Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-02 / 231. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r —---------------------------—^ J árásaink elfogadták a szarvasiak felhívását és csatlakoztak a villányiak kezdeményezéséhez SÁG Á N A K LAPJA 1852 OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér Vili. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM A dolgozó parasztság soraiban szítsák fel a nemes versenyzés lángját A békéscsabai „£lőre“ tsz tagjai olyan életet akarnak, mint a szovjet kolhozparasztoké — azért jegyeztek békekölcsönt Nem »okkal múlt egy éve, hogy a Szovjetunióban jártam — mondja Baukó Mátyás. — Éppen aratás ideje volt, amikor a magyar parasztküldöttség kint járt. Saját szeműnkkel győződ­tünk meg mindarról, amiről annyit álmodtunk; megismerkedtünk a fejlett mezőgazdasági agrótechnikai módszerekkel. Volt is miről beszélni, amikor hazajöttem, hiszen több szovhozban és kolhozban jártunk kintlétünk alatt Saját szememmel láttam azt a jómódot, amit a kolhoz­parasztok elértek. Például a Sztálin kolhozban minden családnak van rádiója, mindén házban vil­lany ég, Megismertem azokat az agrotechnikai módszereket, melyekkel jó eredményekéi érnek el. így többek között a »Sztálin« kolhozban és a »Világítótorony« kolhozban láttam, hogyan alkal­mazzák a keresztsoros vetést Mi is ezt akarjuk most megvalósítani. Nyolcvan holdon az árpát már elvetettük keresztsorosan. Liszenkó-brigádunk szerdán fejezie be a 60 kai. holdas búzatáblán keresztsorosan a vetést Nem egyszer győződtünk meg saját magunk is: a szovjet módszerek alkalmazásával sokkal na» gyobb terméseredményeket érhetünk el. így van ez a kukoricatermésünknél, habár nincs még le­szedve, de szemre is látható, hogy átlag 2—3 mázsával több lesz a termés, melyet négyzetesed vetettünk és 40 holdat belőle pótbeporoztimk. Mi, a békéscsabai .Előre« tsz dolgozói is azért jegyzőnk békekölcsönt, hogy államunk még több korszerű géppel, műtrágyával és egyébbel láthassa el a mezőgazdaságot, hogy mi is elér­hessük azokat az eredményeket, melyeket a szovjet kolhozparasztok már elértek. Szövetkezetünk szerda estig 290 forintos átlagjegyzést ért el. Boldogan jegyeznek a tsz tagjai, látják azt a fejlődést, amit megalakulásunk óta elértünk államunk segítségével. Három lóval kezdtük és ma már hat­vanegy lovunk, 126 szarvasmarhánk," 830 sertésünk van. Két fiaz tatót is építettünk, összesen 110 férőhellyel, nem szólva arról, hogy államunk két szarvasmarha-törzzsel is segítette szövetkeze­tünké L Nyáron kombájn aratta le 450 ka!, holdon búzánkat 5 és fél nap alatL Dolgozóink látva ezt a segítséget, sokkal többet jegyeztek, mint tavaly, hogy még löbb kombájn segíthesse majd munkánkat. Baukó Mátyás elvtárs, a szövetkezet párllitkára is ezért jegyzett 800 forintot, felesége és lánya 500—500 forintot így járultak hozzá a béke megerősítésébez, ötéves tervünkhöz. Azért, hogy gyermekeik; testvéreik még könnyebben dolgozhassanak, még boldogabban élhessenek, ínirit ők. Ezért jegyzett a Baukó-család összesen 1800 forintot i*|f|f|| [ | Nagy Imre A Medvegy Jánosok választ adtak ... Hetedik napja folyik már szerte fez országban a harmadik békeköl-1 csönjogyzós. Az űzőinek, gyárak dolgozóinak nagy része megyénk lakosságának többsége falun is le­jegyzett; mágia egyre nő a ver­seny. Lelkes népnevelőink, jegy- vésgyüjtőink újabb és újabb len­dülettel vetik magukat- harcba, hogy megyénk