Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

1Ä52 október 9., csütörtök--------------------------------------------------- ViUcnsúiók Hq%e- — R békéscsabai gépállomás „Haladás“ brigádja becsülettel teljesíti az SZK(b)P XIX. kongresszusára tett felajánlását A békéscsabai gépállomás,'ílaladás» brigádjának traktor isiai az ■elmúlt héten pénteken heflc.es hangulatú röpgyűlésen Ígérték, hogy október 3-tól 15-ig 400 holdat számtanok fel buna alá, ezzel októ­ber 3-i 102 százalékos ősei tervteljesítésüket 120 száealélcra emelik. Vállaltak, hogy az őszi munkák gyors befejezése érdekében bevezetik a hae/tős műszakot. Szerdán * reggeli műszak megkezdése előtt a traktoristák örömmel újságolták egymásnak, hegy kedd estig vahlásukmk csaknem felét teljesíielirék. Szombat reggeltől 1S2 hat. holdon végeztéit el a wtőszántást, ezzel őszi tervükért HUMS százalékra teljesítenék. Bereczka András négy műszak alatt 36 holdat szántott fel, műszakonkémtí átlagteljesítmé­nye 6 kot. hold. Markos András még címéi is jobb eredményt ért ed,, tíz holdat szánt fel műszák ónként. A fe’ojásilás óla a brigád többi tagjainak átlagteljesítménye is mmmmloonkénl egy-bét hóiddal emelkedett. Csak as ellenség eltávolítása után ssilárdulhatnak meg as endrődi tsses-k »Az opportunizmus egyik legsúlyosabb megnyitván«**.! tormája ma *4 a megengedhetetlen liberaűlznuis, amelyet falusi párt- Cs tanácsszerve­ink nagyrész: a kulitokkal szemben tanúsít. A ialusl osztálytere első vonalában harcoló elv tár sank gyakran éppen a főellenséget tévesztik szem tl«I„ Megfeledkeznek arról, hogy ma ,Magyar.>rsrágon a ktzsákmá nyoló osztályok legerősebb és utolsó képviselői a kuié':'Oke< (Horváth Márton 1952 juniul 27h K- V. iiléséa mondott beszédéből.) Az endrődi «Rákóczi» tszcs egy- ideig a gyomai járás legjobb ter- nmlőazövetkeaeti csoportja volt. El­nök között voltak a vetőn ben, egyé­niekre bontották fel a kapásnövé- nyek területét, határidőre learatták a gabonát, befejezték a csépiért. A tagok feleségei, családtagjai ki­vették részüket a munkából, szinte jó vo'.t látni a csoport igyekezetét, fejlődését. Szívügyének tartotta mindenki a munkát, tisztában, vol­tak vele, hogy ez az alapja a cso­port erősödésének, a szövetkezet, a tagság nagyobb jövedelmének. A ceépiés után azonban meglazult a munkafegyelem. Az őszi munká­ban is lemaradtak, jelenleg- is mint­egy- hat holdon van kint szerte- eáéjjel a letört kukorica, csak ezen a héten fogtak hozzá a vetőszántós- hoz, eddig ogv szom búzát sem vetettek tti u hiba i a ifttnteáooíiM tszcs-ben * Az, hogy a tszcs pártszervezete, elsősorban legény Tamás elvtárs párttitkár nem veszi észre, hogy a tszcs-be befurakodott az ellenség és elégedetlenséget szít. Például ott van a csoportban Oláh István gyo­mai ktt ák, akinok az apja hosszabb ideig-, mint községgazda nyúzta a népet, nyúzta a községiét a múltban és 2 tanyája is volt. A fia sem kü- lömbözött tőle. Q is negyedén adta ki a kukoricáját, tizenkettedén a búza aratását, azt, amit a gyerekbé- öesekfeel nem bírt elvégeztetni. Vagy ott «pan Harmati lxí vzló kri- -lékcsemete is, aki, hogy eltakar­hass’i múltját, — mint Oláh — nem a gyomai határban lépett be b tsaos-bo, ahol lakik és földje van, hanem Bndrődön. Es a