk (?!), lia már így történt«! —: Mintha ez a világon a legter- méseetesebludolog lenne. -.»Majd ezután máskép lesz« — nyugtatja saját magát. Mi lenne az ötéves tervből, az országból, ha valamennyi vállalat üzemvezetősége így dolgozna, így gondolkozna? Ha egyszeriben fittjét hánynának, hogy terv is van a világon, úgy tekintenék, hogy ha nem készül el ez, vagy az az előirányzott áru december 31-ig, majd elkészül jövőre. Hogy országot építő ötéves tervünket sikerrel végrehajtsuk, ahhoz elsősorban a tervfegyelem szigorú' betartása szükséges minden vállalat, üzem részéről Még az V. Mélyépítő Vállalat részéről is! És ahol ezt megsértik, ahol — mint az V. Mélyépítő Vállalatnál —- vállrándításokkal akarják elintézni az ilyesmit, ott a legszigorúbb felelősséglevonást kell alkalmazni. Haltai Györgyi»* Hngyas hajtja végre az állattenyésztés és.takarinéiiytermeiés fejlesztéséről szélé határozatot a csorvási „Új Élet" termelőszövetkezet Élinou«lia: Orbán György, a csorvási „Új Élet“ tsz elnöke A határozat kimondja: «Széles körben kell elterjeszteni a takarmányok adózását. 1951-hez viszonyítva 1952 őszén 50 százalékkal több silótakarmányt koll készíteni.» Mi. ez óimult év őszén 320 köbméter silót készítettünk, másodvetésű tengeri, -kukoricaszúr és nyers szolét felhasználásával. Az elmúlt téli takarmányozási eredmények' meggyőző választódtak azoknak is, akik kezdetben ta rtézkodó véleménnyel voltak a silótakarmányozásról, mint pl. egy-két szomszédos csoport és egy-két egyénieg dolgozó paraszt. Az elmúlt télen 80 darab tehenet takarmányoztunk eilátakarmánnyal. íme, erről néhány ádat: öt hónapon keresztül tehenenként 1 kiló a b rak tata rrnány vált feleslegessé, ez 5 hónapon keresztül 120 igázsa takarmányrmeg- takarítást, tehenenként napi 3 kió Bzéna megtakarítást számítva 360 múzsa széna (kb. 45 szekér széna) megtakarítóét jelent. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a fejósi átlag 7.Ú literről 12 literre emelkedett (ez is közel 5000 hier tej) és azt, hogy állatállományunk kondíciója összehasonlíthatatlanul jobb, mint a siló nélkül teleltetett állat- állományé, — például egyetlen egy esetben sem fordult elő csonttá-» gyuláé, ugyanakkor a silótakarmány nélkül teleltetett állatállományban, például a szomszédos »Szabadság« teimolőcsoportnál volt ilyen. A si'ózás jó eiedményót bizonyít” ja az is, hogy például egyes szomszédos csoportok, molyok az elmúlt év őszén a silótakarinányt lebecsülve nem fotóztak, ez év tavaszán vásároltak silótakarmányb, hogy rendbebozaák állatállományukat! így tett a; iízoTüszédóÁ »Szabadság», tezoS is, mely tőlünk vásárolt 120 köbméter srlótakarmányt. Étiben az évben a tapasztalatok alapján 320 köbméterről 820 köbméterre emeljük a silótakarmány mennyiségét, ehhez már el is készítettük a szükséges ailóárkofcat. Amint a cukorgyártól a nyerssze- lot megérkezik, azonnal hozzákezdünk a silózáshoz. Ebben az évben az elmúlt évihez viszonyítva, szűkösebb takarmányozási tehetőségünk van és ezért bevezetjük a szalma feltárásét. A csoportunknál termett aabezalmát és tőröket ily módon használjuk föl takarmányozási óéira. A teszecskázott szalmafélót leforrázzuk, 100 kg szalmafélére 250 Éter forró vizet számítva, a vízbe előzőleg két és fél kg meszet és egy és fél kg sót oldunk fel, az oldatban n leszecskázott szalma öt-hat percig áll, utána tec&orgatjuk és tedöngöl- jűk, 24 órai fiiltesztés után (ezalatt az idő alatt a növényi ros« tok és oelulózé felbomlik) silótakarmánnyal keverve etetésre használjuk szarvasmarháknál A takarmány kiegészítésére torv- bevettülc, hogy 30 mázsa akáclombot gyűjtőn!