minden dolgozója, — aki szereti a béliét, aki szereti hazáját, — forintjaival is hoz-i zájáruljon a béke megvédéséhez, az ország felvirágoztatásához. A villányi dolgozók felhívása még nagyobb lendületet adott me- gyünkben is a kölcsünjegyzési ver­senynek. A szarvasi járás dolgo­zói csatlakoztak elsőkként a vil- lánnyiak felhívásához, amelyben vállalták, hogy községeiknek min­őén dolgozója jegyez békekölcsönt és erre versenyre hívták a megye valamennyi járását. A békekölcsön jegyzési verseny »gyre újabb és nagyszerűbb ered­ményeket hoz. A gyomai járás dolgozói egyetlen nap alatt 18,100 forint kölcsönt jegyeztek, ami egv csépi őszein énv, egy traktor, egy kombájn és egy ekekapa árának fe­lel meg. A gyulai járás dolgozó parasztsága túltesz a gyo­mai járás. dolgozó parasztságán a kölcsön,jegy zésben. A kétegyházi dolgozók például 424-ien 588 fo­rint átlaggal jegyeztek le.. De minden járásban, faluban és ta­nyán mindjobban terjed a v'ér- senymozga’otn. Dolgozó parasztjaink közül az üzemek jó példáját kö­vetve egyre többen és többen je­gyeznek. A verseny láz mindenkit magával ragad. Számos háziasz- fczonv a konyha pénzéből megtakarí­tott összeget is felajánlja. Az üzemek után falun kováqso- lódik a jegyzés sikere. 6952 egyé-1 nüeg dolgozó kis- és középparaszt jegyzett idáig megyénkben 141 fo­rint átlaggal. Népnevelőink jelen­tései, a jegyzett forintok igazolják, hogy a dolgozó parasztság • milyen készséggel igyekszik viszonozni azt a rengeteg segítséget, amelyet a felszabadulás óta a munkásosztály­tól, a népi demokráciától kapott — és hogy milyen lelkesedéssel veszi ki részét az ötéves terv valóra váltásából. Mindenkinek van miért adni. Egyik a boldog öreg­ségét, másik a reményteli fiatal­ságát, a harmadik gyermekei sza­bad életét, tanulását köszöni meg. A jegyzés diadalmas útját teszi falun is. Minden területre rá van írva, ahol a jegyzés folyik, hogy milyen erős a dolgozó nép veze­tője, a pártszervezet. Mennyire ön­tudatos a falu. Ott, ahol a párt- szervezet jól előkészítette a köl- csönjegyzést, ahol a népnevelők nem rohanják Le a községet, ka­ncán ha kell, órákig is elbeszélget­nek a dolgozó parasztokkal, ott van eredmény. Ott, ahol a népne­velők maguk is példásan jegyeztek, ott megfelelő eredményt értek el.. A dolgozó parasztság már meg­szokta. hogy harcos feladatok megoldásában és egy-egy munká­nak a végrehajtásában mindig a falusi kommunisták járnak az élen. Ezt várta és várja most a köl- csönjegyzés idején is. Zsadány- ban a párttitkár és a falu kom-, munistái példásan jegyeztek, de emellett meg is magyarázták, hogy a kölcsönjegyzós nemcsak haza­fias kötelesség, nemcsak a be-! íSület dolga, hanem a legjobb be­fektetés, amely minden dojgozó pa­rasztnak visszatéríti; így győződött meg Bugyi Antal tizholdas kö- zópparaszt a békeharc jelentősé­géről és jegyzett 500 forint béke­kölcsönt. Van azonban, ahol nem jól értel­mezik a példamutatást. A béké6i járás területén úgy látják, hogy a kommunista példamutatás ele­gendő és nincs szükség politi­kai fel világositó munkára. E ká­ros elbizakodottságnak az a kö­vetkezménye, hogy a békési járás eddig lemaradt a versenyben és a falusi pártszervezetek, népneve­lők nem vitték eléggé a dolgozó parasztság tömege közé a békeköl­csönjegyzés ügyét, nem magyaráz­ták meg hatalmas jelentőségét. így nem győződhettek meg a dolgozó parasztok arról, hogy a békék öl- osönjegyzós hazánk erősítése