csoportban összome’.egedtek Morvái' Mátyással: Hogy ez kicsodát Bein'son 100 hold­ja volt az apjának, ő meg a földje mellett a muttbam hentesmestpr volt. Előbb az egyik békési tez«- ben lapult meg’, de ott felismerte a tagság és idejűben kieb ni dal tök a csoportból. Az ellenség* nem válogatás Ott árt, ahol tad. Még pedig ágy, hogy fehet-őle-r a háttérben marad­jon. P\, itt is Ad ám Ferenc te­henészt — kizárt párttagot — 5o- valjik feli, rajta keresztül uszítanak a csoporton belül pártunk, kormá­nyunk élten, uezítának a beadási kötelezettség teljesítése ellen, tik­juk nyilvánvaló: a doteozofcat saját államuk ellen fordítani. Amikor'a világosan látó tezcs-ta- gok eBnwndták, hogy ál latnunk csa k akkor tud mind több és több se­gítséget--adni, ha mindenki telje­síti köte&aetíségét e Ifegy eddig ‘iá'"mái1 sók" s(%íttegét adott1 álln-l műnk, Oláh István kálók, hogy to­vább szítsa az egyenetlenséget, köz­bevágott: — «Hagyjuk a mesét, ismerjük már mi ezt.» Bz az oka annak is, hogy aa új belépő tagok az őszi munkából nem veszik ki részüket. Hasonló képet mutat az endrődi «Haladás» tszcs te. Ott találjuk Gombkötő Elek kulákot. Hogy ki volt ő? Igen jól ismerik az end­rődi dolgozók. Hárman voltak test­vérek és nemcsak Endrédén, dB ez egész országban ismertté tették1 ne­vüket a kupeckedéssel. Itatván hold földet „s* ereztek* dolgozó parasztok: becaapáeából. Ha valakinek panasza volt velük mitiiiimifntimmiHnniniiuiiiiwHuiiiififfliiiniiiiiitwtHftnBWiimiTiinffliittiinifliiiiiiBiMmiinnnmimfTRminrmiwiniimuniiu Mivel mimton szentnek maga föle hajlik a keze, igy a Mária- asszonyok vezetőinek bűnét .is mjegboesáthatónak találta a plé­bános. Kamráikban gyűlt a liszt, az életem, a befolyásuk alatt álló vallásos tömegek hangula­ta megnőtt a begyűjtés ellen. A kulákszármazásu Kanászné ér­tett is az efféle ha jtogatáshoz. A falu egyrésze Kanásznén és Si- ronyáknén keresztül Kaposi sza­vára hallgatott. Kaposi plébá­nos a háttérbe húzódott, ő csak közvetve intézkedett, unokahu* gán keresztül, meg a hozzá be­menő asszonyoktól érdeklődött a hangulatról. Nem feledkezett meg arról, hogy tovább szítsa íz ellenséges hangulatot. Sokat fohászkodott magában, hogy mi­lyen jó szolgálatot tesz Amerika urainak, meg Titoéknak, ha rend­zavarást, botrányt szít. Mikor látta, hogy mindjobban elmér­gesedik a helyzet, akkor vonatra ült és elhagyta a falut, azt gon­dolta, hogy ezzel elhárítja aljas mesterkedéséről a felelősséget. Tévedett, a nép elten elkövetett bűnt, a nép nem bocsátja meg. Nem elég az olcsó bűnbo­csánat. (1) Októiier 4-én, «aom­haton a Megyei Bíróság fele­lősségi» vonta a nép, az állam elleni bűntettekért. A bíróságon bevallotta, hogy 5 tudta volna híveit az állam iránti köte-> tezettség teljesítésére is «aoegó-í sitani, de ezt nein akarta. Nemi akarta, mert TramOa és a pápa, Tito és ügynöke s a háborús gyújtogatok akaratával a becsü­letes út nem egyezett. A bíróság Kaposi Gyük ka­szaperi plébánost három im fél­évi börtönbüntetésre, vagyonel­kobzásra, a közügyektől 10 évi eltiltásra Ítélte. Kaposi Gyula letartóztatása óta alig, két hónap telt el és Kaszaper tszos község lett. Azóta erősödött a DlSZ-saer- vezet tömeg befolyása, mind po­litikai, mind erkölcsi téren, az­óta egyre több