Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-11 / 239. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r— -----G erendás példája bizonyítja, ahol élenjárnak a kommunisták, keményen felveszik a harcot a lazaság ellen, ott sikerre viszik a begyűjtési tervek teljesítését V___________________ I AZ H O P B É K ÉS 1 tEGYEI PÁ R T B 1 Z C >TT S ; ác 7 Ä N A K 1; A-P J-Ä^I PS2 október 11., szombat Ára SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Részletek L. P. Berija elvtársnak az SZK(b)P XIX. kongresszusa október 7-i délelőtti ülésén mondott beszédéből Elv társak! Malenkov elvtárs a Központi Bizottság beszámoló jelentésében összegezte pártunk tevékenységépek a XVIII. és XIX. kongresszus közti időszakban elért eredményeit. Ez alatt az idő alatt pártunk és a szovjet nép életében két kiemelkedő jelentőségű esemény volt. Ezekkel kívánok foglalkozni Közülük az első a Nagy Honvédő Háború. Ebben a háborúban dőlt el hazánk sorsának, az európai és ázsiai államok és népek sorsának kérdése. Mindenki számára világos, hogy ha a hitleri koalíció aratott volna győzelmet, ennek következménye országunk és sok más ország népeinek szörnyű rabságba döntése és kiirtása lelt volna. Az emberek százmilliói kényszerüllek volna rabszolga- sorba. A fasiszta barbárok megsemmisítették volna a modem civilizációt és sok évtizeddel visz- szavetették volna az emberiséget. És hogy ez nem történt meg, az mindenekelőtt annak köszönhet hogy a Szovjetunió népei a fasiszta hódítók elleni élet- halál harcban teljes diadalt arattak. A Szovjetunió elleni hitszegő támadás váratlan volta előnyös körülményeket teremtett a i háború első szakaszában a hitleri csapatok számára. A Szovjetunió azonban hatalmas áldozatok árán, a nép egész anyagi és lelki erejének leghatalmasabb megfeszítése árán megvédte függetlenséget, tönkreverte az Európa hadseregeit rémületben tartó ellenséget, megmentette az emberiséget és civilizációját. A szovjet nép nagy győzelmének lelkesítője és szervezője a Sztálin elvtárs vezette kommunista párt volt. (Hosz- szanlartó taps.) Sztálin elvtárs irányította a háború első napjaitól kezdve — midőn hazánk különösen súlyos helyzetben volt — a honvédelmi bizottságot és az ország fegyveres erőit. Bölcs és rettenthetetlen vezérünk páratlan bátorsággal vezeLte a Szovjet Hadsereget és az egész szovjet népet a csalák tüzén, a háború nehézségein és megpróbáltatásain keresztül az ellenség fölölti győzelem kivívásáig. Nagy boldogság pártunk, a Szovjetunió minden népe számára, hogy ebben a nehéz időszakban a szovjet állam és hadserege élén Sztálin elvtárs állt. (Viharosé hosszaniartó taps.) A szovjet nép győzelme meg- nmiatla az egész világnak, hogy szocialista államunk ereje ős hatalma törhetetlen. Ez. a Nagy Honvédő Háború egyik legfontosabb tanulsága. Igaz, a történelem tanulságait nem mindenki hasznosította. Az amerikai imperialisták, alak megszedték magukat a két világháborún, világuralmuk megteremtésének hagymázos eszméjétől megszállva, újból a világháború sza- kadéka felé taszítják a népeket. Az amerikai militaristák arcátlan, tüntető provokációkat és cselekményeket követnek el a Szovjetunió ellen, számos szárazföldi, légi és haditengerészeti gyakorlat, az atlanti tömb katonai főkolomposainak a Szovjetunióval határos országokban tett a szemle «-útjai, az amerikai légierőnek a Szovjetunió nyugati és keleti határai közelél>en folytatott tevékenysége formájában. Mindennek nyilvánvalóan az a célja, hogy megbontsa a szovjet emberek nyugalmát és fenntartsa a háborús pszichózist náluk és hűbéreseiknél. Csak gyógyíthatatlan bolondok számíthatnak arra, hogy a szovjet embereket provokációjukkal meg tudják félemlíteni. (Hosszantartó taps.) A szovjet emberek tudják, mii érnek a háborús uszítok provokációi é& fenyegetései. A szovjet nép megimgathatat- • lan nyugalommal folytatja békés alkotó munkáját. Bízik államának és hadseregének erejében és hatalmában és azokra, akik meg mernék támadni hazánkat, döntő csapást tud mérni, hogy örökre elvegye kedvűiét a Szovjetunió ha tárai.elleni merényletektől. (Viharos taps.) A párt és a szovjet nép életének másik hatalmas eseménye a népgazdaság új, nagyarányú fellendülése. Ez a nagyarányú feilend ülés tette lehetővé, hogy iparunk színvonalát a háborúelőttihez viszonyítva, két egész háröm- tizedszeresére emeljük és nagy lépést tegyünk a szocializmusból a