mel­lett elsősorban saját érdekük. Itt az ideje, hogy ezeken a hibákon, ahol erre szükség van, most a »hajrában« javítsunk. A legelső tennivalónk, hogy falusi népnevelőink friss erővel, új len­dülettel lássanak hozzá a szívós, tervszerű munkához. Népnevelőink már eddig is számos községben példás, eleven, meggyőző munká­ról tettek tanúságot. Például Méh­keréken, ahol- vasárnap is egész pap a dolgozó parasztok között voltak, 86 egyénileg dolgozó pa­raszt jegyzett le átlag 140 fo­rinttal, Itt a népnevelők olyanok, mint Bogyó György kétholdas dol­gozó paraszt, aki maga vállalko­zott, hogy elmegy Bosu Tivadar­hoz, akinél, már három ízben jár­tak népnevelők és igen »nehéz házs-nalc tartották. Nem is valami barátságosan fogadta a népnevelő­ket, hanem azt mondotta Bosu Ti­vadar: »Mit akartok, a múltban is volt nekem, ami éppen nagyon kellett, igaz, ketten kerestünk.« Es mikor a népnevelő elmagya­rázta, hogy valóban a múltban ketten jártak dolgozni, de, hogy miért? Mert csupasz volt az ud­var, most az asszony n*m mellet dolgozni, mert ott a rengeteg jó­szág. És beszélt az alig pár hó­napja bevezetett villanyról, hogy mennyivel jobb, mint a petró­leumlámpa. Nem volt már ellen­vetése Bosu Tivadarnak, hanem le­jegyzett. Kardoskuton liánom dol­gozó paraszt jegyzett 500 forin­tot, elmondottak: azért jegyeztek,, mert látják és érzik a fejlődést* azt, hogy 25 ház épült Kardosku­ton, azonkívül tanácsház, or­vosi lakás és hogy még sok min­den épülhessen, erre adták fo-, rintjaikát. , Ha jó népnevelő munkát vég­zünk, megyénk valamennyi dol­gozó parasztja látja, hogy min­den közömbösség, a jegyzéstől való visszahúzódás az ellenséget segíti.1 Az ellenség figyeli a dolgozó nép harcát, figyeli a jegyzés eredmé­nyeit. Válaszpljon tettekkel, a bé­kekölcsön lelkes jegyzésével az egész dolgozó parasztság. Dolgozó népünk a falvakra te­kint. A falutól is várja, hogy a munkások példája nyomán: nem lesz egyetlen ház sem olyan, ahol ne jegyeztek volna. A falu dolgozó népe — mindazok, akiknek szív­ügyük az ötéves terv, az építés, akik akarják a függetlenséget — versenyre kel, hogy a falu min­den lakosa jegyezzen békekölcsönt. Népnevelőink feladata, hogy meg­A szarvasi Mótyó és Szappanos részen is a népnevelők haroolnak első vonalban a III. békeköloson- jegyzés győzelméért. Szavuk azo­nos tettükkel, ezért eredményen a munkájuk. Például Doroszlai Er­vin elvtárs, négy családos apa, mi­előtt elindult jegyzésgyujtési út­jára, 800 forintot, Kecskéi Sán­dor pedig 500 forintot jegyzett. Kecskéi Sándor többek között meglátogatta Medvegy János dol­gozó parasztot. A népnevelő el­mondotta neki, hogy o dolgozók kölcsönadói! forintjai még több bekötő utat, traktort jelentenek S ha több lesz a mezőgazdasági gép, nagyobb lesz a terméshozam. A több terméshozam azt jelenti: több ipari nyersanyag lesz, tel iát több ipari terméket tud a város adni a falunak. Amikor igy elbe­szélgettek, Medvegy János 500 fo­rint békekölcsönt jegyzett. És éppen ez a lelte hangulat, ami a dolgozó parasztok között van, bőssiti fél az ellenséget. Ho­gyan is nyugodna bele, hogy a dolgozók ismételten a békés építő munkára szavaznak. Az ellenség­nek éppen az a oélja, hogy ismét pusztulás, sivárság boritea hazán­kat. Vér és szenvedés — mind­egy, csak újra gúzsba lenne a nép, újra a tiz- és százezerhol- dasok, a bankárok, gyárosok, papok értessék, a békekölcsönnel mind- annyiunk- hazáját építjük, öröm,, dicsőség ebben részt venni. Mutassák be az ötéves terv ered­ményeit, egyes családok, dolgozó parasztok gyarapodását, azt, hogy az ötéves tervben mindenki meg­találja számítását úgyis, hogy a termelés emelésének színvonalát se­gítik a gépek, amelyeket az ő forintjaikon is vásárolnak. Meg­találja a tanulásban, a művelődés­dölyfe uralkodna itten. S a dol­gozók milliói könyörögve állnának a »hatalmasok« előtt: »Adjatok va­lami munkát, mért éhen veszünk.