«, s ezt szintén felhasználjuk. Állatállományunk tervszerű fejlesztésében eddig is értünk el jó eredményeket, amit jórészt a bőséges takarmányozás tett lehetővé, az állattenyésztés és takarmányfojteaztésről szóló rendelőt újabb segítséget adót* ahhoz, hogy ezt a munkát tovább javítsuk. Például a haU.o-aL Kimondja: a műtrágya fokozott használatát, a megfelelő szántási mélységet és az előhántós ekék használatát. Mi szövetkezetünkben az elmúlt évben 15 hold területen közvetlenül a kasza után végeztük a tarlóhántást, az ősz folyamán holdanként két mázsa szupsrfoBz- fát műtrágyát szórtunk el Ó3 előhántós ekével végeztük a mélyszántást. Tavasszal az idejében ok simított talajban április 12-én elvetett tengeri egyenletesen kelt ér gyors fejlődésnek indult. Négy esetben gépikapa'ást alkalmaztunk, két esetben pedig kézika- pával kapáltuk meg. Már a tavasz folyamán lényeges különbség mutatkozott meg ezen terület és á régi, szokásos módon munkált területek között. Később, a nyár folyamán az esőhiány és a forróság következtében ez a különbség egyre nagyobb tett, minden egyes’ kapálás után látszott, hogy mennyivel előnyösebb a fejlett agrotechnika alkalmazása, az előhántós eke, a műtrágya, a gyakori kapálás. Ezen a területen, holdanként 23 mázsa 90 kg-oe átlag!.érmésünk volt, » ugyanakkor a régi, szokásos módon művelt terű tetőn csak 11 mázsa. 70 kg-ot értünk el, de a szomszédos egyénileg gazdálkodó dolgoz, • parasztok, mint például Abraham János, Obsuszt János csak öt-has mázsa kukoricát termeltek egy-egy holdon. Termelőszövetkezetünk jó eredménye nem mamit hatás nélkül a további felfejlesztésre sem. Ez óv őszén 206 holddal nőtt csoportunk területe, főként kö^éppm asztok léptek bo mint például Györgyi Mihály 13 holdas, Szilágyi István 12 holdas, Kenéz József 10 holdas, Adorján Mihály nyolcholdas dolgozó parasztok, akik egész évien át figyelemmel kisérték állattenyésztési és növénytermelési eredményeinket és saját szemükkel győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Mi pádig a jó eredmények láttán elhatároztuk, hogy ebben, a gazdasági évben még fokozottabban alkalmazzuk az új módszereket. Állandó bizottságaink jó munkájától is függ a begyűjtési tervek teljesítése A járások begyűjtési versenyében az elmúlt héten az orosházi járás került az élre. Kukoricabeadási előirányzatát 60 százalékon felül teljesítette. A járási tanács erélyes kézzel igyekszik a helyi tanácsok munkájában megmutatkozó lazaságokat megszüntetni A legrosszabb községe a járásnak Csanádapáca. mely ezideig kukoricából 49, burgonyából 29 százalékot teljesített. A község lemaradása annak tudható be, hogy a tanácselnök nem biztosította azt, hogy az elszámoltató bizottságok megkezdhessék munkájukat. Ezért a. járási tanács végrehajtó bizottsága felelősségre vonta és 100 forint pénzbírsággal büntette. Az orosházi járás jó munkája elismeréséül október 10-én kapja meg a megyei tanács begyűjtési vándor zászlaját. Az állandó bizottságok közül az elmúlt héten a mezőgyáni végzett legjobb munkát, ahol Tente'i Sándor, a bizottság elnöke a legutóbbi ülésen vállalta, bogy a község dolgozó parasztjainak nagyrészét beszervezi a versenymozgalomba. A bizottság tagjai segítenek a községi tanácsnak, résztvesznek a kukorica szedésének ellenőrzésében, valamint az elszámoltatás munkájában. A békési járásban a begyűjtési állandó bizottság tagjai a begyűjtésben való példamutatásukon túl, szép eredményt értek el a békekölcsön jegyzésben is. Mezőmegyeren például Bohus K, János az állandó bizottság eínó» ke egész éven át első volt a munkában, beadási kötelezettsó- gét mindenből teljesítette. Urbán János az állandó bizottság tagja is szintén teljesítette beadását. A bizottság tagjai nem várják meg a törés befejezését, már előre kilátogatják a dolgozó parasztokat és felvilágosító munkán keresztül figyelmeztetik őket a beadási kötelezettségük teljesítésére. Munkájuk eredményeképpen egy hét alatt 22 százalékos emelkedést értek el begyűjtési tervükben