kommunizmus felé vezető úton. A hitleri fasizmus által reánk erőszakolt háború, amely a lcg- kegyetlenebb és legsúlyosabb volt mindazon háborúk közül, amelyeket hazánk valaha is átélt, megszakította békés fejlődésünket. A hitleri szörnyetegek az' általuk megszállott vidékeken a »felperzselt föld« barbár taktikáját alkalmazták és ezzel súlyos sebeket ejtették a szovjet népgazdaságon. Ilyen körülmények között a háború befejeztével reánk hárult az az igen bonyolult feladat, hogy a német megszállást szenvedett vidékeken helyreállítsuk az életet, újjáteremtsük az ipar és a mezőgazdaság háborúelőtti színvonalát, azután pedig löbbé-ke- vésbbé jelentékeny mértékben túlhaladjuk ezt a színvonalait Ebben a súlyos időszakijain Sztálin elvlárs megadta nekünk a népgazdaság újjáépítésének széleskörű programmját és megmutatta e programra végrehajtásának útjait Sztálin elvlárs, az öt jellemző hu jli illatait.ni akarattal és erővel, közvetlenül irányította a párt és az állam egész munkáját, a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség megszervezése leró« ra háhorúuiáui ötéves terv teljesítése érdekében. Mint ismeretes,' a háború utáni ötéves tei*vet sikeresen, teljesítettük. (Taps.) A szocialista termelés növekedésével párhuzamosan, szakadatlanul évről-évre fokozódik és javul az egész szovjet nép jóléte. A Szovjetunió gazdaságilag és politikailag, valamint honvédelmi képessége szempontjából most erősebb, mint valaha is volt és minden eddiginél inkább képes bármilyen megpróbáltatásokat kiállni. (Hosszan tarló taps.) Ha az ellenség háborút merészel indítani ellenünk, a béke és a demokrácia táborának élén álló Szovjetunió megsemmisítő csapást tud mérni az agresszív .imperialista államok bármely csoportosulására, szét tudja zúzni és meg tudja büntetni az eszüket vesztett agresszorokat ós háborús gyujtogatókat. (Taps.) Elvtársak! A háborúban, valamint SS békés gazdasági és kulturális épitésten a 'szovjet nép által aratott győzelmek egyik döntő föltétel® pártunk bölcs és meeezetekintő nem-, zötiségi politikája volt. A soknemzetiségű. szovjet államban több mint hatvan nemzet, nemzetiség és népcsoport él ós dolgozik. Ilyen körülmények között a helyes nemzetiségi politika folytatása rendkívüli jelentőséget nyer "• közös ügyünk — a Szovjetunió hatalmának erősítése és a kommunista társadalom építése — sikerének' szempontjából. Pártunk nemzetiségi politikája a nemzeti kérdés helyes, tudományosan megalapozott elméletén épül, mely a proletárforradalomról szóló lenini tanításnak rész». A Kom-I munista Pártnak a nemzetiségi kérdésben vallott programmját és politikáját Lenin és Sztálin alkotta meg. Ezért nevezzük nem-: zeti&égi politikánkat lenini-sztálini nemzetiségi politikának. Pártunk nemzetiségi politikáját a Szovjetunió népei lelkesen helyeslik és egységesen támogatják. Lenin és Sztálin közvetlenül vezette a soknemzetiségű szovjet állam létrehozásának munkáját. A nagy Lenin halála után Sztálin elvtárs irányította a párt egész munkáját országunk népei testvéri együttműködésének megszervezése, a köztársaságok szövetségének megerősítése, népeink gazdasági életének és kultúrájának fejlesztése terén. Sztálin elvtárs rendkívüli érdeme a nemzeti kérdés marxista- leninista tanításának kidolgozása. 0 tette gazdagabbá a marxizmus-leninizimist a nemzetről szóló elmélettel, továbbfejlesztette a munkásosztály nemzeti és internacionális feladatainak egységéről, az imperializmus korszaka nemzeti-felszabadító mozgalmának stratégiájáról és taktikájáról szóló lenini tanítást, kidolgozta a kommunista párt nemzetiségi politikájának elméleti alapjait a soknemzetiségű szovjet állam viszonyai között, megalkotta a szocialista nemzetekről és fejlődésükről szóló tanítást a kommunizmus győzelméért vívott harcban. A Nagy Októberi Forradalom, amely megdöntötte a kapitalizmust, felszabadította Oroszország népeit, megszüntette a nemzeti elnyomást és elvezette a népeket az igazi újjászületéshez. A burzsoázia és nacionalista pártjainak megsemmisítés» ós a szovjet rendszer meg- szilárdítása, után, országunkban a régi burzsoá nemzetek talaján új, szocialista nemzetek jöttek létre, fejlődtek és alakultak. Az új, szocialista nemzetek országunkban alapvető módon megváltoztat Iák arculatukat a szocialista építés éveiben ós élenjáró, modem nemzetekké fejlődtek. A szovjet nemzeti köztársaságok fejlődésének sikereiről sok meg-1 győző adatot lehetne idézni, d© csupán néhány példára szorítkozom. A szovjctközlársaságokltan a sztálini ötéves tervek idején új kohászati, kőolaj- és vegyiipar létesült: hatalmas villanytelepek, mezőgazdasági gépeket, traktorokat és gépkocsikat termelő gyárak, os- mentgyárak, óriási textil- és élelmiszeripari kombinátok és sok más ipari vállalat épült. Hogy a nemzeti köztársaságok ipara és különösen nagyipara, gyorsabban fejlődött, mint egészben véve a Szovjetunióban, Látható a keleti szovjetköztársaságok — Üzb&kisztán, Kazahsztán, Kirgizia, Turkmenia óe Tádzsikisztán példáján. E köztársaságok nagyiparának termelése 1928-tól 1951-ig huszonkétszsresére nőtt, ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagyipari termelés© egészben véve ugyanez alatt az idő alatt tizen- hatszorosára emelkedett. Ismeretes, hogy a közelmúltban a cári Oroszország keleti határ-, vidékei az ipar fejlettségének színvonala tekintetében majdnem egyáltalán nem különböztek olyan szomszédaiktól, mint Törökország, Irán, Afganisztán. A szovjethatalom éveiben középázsiai köztársaságaink ipari fejlődésükben gyorsan túlszárnyalták a Szovjetunióval határos keleti országokat és measael elhagyták azokat. Ha az említett köztársaságokat több keleti országgal aa ipari fejlettségnek olyan fontos mutatója tekintetében hasonlítjuk össze, mint a vi. I lamosonerg «termelés, akkor azt látjuk, hogy öt szovjetköztársaságban a köziéi tizenkétmillió lakost számláló üzbég, Ka/,ah, Kirgiz, Turkmén és Tadzsik köztársaságokban — háromszor annyi villamosenergiát termelnek, mint Törökországban, Iránban, Pakisztánban, Egyiptomban, Irakban, Szíriában és Afganisztánban együttvéve, pedig ezeknek az országoknak együttes lakossága százötven- hatmillió. (Taps.) Szovjetköztársaságaink sokkal megelőzték fejlődésükben Nyugat- Európa régi ipari országait is. A kolhozrendszernek a Szovjetunióban aratott győzelmével a szovjetköztársaságok mezőgazdasága szilárdan aa állandó fellendülés útjára lépett. A bolhozrendszer egyik* a szovjethatalom legnagyobb vívmányainak, mert bevonta a paraszttömegeket a szocializmus építésébe, megnyitotta a mezőgazdasági termelés minden ágazata fejlődésének eddig nem ismert lehetőségűt és megteremtette a feltételeket a parasztok milliói anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelésére. Ennek eredményeképpen rnoet valamennyi saovjetközíársaságjban nagyüzemi, sok árut termelő szocialista mezőgazdaságunk van, amely széles körben alkalmazza az agronómia tudományának legújabb eredményeit és jobban fel var* szerelve modern technikával, mint bármely más ország mezőgazdasága. A keleti szovjethez t ársaságok jelentősen jobban állnak a mezőgazdaság technikai felszereltsége tekmte!é’'en. mint Európa ’og- fejlettebb « kapitalista országai. (Taps.) A szó iali-ta mezőgazdaság nagy. mennyiségű géppel való felszerelése gyökeresen megkönnyítette a parasztok munkáját . ós a modern agrotechnikával, valamint az öntözés nagyirányú fejlesztésével ogyütl, biztosította a nagy terméshozamot. Nézzük például a gyapotot. A gyapot a Keleti szovjetköztársasár* gok fejlett, sokrétű mezőgazdaságának egyik legfontosabb ipari növény©. A nyersgyapot terméshozama 1951-ben ezekben a köztársaságokban hektáronként átlagosan huszonegy métermázsa volt. A világ egyetlen gyapotot termelő országában sem érnék > ol olyan terméshozamot, mint amilyet a szovjet gyapottermelők, Imo néhány tény a Szovjetunió kötelékéi)© tartozó nemzeti köztársaságok gazdasági fejlődéséről. Ezek arról tanúskodnak, hogy o köztársaságok gazdasági élete szakadatlanul nő és fejlődik, nem ismer válságot ós hanyatlást. Ezek a tények végül arról tanúskodnak, milyen sokat tódnak olérni azok a népek, amelyek szakítottak aa imperializmussal, megszab® 1: Itak a földesurak és tőkései, uralmától. (Viharos taps.) A lenini-sztálini nemzetiséi! politika következetes megvalósítása eredményeképpen a szovjet ország népei valócágo» kulturális forradalmat hajtottak végre. Most minden szovjetköztársor »ágnak tízezerszám vannak főiskolai képzettségű szakemberei. A felsőoktatás fejlettsége tekintet éljen a szovjet köztársaságok nemcsak a Kelet külföldi országait, hanem a nyugateurópai or>- szágokat is sokkal megelőzték. A szovjethatalom éveiben negyvennyolc nemzetiség alkotta meg írásrendszerét, anyanyelvén aa ki tankönyveket, könyveket, napilapokat. A (Folytatás a 2. oldalon.)