« Ezt szeretnék. Erie bármilyen eszköz megfelel az ellenségnek Jók erre a különböző vallási szek­ták is, melyek a nép között mér­get terjesztenek. így van ez Szarvason a szappanos! részen is. Az a beszélgetés, amit Doroszlai elvtárs, népnevelő folytatott Mi- halfBcz Andrással, aki a jehovista szektának a tagja, az ellenség aka­ratának hű kifejezője. In»; — Magának sem mindegy, hogy; béke, vagy háború van, — igy a népnevelő. — A »tanítás* azt mondja, hogy hábomskodás mindig volt. — Persze, ha az arak így feltár­ták. De most már a világon, van a Szovjetunió, vannak népi demo­kráciák, ahol a dolgozók vaanfek hatalmon, és azok békét akarnak és haroolnak is érte. S ha mi valamennyien nemcsak takarjuk a békét, hanem harcolunk is érte, erősítjük hazánkat, okkor , feaok, akiknek a cérja S háború v-— visz- szanetfcennek. Visszarettenti őket az Inotai Erőmű, a Sztálin Vasmű. Vasszarettenti. őket az erő. — A »tanítás« azt mondja, hogy minden emberben van jó és rossz ben, a falu felemelkedésében. A dolgozó parasztság soraiban szítsák fel a nemes versengés láng­ját, mint a szarvasi járás több községében megtették. Hangoshir- adón, faliújságon, disztáblákon nép­szerűsítsék a jól jegyző paraszto­kat. Pártbizottságaink segítsék munkájukban népnevelőinket, hogy jobb politikai felvilágositó mun­kával, ötletességgel, lendülettel a békekölcsön jegyzést vigyék dia­sugallat. Az én sugallatom azt mondja, hogy amit felépítenek, azt úgyis lerombolják. , Nem véletlen, hogy a »sugallatok« ezt mondják a békék ö ícsönjegyzéskor — az et- ellenség célja: minden áron aka­dályozni fejlődésünket úgyis, hogy egyeseket megtéveszteni igyeks zik ostobaságaival. De kísérlete ku­darcba fullad, mart a népnevelők szavai visszájára fordítják osto­baságait és a dolgozók még jobban meggyűlő lik a nép ellenségeit, Le­gyen az basaparaszt, avagy jár­jon reverendába bújva. S a Mó­tyó és Szappanos részen is Med- vegy Jánoshoz hasonlóan adnfek ezeknek választ. Es választ is ad­tak, szerda estig a dolgozók 80 százaléka lejegyzett. Liska György hétholdas dolgozó paraszt például 300, táska Pál ötholdas szintén 300 forintot adott kölcsön a nép államának. A hatholdas, hétgyer- mete Lipták bácsi elmondotta • népnevelőknek: nagyon emlékszik a harmincas évekre, a nagy- mun­kanélküliségre, a parasztok nyo­morára. Bizomty ő — mutatott rá a mellette levő furkósbotra — is megragadná és azzal verné fejbe azt, aki vissza akarná hozni n múltat. »Ezért, anyagi erőmliöa mérten én is 200 forintot jegy­zek — a békóétttt, a biztos jövőért* — mondotta. (Cserei) dalra most falun is. Ki lesz a győztes e nemes ver­senyben? Az a járás és község, amelyben minden dolgozó felso­rakozik az ipari munkásság mö­gé és ezzel a jegyzés győzelmét teljessé teszi falun is. Bs ha, minden dolgozó jegyez békeköl­csönt, győzött a község, a járás, győzött az ország, győzött a nép: diadalmaskodik az ötéves terv. Rocskár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom