Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-02 / 231. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r —---------------------------—^ J árásaink elfogadták a szarvasiak felhívását és csatlakoztak a villányiak kezdeményezéséhez SÁG Á N A K LAPJA 1852 OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér Vili. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM A dolgozó parasztság soraiban szítsák fel a nemes versenyzés lángját A békéscsabai „£lőre“ tsz tagjai olyan életet akarnak, mint a szovjet kolhozparasztoké — azért jegyeztek békekölcsönt Nem »okkal múlt egy éve, hogy a Szovjetunióban jártam — mondja Baukó Mátyás. — Éppen aratás ideje volt, amikor a magyar parasztküldöttség kint járt. Saját szeműnkkel győződtünk meg mindarról, amiről annyit álmodtunk; megismerkedtünk a fejlett mezőgazdasági agrótechnikai módszerekkel. Volt is miről beszélni, amikor hazajöttem, hiszen több szovhozban és kolhozban jártunk kintlétünk alatt Saját szememmel láttam azt a jómódot, amit a kolhozparasztok elértek. Például a Sztálin kolhozban minden családnak van rádiója, mindén házban villany ég, Megismertem azokat az agrotechnikai módszereket, melyekkel jó eredményekéi érnek el. így többek között a »Sztálin« kolhozban és a »Világítótorony« kolhozban láttam, hogyan alkalmazzák a keresztsoros vetést Mi is ezt akarjuk most megvalósítani. Nyolcvan holdon az árpát már elvetettük keresztsorosan. Liszenkó-brigádunk szerdán fejezie be a 60 kai. holdas búzatáblán keresztsorosan a vetést Nem egyszer győződtünk meg saját magunk is: a szovjet módszerek alkalmazásával sokkal na» gyobb terméseredményeket érhetünk el. így van ez a kukoricatermésünknél, habár nincs még leszedve, de szemre is látható, hogy átlag 2—3 mázsával több lesz a termés, melyet négyzetesed vetettünk és 40 holdat belőle pótbeporoztimk. Mi, a békéscsabai .Előre« tsz dolgozói is azért jegyzőnk békekölcsönt, hogy államunk még több korszerű géppel, műtrágyával és egyébbel láthassa el a mezőgazdaságot, hogy mi is elérhessük azokat az eredményeket, melyeket a szovjet kolhozparasztok már elértek. Szövetkezetünk szerda estig 290 forintos átlagjegyzést ért el. Boldogan jegyeznek a tsz tagjai, látják azt a fejlődést, amit megalakulásunk óta elértünk államunk segítségével. Három lóval kezdtük és ma már hatvanegy lovunk, 126 szarvasmarhánk," 830 sertésünk van. Két fiaz tatót is építettünk, összesen 110 férőhellyel, nem szólva arról, hogy államunk két szarvasmarha-törzzsel is segítette szövetkezetünké L Nyáron kombájn aratta le 450 ka!, holdon búzánkat 5 és fél nap alatL Dolgozóink látva ezt a segítséget, sokkal többet jegyeztek, mint tavaly, hogy még löbb kombájn segíthesse majd munkánkat. Baukó Mátyás elvtárs, a szövetkezet párllitkára is ezért jegyzett 800 forintot, felesége és lánya 500—500 forintot így járultak hozzá a béke megerősítésébez, ötéves tervünkhöz. Azért, hogy gyermekeik; testvéreik még könnyebben dolgozhassanak, még boldogabban élhessenek, ínirit ők. Ezért jegyzett a Baukó-család összesen 1800 forintot i*|f|f|| [ | Nagy Imre A Medvegy Jánosok választ adtak ... Hetedik napja folyik már szerte fez országban a harmadik békeköl-1 csönjogyzós. Az űzőinek, gyárak dolgozóinak nagy része megyénk lakosságának többsége falun is lejegyzett; mágia egyre nő a verseny. Lelkes népnevelőink, jegy- vésgyüjtőink újabb és újabb lendülettel vetik magukat- harcba, hogy megyénk minden dolgozója, — aki szereti a béliét, aki szereti hazáját, — forintjaival is hoz-i zájáruljon a béke megvédéséhez, az ország felvirágoztatásához. A villányi dolgozók felhívása még nagyobb lendületet adott me- gyünkben is a kölcsünjegyzési versenynek. A szarvasi járás dolgozói csatlakoztak elsőkként a vil- lánnyiak felhívásához, amelyben vállalták, hogy községeiknek minőén dolgozója jegyez békekölcsönt és erre versenyre hívták a megye valamennyi járását. A békekölcsön jegyzési verseny »gyre újabb és nagyszerűbb eredményeket hoz. A gyomai járás dolgozói egyetlen nap alatt 18,100 forint kölcsönt jegyeztek, ami egv csépi őszein énv, egy traktor, egy kombájn és egy ekekapa árának felel meg. A gyulai járás dolgozó parasztsága túltesz a gyomai járás. dolgozó parasztságán a kölcsön,jegy zésben. A kétegyházi dolgozók például 424-ien 588 forint átlaggal jegyeztek le.. De minden járásban, faluban és tanyán mindjobban terjed a v'ér- senymozga’otn. Dolgozó parasztjaink közül az üzemek jó példáját követve egyre többen és többen jegyeznek. A verseny láz mindenkit magával ragad. Számos háziasz- fczonv a konyha pénzéből megtakarított összeget is felajánlja. Az üzemek után falun kováqso- lódik a jegyzés sikere. 6952 egyé-1 nüeg dolgozó kis- és középparaszt jegyzett idáig megyénkben 141 forint átlaggal. Népnevelőink jelentései, a jegyzett forintok igazolják, hogy a dolgozó parasztság • milyen készséggel igyekszik viszonozni azt a rengeteg segítséget, amelyet a felszabadulás óta a munkásosztálytól, a népi demokráciától kapott — és hogy milyen lelkesedéssel veszi ki részét az ötéves terv valóra váltásából. Mindenkinek van miért adni. Egyik a boldog öregségét, másik a reményteli fiatalságát, a harmadik gyermekei szabad életét, tanulását köszöni meg. A jegyzés diadalmas útját teszi falun is. Minden területre rá van írva, ahol a jegyzés folyik, hogy milyen erős a dolgozó nép vezetője, a pártszervezet. Mennyire öntudatos a falu. Ott, ahol a párt- szervezet jól előkészítette a köl- csönjegyzést, ahol a népnevelők nem rohanják Le a községet, kancán ha kell, órákig is elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal, ott van eredmény. Ott, ahol a népnevelők maguk is példásan jegyeztek, ott megfelelő eredményt értek el.. A dolgozó parasztság már megszokta. hogy harcos feladatok megoldásában és egy-egy munkának a végrehajtásában mindig a falusi kommunisták járnak az élen. Ezt várta és várja most a köl- csönjegyzés idején is. Zsadány- ban a párttitkár és a falu kom-, munistái példásan jegyeztek, de emellett meg is magyarázták, hogy a kölcsönjegyzós nemcsak hazafias kötelesség, nemcsak a be-! íSület dolga, hanem a legjobb befektetés, amely minden dojgozó parasztnak visszatéríti; így győződött meg Bugyi Antal tizholdas kö- zópparaszt a békeharc jelentőségéről és jegyzett 500 forint békekölcsönt. Van azonban, ahol nem jól értelmezik a példamutatást. A béké6i járás területén úgy látják, hogy a kommunista példamutatás elegendő és nincs szükség politikai fel világositó munkára. E káros elbizakodottságnak az a következménye, hogy a békési járás eddig lemaradt a versenyben és a falusi pártszervezetek, népnevelők nem vitték eléggé a dolgozó parasztság tömege közé a békekölcsönjegyzés ügyét, nem magyarázták meg hatalmas jelentőségét. így nem győződhettek meg a dolgozó parasztok arról, hogy a békék öl- osönjegyzós hazánk erősítése mellett elsősorban saját érdekük. Itt az ideje, hogy ezeken a hibákon, ahol erre szükség van, most a »hajrában« javítsunk. A legelső tennivalónk, hogy falusi népnevelőink friss erővel, új lendülettel lássanak hozzá a szívós, tervszerű munkához. Népnevelőink már eddig is számos községben példás, eleven, meggyőző munkáról tettek tanúságot. Például Méhkeréken, ahol- vasárnap is egész pap a dolgozó parasztok között voltak, 86 egyénileg dolgozó paraszt jegyzett le átlag 140 forinttal, Itt a népnevelők olyanok, mint Bogyó György kétholdas dolgozó paraszt, aki maga vállalkozott, hogy elmegy Bosu Tivadarhoz, akinél, már három ízben jártak népnevelők és igen »nehéz házs-nalc tartották. Nem is valami barátságosan fogadta a népnevelőket, hanem azt mondotta Bosu Tivadar: »Mit akartok, a múltban is volt nekem, ami éppen nagyon kellett, igaz, ketten kerestünk.« Es mikor a népnevelő elmagyarázta, hogy valóban a múltban ketten jártak dolgozni, de, hogy miért? Mert csupasz volt az udvar, most az asszony n*m mellet dolgozni, mert ott a rengeteg jószág. És beszélt az alig pár hónapja bevezetett villanyról, hogy mennyivel jobb, mint a petróleumlámpa. Nem volt már ellenvetése Bosu Tivadarnak, hanem lejegyzett. Kardoskuton liánom dolgozó paraszt jegyzett 500 forintot, elmondottak: azért jegyeztek,, mert látják és érzik a fejlődést* azt, hogy 25 ház épült Kardoskuton, azonkívül tanácsház, orvosi lakás és hogy még sok minden épülhessen, erre adták fo-, rintjaikát. , Ha jó népnevelő munkát végzünk, megyénk valamennyi dolgozó parasztja látja, hogy minden közömbösség, a jegyzéstől való visszahúzódás az ellenséget segíti.1 Az ellenség figyeli a dolgozó nép harcát, figyeli a jegyzés eredményeit. Válaszpljon tettekkel, a békekölcsön lelkes jegyzésével az egész dolgozó parasztság. Dolgozó népünk a falvakra tekint. A falutól is várja, hogy a munkások példája nyomán: nem lesz egyetlen ház sem olyan, ahol ne jegyeztek volna. A falu dolgozó népe — mindazok, akiknek szívügyük az ötéves terv, az építés, akik akarják a függetlenséget — versenyre kel, hogy a falu minden lakosa jegyezzen békekölcsönt. Népnevelőink feladata, hogy megA szarvasi Mótyó és Szappanos részen is a népnevelők haroolnak első vonalban a III. békeköloson- jegyzés győzelméért. Szavuk azonos tettükkel, ezért eredményen a munkájuk. Például Doroszlai Ervin elvtárs, négy családos apa, mielőtt elindult jegyzésgyujtési útjára, 800 forintot, Kecskéi Sándor pedig 500 forintot jegyzett. Kecskéi Sándor többek között meglátogatta Medvegy János dolgozó parasztot. A népnevelő elmondotta neki, hogy o dolgozók kölcsönadói! forintjai még több bekötő utat, traktort jelentenek S ha több lesz a mezőgazdasági gép, nagyobb lesz a terméshozam. A több terméshozam azt jelenti: több ipari nyersanyag lesz, tel iát több ipari terméket tud a város adni a falunak. Amikor igy elbeszélgettek, Medvegy János 500 forint békekölcsönt jegyzett. És éppen ez a lelte hangulat, ami a dolgozó parasztok között van, bőssiti fél az ellenséget. Hogyan is nyugodna bele, hogy a dolgozók ismételten a békés építő munkára szavaznak. Az ellenségnek éppen az a oélja, hogy ismét pusztulás, sivárság boritea hazánkat. Vér és szenvedés — mindegy, csak újra gúzsba lenne a nép, újra a tiz- és százezerhol- dasok, a bankárok, gyárosok, papok értessék, a békekölcsönnel mind- annyiunk- hazáját építjük, öröm,, dicsőség ebben részt venni. Mutassák be az ötéves terv eredményeit, egyes családok, dolgozó parasztok gyarapodását, azt, hogy az ötéves tervben mindenki megtalálja számítását úgyis, hogy a termelés emelésének színvonalát segítik a gépek, amelyeket az ő forintjaikon is vásárolnak. Megtalálja a tanulásban, a művelődésdölyfe uralkodna itten. S a dolgozók milliói könyörögve állnának a »hatalmasok« előtt: »Adjatok valami munkát, mért éhen veszünk.« Ezt szeretnék. Erie bármilyen eszköz megfelel az ellenségnek Jók erre a különböző vallási szekták is, melyek a nép között mérget terjesztenek. így van ez Szarvason a szappanos! részen is. Az a beszélgetés, amit Doroszlai elvtárs, népnevelő folytatott Mi- halfBcz Andrással, aki a jehovista szektának a tagja, az ellenség akaratának hű kifejezője. In»; — Magának sem mindegy, hogy; béke, vagy háború van, — igy a népnevelő. — A »tanítás* azt mondja, hogy hábomskodás mindig volt. — Persze, ha az arak így feltárták. De most már a világon, van a Szovjetunió, vannak népi demokráciák, ahol a dolgozók vaanfek hatalmon, és azok békét akarnak és haroolnak is érte. S ha mi valamennyien nemcsak takarjuk a békét, hanem harcolunk is érte, erősítjük hazánkat, okkor , feaok, akiknek a cérja S háború v-— visz- szanetfcennek. Visszarettenti őket az Inotai Erőmű, a Sztálin Vasmű. Vasszarettenti. őket az erő. — A »tanítás« azt mondja, hogy minden emberben van jó és rossz ben, a falu felemelkedésében. A dolgozó parasztság soraiban szítsák fel a nemes versengés lángját, mint a szarvasi járás több községében megtették. Hangoshir- adón, faliújságon, disztáblákon népszerűsítsék a jól jegyző parasztokat. Pártbizottságaink segítsék munkájukban népnevelőinket, hogy jobb politikai felvilágositó munkával, ötletességgel, lendülettel a békekölcsön jegyzést vigyék diasugallat. Az én sugallatom azt mondja, hogy amit felépítenek, azt úgyis lerombolják. , Nem véletlen, hogy a »sugallatok« ezt mondják a békék ö ícsönjegyzéskor — az et- ellenség célja: minden áron akadályozni fejlődésünket úgyis, hogy egyeseket megtéveszteni igyeks zik ostobaságaival. De kísérlete kudarcba fullad, mart a népnevelők szavai visszájára fordítják ostobaságait és a dolgozók még jobban meggyűlő lik a nép ellenségeit, Legyen az basaparaszt, avagy járjon reverendába bújva. S a Mótyó és Szappanos részen is Med- vegy Jánoshoz hasonlóan adnfek ezeknek választ. Es választ is adtak, szerda estig a dolgozók 80 százaléka lejegyzett. Liska György hétholdas dolgozó paraszt például 300, táska Pál ötholdas szintén 300 forintot adott kölcsön a nép államának. A hatholdas, hétgyer- mete Lipták bácsi elmondotta • népnevelőknek: nagyon emlékszik a harmincas évekre, a nagy- munkanélküliségre, a parasztok nyomorára. Bizomty ő — mutatott rá a mellette levő furkósbotra — is megragadná és azzal verné fejbe azt, aki vissza akarná hozni n múltat. »Ezért, anyagi erőmliöa mérten én is 200 forintot jegyzek — a békóétttt, a biztos jövőért* — mondotta. (Cserei) dalra most falun is. Ki lesz a győztes e nemes versenyben? Az a járás és község, amelyben minden dolgozó felsorakozik az ipari munkásság mögé és ezzel a jegyzés győzelmét teljessé teszi falun is. Bs ha, minden dolgozó jegyez békekölcsönt, győzött a község, a járás, győzött az ország, győzött a nép: diadalmaskodik az ötéves terv. Rocskár János