fiatal lép be a szervezette. A plébános volt hí­veinek egyrésze a fohászkodás helyett keményebben dolgozik éd teljesíti az állammal szembeni kötelezettséget, hogy a pápa, a plébános akarata ellenére építse boldogabb jövőjét a kaszapert dolgozó nép te, Szűk Imre. saembao, azt a fogadott éves ügy­védjük intézte el. Most meg ho­gyan csinálja? Például, amikor a .leltározásra került volna a sor. Gombkötő a íovakst a fia nevére íratta, gúnyosan mutatta a lelbái. uaó, bizottságnak b passzust, hagy nein átz övé az állat. A lettárwzó báztttt- •ság — helyesen — a csoport ve­zetőségére, tagjaira bízza a dön­tést, árui csak egy lehet: eltávolí­tani. De *ue fe.adkeezanaik meg ar­ról, hogy vele együtt menjen a 80 holdas Kontra kulik fia is, áld már .a nyáron kimutatta a foga fehérjét, amikor mqgdézsmálta a csapiul gabonáját. Hiba, hogy mar akkor szentet hunytak az east fe­lett. De nem sok kaiBsnivoiója van a tszcs-ben a 80 holdas Uhrin Mi­hály kulik, «fazekad báró» közép- paraazttá Vedítétt fiának sem. <5k se vették semmibe, csak lenézték a múltban. a dolgozókat, koldusok­nak tartották a tszcs-,k tagjait, Amerikát várták. . Az endrődi »Rákóczi«, valamint a »Haladás« tszcs-be befurakodott el­lenséges elemek példája legyen fi­gyelmeztető a tszcs-k pártszerve­zeteinek, a tanácsoknak. Erre mondta Horváth eJvtár», a Köz-’ ponti Te/el-cség ülésén. hogy »Fei keli vefegi ielvtá reak: mi az alapja az ilyen, nem egyedül álló, rothadt, opportunista magatartásnak? Az éberség és az osztályérzék eltompur, lása és sok esetben cimboráláe ©z ellenséggel.« Ahelyett, hogy ezt tartanák szem előtt e »Rákóczi« tszcs-ben is, a párttitkár elvtárB azt mondja csupán, »majd meg­nézzük«, A »Haladás« tszcs párt- titkána, Kiás Imre elviére Gomb­kötőről te eat óllitja, hogy »nincs rajta a kvilók listán*. a többiekről meg nem tud. De felelősség terheli a .megye* tanács mezőgazdasági-osz­tályát te, amikor az osztály vezető­je, Nánási elrtáre a »ldvizsgálásv utón te azt állítja, hogy az end­rődi tezeek-be®. nincsenek jfculá- kok. A termel őszöveékezsti községe­inkben különösen megnőtt a kom­munistáink, pártszervezeteink, párt- bizottságaink felelőssége. Többet kell törődniök, nagyobb gondot kell forditíotiok a termelőszövetkeze­tek belső életére. így szabja ezt meg Sztálin elvtárs. »A párt, ha. vezetni akarja a kolbozmozgalmat, be kell hatolnia a kolhozok életé­nek és vezetés ének minden részle­tébe. Ebből az következik, hogy a pártnak nem csökkenteni kell a kolhozokkal való kapcsolatait, ha­nem meg kell sokszorozni ezeket a kapcsolatokat, hogy a pártnak tudnia kell mindarról, ami a kol­hozokban. végbemegy, hogy idejé­ben segítségükre siessen és meg­előzze a fenyegető veszélyeket.* Ezt a sztálini útmutatást, tanítást tegyék magukévá pártszervezete­ink, pártbizottságaink, Legyenek se­gítségük!© mindenütt termelőszö- vetkeaeti csoportjainknak a befmű­ködött el fenségek leleplezésében, el­távolításában. Farkas Sándor. PARTELET A tagköayvcsere sikere megköveteli az átjelentkezés rendezését »Ha valamely párttag, vagy tag jelűit miürttah Jyet, vagy lakhelyet vál­toztat, agy uj munkahelyén, illetve lakhelyén mjködS pártszervezethez kell f*t átigazolni. Átigazolási a párttag, illetve tagjelölt tagsági könyvébe is be kell vezetni.« Pártunk Szervezeti Szabályzata tizenkettedik pontjának mindig nagy jsteniőság» volt, da külöuöfwa jelentőség!® tesz saart ©z a pont jelenleg, amikor, a párttagsági könyvcsat© sikeres lel (onyidito sásnak előfeUtéteia, hogy minden párttagunkat alapé zorve- zetébani szabályszerűen nyilvántart­sanak. Az alapsaeryeset nyilván­tartásának pontossága fontos abból a célból is, hogy minden párttag szám ©lőtt legyem, hegy igy he- lywaan osszák el az arläktt. A ki>zp:nu V^zetösÉg határozata szerint csak aztfcit a párttagokat Lehet ikszeinn, akik az alapszer­veret nyiívántartásáhaB srerepel- nek. Ha nincs rondiicoi a nyilvántartÓK, ha a titkár nincs hallő kapcsolat­ban a párt fogságával, att köimycn kihasználják egyesek, «leik párt­tagnak mát áttör,nak, ©lleneég«* ©temek, akik sötét céljaik érte- kébm tagsági könyvvel próbálnak takarózni. A jól zní^szíirvazettnyil- vántartás njogóiya -az atepszorveze- foé az ilyen .A.j.ifiktől. Az nlapaza* vozeti tirtkájok ha­dik fal ismerni mz itjelantkesséaek pditihai jetantőeégéü. Az oios>iíí7i Mi^isépítő afapszer- vezjteben a pártszervezet titkára figye'emnu'J kíséri a tánezáso- fou. Mmöen tseíoen át jeleníti »á és a tagság könyvébe is be­vezet« az ftjeientk: rtst, az aia-i érkezőktől kétt az ét i el sntöt­Csak annak aiapitti vesz! wjTI- vánfartáslia és ad ki számára tagsági bélyeget. Sajnos azonban nem ez az ál­talános alapszorvazoteinkncl. Szá­mos helyen nem ismerik az alap- .ezorvezctelibcz foltozó tagok és tagjelöltek létszámát. Például az, orosházi AMG-uól 4Ö kiyeleuftett tagot tartottak nyilván. I>e akad olyan is, hogy a felsőbb pártszor- »©zetekboa mint kijnteutheaettEhet jetentenek olyan tagokat, akik nem jelentkeztek ót másik alapszorv»- zotbe, például Tótkomlóson. Más­részt pedig nyilvántartanák olyan tagokat, akik ét jelentő nélkül jöt­tek. Ezeknek helytelenül adnak pártbély^et te. Akkor jár el he­lyesen az alapszervezat titkára, ha addig sanldt sem vesz nyüvántar- tásba és senki számára nem ail bélyeget, amíg az átigazolása -sm- bálysz&rűen meg néni történik. Szükségessé teszi az átigazolás gyors rendezését az is, hogy alig egy hét választ el a tagság összeírásának megkezdésétől. Az össs&irásba minden párttag ne­vének szerepelni keik 19S2 október IS-tői november él­őé Je« tag- és tagjelölt összeírás, idejére rendezzék átigazolás tikit, jelentsék be távozásukat régi alapszervezetükbe, s jelentkezze­nek új munkaterületük, lakóhe­lyük pártszervezetébe azok, akik más munkahelyre, vagy lakhely­re távoztak. Fontos azért *ie m áijöleaiilaazés randeac.se, mert iia lazán keeeljük az átjetentkoeóst, oam megfelelő pontossággal vezetjük a. nyilván-- tartást, — leül önöeou most a tag-, könyvesei© idejön, az összeirás ide­jön — lahetősigfit nyújtunk az el-’ lensógnek, hogy bebatolbaseon a póriba ©e ott romboljon. Van rá sajnos számos példa, hogy a párt­ból kizártaktól nem vették el a könyvüket és azok — éppan a fe­lületes, pontatlan nyilvántartás miatt — más saerveaethoz jelent­keztek, fölmutatták tagsági köny­vöket. így újra boférlőztek a párt­ba és végezhették romboló mvm­Mjűkat, inig ismételte* fe jmm l^iteződtek. Az « törekvése az dTenstjgirek, hogy behatoljon a pártba, a munkásosztály élcsaj*atás% fo­kozott éberségei követel a párt­szervezettől, de mindenegyes ftórtrágtöl. PiirtSBOrveastÄdasek n fagságmt ly kell nevíelni, boiry érezzauek fole- .lőastget a tagsági iöoyuért. Az át- jeiwittiBisesak bstariasaramindeiiek- ©Iőtt a pártfegyelam te kötafez mindan párttagot. Minden párttag­nak taitoratia kell valanut-ly ulap- saervieaethez és részt kell venni annak munkájában. Azok a fcagdkj «kik mem jelesitkeanak át, »bnjkál- itek«, üvőnják magokat a pált- nwgbizáF?&kfeól, állandó attvurt bá-l- tenok a cyilvántartásban, nincs biz­tosítva, hogy nem mamának-e iki az összaiváSból. Az öeazesráB* msg- bizbatóságát iegyréssit n jó nyilván­tartóé birtoeitja. Az öesBairaK idejóne a párts»*­vek vezetőség© névsort készít _ a tagságról, amit a pártbizalmiaknak adnak át, bogy még vátotteiriil som történjék meg olys® hogy ki­maradjon -nz 'összerrákbóS nz a párt- tégj tagjelölt, aki érvény*® párt­tagsági könyvvel rendellüzilí. Vnj- jon hogyan lebatségas ponios aév- Ví^y ö^ati-rte, lia nincs idő- bun — atóg *z öeszoűiáe megtez- désa ©Lőtt — rendezve a rtagság átigvaaniáse. Éppen estet mir!fen párttag é» tagjelölt tartsa kötedes- ségéudl-c, ha ^távozik az alapaser- vözet-tőlj beszólja meg azt a párt- titkárral, kérjen átjeleutő lapot. <ea lagalúl ib egy héten bálül jelantkez- zék ét új akpsasi'«esetéi». .A t»gkirnyvcsere sikere, poatos- 8iga, be a pártszervezetek meg­szilárdítása is juegkövcíeJi. begy. indskolatUntil ne helyezriik ide- oda a tag- -és tagjelölteket. Ezáltal lehetőség nyxlík, bogjr job­ban megismerjük a tagságot, na­gyobb ictoíőségat adunk, bagy-vogy- 0gT tag-, tagjelölt ««Bgiütáhfc ie- bafcftégébaz, képeaeégéhez miérten doígoEaét ez aJa-pBaM'vicében. Hogy imagyóakban sábeaTO vi- gyíifc a tag'bönj'TOaeiét, hegy min­den párttag pontosan •osfc»«ród j.“l,, fontáé foiaitaí, hogy az «lapfizeíiiw- artek «eaetŐBégei most az elk-ÖTCt- ke*8Bdő időben raam&eeziél' a pán t- tagok é» fcagjelőltelv számát. A ieieőbb pártsasrvseaataklie« küldött jdentöseliből kilő null, hogy különö­sen a m©zőkováeehá»i, gyoorai ja- násban pontattan, nem megtel dő a nyüvánfortás, innen adódik az is, hogy- b két járásban a legtöbb azok száma, akik egyik nlapszer- veaetből a másikba hónapokon ke­resztül nem jelentkeztek út. A fogk-öny vcsero sikere kötele- a&fé taeti fuindan alap szer vázat vt- nehaségénak, de « járási páribizoí fo sógoknak te, hogy aagyobb figyel­me« forditsnaak rus ídjetenlieeé- sekv®. A most folyó taggyűléseken szá­moljanak fce a titkár elvtársik a tagságnak a tagság állásáról, hány párttag fe tagjelölt tartozik zz alapszerveretfrez és kik azok, akEc nem rendezték at átjelent­kezésüket, tagúi j'ulart. . taggyűlések után megtartandó pár tos opor tóilekczle tc-ken beszéljék mag az ót jelentkezés 3k módját és fontofiságat, növeljék a pávfccsc- poréík'téÉazietek is a kommunista- fegyelmet. Páitsaorveizotaink tiida- • toBiteák jó poli-tikai munkával a párttogeágbon, hogy az átjoténtke- aés elhanyagolása milyen követ- laezményekteet járhat a tagköuyv- oB©r© idején és milyen vesttlyt: je­lent áz a pártszerwezrti© nézve. Tndstosifoák, hegy a Szervezeti Sza-i bélyzat a párt Írott törvénye, •amfily kötelező minden párttagra, Roaskár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom